Kelet-Magyarország, 1972. január (32. évfolyam, 1-25. szám)

1972-01-23 / 19. szám

¥172 fariuír 23. ff. »?Sa¥ 'ír A sportegyesületek megyei pontversenyéről Az MTS megyei Tanácsa elkészítette a sportegyesüle­tek 1972. évi pontszerző ver­senyének kiírását. Az 1971-es év eredményeinek alapján — a szerzett pontok szerint — a megyei TS összesen 150 ezer Ft-ot osztott ki az egye­sületek között. A most elké­szült versenykiírás több he­lyen eltért a múlt évitől. Az egyéni sportágakban egyik fontos értékmérő a megyei bajnokságon való részvétel De csak az esetben jár jutalompont, ha az illető versenyen legalább három egyesület sportolói vesznek részt. A korábbi években az 1—6. helyeket értékelték, vi­szont ez évben mór az 1—8. helyezéseket veszik figyelem­be. A csapatbajnoki versenye­ken a résztvevők a végső helyezési sorrend szerint kapják a pontokat. Például egy 16 résztvevővel folyó csapatbajnokságban a baj­nokságot nyert együttes 16, az utolsó helyezett pedig 1 pon­tot kap. A speciális sportágakban Is megváltoztak a minősíté­sért járó pontok. Sport­áganként határozták meg azokat. Például a sakkozók­nál a mesteri szint eléré­séért; 20, a mesterjelölti szintért 15, a csillagos I. osz­tályú minősítésért 10, az I. osztályú szintért 5, a II. osz­tályúért 2, a IIT íztályú mi­nősítésért ped; 'v pontot kap a sportegy... . et. Az egyéni, olimpiai sport­ágakban az I. osztályú minő­sítést elért versenyző után a sportegyesület 6000 forintot, az ifjúsági aranyjelvényes szintet teljesítő versenyző után pedig 3000 forintot kap egyesülete. A pontszerző verseny ki­írása az egyesületek között igen nagy népszerűségnek örvend. Fokozza az egyesü­letek közötti egészséges ver­senyszellemet, de egyben ko­moly anyagi segítséget is je­lenthet, jó munka esetében. Az elkészített versenykiírást az érdekelt sportegyesületek a közeljövőben részleteiben is megismerik, s a szerint végezhetik tevékenységüket, már a tavaszi sportévad kez­detétől. ATLÉTIKA: Szakosított felkészülés A nyíregyházi atléták fel­készítése az új idényre múlt év november 9-én vette kezdetét. Jelenleg az alapo­zás harmadik ciklusánál tar­tanak. A megyei Atlétikai Szövetség vezetőinek véle­ménye szerint a mostani fel­készülés a tavalyinál sokkal tökéletesebb és célraveze­tőbb. Külön dobó és futó szak­csoport működik. A dobóat­léták felkészítését Seregi Ervin és Moravecz Ferenc végzik, míg a futókkal Mpl^ nár Istvánné és Molnár Ist­ván foglalkozik. Az ugróat­létákat ez ideig nem sikerült egy edzőnek összefogni, ezek egyelőre a futókkal közösen alapoznak.. Az országos ke­ret tagjai és a meghívott versenyzők február hóban fedettpályás bajnokságon vesznek részt Budapesten. A mezei versenyekre március hó folyamán kerül sor. Szabolcs-Szatmár megyé­ben a közép- és hosszútáv­futásnak hagyományai van­nak, jelenleg azonban csak egy-két képviselője akad. Ezért a megyei Atlétikai Szövetség arra törekszik, hogy ebben a tekintetben a hegemóniát mielőbb visza- szerezze. A Nyíregyházi VSC, a