Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-12 / 293. szám

W71. december 12.

KELET MAGYARORSTAO

* ««da!

Zárszámadások előtt

Beszélgetés dr. P. Szabó Gyulával, a megyei tanács elnökhelyettesével

Keresztessy Zsolt Hauser Imréné Lukács Sándor Major Béláné

Szinte megtáltosodtak

Négyen a gyárból

Közeleg az év vége. A

termelőszövetkezetekben munkára készen állnak a leltározó bizottságok. Az év végi számvetés előtt felkerestük dr. P. Szabó Gyulát, a megyei tanács elnökhelyettesét, s a következő kérdésekre kértünk választ.

— Milyen esztendőt zárnak idén a termelő- szövetkezetek?

— Végleges adataink nincsenek, azonban a banki felmérések nyomán megközelítőleg pontos számadatok állnak rendelkezésünkre. A reálisnak ítélt termelési terveiket a szövetkezetek előreláthatólag két és fél százalékkal teljesítik túl. A képezhető részesedési alap a múlt évitől mintegy 5 százalékkal, a tervezettől pedig

1,3 százalékkal lesz magasabb. Ez a néhány adat is azt bizonyítja, sokat fejlőitek a termelőszövetkezetek és jobb évet zárnak az idén.

— A múlt évi természeti csapások és egyéb okok miatt az év elején sok termelőszövetkezetet kellett szanálni. Hogyan álltak talpra a segítségre szoruló termelőszövetkezetek?

—- összesen 64 termelőszövetkezetet kellett szanálni. Mostanra a veszteségek rendezése után e szövetkezetek többségében a hitelképesség helyreállt. A gazdálkodás is megszilárdult. Egyes szövetkezetekben már tartalékolni is tudnak biztonsági alapjuk képzésére. Azt azonban nem mondhatjuk él, hogy az 1970. évi nagy veszteségeket mindenütt teljesen kiheverték. A mostani zárszámadásoknál tehát még számítanunk kell veszteséges tsz-ek- re, de számuk nem közelíti meg a múlt évit és különösen nem a hiányuk.

i

— Hogyan alakult a növénytermesztés, az állattenyésztés?

— A szántóföldi növény- termesztés általában terven felüli eredményeket hozott. Különösein kiemelkedő termést értünk el búzából. Termésátlaga a megyében először az idén emelkedett a 16 mázsa fölé Burgonyából szintén rekordtermés volt, 75 mázsát takarítottak be holdanként a termelőszövetkezetek. Harmadik Igen jelentős növényünk a kukorica, mintegy 16 mázsa átlagtermést adott. A jövő évi kenyérgabona-termesztés sikeréért is mindent megtettek a termelőszövetkezetek. A vetést idejében és jó minőségben befejezték. Ha az idő engedi, sok helyen folytatni kell a mélyszántást a tavaszi vetések alá.

— Az állattenyésztés első háromnegyed éves adatai szintén kedvezőek. A múlt évhez viszonyítva a szarvasmarha-állomány öt százalékkal, a sertés pedig 22 százalékkal növekedett. A legfrissebb statisztika szerint vágómarhából eddig 30 százalékkal, hízott sertésből pedig 26 százalékkal vásároltak fe! többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. Előreláthatólag a tej- és tojásfel vásárlás valamivel alatta maradt az előző évinek.

—- Mi a helyzet a burgonyával és a dohánynyal?

— Néhány növénnyel országosain és nálunk is gondok vannak. Ezeknek a termőterülete a kívántnál gyorsabban csökken. Itt említhetjük a burgonyát is, habár az idei jó terméssel a területcsöfckentést ellensúlyozni tudtuk. Azt javasoljuk a termelőszövetkezeteknek, hogy tovább a burgonyánál se csökkentsék a vetésterületet. A zöldségtermesztésben általában növekedés tapasztalható, de egyes növényekből nem tudtuk teljesíteni azt a mennyiséget, amit a népgazdaság elvárt tőlünk.

— Egyik legnagyobb gondunk a dohánytermesztés. Rohamosan csökken a termőterület és a termésátlagok sem érik el a kívánt szintet. A befektetett szorgalmas és szakszerű munkának a megtérülése egyre nagyobb kockázattal valósulhat meg. A közelmúltban jelentősen megemelt biztosítási díjak további jövedelemcsökkenést vonnak maguk után. Az illetékes megyei szervekkel együtt úgy látjuk, hogy a dohánytermesztés valanvemy- nyi problémájával komplexem kell foglalkozni.

