Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-09 / 290. szám

\Vti. Äecember 9. (OCTPT MAGYAWiftWAO 9. oldal Több bútor, önkiszolgáló ruhabolt megyénkben Keresi*ede’mi tanácskozások az áruellátás javítására A nyíregyházi Dózsa Tsz-ben Pótszabadság a kisgyermekes anyáknak és a fiataloknak IFJÚMUNKÁSOK. Ács István szakmunkás és Halas yók János tanuló, a Hajtómű- és Felvonógyár új Tünde ut- :’ai üzemében alkatrészek fúrását végzik a Győri Vagon- és Gépgyár megrendelésére. (Elek Emil felvétele) Munkában a ho^mérök — Készül az úi térkép Nagyüzem a szabolcsi geodétáknál A megyei tanács kereske­delmi osztályán két tanácsko­zást tartottak. Az egyik ta­nácskozáson — amelyen részt vettek a Szatmárvidéki Fa­ipari Vállalat, a Kisvárdai Fa. és Bútoripari Vállalat, az iparcikk kiskereskedelmi vállalat és a megyei ÁFÉSZ- ek munkatársai — a megye bútorellátásának fejlesztésé­ről tárgyaltak. Hangsúlyoz­ták, hogy a megyei tanács és a megye kereskedelme figye­lembe veszi a vásárlók nö­vekvő igényeit, s az igényeket a jövőben elsősorban Sza­bolcsban gyártott jó minősé­gű bútorokkal kívánjak ki­elégíteni —, s ezzel a megye kereskedelme piacot biztosít az említett két vállalatnak. A kereskedelem 1972-ben 10 százalékos forgalomnöveke­Biztosftott a halellátás az ünnepekre Az ünnepek előtti haligény minden évben igen számotte­vő a fogyasztók részéről. Az elmúlt évekhez viszonyítva feltehető, hogy az idén de­cember hónapban az ünnepek előtt Nyíregyházán a halfo­gyasztásban igen nagy lesz a kereslet. Ezért kerestük fel az Alkotmány Halászati Ter­melőszövetkezet elnökét és tájékoztatást kértünk. A válasz a következő: — Kétféle halból, minden meny- nyiségben és minőségben biz­tosítunk a város és környéke részére halat. A ponty és a kárász az a 2 halfajta, amely korlátlan mennyiségben ren­delkezésünkre áll. Az árakra vonatkozóan azt a tájékoztatást kaptuk, hogy a minőségi halak árai hem változnak, a kárásznál azon­ban olcsóbb ár várható, ki­lónkénti 13 forint helyett 10 forint lesz az ára. A tájékoztató után felke­restük a Rákóczi utcai halboltot is. Kérdé­sünk ugyanaz volt, a válasz hasonló az előbbihez. A hal- értékesítő -ontyból és a nö­vényevő halakból, az amur és a busa fajtákból biztosít megfelelő mennyiségű hala az ünnepi forgalomnak. Arakban ezeknél a halaknál nem lesz változás. (f. p.) désre számít a bútorpiacon. ezért az iparcikk kiskereske­delmi vállalat és az ÁFÉSZ- ek képviselői a tanácskozáson 22 millió forint értékű bútort rendeltek a jövő évre a két vállalatéi. (A választékbőví­tés érdekében t--mészetesen külföldi bútorokat is rendel­nek az illetékesek.) Szó volt arról is, hogy a Szatmárvidé­ki Faipari Vállalat az ötéves terv folyamán mintaboltot nyit Nyíregyházán. A háztarási faárukból nincs kielégítő választék me­gyénk boltjaiban, ezért az ÁFÉSZ-ek háztartási faáru­kat (gyúrótábla, nyújtófa. stb.) is rendeltek a két faipari vállalattól. A másik tanácskozáson a korszerű üzletpolitikáról tár­gyaltak a kereskedelmi dol­A nyíregyházi Dózsa Tsz- ben már évek óta rendszere­sen beütemezés szerint kap­ják szabadságukat a tagok. Hogyan jutottak el idáig, — erről kérdeztem Bagaméri Gyula elnököt, Széles Mik­lós főkönyvelőt és Képes Já­nos üzemgazdász személyze­tist. Képes János az alapsza­bályt tette elém, kinyitva azt a szabadságokra vonatkozó tételeknél. „Azokat a tagsági éveket vesszük figyelembe, ame­lyekben a tag 1967. előtt fér­fi 120, nő 80 munkaegységet teljesített..” „1967. után dol­gozó férfitagoknak évi 150, nőknek 100 tízórás munka­nap számít szabadságra jo­gosult időnek.” „Az első év után eltöltött minden két esztendő után egy nap pót- szabadság jár az alapszabad­ságon felül.” — olvasható az alapszabályban. Külön tétel van a kisgyer­mekes anyák és a fiatalok részére. Előbbiek — ameny- nyiben a meghatározott mun­kanapokat