városi Sportiskola közt lét­rejött kétoldalú szerződés is elősegíti a közös tervszerű felkészülést az új idényre. Tóth József A diplomás kapus Kellemetlen incidensként kezdődött az első mérkőzése a nagyok között. A Nyíregy­házi Munkás SE egyik vidéki megyei első osztályú mérkő­zésén a sportszerűtlen nézők közül többen szidalmazták jó védése miatt. így lett a vár­va várt első mérkőzéséből kellemetlen emléke a kapus­nak. Pedig Borók János há­rom évet várt az első bemu­tatkozásra. — 1958-ban kezdtem el a labdarúgást — mondta — mint- ifijátékos a Nyíregy­házi Munkásban védtem elő­ször. A kezdet jól sikerült. Egy év múlva 15 éves ko­romban megyei' Ifjúsági vá­logatott lettem. Az első csa­patba azonban ném tudtam beverekedni- magamat. Rácz védte akkor a, nagyok kapu­ját, s kitűnő „portás” lett. Három évet vártam arra, hogy végre az első csapatban vonuljak ki a pályára. S azt is a szerencsének kö­szönhette a fiatal játékos. Rácz katonai szolgálatra vo­nult be, s az edző választása Borókra esett. Jó védésekkel köszönte meg a bizalmat, s nagy része volt abban, hogy 1961-ben a Munkás megnyer­te a megyei I. osztályú baj­nokságot Az NB IH-ban azonban mégsem Borók állt a háló elé. A bajnoki cím mellé ugyanis az egyetemi felvételi ;s sikerült, s Mis­kolcra ment tanulni. A labdarúgással ott sem szakított. Az egyetem csapa­tában, a MEAFC-ban védett tovább. Aztán megkapta a mérnöki diplomát, s vissza­jött Nyíregyházára. A gumi­gyárban helyezkedett ’el. M ■--'kahelyén csak elismerés­sel beszélnek róla. A tmk- műhelyben 1986 óta irányít­ja a lakatosakat és az eszter gá’vosokat. Elsők között je­lentkezett a munkaversenyek Szervezésénél. szocialista bri­gádokat patronált, segített a fiataloknak. Jelenleg a gyár szakszervezeti bizottságának sportfelelőse. Az egyetemi évek utón a munkahely mellett a Mun­kás SE utódját, a Nyíregy­házi Kinizsit kereste fel. Já­tékra jelentkezett. Hívták több nagy egyesületbe is, de ő maradt első sikereinek színhelyén, védett tovább. — Akkor már ismét a me­gyei I. osztályban szerepelt a csapat t~ emlékszik . vissza. — A régi játékostársak kö­zül alig akadtak páran. Vagy egyesületet változtattak, vagy' visszavonultak. De ne­kem sem megy már úgy a védés, a csapatnak sem a játék... — Az idén talán majd job­ban megy. ügy érzem a Ki­nizsi név változtatásával ideálisabb körülmények kö­zött dolgozhatunk majd. Hu­szonnyolc éves vagyok, tehát még nem nagyon öreg. Egy­két évig védeni szeretnék. Ha szükség van rám, tovább is. Annyira összenőttem már a bujtösi pálya kapuival, hogy csak itt akarom abba­hagyni a labdarúgást... B. D. Mai sportműsor Asztalitenisz: Nyíregyhá­za 1972. évi városi asztalite­nisz serdülő és ifjúsági leány, fiú egyéni bajnoksága délelőtt 8 óra 30 perces kez­dettel a 12-es általános iskola tornatermében. Kézilabda: Teremkézilab­la bajnoki férfi mérkőzések a Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola tornatermében dél­előtt 9 órától. Nyírségi NB 11-es labdarúgók a hegyek között