Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-07 / 288. szám

S. oldal KELET MAGYARORC74Ö 1971. december t. A TASZSZ nyilatkozata (Folytatás az 1. oldalról) A pakisztáni kormány azon­ban — amely szemmel látha­tólag nem akart eljutni a megegyezésig — 1971. már­cius 25-én váratlanul meg­szakította a tárgyalásokat. Mudzsibur Rahmant és az Awami Liga más vezetőit bör­tönbe vetették. Azonnal meg­kezdődött a kegyetlen meg­torlás a lakosság ellen, ezre­ket gyilkoltak meg, sok mil­lió kelet-pakisztáni polgár, hogy mentse az életét, kény­telen volt a szomszédos In­diába menekülni. Kelet-Pa- kisztánban a tömegterror és a törvénytelenség légköre lett úrrá. A pakisztáni kormány aki­alakult helyzetért Indiára akarta hárítani a felelősséget és irányt vett az Indiához fű­ződő kapcsolatok kiélezésére. A szovjet kormány a béke fennmaradásáért érzett aggo­dalomtól vezérelve ismételten kifejezte Jahja Khan pakisz­táni elnöknek és a pakisztá­ni kormánynak, hogy nyugta­lanítja az a helyzet, amely a kelet-pakisztáni események következtében kialakult a Hindusztán félszigeten. A szovjet kormány elítélve a megtorlások és az üldözések politikáját, mint a politikai kérdések megoldásának mód­szerét, felhívta a pakisztáni kormány figyelmét a kelet­pakisztáni helyzet politikai rendezésének szükségességére. A szovjet kormány, amikor ilyen megfontolásokkal a pa­kisztáni kormányhoz fordult, a humanizmus elveitől vezé­relve cselekedett, szolgálatot kívánt tenni a pakisztáni nép­nek az ország előtt felvető­dött bonyolult problémák de­mokratikus úton való megol­dásában. Minthogy a pakisztáni kor­mány nem foganatosított in­tézkedéseket a kelet-pakisztá­ni politikai rendezés érdeké^ ben és tovább fokozta a há­borús előkészületeket India ellen, a szovjet vezetők Jahja Khan elnök tudomására hoz­ták, hogy Pakisztán India el- , leni fegyveres támadása, bár­milyen ürüggyel kövessék is azt el, a legeréíyesebb elíté­lésre fog találni a Szovjet­unióban. A Szovjetunió nem marad­hat közömbös a végbemenő eseményekkel szemben, figye­lembe véve azt a körülményt is, hogy azok a Szovjetunió határainak közvetlen közelé­ben zajlanak le, következés­képpen érintik a Szovjetunió biztonságának érdekeit is A Szovjetunió a Hindusz­tán félszigetet fenyegető ka­tonai veszély láttán — amely- lyel szemben nem maradhat közömbös egyetlen békeszere­tő ország sem — állást foglal a vérontás haladéktalan meg­szüntetése mellett és amellett, hogy politikailag rendezzék Kelet-Pakisztánban a helyze­tet, a kelet-pakisztáni jiép törvényes jogainak és érde­keinek tiszteletben tartása alapján. A szovjet kormány ugyan­akkor úgy véli, hogy minden ország kormányának tartóz­kodnia kell az olyan lépések­től, amelyek ilyen vagy olyan módon azt jelenthetik, hogy belesodródnak a konfliktusba, vagy előidézik a helyzet to­vábbi súlyosbodását a Hin- dusztán félszigeten. Pakisztán megszakította dip­lomáciai kapcsolatait Indiával — közölte a pakisztáni rádió­ra hivatkozva a PTI indiai hírügynökség. Indira Gandhi miniszterel­nök-asszony — a parlament hétfői ülésén ünnepélyesen bejelentette: India „gondos mérlegelés” után elhatározta, hogy elismeri a Bangla Desh Köztársaságot. Indira Gandhi asszonynak a Bangla Desh Köztársaság el­ismeréséről