Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-09 / 290. szám

4. oldal KELET-MAGYARORSZÁG 1971. december §. Korunk mezőgazdasága A termelőszövetkezetek középtávú tervei Ml ÍGY CSINÁLJUK: Az állattenyésztés szakosítása a megye legnagyobb szövetkezetében Előtérben a termelékenység növelése A termelőszövetkezetek most készítettek először kö­zéptávú — más néven ötéves — tervet. Fejlesztési tervei­ket ez év közepéig kellett el­készíteniük. Azóta összesí­tették és a tsz-szövetségek értékelték ezt a munkát. A Tisza menti Termelőszövet­kezetek Szövetsége a közel­múltban végezte el ezt az elemzést. Megállapították, hogy a fejlesztési tervek kö­telező elkészítése elérte cél­ját, még akkor is, ha ezek lényegében csak koncepció- tervek és a részletek kidol­gozása a jövőben történik meg. Elérte célját azért is, mert minden üzem vezetése és testületi szerve foglalko­zott a jövő feladataival, amit korábban nem sok helyen tettek meg. Elősegíti és fej­leszti a termelőszövetkezeti vezetés, szakapparátus köz- gazdasági gondolkodását, munkáját, amelyet a gazda­sági mechanizmus követel­ményeivel összhangban fo­kozni, javítani szükséges. Gyorsabban növelik a fejlesztési alapot Az összesítésből kitűnik, hogy a termelőszövetkezetek az utolsó jó termőév átlagá­hoz 1969-hez viszonyítva 1975-re 45 százalékkal fej­lesztik a termelésüket. A szabolcsi termelőszövetkeze­tek feszített tervet készítet­tek, erre az időre az orszá­gos előirányzat 33 százalék. Ezenbelül az állattenyésztés fejlesztését nagyobb ütemben akarják végrehajtani, mint a növénytermelését. Ez a tö­rekvés egybeesik az országos célkitűzéssel. A nem mező- gazdasági tevékenység árbe­vételének előirányzatát 13 százalékkal kívánják növel­ni. Ismerve a szabolcsi mun­kaerőhelyzetet és azt, hogy még nagyon sok mezőgazda- sági irányú mellékági tevé­kenységre lenne lehetőség, ez kevésnek látszik. A részesedési alapot a 69 évi 495 millióról 530 millióra kívánják növelni. Sokkal gyorsabban növekszik a fej­lesztési alap ami 145 mil­lióról 195 millióra emelke­dik. Csökken a dolgozó tagok száma Nagyobb lesz a holtmunka­ráfordítás és kevesebb az élő munka. Az élőmunka-rá­fordítás növelésének kisebb üteme összefügg a tagok szá­mának csökkenésével az elö­regedéssel. A szövetség terü­letén 1970-ben a dolgozó ta­gok száma 26 ezer 900 volt, 75-re 21 ezer 150 taggal szá­molnak. Számolva az ipar elszívó hatásával, a bedolgo­zó családtagok száma is, mintegy 2 ezer fővel fog csökkenni. Az előirányzott taglétszám­csökkenés megfelel az orszá­gos célkitűzésnek. Ez a csök­kenés egy nagyarányú nem­zedékváltást foglal magá­ban. Mindez megköveteli a műszaki fejlesztés szüksé­gességét, a kézi munkaerő­igényes ágazatok munkálnak gépesítését, másrészt a fia­talok műszaki képzettségei­nek gyors növelését. Eltolódás a takarmánytermesztés javára A kenyérgabona-termesz­téssel a termelőszövetkeze-, tek szívesen foglalkoznak. Az ötéves terv idején a termés­átlagok növelése mellett mintegy 3 százalékos terület­csökkentést terveznek. A tervidőszak végére holdan­ként 16,2 mázsás átlagtermés elérését tűzték célul. Takar­mánygabona