Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-04 / 286. szám

S. oTda! ff??. freeStöfl» ’i.‘ Középpontban az európai béke kérdései Algériai» magyar közös közlemény Folytatódnak a dán—szovjet kormányfői tárgyalások Huari Bumediennek, az Al­gériai Demokratikus és Népi Köztársaság forradalmi taná­csa elnökének, a miniszterta­Jó kezdetet vettek Dániá­ban a szovjet—dán kormány­fői tárgyalások — röviden így lehet összegezni Koszigin szovjet miniszterelnök dániai látogatásának első napját, amely a politikai tárgyalások és megnyilatkozások jegyében telt el. Elégedettségüket han­goztatták maguk a kormány­fők is az esti banketten, ame­lyet a dán kormány adott a Christiansborg palotában Ko­szigin tiszteletére. Krag dán miniszterelnök pohárköszöntőjében méltatta az utóbbi idők pozitívan ható európai fejleményeit, köztük a Szovjetunió és az NSZK, il­letve a Lengyel Népköztársa­ság és az NSZK szerződését és a Nyugat-Berlinről szóló négyhatalmi megállapodást. Hangsúlyozta, hogy Dánia kezdettől fogva melegen tá­mogatta az európai értekezlet eszméjét — a biztonság és együttműködés előmozdítását — s úgy véli, hogy a Nyugat- Berlin helyzetéről folyó tár­gyalások sikeres befejezése megnyithatja az utat az euró­Lemondott a török kormány Az APP közli gyorshírben, hogy Ankarában hivatalosan bejelentették Nihat Erim kor­mányának lemondását. A tö­rök miniszterelnök elhatáro­zásáról pénteken este az el­nöki palotában tájékoztatta Cevdet Sunay államfőt, aki elfogadta a lemondást, s az új kormány megalakulásáig megbízta a lelépő kormányt az ügyek vitelével. Vita U Thant utódjáról A Biztonsági Tanács öt ál­landó tagja csütörtökön meg­kezdte előzetes tanácskozá­sait az új ENSZ-főtitkár sze­mélyének kijelölésére — je­lenti az AP amerikai hírügy­nökség — egy angol szóvivő kijelentésére hivatkozva. A megbeszéléseket nem plená­ris üléseken, hanem kétolda­lú találkozókon folytatják. Részletek nem ismeretesek. Az amerikai hírügynökség utal arra. hogy az esetleges főtitkárjelöltek listájának élén két név szerepel: Max Jakobson finn állandó dele­gátusé és Kurt Waldheim, volt osztrák külügyminisz­teré. SÜLT Huszonnégy órán belül kétszer tanácskozik a SALT- tárgyaláson részt vevő szovjet és amerikai küldöttség. Pén­teken, az amerikai nagykö­vetség épületében rendezett, sorrendben 98. ülésen ismét alkotó volt a légkör — közöl­ték a SALT bécsi sajtóköz­pontjában. A hadászati fegy­verrendszerek korlátozásáról folyó tanácskozás ezúttal 2 óra 45 percig tartott. A CSKP KB plénuma A prágai vár spanyolter­mében pénteken ülést tartott a CSKP Központi Bizottsága. A pártelnökségnek a válasz­tásokról, valamint az elkövet­kező időszak fő feladatairól szóló beszámolóját Gustáv Husák. a CSKP KB főtitkára terjesztette elő. Az ülésen egyhangúlag elfogadott ha­tározatban jóváhagyták a Központi Bizottság eddigi el­járását. valamint a referátu mat. Frantisek Ondrichot. a Központi Bizottság politikai­szervezési osztályának veze­tőjét. a titkárság tagját megválasztották a KB titká­rává. Vaclav Svoboda cseh mezőgazdasági és élelmezési minisztert kooptálták a Központi Bizottságba, s egy­idejűleg megválasztották a KB titkárává. valamint a titkárság tagjává. Gierek beszéde Megkezdődött a francia—NSZK csúcs hogy a szovjet kormány szí­vesen látná, ha dán cégek is részt vennének teljes gépi be­rendezések szállításában a szovjet vállalatok számára. Koszigin hangsúlyozta, a Szovjetunió szeretne számíta­ni a dán kormánnyal való aktív és szoros együttműkö­désre is a feszültség további enyhítését szolgáló lépések megtételében, így főleg az európai biztonsági konferen­cia sokoldalú konzultációk ré­vén történő előkészítésében Koszigin dániai látogatása a gazdasági kapcsolatok köl­csönösen óhajtott fejlesztésé­nek jegyében pénteken vidéki körúttal folytatódott. A helyi és a nemzetközi sajtó