Amikor a dohánytermesztésről beszélünk, azt is figyelembe kell venni, hogy a termelők e célra jelentős beruházásokat végeztek és

nem utolsósorban a legtöbb női munkaerőt és idős embert ennek a növénynek a termesztése foglalkoztatja. Nemcsak egyszerű közgazdasági kérdés, hanem foglalkoztatási probléma is tehát a dohánytermő terület megfelelő szinten tartása.

— Szólni kell még a cukorrépa-termesztésről is,

aminek a termőterülete szintén csökken. A hagyományos termesztés nehéz és sok fizikai munkát igényel. Itt a sürgős gépesítés segíthet. Ma már ismerjük azokat a gépeket, amivel ez a gond megoldható. Sürgősen gyártani kell ezeket és módot találni arra, hogy a termelő gazdaságok meg is vásárolhassák. A probléma megoldásában a termelőszövetkezetek is használják ki az összes lehetőségeket, hogy a nálunk megtermelhető cukorért ne kelljen drága valutát adni.

— Mit hallhatnánk a konkrét zárszámadási munkákról?

— Az összes termelőszövetkezeteket figyelembe véve az idén jobb zárszámadások elé nézünk, mint az előző évben. Jócskán lesznek termelőszövetkezetek, ahol terveiket túlteljesítették, jelentős nyeraségtöbhletre tettek szert. Azt javasoljuk; ezek a termelőszövetkezetek a részesedési alap megállapításánál maradjanak a tervezési szint körül. Inkább a termelést segítő alapok növelésére fordítsák a pluszjövedelmet. Nyugodtan és gondtalanul akkor dolgozhatnak, ha megfelelő tartalékokkal rendelkeznek,

— A zárszámadások idején vizsgálják meg mindenütt, milyen belső tartalékaik vannak, amit az eddiginél jobban lehet hasznosítani. Gondolok itt' például a gyenge termöképességű talajok fokozottabb tápanyagellátására, vagy a gépek jobb kihasználására. Nincs egyetlen szövetkezet sem, ahol gondos elemzéssel szinte minder befektetés nélkül ne talál nának olyan lehetőséget, amivel az eredményeket javítani lehet A zárszámadások tehát ne csak az elosztás, az összegezés műveletei, hanem a következtetések, a teendők értékelésének fórumai is legyenek.

Cs. B.

Reneszánszát éli a gyár, pedig halálra akarták ítélni. Igaz, öreg is volt már. Nem olyan, mint a műszaki gárda, amely fiatal, energiával teli. Nekik köszönhető a munkásokkal együtt. hogy az üzem, a Nyírbogdányi Kőolajipari Vállalat újjászületett. Pedig komoly volt az elhatározás a megszüntetésére. Indok: nem gazdaságos a kőolaj feldolgozása, mert vasúton kell ide szállítani.

összefogtak munkások, műszakiak és bizonyították: igen is gazdaságos. Minden esztendőben nyereséggel zártak. Idén például 14 milliót eredményez a gyárnak, a n épgazdaságnak.

*

Uj márkák készítői

S mintha a jogtalan ítélet szárnyakat adott volna. Szinte megtáltosodtak a fiatal mérnökök, műszakiak. Legalább harminc olyan új terméket kísérleteztek ki, amelyek nagy része már forgalomban van. Uj márkák születtek: korróziógátló szerek, cerelasztfélék, melyeket a papír- és baromfiiparban használnak. Gyümölcsfaolajok, bőrzsírok, panelolajok a házgyárak részére, s az értékes vazelinfélék a gyógyszeriparnak.

Hírnevet szereztek munkások, műszakiak, mert élni akarnak, mert szeretik a gyárat, s hivatásukat. Évente 600—700 ezer forintot fordítanak kutatási célokra. Szerződésük van a debreceni, a veszprémi egyetemekkel, a MÁVKI-val, (a Magyar Ásványolajkutató Intézettel). Pedig fiatal gárda. Több mérnök egyenesen az egyetemről került ide. Feleségével együtt — az asszonyok többsége is mérnök. Olyan ez itt, iránt egy nagy család.

Nincs nyolc óra, bürokrácia, gyorsan végeznék mindent. Eredményt akarnak felmutatni. Gyorsan. Ettől függ a gyár versenyképessége. A vegyipari óriások között ez kis üzem, itt sokrétű munkát kell végezniük, b összefogásuktól függ az eredmény. Nem hiszem, hogy

a gyárban dolgozó 32 műszakinak az életkor átlaga meghaladná a 35 esztendőt.

Sok függ a kutatástól, de a végeredményt a munkások produkálják. S ez a kölcsönös megbecsülés tapasztalható. De vajon, hogyan érzik a megbecsülést a műszakiak. Erről kérdeztük néhányukat.