tett parlamenti bejelentése Uj-Delhiben a ha­zafias lelkesedésnek olyan hullámát váltotta ki, amelyre — az AFP szerint — 1947. augusztus 15., India független­ségéneit kikiáltása óta még tier.i volt példa. Az indiai Ágra városban emelkedik a kelet egyik cso­dája, a több, mint három év­százados hófehér építészeti remekmű, a Tadzs Mahal ne­vű mauzóleum. Az egyik leg­újabb hír szerint az indiai kormány lezáratta a páratlan . műemlékek és utasítást adott " terepszínü'aícázására"? nehogy a ragyogó-fehér Kupola túl­ságosan jp. célponttal szplgál­jon a sivatag felől támadó pakisztáni pilótáknak. Ami Ázsia két nagy orszá­________________;_____________ ga között folyik, az immár nem összecsapások láncolata, hanem folyamatos és totális­nak tűnő háború. Ahhoz, hogy a háború valóban véget érjen, feltétlenül meg kell szüntet­ni ennek a mostani indiai— pakisztáni konfliktusnak a politikai okát. Mi ez az ok? Nyugat-Pakisztán gyarmat­ként kezelte a jórészt bengá- lok lakta Kelet-Pakisztánt, ahol — mint emlékezetes — Mudzsibur Rahman sejk ve­zetésével elsöprő választási győzelmet aratott az ellen­zék. A központi, vagyis nyu­gat-pakisztáni katonai kor­mány fegyveres erővel meg­semmisítette a választások eredményét és az elmúlt év­tizedek egyik legbrutálisabb vérfürdőjét rendezte meg Ke­let-Pakisztánban. Eddig tíz­millió ember menekült át a szomszédos Indiába és az ára­dat tart, Uj-Delhi hiába kö­vetelte, tegyék lehetővé a me­nekültek visszatérését, Islam­abad agresszív lépésekkel rea­gált. A Biztonsági Tanácsban Kína együtt szavazott Wash­ingtonnal. Mindkét hata­lom figyelmen kívül hagyta az előzményeket, az okot, a lényeget. Márpedig a háború csak az ok megszüntetésével, érhet véget. A Tadzs Mahal csak akkor ragyoghat régi fényében, ha Kelet-Pakisztán népe a saját sorsának felelős irányítója lehet. Hírügynökségi jelentéseit az indiai—pakisztáni háború esz­kalációjáról, a két hadsereg légi, tengeri és szárazföldi hadműveleteinek fokozódásá­ról számolnak be. Uj-delhi források szerint a kelet-pakisztáni felszabadító erők elvágták a Daccába,' Ke­let-Pakisztán fővárosába ve­zető összes vasútvonalakat és közutakat. Ezzel egyidejűleg az indiai csapatok a Keiet- Pakisztánnal szomszédos ha­táron a front öt szakaszán nyomulnak előre. Az indiai hadsereg légitámadásait ki­terjesztette a pakisztáni nagy • városok célpontjaira is. A pa­kisztáni hatóságok .. megkezd­ték "a formlmyszervek kitele­pítését ' Káraehlból, 'Nyúgat- Pakisztán .fővárosából.: fen­tek óta mintegy 20Ű 000 em­bert telepítettek ki e térség­ből. Tanácskozik az ENSZ-közgyűtés Hétfőn délelőtt az ENSZ közgyűlésében Abba Eban izraeli külügyminiszter fel­szólalásával folytatódott a vita a közel-keleti helyzetről. Egyórás beszédének beveze­tőjében Eban hangoztatta, hogy „fontosabb a jövőt megmenteni, Mint a múltat vitatni”, mindazonáltal be­szédének nagy részét a múlt­nak szentelte. Az állítólagos „pozitív iz­raeli tárgyalási álláspontra” azonban a külügyminiszter egész beszédében rácáfolt. Azt állította, hogy Izrael el­fogadja tárgyalási alapnak a Biztonsági Tanács 1967. novemberi határozatát, de „előfeltétel nélkül”, vagyis a határozatban előírt ama kötelezettség nélkül, hogy a megszállt arab területek­ről ki kell