nagy figyelemmel kisé­ri a szovjet kormányfő dá­niai látogatását. Tizenöt or­szágból 300 újságíró, radio­es ív-riporter tudósít az ese­ményekről. Este a dán tv minden híradásában 10—15 perces, filmfelvételekkel kí­sért műsorban számolt be Koszigin megérkezéséről és első napi programjáról. juk. Ezzel hozzá akarunk já­rulni mozgalmunk egységé­nek erősítéséhez, ami párt­jaink munkája és harca eredményességének döntő előfeltétele Ily módon még inkább hangsúlyozni akar­juk pártunknak a nemzetkö­zi kommunista mozgalom­hoz fűződő széttéphetetlen kapcsolatait. Gierek a továbbiakban el­mondotta, hogy 1972—75-ben igen nagy összegeket ruház­nak be a lengyel bányaipar­ba. Ez lehetővé teszi, hogy Lengyelország kőszénter­melése 1975-ben elérje a 167 millió tonnát, a réztermelés pedig megkétszereződjék, — Most elsősorban arra tö­rekszünk, hogy a bányaipar­ban megszüntessük a vasár­napi munkát, utána pedig fo­kozatosan bevezessük az öt­napos munkahetet — húzta alá végül a szónok. Az ünnepségen a bányá­szok jelentették a KB első titkárának, hogy az idei szo­cialista munkaversenynek eredményeként eddig 1 mil­lió tonna szenet adtak a nép­gazdaságnak terven felül. pai biztonsági konferencia sokoldalú előkészítése előtt. A miniszterelnök megálla­pította, hogy a két ország vi­szonyát a sokoldalú hagyomá­nyos baráti kapcsolatok jel­lemzik. Külön kitért a gaz­dasági kapcsolatokra és kife­jezte azt a reményét, hogy Koszigin kormányfő mostani látogatása előmozdíthatja az árucsere fejlődésén kívül a műszaki-tudományos együtt­működés .bővítését is. Koszigin miniszterelnök vá­laszában szintén hangsúlyoz­ta, hogy koppenhágai tárgya­lásai homlokterében az euró­pai és a kétoldalú kapcsola­tok kérdései állanak. Üdvö­zölte, hogy a dán tárgyaló partnerek konstruktívan kö­zelítették meg a megvitatott kérdéseket. Koszigin rámuta­tott, hogy a szovjet kormány alapjában véve elégedett a kétoldalú kapcsolatok fejlő­désével, de megjegyezte, hogy látogatása egyik fő céljának a gazdasági együttműködés új területeinek felkutatását tekinti. Ehhez hozzáfűzte, A lengyel bányásznap al­kalmából pénteken délután nagygyűlést rendeztek Zabr- zeban. Az ünnepségen részt vett Edward Gierek, a LEMP KB első titkára, Piotr Ja- roszewicz miniszterelnök, s a párt és kormány számos ma­gas rangú személyisége. Je­len volt a szovjet és francia bányászok küldöttsége. Edward Gierek ünnepi be­szédében kiemelte: — Néhány nap múlva Varsóban összeül a LEMP VI. kongresszusa, hogy a Központi Bizottság irányelv- tervezete feletti vitát össze­gezve kijelölje országunk to­vábbi szocialista fejlődésé­nek útját. A kongresszusi ha­tározatban rögzített program sikeres végrehajtása az egész társadalom szervezettebb és jobb munkájától, a gondo­sabb anyaggazdálkodástól, a beruházások ütemének meg­gyorsításától, a gazdaságirá­nyítás és szervezés korszerű­sítésétől, egyéni és közös erő­feszítéseinktől függ majd. — Kongresszusunkra szá­mos testvéri kommunista és munkáspárt küldöttségét vár­Pompidou elnök meghívá­sára pénteken kétnapos ta­nácskozásra Párizsba érkezett Willy Brandt, a Német Szö­vetségi Köztársaság kancel­lárja. A „meghívására” kife­jezés azonban ezúttal nem egészen pontos. A szokásos, kétszer egy évben sorra ke­rülő francia—nyugatnémet csúcstalálkozó legközelebbi fordulója ugyanis csak janu­árban lett volna esedékes, előbbre Brandt kifejezett ké­résére hozták. Ezúttal tehát az a nyers igazság; hogy a bonni kormányfő meghivatta magát a francia államfőhöz. Mi tette kettejük találko­zóját ilyen sürgetővé, miért nem lehetett kívánni janu­árt? Nos, Brandt jóval hama­rabb akart találkozni Pom- pidouval, már október köze­pén jelentkezett javaslatával és a francia elnök húzta el mostanáig a dolgot. A nyu­gatnémet kancellár ugyanis elsősorban a nyugati valuta- válság problémáját kívánta megtárgyalni, szeretett volna valami közös álláspontot ki­dolgozni a franciákkal. Ám ez, láthatóan, Pompi- dounak nem volt olyan sür­gős. Két másik probléma is szerepel a napirendjükön, meglehet, hogy most majd ezek rukkolnak előtérbe. Az egyik: a belső közös piaci problémák, ahol immár nem — mint olyan hosszú ideig az angol belépés a központi kérdés, az már el­döntött. Hanem előtérbe ke rültek a francia—nyugatr.