Keményen készülnek a rajtra Hová „tűntek" a rakamazíak? — Mindenki egészséges Szerdán érkezik Nyíregyházára a Spartacus Köztudott, hogy megyénk két NB Il-es labdarúgócsa­pata egyaránt alapozó edző- táborozással kezdi a bajnok­ság tavaszi idényére való felkészülést. A Rakamazi Spartacus a Fleves megyei Noszvalyon, a Nyíregyházi Spartacus pedig Borsod me­gyében, Lillafüreden tölt két hetet. Egyik hétköznapon kora reggel vágtunk neki az út­nak, hogy meglátogassuk a két szabolcsi együttest. Elsőként a rakamaziakat kerestük meg, pontosabban kerestük volna... Az történt ugyanis, hogy mire délelőtt tíz óra tájban felkapaszkodtunk Noszvaly- ra, az üdülőben hült helyét találtuk a Rakamazi Sparta­cus labdarúgóinak. — Itt laknak! — nyugtat­tak meg bennünket az üdü­lő vezetői. — Mindennap dél­előtt, délután edzenek is. Annyit, hogy szinte nézni is rossz. De a mai napra ebéd­re hideg csomagot kértek, s reggel mindannyian felkere­kedtek. A menetrend szerinti autóbusszal elutaztak vala­hova. — Hol lehetnek? A NYÍREGYHÁZI SPARTACUS LABDARÚGÓI LILLAFÜREDEN. ÁLLÓ SOR, BALRÖL JOBBRA: KOVACSICS GYULA EDZŐ, BÍRÓ, ESZENYI, KEGYE, BAKOS BÉ­LA GYÜRÓ, PILCSUK, ZSÍROS, BOHUS,, TÖTH I., SORBÁN, GAJDOS. GUGGOL­NAK: KOZMA, NEUMANN, KEMECSEI, TÓTH II., MIKÓ, KUBIK, GALAMBOSI, KO­VÁCS I. A KÉPRŐL HIÁNYZIK: SÁNTHA. — Sajnos egész pontosan nem tudjuk. Úgy emlék­szünk, mintha Egert emlí­tették volna, meg azt, hogy a fürdőbe is készülnek... Irány utánuk! Alaposan bejártuk Egert. Voltunk a fürdőben, több­ször körbecirkáltuk a várost, de a rakamazi játékosokra nem sikerült 'róbukaft- nunk.1 „ Bár nem tudtunk velük találkozni, mégis megnyug­tatóan hatott, amit az üdülő vezetői sajnálkozva mond­tak: hogy a Rakamazi Spar­tacus labdarúgói minden napon keményen dolgoz­nak. S eltűnésük okát is sejt­jük. Noszvalyon nincs lab­darúgópálya, s nyilván a ra­kamazi fiúk valamelyik ki­sebb Eger környéki pályát keresték fel. Vagy olyan he­lyet, Eger környékén vala­milyen sík terepet, ahol lab- dás gyakorlatokat is végez­hetnek, mert az üdülő kör­nyékén ilyen hely se na­gyon akad... — Egy kicsit azért a/, ör­dögnek tartoztunk ezzel az úttal! — állapítottuk meg, miközben Egerből elindul­tunk Miskolc felé. — Csak nehogy Lillafüreden is így járjunk! Alaptalan volt az aggodal­munk, mert a Nyíregyházi Spartacus legénységét teljes ZSÍROS EGYETLEN SZÓ­RA HAJLANDÓ VOLT KI­CSIT „BŰVÖLNI” A LAB­DÁT. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELEI) létszámban megtaláltuk. Épp a délelőtti edzés végére ér­tünk az üdülőjükbe. Csap- zottan érkeztek meg. Úgy, ahogy négy kilométer lefu­tása után — hegynek fel, völgynek le — kinézhetnek. Elnézést kértek, s elvonultak lemosakodni, majd pár perc után az ebédre várva fogtak körbe bennünket az üdülő kényelmes és elegáns társal­gójában. — Mi újság otthon? — Volt-e hideg Nyíregyházán is? Szinte záporoztak a ha­zaiak után érdeklődő kérdé­sek. ., Majd a lillafüredi napok­ra is sor került... — Nem is lenne semmi baj, ha az edző egy