vonni az izraeli csapatokat. Mint mondotta, ezzel a kö­telezettséggel kapcsolatban Izrael „csupán” azt az „egyet­len fenntartást tette, hogy olyan visszavonulási vonal meghatározására törekszik, amely különbözne a régi tűz- szüneti megállapodásban meghatározott határoktól”. Eleve .hiábavolónak” mi­nősítette a közgyűlési vitát, ha az olyan dokumentumokat produkál, amely „fenntartja a holtpontot, ahelyett, hogy megszűntetné azt”. .Kinek használna — Egyiptomot is beleértve —, ha támogatást nyerne egy dokumentumhoz, de elepesz.ené a tárgyalások lehetőségét?” — tette fel a kérdést Eban. félreérthetetle­nül jelezve, hogy nem haj­landó figyelembe venni a közgyűlés számára kedvezőt­lennek tekintett határozatát. Jemeni küldöttség utazott a Szovjetunióba Abdel Rali man el-Irianis, a Jemeni Arab Köztársaság államfője hétfőn küldöttség élén tíznapos hivatalos láto­gatásra a Szovjetunióba uta­zott. A delegáció tagjai között van Mohszen el-Aini minisz­terelnök és külügyminiszter a kormány több tagja, vala­mint számos magas rangú katonatiszt. Késik a nemzetközi megállapodás parafálása A Német Demokratikus Köztársaság fővárosában to­vábbra is minden készen áll az NSZK kormányával kö­tendő tranzitforgalmi egyez­mény parafálására, s dr. Günter Kohrt államtitkár kész Ulrich Müller szenátusi igazgatóval együtt parafáin! az NDK kormánya és a nyu­gat-berlini szenátus egyezmé­nyét is. Kohrt arra is kész, hogy a demokratikus Berlin­ben fogadja Müllert a para- fálás körülményeiről való tárgyalásra, vagy e módoza­tokkal kapcsolatos megbe­szélésre, de — amint ezt az NDK fővárosának mértékadó politikai körei hétfőn han­goztatták — arról szó sem le­het, hogy az NDK engedjen a nyugat-berlini szenátus ér személy szerint Klaus Sch üt: kormányzó polgármester kö­veteléseinek, és lényegés vál­tozásokat eszközöljön azon a megállapodáson, amelyet Müller már egyszer elfoga­dott és a maga részéről is lezártnak tekintett. A Német Demokratikus Köztársaság fővárosában egyébként semmiféle ideges­ség nem tapasztalható. Azt azonban őszintén sajnálják, hogy Klaus Schütz polgár- mester az egyezmények pa- rafálásának mostani blokád­jával lehetetlenné teszi, hogy a nyugat-berliniek már az idén karácsonykor és újévkor felkereshessék az NDK terü­letét. A LENI* VI. kongresszusa Fehér Lafos Tanzániában December 5-ón este megér­kezett Tanzániába Fehér La­jos, a Minisztertanács elnök- helyettese, aki Bárd Miklós nagykövettel képviseli ha iánkat az ország független­ségének 10. évfordulója al­kalmából rendezett ünnepsé­geken. Egyidejűleg odaérke­zett a két ország közötti együttműködésről folytatandó tárgyalások céljából dr. Soós Gábor, a mezőgazdasági, és élelmezésügyi miniszter első helyettese. Kelenhegyi Emil, az OKISZ elnökhelyettese és Kovács György, a VITUKI helyettes igazgatója. A kor­mányküldöttség fogadására a Dar es Sálam-i repülőtéren megjelent Rashidl M. Kawa- wa, a Tanzániai Egyesült Köztársaság második elnök helyettese és Wilbert Cha- gula energiagazdálkodási mi­niszter. (Folytatás az 1. oldalról) A lengyel párt vezetője utalt arra, hogy a termelés „a” és „b” szektora közötti arány a mostani tervidő­szakban módosul. Noha a termelési eszközök termelése változatlanul gyorsabb ütem­ben növekszik, mint