Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-11 / 292. szám
KXVH1. ÉVFOLYAM 292. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1971. DECEMBER 11, SZOMBAT ' tAPTmW Munka 840 embernek (3. oldal)' IBUSZ-szal öt világrészbe 5. oldal Cukorrépát — korszerűen (5. oldal) Sportjelentéseink 9. oldal A lottó nyerőszámai (10. oldal) Szekcióülésekkel folytatta munkáját a KISZ-kongresszus Pénteken munkabizottságokban folytatta tanácskozását a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség VIII. kongresszusának 850 küldötte. Az ifjúság különböző rétegeinek, korosztályainak sajátos helyzetét, egymástól eltérő igényeit és lehetőségeit, eredményeit és gondjait öt szekcióban elemezték az üzemekben, a közlekedésben, a k reskedelemben és a hivatalokban dolgozó fiatalok; a mezőgazdaságban tevékenykedők és a falun élők; a középiskolákban és szakmunkásképző intézetekben tanulók; az egyetemi és főiskolai hallgatók, valamint az úttö- xővezetők. Az ifjúmunkás szekció, az üzemekben, a közlekedésben, a kereskedelemben és a hivatalokban dolgozó fiatalok munkabizottságának vitaindító referátumát Kéri András, az ifjúmunkás tanács főtitkára, a KISZ Központi Bizottságának osztályvezetője tartotta. Elöljáróban elmondotta, hogy megközelítő számítások szerint a munkásifjúság létszáma hazánkban meghaladja a 950 000-et, s túlnyomó többségük gondolkodását, magatartását az elmúlt négy esztendőben a tudatos áldozatvállalás, politikai aktivitás jellemezte. A KISZ mindig magkülönböztetett figyelmet fordította munkásfiatalok élet- és munkakörülményeinek alakulására. A KISZ Központi Bizottsága szót emelt például az alcsony kezdőbérek felemeléséért. lakásépítési, ifjúsági és szociális kedvezmények biztosításáért. Változatlan gond azonban a munkásfiatalok lakáshelyzete, annak ellenére, hogy a harmadik ötéves terv esztendeiben felépült 300 000 lakás 25—30 százalékát harminc éven aluliak, jórészt fiatal munkások kapták. A KISZ lakásépítési akciójának eredményeként meg- énült 12 599 új otthon közül 7216-ba fiatal munkáscsalád költözhetett. A mezőgazdasági szekció ülésén dr. Fekete József, a mezőgazdasági ifjúsági tanács főtitkára, a KISZ KI osztályvezetője tartott vitaindítót a mezőgazdaságban te- vékenvkedő és a falun élő fiatalok munkabizottságában Egyebek között hangsúlyozta- a KISZ elmúlt kongresszusa óta kiteljesedett politikai, társadalmi és gazdasági viszonyok kedvezőbb lehetőségeket teremtettek a falun élő és dolgozó fiatalok fejlődése, a falusi KISZ-szervezetek tevékenysége számára. Az elért eredmények, a kétségtelen fejlődés ellenére azonban még gond is akad bőven. A falusi alapszervezetek nem mindenütt tudták például kellően befolyásolni a fiatalok politikai, ideológiai fejlődését, nem alakultak még ki e réteg sajátosságait jobban figyelembe vevő nevelési módszerek. Sajnálatos tény az is, hogy 800 mezőgazdasági termelőszövetkezetben még egyáltalán nem működik KISZ-szervezet, vagy KISZ-csoport. A jövőben még kevésbé képzelhető el,a falu társadalmi átalakítása az ifjúság tudatos részvétele nélkül, ennek sokoldalú előmozdítása adja a KISZ politikai nevelő-, szervező munkájának tartalmát és célját. A falusi ifjúsággal összefüggő érdekvédelmi tevékenység szerteágazó feladat. Kiemelten kell segíteni a fiatalok