Vétiig,tanult mindent

Lukács Sándor, a beruházási osztály vezetője a doyen. Még diákként került ide 1949-ben. Szinte végigcsinált és végigtanult mindent. „Én ennek a gyárnak köszönhetem, hogy műszaki vezető lehettem. Sokat tett ezért a kollektíva. Ez maga a megbecsülés.”

Ennek több jele van. Első helyen említi, hogy van szava, meghallgatják. S ebben a beosztásban ez nem kicsiség, amikor 20—30 milliós beruházások felett kell dönteni. Nagy része van abban, hogy sikernél befejezték a desztillációs üzem rekonstrukcióját. December 15-én lesz a műszaki átadása a mikroparaffin üzemnek. ,.Ez legalább 3—3.5 milliós beruházás. Sok munkát adott. Élveztem is, gondot is okozott.”

Említi a gyártelepen épülő új ABC-áruházat. Végeredményben ez is az ő gondja. Kedves gond. Végre megoldódik az ellátás. „Mi építj ülr fel saját költségen. Ez egymillióba kerül. S utána átadjuk üzemeltetésre a Ke- meesei AFÉSZ-nék.” Szól arról: ő és sok társa összkomfortos szolgálati lakásban él. „Az elmúlt évek során 28 szolgálati lakást építettünk. Azt a mérnököt, aki ide jön, lakás várja.” Munkásságát nemrégiben a kormány a Munkaérdemrend ezüst fokozatával jutalmazta.

„Többre jutottam'*

Hauser Imréné lányként, mint vegyipari technikus került ide. Gyakornokként kezdte, s jelenleg a laboratórium vezetője. „Néhány év alatt 800-ról 3100 forint fölé

emelkedett a fizetésem. És» úgy érzem, mind a régiek, mind az újak, anyagiakban, erkölcsiekben megbecsültek.” Két gyermek anyja, férje villamosipari technikus. Ke- mecsérol járnak be. „Nemrég volt a 15 éves érettségi találkozónk Debrecenben. Többre jutottam, mint társaim többsége. Tudja, mikor éreztem igazán, hogy becsülnek? Amikor a vezetők azt mondták, járjak be reggel inkább később, majd délután rádolgozom. Csal; jöjjek, szükség van a munkámra. Nagyon jólesett.”

Ezt erősíti meg Keresztessy Zsolt, a fiatal főtechnológus is. Gyorsan ívelt a pályája. 66-ban került a gyárba. Hat hónapig gyakornok,

1970-ig üzemmérnök, 70-tőí technológus, s ez év derekától főtechnológus. Sokat tett az új termékek sikeréért. „Panaszra nem lehet okom. A fizetés szépen emelkedett, s ha a prémiumokat, egy eb juttatásokat is számítom, a 4 ezer havi átlag kijön. Amikor ide kerültem, a feleségemmel együtt, összkomfortos lakással vártak.”

Karrier — ma

Személyében egy 29 éve* fiatalember főtechnológusa ennek a gyárnak. Szép karrier! Említi a kollégákat, az igazgatót, főmérnököt, akiktől sok segítséget kapott. Felesége is vegyészmérnök, műszaki fejlesztési előadó. Igaz, nem nagy a kutatási lehetőségük, de amit csinálnak, annak van értelme.

„A kísérletezésben és gyártásban részt vett Kónya Sándor, a főmérnök. Major Béla, a termelési osztály vezetője, Hauser né, 8 a feleségem. Kinn az üzemekben dolgozók közül Árpa István művezető, Tolnai Ferenc, Major Béláné mérnöknő, Márkus József művezető, s az összes gépészeti megoldásokat sikerrel oldotta meg Tóth Sándor gépészmérnök. Minden újért együtt dolgozunk."

— Több házaspár, akik együtt végeztek, itt dolgoznak. „Itt folytatjuk az egyetemet. Kónya főmérnök két évvel végzett előttünk, egy évvel a Major házaspár, s utánuk mi. S ide kerültünk.”

Major Béláné, ez a törékeny asszonyka üzemmérnök, s három gyermek édesanyja. Panasszal kezdené, de mondandójából végül is a megbecsülés csendül ki. Említi, hogy most ragasztanak egy harmadik szobát a kettőhöz Ebben is a gyár segítette. S egy régi problémáját azóta korrigálták. Egy időben kevesebb volt a fizetése, mint a technikusoknak. Szót emelt, s azonnal intézkedsit az igazgató. Neki elég sok a gondja, hiszen közvetlenül kapcsolatban van a termeléssel. Először ő tapasztalja a termelésben mutatkozó problémákat. S végül is úgy válunk el, hogy panasza nincs. Csak egyre szabadkozik, őt nem kell fényképezni. „ök — akikről eddig sző volt — az irodában dolgoznak, én meg a szabadban.” Végül is enged, s ime a fénykép. Majoméról három ár- sáról, egy kicsikét a gyárról , s a műszakiakról.

Farkas Kálmán

Örök élmény marad

Jegyzetek a KISZ-kongresszusról

Este fél nyolc. A SZOT- szálló — amely a szabolcsi delegációnak is otthont adott — csendes, csak a személyzet nyüzsög a hallban. A kongresszusi küldöttek érkezését várják. A terv szerint már fél 7-kor itt kellett volna nekik lenni, de ki tudná a fiatalok lelkesedését letörni azzal, hogy rövi- debbre fogják a felszólalásokat. Többségük életében csak egyszer van alkalom KISZ- kongresszuson felszólalni.

Kolláth Adrienne, a Nyir- egvházi Tanárképző Főiskola KISZ-titkára sem volt még ilyen helyzetben. Nyolcszáz- ötvert küldött és 400 meghívott vendég előtt mondta el felszólalását. Csak úgy, papír nélkül és közben kétszer is derültségre késztette a Rózsa Ferenc művelődési ház nagytermét zsúfolásig megtöltő résztvevőket.

Nagy Enikő e Nyírbátori Báthori István Gimnázium KISZ vb-tagja is először van kongresszuson. Mindenről csak legekben tud beszélni.

Azért az élmények között is az első helyre teszi, hogy először látta közelről az ország vezetőit.

— Nagyon tetszett, amit Fock elvtárs mondott, pedig alaposan megbírálta munkánkat. De azt hiszem, mindenki egyetértett azzal, hogy túlságosan felnőttesek, öregesek vagyunk egy-egy akció végrehajtásában. Jó példa erre az iskolai KlSZ-gyű- lés. Hatodik-hetedik órában rendezzük — gondolom ez máshol is így van — és mindenki úgy érzi, órán vagyunk. Valahogy oldani kellene ezt a kötött hangulatot.

Kovács Lajos országgyűlési képviselő előtt már nem ismeretlenek a tanácskozások ilyen fajtái. KlSZ-kongreszszuson azonban még ő sem volt és ez neki is nagy élményt jelent.

— Nagyon kellemes meglepetés nekem ez a kongresszus, legjobban azonhan a komolyság lepett meg A küldöttek olyan fegyelmezettek, hogy szinte nincs is különbség az országgyűlés és a kongresszus között. A másik, amit jó volt hallani, hogy a fiatalok ismerik az ország problémáit, felnőtt szemmel látják a gondokat. En ezt az ifjúság érettségének tulajdonítom. És úgy látom, az ifjúság jobban ismeri a felnőttek problémáját, mint a felnőttek áz övékét.

Nem maradt fed természetesen a tanácskozás vitájából az új Ifjúsági törvény

sem. Sokan emlegették úgy, mint a fiatalság megbecsülésének alappillérét. És ez így igaz. De az ifjúsági mozgalom elismerését jelentette az a tény is, hogy részt vettek a kongresszuson a párt, a kormány és a társadalmi szervek képviselői, az ország vezetői.

A Szabolcs megyei fiatalok külön elismerést is kaptak. Azonkívül, hogy az ötödik kerületi KISZ-bizottság fogadást adott tiszteletükre, már az első napon megkereste őket szálláshelyükön Biszku Béla elvtárs, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Elbeszélgettek Szabolcs megye eredményeiről és gondjairól, aztán Kolláth Adrienne-nek gratulált

a felszólalásához és a főiskola építéséről, munkájáról érdeklődött.

Ezen a napon kereste meg a szabolcsi küldötteket dr. Tar Imre elvtárs, a megyei párt- bizottság első titkára is és elbeszélgettek a megyei küldöttértekezleten elhangzott javaslatokról, azok végrehajtásáról, majd a tanácskozás első napjának élményeiről érdeklődött a fiataloktól.

Négy napig tartott a KISZ VIII. kongresszusa. Ebből két nap felszólalásokkal, a harmadik szekcióülésekkel telt el és ebben a szabolcsi küldöttek is kivették részüket. A két felszólalóra odafigyelt az egész ország, mert Szabó Jó- zsefnének, a biri Táncsics Tsz agronómusának a kollégium- építésről mondott szavai is nagy elismerést váltottak ki.

Ünnep volt ez a kongresz- szus minden magyar fiatal számára. A résztvevőknek örök élmény marad, akiket képviseltek, azoknak pedig programot, útmutatást ad munkájukhoz.

Balogh József