a fo­gyasztási javaké, a két szek­tor fejlesztésének üteme jó­val közelebb kerül egy­máshoz. Az ipar előtt álló felada­tokról Gierek kifejtette, hogy fokozni kell a belső és külső piac összhangját, az anyag- és nyersanyag-takarékossá­got, s emelni kell a termé­kek minőségét. A mezőgazdaságról megál­lapította: ennek az ágazat­nak a fontosságát a többi között érzékelteti, hogy a lengyel családok kiadásainak fele még mindig az élelmi­szervásárlásra jut. Aláhúzta, hogy az állami gazdaságok sikeresen fejlőd­nek, megszilárdultak a me­zőgazdasági körök, a kollek­tív lengyel agrártevékenység fő formái. Ez utóbbiak ki­emelkedő szerepet játszanak az egyéni gazdák gépellátá­sában, s kezdeményezői a földtulajdon kollektív műve­lésének. A párt agrárpoliti­kájának legfontosabb felada­ta a mezőgazdasági termelés növelése és a falu szocialista átalakításának fokozatos megvalósítása. A KB első .titkára hang­súlyozta a munka szerinti bérezés elvének következetes megvalósítását, s kifejtette, hogy a béremelések során elsősorban az alapbéreket és nem a prémiumokat kell növelni. Gierek ezután részletesen szólt a lakáshelyzetről. „Par­tunk. a lakáshelyzet megja­vítását a legfontosabb kér­désnek, halaszthatatlanul megoldandó dolognak tart­ja” — mondotta . egyebek közt. A szociális kérdéseket érintve kiemelte, hogy a szo­cialista szektor dolgozóinak 20 százaléka már rövidített munkaidőben dolgozik, az általános ötnapos munkahét bevezetésére azonban csak később, fokozatosan kerülhet sor. Elsősorban a bányászat­ban történnek majd ilyen értelmű intézkedések. A pártvezetés véleménye sze­rint az egészségre legártal­masabb ágazatokban és í*t, ahol g ) íi munka van túl­súlyban, lépéseket, kell tenni a nyugdíjkorhatár leszállítá­sára. „A szociális problémák megoldásában az idén nem kevés történt, a legfontosabb pedig az, hogy lefektettük egy új, aktív társat j’ompo- litika alapjait” — hangsú­lyozta. — Figyelembe véve a gaz­dasági tervezés és irányítás fontosságát, a (LEMP Politi­kai Bizottsága* ez év már­ciusában párt- és kormány- bizottságot létesített a gaz­dasági reform komplex prog- tamjápak kidolgozására — folytatta Gierek. — Ez a bi­zottság közvetlenül a kong­resszus előtt elkészült előze­tes javaslataival. E téma­körben a kongresszus előtti vitában is számos észrevétel és javaslat hangzott el. Vég­eredményben e fontos kér­dés megoldásánál arra kell törekednünk, hogy fokozzuk a központi tervezés haté­konyságát, erősítsük a nép­gazdaság központi irányítá­sát, s egyidejűleg növeljük az ipari egyesülések, kombi­nátok és vállalatok önállósá­gát és kezdeményezését a termelési feladatok végre­hajtásában. A KB első titká­ra a továbbiakban javasol­ta, hogy a gazdaságirányítási komplex reformprogramról rendezzenek széles körű vitát és részkísérletek után fo­kozatosan vezessék be. Edward Gierek ezután a kongresszuson elfogadásra kerülő országépítő program sikeres végrehajtásának fel­tételeit. fejtegette, majd ar­ról szólt, hogy a LEMP meg­különböztetett figyelmét fordít az ifjúságra, az ifjú­ság problémáinak megoldá­sára. „Az ifjúságnak és az ifjúsággal együtt építjük az országunkat” — mondotta. — Pártunk vezeti a szo­cialista építőmunkát. Tevé­kenysége során szorosan együttműködik a