termesztését je­lentős mértékben növelik. Az 1970. évhez viszonyítva 72 százalékkal lesz több a vetés- terület. Hasonlóan növekszik a kukorica területe is, a múlt évi 10 ezer 479 holddal szem­ben 19 ezer 890 holdon kí­vánnak termeszteni. Ez az erős eltolódás a ta­karmánytermesztés irányá­ban összefügg az állatte­nyésztés fejlesztésével, a már megépített és épülőben lévő telepek takarmányigényeinek biztosításával. A szarvasmar­ha-fejlesztési célkitűzése­ket támasztja alá az évelős pillangósok területének nö­velése is. Célszerű lenne az őszi és tavaszi árpa terhére a takarmánybúza területének növelése. A kukoricaterület növelése csak akkor látszik elérhetőnek, ha a művelő és betakarító gépparkot sürgő­sen növelik és az ipar ki tudja elégíteni a szárítógép- igényt is. Kissé túlzottnak látszik a kukoricatermés ho­zamának tervezése is. Az 1970. évi 14,2 mázsával szem­ben 26.3 mázsát terveztek a termelőszövetkezetek a szö­vetség területén. Nagyobb gondot az ipari növényekre A tervek szerint a cukor­répa területe mintegy 3 szá­zalékkal növekszik ugyan, de ez sokkal kevesebb, mint az országos 22,6 százalékos fejlesztési célkitűzés. Az ipar eddig nem tudta megvalósí­tani az ígért gépesítést és a vegyszerek sem érték el azt a határt, ami várható lenne. Ha ezen változás lesz, remél­hető a gyorsabb növekedés. A burgonyatermelési terv tovább romlik. Az ipari növények közül az egyik leg­jobban csökkenő ágazat. A termelőszövetkezetek ennél a növénynél 28 százalékos csökkenést terveznek. A ter­mésátlagokat elég magasan szabták meg a szövetkezetek. A szövetség területén 1975­A károsítok alkalmazko­dóképessége, rezisztenssé vá­lása szükségessé, a tudomány és a technika fejlődése pedig lehetővé is teszi az újabb és újabb növényvédő szerek elő­állítását. A gyakorlati gazda a hirdetésekben és a szaküz­letek választékában állandó­an új szerekkel találkozik, melyeknek csak a nevét is­meri, fölhasználásukról, ha­tóanyag-tartalmukról, veszé­lyességükről vajmi keveset tud. Ezeket a gyakorlat szá­mára nélkülözhetetlen ismé­re 91 mázsás átlagtermést kívánnak elérni az országos 70 mázsával szemben. A táj másik speciális nö­vénye, a dohány vetésterüle­te szintén rohamosan csök­ken. Több termelőszövetke­zet teljesen meg akarja szün­tetni a dohánytermesztést. Az idei gazdasági évben még 50 termelőszövetkezet foglalko­zott a szövetség területén do­hánytermesztéssel, 1975-re már csak 32 tervezi. A csök­kenésnél közrejátszik a do­hányos szakemberek elöre­gedése és általában a mun­kaerőhiány. Nagyon hiányos a dohánytermesztés gépesí­tése. A beruházásoknál biz­tosított állami árkiegészítés 1971-ben megszűnt. Az üze­mek nem hajlandók új szá­rítótelepet építeni, vagy a meglévőt felújítani. Nincs megfelelő, a betegségekkel ellenálló dohányfajta. Javí­tani kell a termelőszövetke­zetek és az ipar közötti ela­vult kapcsolatokat is. Ilyen az egyoldalú ütemezés, a szubjektív minősítés. Az ipari növények közül említést érdemel még a szán­tóföldi zöldségtermesztés, aminek területét mintegy 20 százalékkal kívánják csök­kenteni a termelőszövetke­zetek. Ez sem látszik