é met ellentétek: Bonn és Pá­rizs közös piaci együttműkö désének megjavítása fonto. témája lehet a Pompidou— Brandt konzultációnak. A másik jelentős problé­makörnek ismét az időpont ad különös aktualitást: a francia és a nyugatnémet államférfi találkozójára ép­pen 24 órával azután kerül sor, hogy a Varsói Szerződés tagországai külügyminisz­tereinek értekezletéről meg­jelent a közlemény. Mint tudjuk, elsősorban Európáról, Európa biztonságáról volt szó a varsói konferencián. Ez pedig fontos kérdése mind a francia, mind a nyugatnémet politikának. A varsói közle­mény fényében most Pompi- dounak és Brandtnak módja nyílik az eddiginél konstruk­tívabb tárgyalást folytatni az európai biztonsági konferen­cia összehívásáról. nács elnökének meghívására Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak elnöke hivatalos baráti látogatást tett az Algériai De­mokratikus és Népi Köztár­saságban 1971. november 29. és december 3. között. A ma­gyar nép képviselői minde­nütt forró fogadtatásban ré­szesültek, s ez annak a ha­gyományos barátságnak a megnyilvánulása volt, ame­lyet az algériai nép a baráti magyar nép iránt érez. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke megbeszélése­ket folytatott Bumedien el­nökkel, az Algériai Demok­ratikus és Népi Köztársaság forradalmi tanácsának elnö­kével, a minisztertanács el­nökével. A tárgyalások az őszinte barátság és a megér­tés légkörében zajlottak le. A felek kölcsönösen tájé­koztatták egymást országaik politikai, gazdasági és kul­turális fejlődéséről. A felek magasra értékelik azokat a je­lentős eredményeket, amelye­ket a szocialista építőmunká­ban elértek. A két fél széles körű esz­mecserét folytatott a kétolda­lú kapcsolatokról és azok fej­lesztésének távlatairól. Meg­vizsgálták a nemzetközi hely­zet időszerű problémáit is, nevezetesen a Közel-Kelettel, Indokínával, Európával, Afri­kával és Ázsiával összefüggő problémákat. A két fél kifejezésre juttat­ta elégedettségét országaik baráti kapcsolatait illetően. Egyebek között hangsúlyoz­ták, hogy a magyar—algériai tudományos és műszaki meg­állapodás nemrég aláírt jegy­zőkönyve jelentős hozzájáru­lás a két országot összekötő szálak erősítéséhez. Megálla­podtak, hogy — összhangban a két nép óhajával és a két ország lehetőségeivel — in­tézkedésekét tesznek kapcso­lataik szélesítésére és sokré­tűbbé tételére. Attól a céltól vezettetve, hogy fejlesszék a Magyar Népköztársaság és az Algériai Demokratikus és Né­pi Köztársaság közötti áru­csere-forgalmat, a két fél hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodást írt alá és kor­mányközi vegyes bizottságot hozott létre. Ennek feladata, hogy elősegítse az együttmű­ködést a gazdasági és a ke­reskedelmi kapcsolatok, vala­mint a műszaki-tudományos kapcsolatok terén. Meggyőző­désük, hogy ezek az intézke­dések érezhető módon hozzá­járulnak a két ország baráti együttműködésének fejlesz­téséhez. A felek véleményt cserél­tek a párt- és tömegszerveze­tek között kialakult kapcsola­tok helyzetéről és kifejezték készségüket az MSZMP és az FLN, valamint a tömegszer­vezetek együttműködésének fokozására. A két fél kifejezte azon szándékát, hogy megvizsgál­ják konzuli egyezmény meg­kötésének lehetőségeit a két ország között. A nemzetközi helyzet vizs­gálata során a két fél meg­elégedéssel állapította meg, hogy a Magyar Népköztársa­ság és az Algériai Demokra­tikus és Népi Köztársaság ál­láspontját a széles