Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)
1972-01-27 / 22. szám
SETdX. ÉVFOLYAM. 22. SZÄM ÄRA: 80 FILLER 1972. JANUAR 27, CSÜTÖRTÖK r T ÁPUNK TARTALMÁBÓL J Levél a szakszervezethez <3. Oldal) Munkássá . álni Nyirbélteken (3. oldal) A nők érdekében (5. oldal) Sportjelentéseink A tárgyalóteremből (7. oldal) (5. oldal) Közlemény a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének üléséről 1972. január 25-én és 26-án Prágában ülést tartott a Varsói Szerződés tagállamainak politikai tanácskozó testületé \z ülésen részt vett a Bolgár Népköztársaság részéről: frodor Zsivkov, a Polgár Kommunista Párt KB első' titkára, a Bolgár Népköz- társaság államtanácsának elnöke, a • küldöttség vezetője; Sztanko Todorov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság minisztertanácsának elnöke; Petr Mladenov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter; Konsztantin Tellalov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, a központi bizottság nemzetközi kapcsolatok osztályának vezetője; a Csehszlovák Szocialista Köztársaság részéről: Gustav Húsok, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a küldöttség vezetője; Ludvik Svobo- da, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke; Lubomir Strougal, Csehszlovákia Kommunista Párt- ; a Központi Bizottsága elnökségének tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kormányának elnöke; Vasil Bilak, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottsága elnökségének tagja, a központi bizottság titkára; Bohuslav Chnoupek, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter; a Lengyel Népköztársaság részéről: Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a küldöttség vezetője; Piotr Jaroszewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága PB tagja, a Lengyel Népköztársaság minisztertanácsának elnö- íte: Stefan Olszowski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, külügyminiszter; Jozef Tejchma, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára; Ryszard Frelek, a Lengyel Egyesült Mun- kásoárt Központi Bizottsága titkárságának tagja, a központi bizottság nemzetközi osztályának vezetője; Stanislaw Trepczynski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter-helyettes; a Magyar Népköztársaság részéről: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a küldöttség vezetője; Fock Jenő, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke; Péter János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter; a Német Demokratikus Köztársaság részéről: Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizets'' -ínak első titkára, a küldöttség vezetője; Hermann Axen, a Témet Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága Politika Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára; Wolfgang Rauchfuss, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának tagiá. a Német Demokratikus Köztársaság minisztertanácsának elnökhelyettese; Otto Winzer, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának tagja, külA Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének 1972. január 25—26-i prágai ülésén a Bolgár Nép- köztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Nemet^ Demokratikus Köztársaság, a Roman Szocialista Köztársaság^ és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége képviselői áttekintették az utóbbi idők eseményeinek menetét Európában. Elemzésükben abból a változatlan célkitűzésükből indultak ki, hogy az európai kontinenst az állandó és szilárd bjíke. a szuverén és egyenioeú államok gyümölcsöző együttműködésének térségévé, a világban a stabilitás és a kölcsönös megert-s tényezőiévé tegyék. A tanácskozás résztvevői megélj ed állapították meg, hogy ebben az irányban további előrehaladás- rs köriilt sor é szocialista országoknak az európai bizton«*g "''''Szilárdítására és az e célból összehívandó európai értekezletre vonatkozó iavasla‘ai. amelyeket az 1966 évi bukaresti nyilatkozat. az 1969 évi budaoesti felhívás és az 1970 évi berlini nyilatkozat tartalmaznak, fontos szerepet töltenek be az eu- róoai békét és együttműködést támogató valamennyi erő ösz- sz°fogásában. A Varsói Szerződés tagállamainak javaslatait, valamint további akcióik és kezdeményezéseik szeles beke- programot alkotnak és elősegítik, hogy Európában uj poliü kai légkör alakuljon ki. Az euróoai béke közös ügyéhez mind jelentősebb mértékben lárulnak hozzá más euróoai államok is. Néhány orszá” politikáiéban határozotton előtérbe kerülnek az európai béli*' érdekei, s ez kedvezően hat az °urópai helyzetre. V. A tanácskozás résztvevői megállapítják: nagyon pozitív jelentőségű, hogy az autóbbi időben erősödtek a különböző társadalmi berendezkedésű európai államok kapcsolatai, fejlődött politikai érintkezésük, elsősorban a kölcsönös érdeklődére számot tartó kérdésekkel kapcsolatos konzultációk forügyminiszter; Paul Markowski, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságán?-: tagja, a központi bizottság nemzetközi osztályának vezetője; Oskar Fischer, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter-helyettes; Werner Eberlein, a Német Szocialista Egységpárt Revíziós Bizottságának tagja, a központ; bizottság osztályvezető-helyettese. a Román Szocialista Köztársaság részéről: Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság államtanácsának elnöke, a küldöttség vezetője; Ion Gheorghe Maurer, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának és állandó elnökségének tagja, a Román Szocialista Köztársaság minisztertanácsának elnöke, Paul Niculescu-Mizil, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága Végrehajtó Bizottságának és állandó elnökségének tagja, a központi bizottság titkára, Corneliu Manescu, a Román Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, külügyminiszter; a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége részéről: Leonyid Brezsnyev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a küldöttség vezetője; Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága Politikai Bizottságának tagja, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége minisztertanácsának elnöke, Konsz- tantyin Katusev, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának titkára, Konsztantyin Ruszakov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, a központi bizottság osztályvezefője, Vaszilij Kuznyecov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, a külügyminiszter első helyettese. A politikai tanácskozó testület ülése megtárgyalta az európai béke. biztonság és együttműködés időszerű problémáit, és az európai értekezlet előkészítését. Nyilatkozatot fogadott el az európai békéről, biztonságról és egy ütm űködésröl. Az ülés résztvevői elítélték az USA agresszív akcióit Indokínában és nyilatkozatot fogadtak el ezzel a kérdéssel kapcsolatban. Az ülésen véleménycserére került sor más, közös érdeklődésre számot tartó nemzetközi problémákról is. Az ülésen képviselt államok egyöntetűen megerősítették: a jövőben is készek minden erőfeszítést megtenni a szocialista országok egységének és összeforrottságának megszilárdítása érdekében. Eltökélt szándékuk, hogy a nemzetközi problémák megoldása során a bálié megőrzése és megerősítése, s a nemzetközi együttműködés irányvonalát valósítják mag, visszaverik az imperialista agressziót és reakciót, támogatják a népek harcát a szabadságért, a nemzeti függetlenségért, a társadalmi haladásért. Az ülés munkájában részt vett Jván Jakubovszki), a Szovjetunió marsall ja, a Varsái Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek főparancsnoka és Nyikolaj Firjubin, a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanácskozó testületének főtitkára. A politikai tanácskozó testület ülése a résztvevők testvég barátságának és együttműködésének légkörében ment végbe. (MTI) májában. Ez megkönnyíti az európai államok közötti kölcsönös felismerést, hogy a béke és az együttműködés területén hosszú távú érdekeik azonosak. A jelen tanácskozáson részt vevő államok, valamint más államok erőfeszítésének és konstruktív hozzájárulásának eredményeként az európai államok között mindinkább a békés egymás mellett élés viszonyai érvényesülnek. Ennek kapcsán a tanácskozás részvevői kiemelik a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és Franciaország között a közelmúltban megtartott legfelső szintű szovjet—francia tárgyalásokon elfogadott együttműködési elvek jelentőségét. Az európai államok közötti gazdasági, kereskedelmi, műszaki-tudományos, kulturális és egyéb kapcsolatok szélesedése is hozzájárul a feszültség csökkenéséhez az európai kontinensen. Az európai népek kapcsolatai erősödnek: tartalmasabbá és sokoldalúbbá válnak. Európában növekszik a közvélemény aktivitása az enyhülési folyamatok elmélyítéséért, az európai békéért és a biztonságért folytatott harcban. A tanácskozáson képviselt államok kifejezték megelégedésüket afelett, hogy a feszültség csökkentésének folyamatában Európában elért eredményeket a szükséges esetekben megfelelő, nemzetközi jogi erejű okmányok rögzítik. A politikai tanácskozó testület kedvezően értékeli, hogy a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság, valamint a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közti szerződések ratifikálását célzó eljárás megindult. Ezeknek a szerződéseknek érvénybe lépése nemcsak a közvetlen résztvevők, hanem valamennyi európai állam érdekeinek megfelel és az európai béke alapjainak megszilárdulásához fog vezetni. A tanácskozáson részt vevő államok hangsúlyozták a TTyugat-Berlinnel kapcsolatos 1971. szeptember 3-i négyhatalmi megállapodás, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság, illetve az NDK kormánya és a nyugat-berlini szenátus megállapodásainak nagy jelentőségét . ... A béke megszilárdításának fontos tényezője, hogy szélesedik a Német Demokratikus Köztársaság nemzetközi elismerése. A további előrehaladás ebben az irányban, beleértve a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetség Köztársaság között a nemzetközi jog normáinak megfelelő kapcsolatok megteremtését, fontos hozzájárulás lesz a béke, a biztonság és együttműködés ügyéhez. A tanácskozás résztvevői síkraszállnak azért, hogy minden további halogatás nélkül vegyék fel a Német Demokratikus Köztársaságot és a Német Szövetségi Köztársaságot az Egyesült Nemzetek Szervezetébe. A tanápskozás résztvevői megelégedéssel állapítják meg, hogy a Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kormányai között véleménycsere folyik a két ország