biztosí­tottnak, hogy a területcsök­kentést terméshozam-növe­kedéssel ellensúlyozzák. Az állattenyésztés középtávú tervének értékelését későb­bi időpontban közöljük. (Cs. B.) .Tt-J ' AC reteket gyűjtötték össze a szerzők könyvükben rendkí­vül jól használható, igen ügyes formában. Mivel a gyakorlatban mindig a meg­védendő növény a kiinduló alap, a mű is növényenként csoportosítja a károkat, és azokhoz adja meg az agro­technikai és (ahol van) vegy­szeres védekezés technológi­áját a fölhasználható szerek megnevezésével. A könyvet dr. Sándor Ferenc szerkesz­tette. Szakkönyvtárunk: . * Növényvédelmi technológia AZ NDK GYÁRTMÁNY!? ÖNJÁRÓ GÉPEK KÜLÖNBÖZŐ ADAPTEREKKEL GÖDÖR- ÉS ÄROKÄSÄSHOZ KAKODÁSHOZ KIVÁLÓAN ALKALMASAK. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE.) A megye legnagyobb szö­vetkezeti gazdasága, a nagy- ecsedi Rákóczi Tsz több mint tízezer hold kritikus — lápi — szántóegységen gazdálko­dik. Nem volt könnyű az el­telt tíz év gazdálkodása. A vezetésben személyi villon­gások, a tagság és az alkal­mazottak közötti ellentét hát­rányosan hatott a szövetke­zetre. Komolyabb eredmény csupán néhány szűk terüle­ten jelentkezett — és nem a teljes tagság megelégedésére. Idén már garantálja a kö­zösben végzett munka díjazá­sát a tsz. És ezt is, mint több jelentős dolgot, az új körül­mény, a vállalatszerű gaz­dálkodás tette lehetővé. Er­ről beszélgettünk Somosi Ár­pád általános gazdasági ve­zetővel. Állatorvos a telepvezető Közel ahhoz a területhez, a láphoz, ahol még nem is olyan régen békák kuruty- tyoltak, megépítettek egy korszerű sertéstelepet — mondta a gazdaságvezető. Ez mintegy negyvenmillióba ke­rült. A befektetés — arra is számításokat végeztek — aránylag rövid időn belül megtérül. A telepről 420 létszámos, anyakocatartás után, évente 7300 hizlalt sertést értékesít a tsz. Kétszeresen többet, mint azelőtt az egész nagy­község értékesített. A szakszerűsítést talán elég néhány adattal bizonyí­tani. A sertéstenyésztési és hizlalást telep közvetlen ve­zetőjén hivatásos állatorvos. S felügyeletével dolgozik négy szakközépiskolát végzett technikus és tizennyolc be­osztott dolgozó. Érdekes megjegyezni, a fizikai beosz­tottak részére sertéstenyész­tői szakmunkástanfolya- mot tartanak a tsz-ben. Hatmillió helyett tízmillió Nemrég végeztek a szövet­kezetben, a szarvasmarha­telepen átlalános egészség- ügyi ellenőrzést. A tsz veze­tősége gyors határozatot ho­zott: az észrevett fogyaté­kosságokat a következő év első feléig teljesen megszüntetik. Másrészt nagyon kedvező a vizsgálat eredménye. Megál­lapították az ellenőrző szak­emberek, hogy a tsz szarvas- marha-alapállorriánya egész­ségügyileg kifogástalan. A szarvasmarha-tenyész- állományt rövid időn belül, a vizsgált háromszázas lét­számról négyszázra növelik a tsz-ben. S a fejlesztési terv­nek kettős háttere van. Egyik: fokozni az első osztá­lyú tejértékesítést; másik: a tsz egy közeli tejporgyár egyik bázisszállítója lehet. S a kifogástalan tehénállo­mány szaporulatának ugyan» csak kettős feladatot szán­nak. Részben biztosítják a sajáj tehénutánpótlást, rész­ben hasonló céllal