körű nézet- azonosság jellemzi. Mély megelégedéssel nyug-, tázták azokat a nagy sikere-' két, amelyeket a szocializmus és a haladás erői, a népek nemzeti függetlensége és or­szágaik integritásának védel­mében a társadalmi haladás, a nemzetközi együttműködés javítása terén a nemzetközi Kibővítették a jugoszláv kormányt A jugoszláv szövetségi kép­viselőház népek tanácsa pén­teki ülésén Dzsemal Bijedics kormányfő előterjesztésére a szövetségi végrehajtó ta­nácsiét (kormányt) hat új tag­gal bővítették ki. A képvise­lőház népek tanácsa, ugyai csak a kormányfő előterjes: tésére a szövetségi végreha tó tanács (kormány) alelni kévé dr. Anton Vratusát, szövetségi végrehajtó tanál eddigi tagját nevezte ki. béke és biztonság létrehozá­sáért és megőrzéséért vívott küzdelemben értek el. Hang­súlyozták ugyanakkor, hogy a nemzetközi helyzet kedvező vonásai nem feledtethetik az imperialisták és szövetsége­seik agresszív tevékenységét a világ különböző térségeiben. A Magyar Népköztársaság és az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság az im­perializmus, a gyarmat,osítás és a neokolonializmus elleni hatékonyabb harc, az antiim- perialista front megszilárdítá­sa érdekében szükségesnek tartja az akcióegységet. _ El­határozzák, hogy fokozzák a hazájuk felszabadításáért küz­dő népeknek nyújtott támo­gatást, s ugyancsak támogat­nak minden olyan kezdemé­nyezést, amely a fejlődő or­szágok politikai és gazdasági függetlenségének megszilár­dítására irányul. A két fél aktívan munkálkodik a béke megőrzésén, továbbá a biz­tonság és a szorosabb nem­zetközi együttműködés létre­hozásán. A megbeszélések lehetővé tették, hogy a felek külön fi­gyelmet szenteljenek a Közel- Keleten jelenleg fennálló helyzetnek. A két fél határo­zottan elítéli az izraeli ag­ressziót és követeli a meg­szálló csapatok azonnali és feltétel nélküli visszavonását valamennyi megszállt arab területről. Teljes támogatást nyújtanak Palesztina arab népének törvényes és elidege­níthetetlen nemzeti jogai visszaszerzése érdekében foly­tatott küzdelméhez. Ügy vé­lik, hogy a közel-keleti prob­léma igazságos és tartós ren­dezése, valamint a Földközi­tenger térségében lévő kato­nai támaszpontok megszünte­tése elősegítené a feszültség forrásainak felszámolását eb­ben a térségben. A Magyar Népköztársaság és az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság határo­zottan elítéli az amerikai im­perializmus vietnami agresz- szióját és a háborúnak az egész indokínai félszigetre történő kiterjesztését. Elítélik a „vietnamisálás politikáját”, amely ázsiaiakat akar harcba küldeni ázsiaiak ellen és az agressziós háború meghosz- szabbítását célozza. A két fél megerősíti, hogy támogatják a szabadságukért és függetlenségükért jogos harcot folytató hős indokínai népeket. Ügy vélik, hogy abé-, ke helyreállítása ebben a tér­ségben csak a Vietnami De­mokratikus Köztársaság kor­mánya, a Dél-vietnami Nem­zeti Felszabadítási Front, a Kambodzsai Nemzeti Egység­front és a Laoszi Hazafias Front által előterjesztett konstruktív javaslatok alap­ján lehetséges. A két fél kü­lön hangsúlyozta, hogy tá­mogatja a dél-vietnami ideig­lenes forradalmi kormány hétpontos programját, amely fontos hozzájárulás a vietna­mi probléma békés rendezésé­hez. A felek véleményt cserél­tek az európai helyzetről. Hangsúlyozták, hogy az egész világ békéjének és biztonsá­gának megteremtése szem­pontjából különleges fontos­ságú az európai béke és biz­tonság megszilárdítása. A két ország, mint közvetlenül ér­dekelt fél, üdvözli az erre irá­nyuló erőfeszítéseket és úgy véli, hogy a Szovjetunió, va­lamint a Lengyel Népköztár­saság és a Német Szövetségi Köztársaság megállapodása, továbbá a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyhatalmi szer­ződés igen fontos lépés az európai béke megszilárdításá­ban. Azon a