kicsit kí­mélne bennünket! — kezdte szívszaggató hangon Sorbán. S rendkívül nagy megértés­sel helyeseltek neki a töb­biek. Aztán kiderült, hogy nincs komoly baj. Mert az edzések kemények ugyan, de mindannyian bírják, s azt is egyöntetűen leszögezték, hogy szükség van azért minderre. A jelenlegi nehéz napok jól kamatoznak majd a tavaszi mérkőzések során. Az illetékes, azaz a „bű­nös”, Kovacsics Gyula edző zárta le ezt a vitát: — Naponként, délelőtt 11 órátóV^ési délután-4éi - -4-től tartunk foglalkozást. Dél­előtt erőnléti futógyakorla­tok, délután technikai ele­mek, labdás gyakorlatok sze­repelnek műsoron. A két foglalkozás során naponként 4—7 kilométert futnak a já­tékosok — mondta, r— S ab­ban is van valami igazuk, hogy nem könnyű a dolguk. Ugyanis lényegesen intenzí­vebbek az edzések, mint ed­dig bármikor. Nagyobb meg­terhelést kapnak. Szükség is van erre, s örülök, hogy minden játékos lelkiismere­tesen dolgozik. — Csináljunk egy kis „leltárt”. Kik is vannak itt? — Pilcsuk, Bohus, Ko­vács I., Zsíros, Galambosi, Neumann, Kémecséi, Sor­bán, Tóth I., Tóth n., Esze­TÓTH I. BAKOS GYÚRÓ ELLENŐRZÉSÉVEL A MÉR­LEGEN. nyi, Kegye, Kubik, Kozma, Mikó, Sántha, Gajdos és Bíró. — Három névre rákér­dezzünk? — Tudom kikről van szó — nevetett az edző. — Már mondom is, mi a helyzet., velük. Elsősorban Gajdos­-ról annyit, hogy, újrakezd te. Olyan elképzeléssel, hogy amikor szükség van rá, eset­leg vállalja is a játékot. Emellett mint a fiatalok ed­zője is működik. Kell, hogy edzésben legyen, mert meg­lepően kevés az „idősebb” játékosunk... Kozma a Ti- szaberceli Tsz. Mikó pedig a Tiszadobi Tsz játékosa. Ket­ten még nincsenek leigazol­va, de mindketten csapa­tunkhoz tartanak, s csak hasznukra válik, ha ugyan­úgy kezdik az évet mint a többiek. — Sérült akad-e. vagy :• olyan, aki kidőlt a sorból? ■ — Bakos! A gyúró' — kiáltották kórusban, nagy derültség közben a játéko­sok. Kiderült, hogy nem ■ tré­fálkoztak. Ugyanis a Spar- tacus-legénység „legtekin­télyesebb” tagja, Bakos gyú­ró valóban ágynak dőlt, öt napot feküdt tüszős mandu­lagyulladással. Rajta kívül senkinek sem volt különö­sebb baja. Jó az ellátás, min­den játékos kitűnően érzi magát. A kedéllyel sincs baj. Ezt csak javítja, hogy az „öregek” nagy verseny­ben állnak a fiatalokkal. Egyik délután kiskapus. csa«v tát is vívtak egymás ellen, melyet az öregek nyerték l:0-ra. A fiatalok épp fü­lünk hallatára fogadkoztak rendkívül keményen, hogy a visszavágón megfelelően- „kikeményítik” az örege­ket .. A Spartacus labdarúgói az­zal köszöntek el tőlünk: „Vi­szontlátásra január 26-án, szerdán Nyíregyházán.” Ek­kor érkeznek' haza. S meg­tudtuk még, hogy másnaptól a stadionban folytatják. Első előkészületi mérkőzésük idő­pontja is megvan: január 80-án, vasárnap délelőtt 10 óra 30 perckor a stadionban játszanak a Rakamazi Spar­tacus ellen, ha jó lesz a pá­lya. Ha a talajjal lesz baj, úgy Rakamazon lesz a ta­lálkozó. — Bézi László és Hammel József riportja

Next

/
Thumbnails
Contents