értékesí­tenek; növelik a szarvasmar­ha húsexportot. Kész a számítás a szarvas­marhatelep fokozott jöve­delmezőségére. Eddig több évi átlagban 6 millió forint bevételt eredményezett a szarvasmarhatelep, az új cé­lok szerint meghaladja a tíz­millió forintot. Csikók harmincezertől kétszázezerig A lótörzskönyvezés 1968— 69-es évkönyvét mind gyak­rabban mutogatják. Eszerint Szabolcs-Szatmár megyében csak a nagyecsedi Rákóczi Tsz szerepel, méghozzá tsz- gazdaságok tekintetében or­szágos szinten is a legtöbb kancaszámmal, 160 darabbal. Melyekből hatvan államilag törzskönyvezett. Néhány adat a tsz lóte­nyésztésének eredményérőL 1968-ban égy tízhónapos méncsikóért 17 ezer forintot kapott a tsz. 1969-ben hat, hároméves kancacsikót adott a gazdaság exportra és 100 ezer forintot kapott értük. 1970-ben négy háromévesért 64 ezer forintot. Idén belföl­dön nyolc hároméves csikót értékesítettek, egyenként 17 —18 ezer forintért. Az AGRÁRIA című in­formációs folyóirat 1971. ÍJ számában többek között ez van: a törzskönyvezett anyáktól származó, jó minő­ségű növendéklovak ára 30 * ezer forinttól, 590.. ezer forin­tig is lehetséges. Ezek árak betanított kocsi- vagy hátaslovakra vonatkoznak hároméves korig. A tsz-ben tervbe vették egy saját export lóistálló megépítését. Számítások sze­rint, a lótenyésztés a kívánt szinten megtöbbszörözi az eddigi bevételeket. S a ko­csi és hátas betanításokra olyan kiváló lóismerők van­nak, mint Sarkadi Gyula; Tarcsa Bálint, Szűcs Lajos, akik már eddig is rangos dí­jakat (versenyek, országos mezőgazdasági kiállítás) sze­reztek a tsz-nek. A biztonságosabb jövedel­met adó szakosítás megvaló­sításán dolgoznak a megye legnagyobb szövetkezeti gaz­daságában. S tekintve, hogy az állattenyésztés fejlesztésé­ről, jövedelmezőbbé tételéről szól a tájékoztatás, mintegy kiegészítésképpen az adatok­hoz kívánkozik még: az ab­rak alaptakarmány biztosítá­sára háromezer holdon ter­melnek a következő években kukoricát, teljes gépesítéssel. Asztalos Bálint Dr. Nagy Mária: Bevezetés az általános biológiába Van-e kérdés, mely oly régóta izgatja az emberiség fantáziáját, mint maga az élet? Hányán próbálták ma­gyarázni jelenségeit, számta­lan megnyilvánulási formá­ját, páratlan gazdagságát, de mind ez ideig rejtélyes lé­nyegét. Korunkat nemcsak a technika, de a természettu­dományok rohamos fej­lődése is jellemzi. Et­től a fei’^éstől a biológia sem marad el. Ha le­het, akkor az élet ezeknek az új. most szerzett ismeretek­nek birtokában csodálato­sabbnak, szebbnek mutatko­zik, mint valaha. A kutatá­sok eredményeiből új tudo­mányok születtek (bionika), régi tapasztalatok magyará­zatot kaptak, egyes ismere­tek egészen új megvilágítás­ba kerültek, és ahogy az len­ni szokott, a nyitott kérdések kutatása során számtalan új, megválaszolásra váró kér­dés merült fel A biológiának, az élet tu­dományának jelenlegi állá­sáról szól ez a könyv. Fel­dolgozza mindazt, ami a nem a szaktudományt mű­velő, a téma iránt érdeklődő olvasó számára érthető és ér­dekes Anyaga teljes, az ol­vasó a biológiai tudományok­ról áttekintést kap.

Next

/
Thumbnails
Contents