rendeletekben biztosított jogainak érvényesítését, a folyamatos munkalehetőség megteremtését, az élet- és munkakörülmények javítását, a pályakezdők bérezésének biztosítását, a szakmunkások, általában a pályakezdők bérezésének fejlesztését. Az érdekvédelmi munka fontos része a falusi fiatalok lakásgondjainak megoldásában való aktív részvétel is. A középiskolások és szakmunkástanulók szekciójában a vitaindító referátumot Borbély Gábor, a KISZ Központi Bizottsága középiskolai és szakmunkástanuló tanácsának főtitkára, a KB osztályvezetője terjesztette elő. Mintegy félmillió 14—18 éves fiatalnak, e?enbelül közel 300 000 KISZ-tagnak a helyzetéről, gondjairól szól a jelentés, amelynek egyik központi gondolata: az ifjúság megítélésének mércéje az, ki-ki hogyan végzi munkáját, miként tanul, milyen magatartást tanúsít. Az oktatással kapcsolatos jogos igény, hogy az iskolák az elméleti képzés mellett mind több gyakorlati ismeretet is nyújtsanak, hiszen ez utóbbiak elengedhetetlenek ahhoz, hogy az ifjú emberek majdani munkahelyükön meg- és feltalálják magukat, könnyebben szerezhessék meg az élettapasztalatokat. Az oktatási intézményekben a diákok jórészt csak tanulják a közéletiséget, viszonylag kevesebb lehetőségük van annak gyakorlására. Az önkormányzati formák fejlesztésével lehet és kell megteremteni az eddiginél nagyobb lehetőségeket. Az egyetemi és főiskolai szekció referátumát Szűcs Istvánná, a KISZ KB egyetemi és főiskolai osztályának vezetője terjesztette elő. A referátum egyebek között hangsúlyozta: az egyetemi és főiskolai ifjúsági szervezetek munkáját elősegítették azok az intézkedések, amelyek növelték az intézmények önállóságát, szélesítették a belső demokráciát, s amelyek az új ösztöndíjrendeletben, továbbá az új szervezeti és működési szabályzatok előírásaiban fogalmazódtak meg. A politikai munkában kerülni kell minden formalitást, a valóságban is égető kérdések, a realitás elemzése legyen ennek a tevékenységnek gyakorlóterepe. Az egyetemi demokratizmus jó iskolája lehet a leendő értelmiség munkájához nélkülözhetetlen közéleti tevékenységnek. Ma még az oktatók tekintélyes része nem látja világosan, hogy a hallgatóknak jelentős szerepet kell biztosítani a képzésüket meghatározó oktatási feltételek kialakításában. Az érdekvédelmi munka ma már egyaránt kiterjed a tanulmányi ügyekre, diákszociális kérdésekre, a szabad idő kulturált felhasználására Az igényektől leginkább < szabad idő vonatkozásába maradnak el a lehetőségek Kevés az ifjúsági klub, ali akad sportlehetőség, kicsiny kulturális célokra fordíthat összeg. A munkát is csak ali" néhány helyen tervezik me szakszerűen. Rendezésre vár az egyetemi hallgatók beteg- biztosítása, s még ennél is sürgősebb a kisgyermekes diákanyákról való szervezett szociális gondoskodás. Az ifjúsági szövetség csak akkor képes valamennyi érdekvé(Folytatás a 2. oldalon) A KONGREce??US SZÜNETÉBEN TOVÁBB FOLYIK A VÉLEMÉNYCSERE, BESZÉLGETNEK, BARÁTKOZNAK, ISMERKEDNEK. (MTI FOTO) Csatorday Károly beszéde az ENSZ közel-keleti vitájában Az ENSZ-közgyűlés délutáni ülésén, amely helyi idő szerint 16 órakor kezdődött, először a most elhunyt Ralph Bunche _yolt ENSZ-főtitkár- helyettesről emlékeztek meg az országcsoportok képviseletében felszólaló küldöttek. A kelet-európai