véleményen van­nak, hogy ezek az eredmé­nyek, valamint a népek erő­feszítései létrehozták az euró­pai biztonsággal és együtt­működéssel foglalkozó érte­kezlet összehívásához szük­séges feltételeket. Az Afrikában fennálló hely­zetet érintve a két fél felté­tel nélkül támogatja a föld­rész népeinek a gyarmatosí­tás és a faji megkülönbözte­tés ellen folytatott jogos küz­delmét. A két fél szükségesnek tart­ja az agressziós csapatok visszavonását Korea déli ré­széből, mert a megszállás té­nye sérti a koreai nép egysé­gét és az ország integritását. Támogatják azokat az erőfe­szítéseket, amelyek Korea bé­kés újraegyesítését célozzák a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának ja­vaslatai alapján. A két fél aggodalommal te­kint a Dél-Ázslában fennálló helyzetre. Kifejezik azt a re­ményüket, hogy békés meg­oldást találnak a térségben lévő konfliktusra valamennyi állam területi sérthetetlensé­gének tiszteletben tartása alapján. Ugyancsak kifejez­ték azon kívánságukat, hogy lehetőséget biztosítanak a ke­let-pakisztáni menekültek ha­zájukba való visszatérésére. A nemzetközi béke és biz­tonság megvédésével kapcso­latos problémák vizsgálata so­rán a két fél síkraszállt az általános és teljes leszere­lésért, beleértve a nukleáris leszerelést is szigorú, nem­zetközi ellenőrzés mellett. Aláhúzták az e kérdéssel ösz- szefüggő problémák megvita­tását célzó világkonferencia összehívásának fontosságát valamennyi állam egyenlő alapokon történő részvételé­vel. A két fél őszinte megelége­dését fejezte ki a látogatásé« annak eredményeit illetően. Ügy vélik, hogy ez a látoga­tás új szakaszt nyit a Magyar Népköztársaság és az Algériai Demokratikus és Népi Köz­társaság baráti együttműkö­désében, s ezzel hozzájárul­nak a haladó ._és .imperialista- ellenes front megerősítéséhez is. A két fél azon eltökélt szándékuktól vezettetve, hogy. fejlesztik a magyar—algériai együttműködést és előmozdít­ják a magyar és az algériai nép barátságát és szolidaritá­sát, hangsúlyozták a minden szinten kiépítendő kontaktu­sok jelentőségét. Kifejezték azon szándékukat, hogy szor­galmazzák a két ország ál- lamférfiainak, tömegszerve­zeti képviselőinek, valamint tudományos és kulturális sze­mélyiségeinek kölcsönös láto­gatásait. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke őszinte köszö­netét fejezte ki Huari Bume­diennek, az Algériai Demok­ratikus és Népi Köztársaság forradalmi tanácsa elnökének, a minisztertanács elnökének, valamint Algéria kormányá­nak és népének azért a szí­vélyes vendéglátásért, amely­ben őt és kíséretét Algériá­ban részesítették. Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke magyarországi hivatalos baráti látogatásra hívta meg Huari Bumedient, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökét, a minisztertanács elnökét. Bu­medien elnök a meghívást örömmel elfogadta, a látoga­tás időpontját később hatá­rozzák meg. Eibúcsúzfafták Somosköi Gábort A Mező Imre úti (Kerepe­si) temető munkásmozgalmi panteonjában pénteken mély részvéttel vettek búcsút har­costársai, munkatársai, bará­tai és a család tagjai Somos­kői Gábortól, az MSZMP Központi Bizottságának tag­jától, a SZOT titkárától, az Építő-, Fa- és Építőanyagipa­ri Dolgozók Szakszervezete központi vezetőségének tag­jától. Sok százan rótták le tiszteletüket az elhunyt ra­vatalánál, s elhelyezték a kegyelet virágait, koszorúit a panteonban, a ravatal körül Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának elnöke mondott búcsú­beszédet a párt Központi Bi­zottsága és az építők szak- szervezete nevében. A Szakszervezetek Országos Tanácsának vezetői, a szak- szervezeti mozgalom tisztség­viselői és munkásai nevében Gál László, a SZOT titkára vett utolsó búcsút Somosköi Gábortól. A fájdalmas búcsú az Internacionálé hangjaival ért véget.

Next

/
Thumbnails
Contents