két szö­vetséges párttal, a paraszt- párttal és a demokrata párt­tal, amelyek elismerik veze­tő szerepét. Népünk érdeke, hogy állandóan erősítsük kapcsolatunkat a pártonkí- vüliek széles tömegeivel. Fo­kozzuk a pártonkívüliek tár­sadalmi aktivitását, felelős­ségteljes tisztségeket és fel­adatokat bízzunk rájuk — mutatott rá, — A pártkongresszust elő­készítő országos vitában sokan javasolták, hogy a négyéves megbízatási idő­szak letelte előtt írjuk ki az új parlamenti és népi ta­nácsi választásokat. Komoly alap van arra, hogy pozití­van értékeljük ezeket a ja­vaslatokat. A mostani kong­resszuson elfogadandó prog­ram az egész népre kihat. Arra törekszünk, hogy a nemzeti egységfrontban tö­mörült összes' erő platform­jává váljék, s országos sza­vazás keretében az egész nép jóváhagyja. Valószínű tehát, hogy az új Központi Bizottság meg­oldja ezt a problémát, meg­hozza a megfelelő döntése­ket, E. Gierek a továbbiakban hangoztatta a szocialista tör­vényesség erősítésének szük­ségességét, s pozitívan érté­kelte a belügyi szerveknek az utóbbi hónapokban a lengyel közbiztonság és rend megszilárdítására tett lépé­seit. Gierek ezután arról szólt, hogy igen fontos teendő a helyi tanárok szerepének és hat i körének növelése. A Lengyel Egyesült Mun­káspártról szólva a KB első titkára kiemelte, hogy a párt vezető szerepe biztosí­tásának alapja: helyes poli­tikája és sorainak tömörsé­ge, erkölcsi-politikai egysé­ge. 1971-ben úi tapasztalato­kat gyűjtöttünk, amelyek­nek a pártélet tartós alapjá­vá kell válniuk. Megterem­tettük a párt egységének a cselekvés és nézetazonossá­gon nyugvó tartós alapját — hangsúlyozta. — A nárt eszmei munká­jában még 3ok a hiányos­ság. Elkezdtük e hiányossá­gok pótlását, s a megkezdett munkát következetesen to­vább folytatjuk, mert tud­juk, hogy ahol gyenge és ha­tározatlan az ideológiai front, ott mindig megjelenik az ellenség és igyekszik defor­málni a közvéleményt. A LEMP kulturális politi­kájával kapcsolatos néhány megállapítás után E. Gierek Castro hazaérkezett Dr. Fidel Castro, a Ku­bai Kommunista Párt első titkára, a forradalmi kor- imány elnöke 25 napos chilei útja, rövid perui és ecuado­ri tartózkodása után, vasár­nap visszaérkezett Kubába. A havannai Jósé Marü re­pülőtéren rendezett rövid Ünnepség után Castro Dor- ticos elnök társaságában nyi­tott gépkocsin hajtott végig a városon. A 25 kilomé­teres útszakaszon mintegy 9 '0 000 kubai köszöntötte z szlókkal, transzparensek­kel. A Granma, a párt lapja főből az alkalomból külön­kiadásban jelent meg. A kubai lapok „Történelmi utazás”, „A két forradalom ölelkezése” és hasonló cí­mek alatt hosszú cikkekben értékelik, elemzik, méltatják a chilei utazást. Azt a tényt pedig, hogy Velasco Alvara­do, valamint Velasco Ibarra államelnökök meghívására Fidel Castro Peruban és Ecuadorban is folytatott megbeszéléseket, Kuba nem­zetközi tekintélyének további erősödéseként értékelik. Ku­bai újságírókörökben nagy jelentőségűnek tartják azt a hivatalosan meg nem erősí­tett hírt, hogy a múlt hót közepén a panamai elnök is meghívta Castrót rövid láto­gatásra. a párt és az állam nemzet­közi kapcsolatairól szólt. Nyomatékosan aláhúzta, hogy „Lengyelország tovább­fejlődésének távlatai, a nép alapvető