teljesítették — évenként, illetve gyereken­ként külön 2 nap pótszabad­ságban részesülnek. Utóbbi­gozók és a TÜZÉP Vállalat munkatársai. A tanácskozást dr. Bajnóger József, a Belke­reskedelmi Kutató Intézet he­lyettes igazgatója vezette. Itt szó volt a korszerű piac­kutatásról, a propagandáról, az árubeszerzésről, a kiszol­gálásról és a korszerű áru­mozgatásról. Elmo> iták, hogy megyénkben elsőként a nyíregyházi Szarvas utcai ABC-áruházban vezetik be a gépesített árumozgatást 1972- ben. Elkészült az önkiszolgáló ruhaboltok tanulmányterve. A Nyíregyházán épülő két áruház ruhaosztálya már ön- kiszolgáló lesz, de megyénk többi ruhaboltjában is folya­matosan bevezetik az önki- szolgáló rendszert aknak — hasonló alapfelté­tel mellett — 6 nap pótsza­badságot biztosít a tsz, füg­getlenül az évek számától. — Mind e két kitétel ér­vényesítése igen hasznosnak bizonyul — mondta a tsz el­nöke. — Külön is megbecsü­lésüket érzik a kisgyermekes anyák, a fiatalok pedig, bár városi tsz vagyunk, szívesen dolgoznak nálunk. — A tsz tagjai mit kapnak a szabadságuk idejére? A főkönyvelő érezte aszta­lához tartozónak a kérdést. Természetesen fizetett sza­badságról van szó — mond­ta. — Idén, de több éves át­lagban is, napi 90 forint kö-. rüli térítést adunk. S ott már megint a sze­mélyzetis vette át a szót, hogy miképpen élnek sza­badságidő jogosultságukkal a tsz tagjai. — Az idén, a tervezett 10 órás munkanapok száma 85 ezer, a szabadságra tervezet­teké 3 ezer 700. A tsz 305 dolgozó tagjából decemberig 162-ten vették ki jogos szabad­ságukat. Akik még hátra vannak, december hónapban veszik ki szabadságukat. A tsz szabadságidőt pénzben nem térít meg. A tsz-elnök közölte, a rendszeres szabadságokat a gépesítés fokozatos fejlesz­tése tette lehetővé. No meg, időszakonként a rugalmas munkaszervezés. — Már márciusban tájé­koztatást kapnak a tagok az üzemegységekben arról, ki­nek mennyi szabadságideje van és mikor veheti azt igénybe — közölte a főköny­velő. S még hozzátette: — Mióta rendszeres a szabad­ságidők kiadása, megszűnt a közös munkából való na­gyobb mérvű igazolatlan tá­voliét. Tehát a szabadságolás a tsz munkásstabilitását nemhogy csökkentené, in­kább erősíti. A. B. A Legfelsőbb Bíróság pol­gári kollégiuma — figyelem­mel a vadgazdálkodással és a vadászattal kapcsolatos új jogszabályokra — foglalko­zott azzal a kérdéssel, hogy a vadászterületen elejtett, el­fogott, vagy elhullott vad a vadászatra jogosultak közül kinek a tulajdonába kerül. Az erdőtörvény szerint a vadászati jog az ország egész területén az államot illeti meg, az állam azonban ezt a jogot állami szervek útján, saját (üzemi) kezelésben hasznosítja, vagy pedig va­dásztársaságok részére ha­szonbérbe adja. A vadászat­ról szóló rendelkezések ki­mondják, hogy vadgazdálko­A morajló számítógépek elektronikus agyai szűnni nem akaró lendülettel eszik a számok százezreit. A be­táplált hold és öl adatait va­rázsolják át méterre és hek­tárra, négyzetméterre. Sza- bolcs-Szatmár megyében is teljes üzemmel folyik a te­rületmérési korszerűsítés, a holdnak hektárra történő át­számítása. A földhivataltól Szabó Fe­renc tájékoztatásából kide­rült: a kisvárdai és a vásá- rosnaményi járásban teljes egészében, a nyíregyháziban 50 százalékában már végez­tek ezzel a mérhetetlenül sok számítást követelő munkával. A rendelkezésnek megfelő- en a jövő esztendő végére az egész megye átszámításá­val végezniük kell. így aztán pont kerül egy olyan munka végére, amelyet először 1870- ben, tehát pont 100 évvel ez­előtt határoztak el először, majd 1927-ben újra napi­rendre tűzték, de csak most sikerült végrehajtani. A számításokkal egyidőben megkezdődött az új területi térképek elkészítése is. Ezt szükségessé tette az, hogy a települések lényegében so­kat változtak és fejlődtek, hogy a külterületeken a ta­gosítás