szocialista országok csoportja, valamint az ENSZ gazdasági és szociális bizottsága nevében Szarka Károly, Magyarország állandó ENSZ-képviselője, az ENSZ gazdasági és szociális bizottságának elnökhelyettese fejezte ki részvétét az elhunyt családjának, illetve hazája, az Egyesült Államok kormányának és népének. A közel-keleti vita később Marokkó képviselőjének felszólalásával folytatódott, majd Algéria, Nigéria és Albánia küldötte után Csatorday Károly külügyminiszterhelyettes, reagálva a franciául beszélő albán képviselő „erős kínai akcentussal” előadott tirádáira, megjegyezte, hogy az előtte szóló küldött „szuperhatalmi rögeszméi” egyetlen gondolkodó embert sem téveszthetnek meg afelől, hogy milyen szándékok húzódnak meg a szuper-szovjetellenes rágalomhadjárat mögött. Csatorday Károly felszólalásában a következőket mondta: Jóllehet, több mint négy év telt el azóta, hogy a Biztonsági Tanács határozatot hozott az Izrael által három arab szomszédja ellen elkövetett katonai agresszió következtében előállt közel-keleti helyzet rendezéséről, s az elmúlt négy év folyamán az ENSZ valamennyi vezető szerve megvitatta a közel- keleti helyzet különböző vonatkozásait, mindazonáltal a helyzet egyre rosszabbodott. Mindenki számára nyilvánvaló, — mutatott rá a továbbiakban —, hogy Izrael "tsztán önerejére támaszkodva rém lenne képes dacolni az 5NSZ-tagállamok többségének világosan kifejezett akaratával. „Senki előtt sem tiPénteken elutazott megyénkből Vlagyimir Jakovle- vics Pavlov, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete és felesége, valamint Ivan Ivanovics Bagyul nagykövetségi első titkár. Két napot töltöttek megyénkben. Nyíregyházán fogadta a vendégeket dr. Tar Imre, a megyei pártbizottság első titkára. Ellátogattak a tok, hogy Izrael az Egyesült Államok kliensállama és minden imperialista kegyeltje” — állapította meg Csatorday Károly, majd utalva az Izraelnek nyújtott bőkezű katonai-pénzügyi támogatásra, hozáfűzte: „az Egyesült Államok közel-keleti politikájának sarkalatos célkitűzésévé tette, hogy megakadályozza a Biztonsági Tanács határozatának tényleges végrehajtását”. „A magyar kormány — hangsúlyozta Csatorday Károly — kezdettől fogva kijelentette, hogy támogatja a Biztonsági Tanács (1967. novemberi) határozatának maradéktalan végrehajtását.” Rámutatott, az izraeli vezetők azt állítják, hogy Egyiptom szab „előfeltételt” a tárgyalások elé, de valójában ennek pontosan az ellenkezője az igaz: Izrael szabja azt az előfeltételt, hogy amennyiben Egyiptom nem fogadja el a BT-hafáro- zat olyan értelmezését, amely szerint az nem zárja ki Izrael területi terjeszkedését, akkor Tel Aviv nem hajlandó kapcsolatba lépni Jarring nagykövettel. A magyar képviselő nagy nyomatókkal hangsúlyozta: elérkezett az ideje, hogy az ENSZ-közgyűles véget vessen a politikai rendezés izraeli szabo^álásának. A magyar küldöttség osztja mindazoknál? a véleményét, akik a vita eddigi folyamán hangsúlyozták, hogy a közgyűlésSzabolcsi tartózkodásának második napján, december 10-én Cseterki Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács titkára a Szamosközben tett látogatást. Útjára elkísérte Kállai Sándor, a mevásárosnaményi járásba, Nyírmadán nagygyűlésen találkoztak a község lakóival. Pénteken a Nyíregyházi