közötti kapcsolatok rendezetlen kérdéseiről, elsősorban a müncheni egyezmény kezdettől fogva való érvénytelenségének elismeréséről. Támogatják a Csehszlovák Szocialista Köztársaság igazságos követeléseit és úgy vélik, hogy az ebben a kérdésben létrejövő megállapodás hozzájárul az európai helyzet javulásához. Ezeknek a lépéseknek a megvalósítása hozzájárul ahhoz, hogy gyorsan és radikális módon kiküszöböljék az NSZK és a szocialista országok kapcsolataiból a bizalmatlansag és feszültség hosszú időszakának következményeit, sor kerüljön e kapcsolatok teljes normalizálására, ami elő fogja segíteni az enyhülés elmélyülését az európai kontinensen, valamennyi európai állam együttműködésének fejlődését. A politikai tanácskozó testület ülésén •" képviselt államok üdvözlik a kedvező európai fejlődés további kilátásai!. Nem tévesztik viszont szem elől azt sem, hogy Európában továbbra is tevékenykednek a feszültség fenntartásában érdekelt erők, amelyek az európai államokat egymással szembe akarják állítani, meg akarják őrizni annak a lehetőségét, hogy az európai kontinensen az események menetét ismét a kiéleződés felé taszítsák. A tények — a legutóbbi időben is —■ azt mutatják, hogy ezek az erők az európai politikát nem tudják elképzelni tömbkategóriák nélkül, s arra törekszenek, hogy még inkább fokozzák a fegyverkezési versenyt az európai kontinensen. A Varsói Szerződés tagállamainak ebből le kell vonniok a megfelelő következtetéseket biztonságuk szempontjából. Mindamellett meg vannak győződve arról, hogy Európában most az erők helyzete már úgy alakult, hogy le lehet küzdeni az enyhülés ellenségeinek ellenakcióit, ha összeforrottan és következetesen törekszenek a béke megszilárdítására. II. A tanácskozáson részt vevő államok meggyőződése, hogy a jelen szakaszban különösen fontosak és teljes mértékben megvalósíthatók az európai államok. kollektív, együttes akciói az európai biztonság megszilárdítása érdekében. Ezzel összefüggésben állást foglalnak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet mielőbbi megtartása mellett valamennyi európai állam, valamint az Egyesült Államok éa Kanada egyenjogú részvételével. Az európai értekezlet részvevői gyakorlati intézkedéseket dolgozhatnának ki az európai feszültség további csökkentésére, s hozzáláthatnának az európai biztonsági rendszer építéséhez. A tanácskozáson képviselt államok úgy vélekednek, hogy az európai biztonság és együttműködés olyan kötelezettségek rendszerének létrehozását igényli, amely kizárja az erőszak vagy az erőszakkal való fenyegetés alkalmazását az európai államok egymás közötti kapcsolataiban; minden országnak biztosítékot nyújt agressziós cselekmények ellen, s minden nép javát és felvirágzását szolgálja. A politikai tanácskozó testület ülésén részt vevő államok állást foglalnak az európai biztonság és az európai államok közötti kapcsolatok következő alapelveinek altalános elismerése és gyakorlati alkalmazása mellett Európa politikai életében; A HATÁROK SÉRTHETETLENSÉGE. Az európai államok között ma fennálló határok, beleértve a második világháború következményeként kialakult határokat is, sérthetetlenek. Minden olyan kísérlet, amely e határok megsértésére irányulna, veszélyeztetné az európai békét. Ezért a jövőben is maradéktalanul érvényesíteni kell a jelenleg fennálló határok sérthetetlenségét. Európa államainak területi integritását, s teljes mértékben ki kell zárni egyes államok területi igényeit másokkal szemben. AZ ERŐSZAKRÓL VALÓ LEMONDÁS.^ Az európai államok közötti kapcsolatokban nem szabad erőszakot, vagy erőszakkal való fenvegetést alkalmazni. Közöttük minden vitás kérdést kizárólag békés politikai eszközökkel. tárgyalások útján, a nemzetközi jog alapelveinek megfelelően úgy kell megoldani, hogy ne veszélyeztessék a népek jogos érdekeit, békéjét és biztonságát. A BÉKÉS EGYMÁS MELLETT ÉLÉS. A történelmi fejlődés során Európában két társadalmi rendszerhez tartozó államok alakultak ki és léteznek: a szocialista es a tőkésrendszerhez tartozók. A társadalmi rendszerek különbözősége nem lehet leküzdhetetlen akadálya annak, hogy kapcsolataik sokoldalúan fejlődjenek. Ha az eltérő társadalmi rendszerű európai államok kizárják a háborút politikájuk eszközei közül, kapcsolataikat a béke érdekében, az egyetértés és az együttműködés alapján fejleszthetik, s kell azokat fejleszteniük. A JÓSZOMSZÉDI KAPCSOLATOK ALAPJAI ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS A BÉKE ÉRDEKÉBEN. Az európai államok jószomszédi kapcsolatainak, a függetlenség és a nemzeti szuverenitás, az egyenjogúság, a belügyekbe való be nem avatkozás és a kölcsönös előnyök alapján kell fejlődniük. Ennek a felfogásnak kell az európai államok közötti kapcsolatokban állandó politikává, valamennyi európai nép életében állandó tényezővé válnia, és kell eredményeznie a jószomszédi kapcsolatok, a kölcsönös megértés fejlődését Európa különböző részein az államok között. Az európai államok közötti kapcsolatok olyan átalakítására kell törekedni, amely lehetővé teszi a kontinens katonai-politikai csoportosulásokra való megosztottságának megszüntetését (Folytatás a t. oldal«»! X. Nyilatkozat az európai békéről9 biztonságról és együttműködésről VllÄC PRG LETÁRJAI, EG YI£ 0II ETEK I