révén megszűntek a dűlők, utak, több községet — dást és vadászatot csak va­dászterületté nyilvánított te­rületen szabad gyakorolni. A megyei szakigazgatási szerv egyes vadászterületeken megtilthatja a szarvas és a dám vadászatát, ha az állo­mány védelme ezt szükséges­sé teszi. A jogszabály, illetve a ha­szonbérleti szerződés meg­határozza, hogy a vadászat­ra jogosult a vadászati jogot melyik területen és milyen vadra vonatkozóan gyako­rolhatja. A polgári törvény- könyv kimondja, hogy a va­dászterületen elejtett, elfo­gott, vagy elhullott vad a vadászatra jogosult tulajdo­nába kerül. Ez a rendelkezés — állapítja meg a Legfelsőbb így csak egy példa Gávát és Vencseliöt — egy közigazga­tási egységgé alakítottak át. A geodéták tehát meg­kezdték a műszeres munkát, és velük együtt dolgoznak a levegőben a légifényképé­szek. A területeken a milli- méternyi pontosságot igénylő műszeres adatok alapján el­helyezik a különböző térké­pészeti pontokat. Az ember nem is hinné, hogy egy-egy ilyen pont „ára” 6 ezer forint körül mozog, de akad, amely elkészülte után 12 ezer fo­rintot ér. Ezek egyrészt a térképek készítéséhez szol­gálnak fix pontként, de akad, amely nemzetközi kötelezett­ségeink nyomán születik. A városokban, lakott területe­ken ezek a közműkataszter elkészítésének fontos segítői. Sajnos, sokan nem becsü­lik ezeket a műszakilag fon­tos és egyébként is értéket jelentő pontokat. Van, ahol egyszerűen kiszántják, má­sok építkezésnél néhány méterrel arrébb helyezik, megint mások egyszerűen rongálják, kidöntik, széttö­rik. Pedig ezek rongálása sú­lyos szabálysértés és a kár megtérítése mellett 5000 fo­rintig büntethető cselek­mény is. B. L. Bíróság polgári kollégiuma — szorosan összefügg á va­dászati jogosultság tartal­mát meghatározó, előbb em­lített rendelkezésekkel. Mindezekből következik, hogy valamely vadászterü­leten elejtett, elfogott vagy elhullott vad — akár nagy­vad, akár apróvad — az ezen a vadászterületen vadászatra jogosult tulajdonába kerül, ha a vadászati jogosultsága erre a vadra is kiterjed. An­nak a vadnak tulajdonát pe­dig, amely az adott területen vadászatra jogosult nem va­dászhat, az szerzi meg, aki­nek a vadászterületéről a vad kiváltott — feltéve, hogy erre a vadra vadászni jogosult. MINDENFÉLE Titok? Mentségül szólva elöljáró^ ban: a nagy dobra vert át­adási határidő többször mó­dosult. így azután most csendben, minden hírverés nélkül átadták végre rendel­tetésének Nyíregyházán a megye központi MÁVAUT- pályaudvarát. Olyan csend­ben, hogy még a legllletéke- sebbek. az utasok sem igen tudják: a járatok többsége már nem a Tanácsköztársa­ság térről, hanem a szomszé­dos Jókai térről indul. A ré­gi megállókban ottmaradtak a számozott kocsiállásokat jelző oszlopok. A tájékozat­lan utasok ezek körül ácso- rogva várják a buszt. Az osz­lopokon ugyanis nincs a vál­tozásról útbaigazítást közlő tábla. Ennyire azért mégsem kel­lene titkolózni 1 Kádár Edit Expresszvonaton „Ha jól akar utazni, hoz­zon magával villanypárnát és összecsukható széket.” Ez lehetne a MÁV reklámja egyes vonatokon. Nem is a vicinálisokról van szó, ugya­nis az expresszvonatokat sem fűtik rendesen. Az utas helye sem biztos, noha meg­vásárolta a kötelező hely­jegyet. E sorok írója is tanú erre, aki december 3-án utazott Pestre a Lillával, (1-es ko­csi) jéghideg fülkében. Ha­zafelé is ugyanígy (8-as ko­csi), azzal tetőzve, hogy le sem tudott ülni, egy helyre két jegyet adtak ki... Döntse el az olvasó, van-e alapja a villanypárnás, ösz- szecsukható székes ajánlás­nak. .. • • Össze megy Mármint a Nyíregyházi Tejipari Vállalat tasakos te­je. A héten sok háziasszony bosszankodott az elrontott vacsora, a kidobott pénz miatt. Nem csak a meleg, a hideg is árt a tejnek? A magyarázatot azonban bízzuk az illetékesekre. Csu­pán egy kérdésünk lenne: meddig