Konzervgyárat keresték fel, majd a Móricz Zsigmond Színházban megnézték festőművészeink kiállítását, s beszélgettek a művészekkel. Látogatást tettek a Nyíregyházi Tanárképző Főiskolán. V. J. Pavlov és kísérete délután utazott el megyénkből. nek követelnie kell Izraeltől? adjon egyértelmű pozitív választ Jarring nagykövetnek az egyiptomi területek megszállva tartó izraeli erők teljes kivonására vonatkozólag. Célozva a KNK küldöttéé nek előző napi felszólalására, amelyben a Palesztinái és más arab népek „támogatása” címen lényegében Izraelhez hasonlóan tagadta a BT- határozat érvényességét. A magyar képviselő kijelentette: „semmi sem tehet jobb szolgálatot az agresszomak és támogatóinak, mint az arab népek barátainak megosztása”. Végezetül Csatorday Károly rámutatott, hogy a béka és biztonság nemcsak a Közel-Keleten, hanem másutt is súlyos veszélybe kerül, ha a közgyűlés nem tesz határozott lépéseket a BT határozatának végrehajtása érdekében. A délutáni ülés Szaud-Arábia képviselőjének felszólalásával fejeződött be, majd vacsoraszünet után, magyar idő szerint hajnali 3 órakor kezdődött a rendkívüli éjszakai ülés Jakov Malik szovjet ENSZ-képviselő beszédével. Malik különös 1 nyomatékkai hangsúlyozta, hogy Izrael agresszióját fedezve és terjeszkedő politikáját támogatva az USA elsődleges felelősséget visel a közel-kelet! konfliktus békés, politikai rendezésére irányuló erőfeszítések zsákutcába juttatásáért. gyei pártbizottság titkárai Fehérgyarmaton Gulácsi Sándor, a járási pártbizottság első titkára és Széles Lajos, a járási hivatal elnöke fogadták a vendéget és tájékoztatták a járás árvíz utáni fejlődéséről. Cseterki Lajos a délelőtti órákban ellátogatott a botpalád! Uj Barázda Tsz-be, ahol Kávási Pál, a tsz elnöke ismertette a közös gazdaság munkáját. A vendégek megtekintették a szarvasmarhatelepet, amely a tsz egyik fő jövedelmi forrása. Találkozott Cseterki Lajos a botpaláéi 1 egei »gazdálkodást tevékenyen segítő dr. Vinczefi Imre debreceni egyetemi tanárral is, aki a helyszínen járva éppen az egyetem és a tsz közös kísérleti tennivalóit vitatta meg a helyi szakemberekkel. Délután Szamosta- tárfalván a tsz-ben fejezte be szabolcsi látogatását az Elnöki Tanács titkára, s elutazott megyénkből. Cseterki Lajos befejezte szabolcsi látogatását Elutazott megyénkből V. J. Pavlov A műszaki fejlesztésről tanácskoztak a megyei tudományos koordináló bizottság ülésén December 10-én a megyei tanácson dr. P. Szabó Gyulának, a megyei tanács elnök- helyettesének elnökletével ülést tartott a megye: tudományos koordináló bizottság. Az ülésen megtárgyalták a megyei vállalatoknál folyó műszaki fejlesztés helyzetét, a vállalati kutatómunka feladatait, valamint a műszaki fejlesztés célszerűségét, felhasználási területeit és jelenlegi problémáit. Tanácskoztak a licencek vásárlásának lehetőségeiről, továbbá javaslatok hangzottak el a megyei műszaki könyvtárak állományának és a műszaki folyóiratokban megjelenő szakirodalom felméréséről és közre»' adásáról. Fontos kérdésként szerepelt a megyei szakemberek, mérnökök továbbképzése, a megyei munkaerő- helyzet és a műszaki propaganda javítása. A bizottság ezután megtárgyalta és jóváhagyta az 1972. évi munkatervet, VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESflIIETEKI
