Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-23 / 302. szám

Vf. ttf&ri RütlW-WAeTARORSÄÄil WW. 'Aeeetüber Ä Korunk mezőgazdasága Szapvasmarha-tenyésztésiink néhány problémája Szabolcsban A Nagy Sánilor-fclc jonalánmetszés A IV. ötéves terv célkitű- se, hogy 1970—75 között a szarvasmarha-állomány össz­termelése 17 százalékkal nö­vekedjen. Ez a növekedés — az állattőke emelkedésén túl — szükségessé teszi a tejter­melés 20 és a vágómarha­termelés 11 százalékos növe­lését. Ebből fakadóan ez­alatt az időszak alatt me­gyénk területén — mert a termelésben jóval alatta va­gyunk az országos átlagnak — az egy tehénre jutó tejter­melést 600 literrel, 2700 li­terre, a vágómarha-termelést 80 kilóval, 420 kilogrammra kell növelni. Ezzel párhuza­mosan az ossz tehénlétszám­nak 10 százalékkal, a nagy­üzemeink ossz szarvasmarha- létszámának az országos 23 százalékos növekedéssel szemben legalább 28 száza­lékkal, a tehénlétszámnak az országos 36 százalékos nö­vekedéssel szemben 41 szá­zalékkal kell növekedni. Növelni a nagyüzemi (enyészeteket Megyénk területén azért feszítettebb a nagyüzemi ál­lomány növelése, mert itt a legalacsonyabb országosan ennek az aránya. Nagyüze­mekben van az ország ossz szarvasmarha-létszámának 62,44 százaléka, az össztehén 54,69 százaléka, megyénk te­rületén az összállománynak 43,24 százaléka, a tehénállo­mennyiséget emészt fel, és csak a maradék, a lényege­sen kisebb arány jut termelő takarmányként. Különleges helyzetünkből fakad, hogy itt többet kell tenni, mint az ország szá­mos, tőlünk az állattenyész­tés, azon belül a szarvasmar­ha-állomány termelésének növelése szempontjából je­lentősen kedvező adottságok­kal, lehetőségekkel rendelke­ző megyénkben az elfogad­ható jövedelem érdekében. Alapvető, hogy a szarvas- marha, azon belül a tehén­létszám ne csökkenjen, ha­nem abban a mérsékelt ütemben növekedjék me­gyénk területén, ahogy azt a IV. ötéves tervünkben elő­irányoztuk, amennyit csök­ken a háztáji és egyéni gaz­daságokban, annyit feltétle­nül növekedjen a nagyüze­mekben. Huszonnyolc szakosított telep A szarvasmarha-tenyésztés jövedelmezősége rövidesen, de várhatóan legkésőbb 1973 elejétől jelentősen ja­vulni fog, addig már érde­mes a szerényebb bevétel esetén is kibírni, ennek a népélelmezés és külkereske­delmi szempontból igen fon­tos ágazatnak a tartását. A tsz közös gazdaságok szarvasmarha-állományának növelése és a jövedelmezőség javítása érdekében 28 szarvasmarha szakosított te­lep kialakítása és építése van folyamatban. Ezekben a gaz­daságokban a tehénlétszám 4985, jelenleg. A teljes el­készülés és benépesítés ideje lémája, hogy a vezető szak­ember-, szak- és betanított munkás ellátással kissé meg­késtek üzemeink. A 28 sza­kosított szarvasmarhatele­pen hiányzik 1 mezőgazdasá­gi mérnök, 20 felsőfokú szaktechnikus (üzemmérnök), 26 mezőgazdasági technikus, 12 gépész és állategészség­ügyi technikus, 262 szak­munkás és 110 betanított munkás, sürgős feladat ennek a pótlása. Ezek nélkül a szakemberek nélkül a telepektől várt ter­melésnövekedés és az előál­lítási költségek csökkenése nem várható. A rakamazi „Győzelem” Mg. Termelőszövetkezet 600 tehenes telepén is hiány van a szakmunkásban, de 8 fő szakmunkásképző iskolában a II. évet végzi, a tehenészet­ben 22 fő betanított munkás dolgozik és 25 fővel kihelye­zett osztály indul. A benépesítés gondjai A szakosított telepek közül 1972-ben tizennyolcnak okoz gondot a benépesítése. 