célkitűzéseinek megvalósítása döntően a Szovjetunióval folytatott együttműködéstől, a Szovjet­unió testvéri támogatásától függ. Ez politikánk vezér- . elve.” — Lengyelország nagy je­lentőséget tulajdonít a kétol­dalú együttműködés elmélyí­tésének a testvéri szocialista országokkal. Erősíteni fogjuk kapcsolatainkat közös tőkebe­ruházások, széles szakosodási és ipari kooperációs _ progra­mok megvalósítása útján. A tudományos-műszaki együtt­működés, a kulturális és tár­sadalmi érintkezés széles kö­rű fejlesztésére törekszünk. Javasoljuk, hogy minden te­rületen közösen gazdagítsuk az együttműködés formáit. Véleményünk szerint meg kell teremteni országaink ifjúsága együttműködése fokozásának feltételeit. Azt akarjuk, hogy a szocialista közösség ifjúsá­ga minél jobban megismerje egymást, fejlessze baráti kap­csolatait, amelyeket mi — az idősebb nemzedék — a szo­cializmusért és a népek sza­badságáért vívott harcban alapoztunk meg. — Igen nagyra értékeljük a Szovjetunió, Csehszlovákia és az NDK párt- és allami ve­zetőivel nemrég lezajlott ta­lálkozóink eredményeit. Erő­sítjük barátságunkat és együttműködésünket Magyar- országgal, Bulgáriával és Ro­mániával. Elégedettek va­gyunk, hogy kedvezően ala­kulnak kapcsolataink a szo­cialista Jugoszláviával. — Szilárdan védelmezzük a szocialista erők egységének pozícióját. Pártunk szembe­száll minden szakadár irány­zattal s különösen a veszélyes szovjetellenes nacionalizmus és sovinizmus élesztősével. A lengyel párt vezetője a továbbiakban az európai hely­zettel foglalkozott. Rámuta­tott, hes^ .az európai béke és biztonság' tartós alapjainak megteremtéséhez vezető úton jelentős állomás a tavaly de­cemberben aláírt lengyel— nyugatnémet államközi szer­ződés. — Most alapvető jelentősé­gű — folytatta, — az euró­pai biztonsági és együttműkö­dési értekezlet előkészítése, hogy a konferenciát még 1972- ben megtartsák. Edward Gierek újból meg­ismételte felhívását a szom­szédos országokhoz: „Váljéka balti-tengeri medence a béke térségévé”. A Szovjetunió, Lengyelország és az NDK kö­vetkezetesen .erre törekszik. — A Lengyel Egyesült Mun­káspárt — hagyományainak, a lengyel dolgozók érzéseinek megfelelően — a jövőben is a nemzetközi kommunista mozgalom szilárd láncszeme lesz. Váljék ez a kongresszus mérföldkővé a hazánk jólété­nek megteremtéséhez vezető úton — fejezte be beszédét a KB első titkára. Összeül rz ASZÚ KB Szadat elnökletével ülést tart az Arab Szocialista Unió Központi Bizottsága, hogy megvizsgálja azokat az intézkedéseket, amelyeket az ország harci felkészítése tesz szükségessé. A katonai ké­szenlét fokozását egyfelől az indokolja, hogy Izrael to­vábbra is akadályokat gör­dít a közel-keleti válság bé­kés megoldása elé, másfelől viszont mindent elkövet ka­tonai fölényének biztosítá­sára. Riad egyiptomi külügymi­niszter az amerikai Colum­bia tévéállomásnak adott nyilatkozatában megerősí­tette, hogy Jarring újból fel­ajánlhatná közvetítő szolgá­latait, amennyiben Izrael el­fogadná az ENSZ javasla­tait és kötelezettséget vál­lalna a megszállt arab terü­letek kiürítésére. Riad bí­rálta az E- -'sült Államokat, mert az semmit sem tett an­nak érdekében, hogy rávegye Izraelt a megszállt területek feladására.

Next

/
Thumbnails
Contents