kell még a tandíjat a vásárlóknak megfizetni? Páll Géza Háztáji Egy éjszakai szerkesztőség­nek két lelke van: az egyik a telexgép, a másik a telefon. A telefon azonban, (16—71) immáron több mint két hete „kimúlt”. Igaz, csak egy sze­rény mellékállomása, de ed­dig még mindig használható volt. Mi sem természetesebb: ment az üzenet a postának: szíveskedjenek kijavítani. A szerelők megnézték, vizsgál­ták, szemlélték és forgatták, majd röviden közölték, hogy visszajönnek... Ezzel az ügy szerintük le is zárult. Mert azóta senki sem néz a készülék felé... A telefon pedig csak hallgat. De meddig...? Gyermek-KRESZ Kállósemjénben kedden a délutáni órákban sétáltak aj iskolások. Nevelői kísérettel, közben tanulva a közlekedés rendjét. Látszott, hogy a ta­nító nénik gonddal figyelmez­tetik a kicsiket arra, hogy miként kell egy forgalmas útvonal mentén helyesei) járni. Ez a példa megfogott. Fő­leg azután, amit egy autó* körút során tapasztaltunk. Nyírcsaholyban és Fábiánhá* zán. a déli órákban, az isko­lából kiszabadult gyerekek a műút mellett száguldottak, közben életveszélyesen ug­rottak ki a rohanó járművek elé. Évek óta tudjuk: nem egy gyermekbaleset következett be a községek főútjain. Ép­pen ezért helyes, ha a kör­nyezetismeret keretében fo­lyik a gyermek KRE1Z- oktatása. Olyan gonddal éá figyelemmel, mint Kállósem­jénben. Bürget Lajos V-zsgá’at a záhonyi vasúti tüzeset ügyében A november 30-i záhonyi vasúti tűzeset ügyében — az anyagi kár megállapításának kivételével — befejeződött a keletkezési okra vonatkozó vizsgálat. Megállapították: ezen a napon 18 óra 35 perc­kor egy megrakott tartályko­csikból álló szerelvényt indí­tottak az átfejtő pályaudvar­ról. A vonatnak a Záhony— Mátészalka vasútvonal vál­tóján kellett áthaladnia. A vasútvonal Záhony felöli ré­szén azonban egy üres tar­tálykocsikból álló szerelvény állt. amelyen — mint később kiderült — nem tartózkodott senki és nem is volt befékez­ve. Amikor a tartálykocsikból álló szerelvény a váltóhoz kö­zeledett, az álló vonat a föld rezgésétől a lejtőn — amely 2,5 ezrelékes ezen a részen — elindult, s mozdonya a ki­húzó kocsisornak ütközött. Az ütközés következtében a teli tartálykocsik megrongálód­tak. A tartályból kifolyt tűz­veszélyes folyadék a nagv súrlódástól keletkezett szik­rától meggyulladt. Az égő szerelvény 150 mé­tert tett meg, amikor az egyik kocsirendező URH-ké- szüléken értesítette a moz­donyvezetőt aki gvorsfékke’ azonnal megállt Á szerelvé­nyen tartózkodó vonatvezető ezután hátrament leakasztot­ta az égő kocsikat s a moz­dony a többi tartályt a ve­szélyes területen kívülre vit­te, a nyílt pályára. A kocsikból kifolyt tűzve­szélyes folyadék a vasúti pá­lya melletti árokban gyűlt össze, így mintegy 400 négy­zetméter tűzfelület keletke­zett. Szerencsére robbanás nem következett be Több kocsiban belül égett a fo­lyadék. A nagy hő hatására a tartálykocsik eldeformá­lódtak. A vasúti pálya az égő kocsik alatt erősen megron­gálódott. Kigyulladt a ka­rambolt okozó mozdony is. A tűzesethez riasztott álla­mi tűzoltóegységek azonnal megkezdték az oltást. Bekap­csolódott a mentésbe a szov­jet területről segítségül hí­vott csapi és ungvári tűzol­tóegység is. A tűzoltóegysé­geknek hatásos habsugárral és hűtősugarakkal rövid időn belül sikerült elfojtani a lán­gokat, de az átforrósodott tartálykocsikat még másnap lélután is vízsugarakkal hű- tötték. Az eredményes be­avatkozás következtében si­került megmenteni a tűzve­szélyes folyadék közel öt­ven százalékát. Az anyagi kár pontos meg­állapítására a tűzoltók a MÁV szakértőinek bevoná­sával folytatják a vizsgála­tot. Az eddigi vizsgálat megál­lapítása szerint a tűzesetért az álló szerelvény mozdony- vezetője a felelős. B. D. A Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása a vadászatré I

Next

/
Thumbnails
Contents