3540 vemhesüszőre lesz szükség. Megyénk közös gazdaságai­ban alacsony a tehénlétszám, a 191 tehenet tartó gazda­ságra átlagosan 82 tehén jut- Csak 22 termelőszövetkezet­ben haladja meg a tehénlél- szám a 150-et, ezekben is előszeretettel hizlalták az üszőket, ahol pedig tenyész­tésre nevelték, például Fá­kat az állategészségügyi szempontból is tökéletesen megfelelő gazdaságokkal. Eb­ben a munkában úgy a me­gyei állategészségügyi állo­más, mint az állattenyésztési felügyelőség a legmesszebb­menő segítséget adja. Alap­vető, hogy termelőképesség és állategészségügyi szem­pontból kifogástalan állatok kerüljenek a szakosított te­lepeinkre. Ebben az esetben pár év múlva már megyén belül ki tudjuk elégíteni az épülő szakosított telepek mi­nőségi szarvasmarhaigé­nyeit. A 28 szakosított telepet ki­alakító és építő szövetkezet­ben 1970-ben az egy tehénre jutó tejtermelés csak 2263 liter volt A gazdaságokban az átlagos tejtermelésnek 1973-ban 3250 liternek kell lenni, ettől többre lesz ké­pes az ottani állomány. Na­gyon sürgős feladatunk meg­valósítani a régen hangozta­tott korszerű legelő, szálas és tömegtakarmány-gazdálko- dást Ezenfelül az állatok ter­melőképességének a maximá­lis kihasználásához szüksé­ges abraktakarmányt megter­melni mégpedig úgy, hogy az igen jelentős háztáji és egyé­ni állatállományunk gazda­ságos termelése is biztosítva legyen. Dr. Szkíta József igazgató őshazájában, Ameriká­ban elsorvadt a jonatánkul­túra, mert rossz metszési for­mákat alkalmaztak és nem tudtak megküzdeni a liszt­harmatbetegséggel. Helyette más almafajtákat telepítet­tek: Red Delicious, Starkimg. Nagy Sándor volt megyei kertészeti felügyelő elévülhe­tetlen érdeme, hogy a közép­magas törzsű jonatánfák spe­ciális metszéamódját kidol­gozta és megmentette a ter­mesztő szakemberek, illetve a fogyasztók számára e fajtát. (Természetesen az agrotech­nikának megfelelő növény­védelmi technológiával kell párosulnia, a lisztharmat el­len kéntartalmú, illetve szer­ves kénpóüó növényvédő sze­réket kell felhasználni.) Nagy Sándor munkásságá­nak lényegét, a termő fák metszése során foglalhatjuk össze: termőkorban lévő, évenként rendszeresein met­szett fák esetében a metszés a következő módon történik. A vezérágak vezérvesszőit, rendszerint a végálló rügy vesszőit hagyjuk meg, hogy a vezérágak zavartalan fejlő­dését biztosíthassuk. Ha a ve­zérvessző fejlődése valami­lyen oknál fogva nem volt kielégítő, akkor a közvetlenül alatta álló mellékvezért, vagy esetleg az utána következőt hagyjuk meg úgy, hogy lehe­tőleg kifelé hajoljon. A vezérágak oldalelágazá­sainak vezérvesszőát egészen más elvek szerint metsszük. Itt arra törekszünk, hogy ezeket fejlődés ültben vissza­tartsuk és a vezérvessző alat­ti — másodéves rész — late­rális rügyekből minél több termőrügyes hajtásképződ­ményt (nyársat, stb.) kap­junk. Ezért ezek visszamet- szése a következő módon tör­ténik: kiválasztjuk a termő- nyársak fölött álló, lehetőleg vízszintes, vagy ehhez köze­li helyzetű, Vagy a vízszintes alá hajló sima termőnyársat, vagy a 15—20 am-tői erősebb vesszőt. A fölötte lévő többi vesszőt (a gallyrésszel együtt) eltávolítjuk és a meghagyott vesszőt hosszúra, háromne­gyedre vágjuk vissza. A rendszeresen metszett fák koronájában a kétéves szárrészek rügyeiből fejlő­dött laterális vesszőkön, ter­mőrügyeket találunk. A két­éves szárképleteknek — azaz az egyéves gallynak — majd­nem az összes rügyei kihaj­tanak, kivéve a gally alapja felé álló kettő-négy rügyet, amely alva marad. Az egy­éves gally alapi része ezért kisisé kopaszinak tűnik, ami kívánatos is, mert a termőré- szek között levegőzöttséget biztosít. A gallynak vessző­korában történő visszamet- szése következtében a vissza- metszés helye alatt rendszerint 2—3 oldalrügybőil erősebb, vagy gyengébb hajtást ka­punk (középhcsszú, sima ter­mőnyárs és főiként sole termő­rügyes termődárdát). A vezérágak kétéves részein a vezérág folytatását hivatott vezérvessző alatt lévő mel­lékvezért és még 2—3 oldal­vesszőt ágalapra visszamet­szünk, hogy a vezérvesszővel ne versenyezzen és a többi oldal vesszőt kétharmadára, háromnegyedre bekurtitjuk. Ezek alatt 15—25 centi hosz- szú vesszőket, ha azok egész­ségesek, nem kell visszamet­szeni, csak akkor, ha a vesz- sző liszthannatos. Ilyenkor ezeket is inkább csak be­kurtitjuk. A vezérágak ddalren dísze- rének másodéves részem lé^ vő oldalképzetek közül a többrandű oldal vezérvessző alatt található szárír épletek közül a termőrügyes dárdá­kat, sima termőn y ársakat érintetlenül hagyjuk, a 20—- 25 centiméternél hosszabb vesszőket kétharmadára, ille­tőleg háromnegyedre kurtít­juk be, fejlettségük, illetve erősségük szerint. Ha sű­rűn állnak a vesszők, megritr kífcjuk. Széles Csaba, >. mezőgazdasági főiskola Nyíregyháza MI Így CSINÁLJUK: mánynak csak 32,93 százalé­ka van a nagyüzemekben. A háztáji és kisegítő gazda­ságaink tehénlétszáma 38 631. Baranya megyének az ossz tehénlétszáma csak 33 259, de Fejér és Komárom megye együtt csak 3210-zel tart több tehepet. A 100 hold, mező- gazdasági területre nálunk ez évben is 0,7 számosállattal és 1,3 százalékkal több szarvas- marha jut, mint országosan. A takarmánytermő terüle­tünk 12—15 százalékkal alat­ta van az országosnak, a főbb. takarmánynövényeink aránya rosszabb és gyengéb­bek a termésátlagaink. Ezek­nek a következménye, hogy a viszonylag nagyobb létfenn­tartó szükséglet az amúgy is hiányos takarmányból nagy . várhatóan 1974, így ehhez már 10 042 tehén, 5057-tel több, mint most kap korsze­rű elhelyezést szövetkezeti közös gazdaságainkba. Ez a szám így biztatónak látszik, de a régi és elavult szerfás istállók egyre gyorsabban mennek tönkre és válnak használhatatlanná, ezek he­lyett és minél előbb újakat szükséges építeni. Ha figye­lembe vesszük a háztáji és egyéb gazdaságok mérsékelt, de mégis csökkenő tehénlét­számát, a közösben évente 2000 tehénférőhelynek és tar­tozékainak kell megépülni. Az épülő szakosított tele­peink egyik legnagyobb prob­biánházán, ott az állategész­ségügyi akadályba ütközött a nagyüzemek részére történő értékesítés. Állami gazdasá­gaink Mátészalka és Balkány kivételével keresztezik állo­mányukat, onnan tenyész- üsző-értékesítési lehetőség nincs. A nyírbátori „Uj Ba­rázda” teljes egészében Ba­ranyából vásárolta a 340 tehén­férőhelyes szakosított telepé­hez az állományt. Rakama: szintén Baranyából hozot több, mint 200 vemhesüszőt a tiszalöki „Kossuth” Ter­melőszövetkezet szintén ; Dunántúlról hozza az állato­kat. A benépesítésre kerülő te­lepek vezetőinek már most fel kell venni a kapcsolato­KÉPÜNKÖN BEMUTATJUK A KHS—40 UJ KÉTNYOMLAPOS SZŐLÖPRÉST. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE'. A gyümölcstermelés járulékos beruházása Napkoron A napkori Kossuth Ter­melőszövetkezetben az őszi országos almatermesztési ta­nácskozás keretében gyakor­lati bemutatót tartottak. A vendégek egyebek között nagy megelégedéssel szemlél­ték a gyümölcstermelés meg­valósulóban lévő járulékos beruházásait. A vezetőség a látnivalókat a következőkkel kommentálta: A fokozódó termésmennyi­ségek időben és minőségben való betakarításához és nö­vényvédelmi munkáihoz a szükséges kiszolgáló épülete­ket a termelőszövetkezet megépítette, illetve folyama­tosan építi. A permetezési munkák nagy mennyiségű víz tárolá­sához 100 köbméteres táro­lót épített, 150 ezer forint értékben. A növényvédelmi munkák­ban részt vevő dolgozók megfelelő tisztálkodási lehe­tőségét az újonnan megépí­tett gáztüzelésű fürdőben biztosítottuk. Ezen épület a gyümölcsösben került meg­építésre, egyéb szociális (ebédlő, öltöző, mellékhelyi­ség) épülettel együttesen 143 ezer forint értékben. A növekvő mennyiségi al­matermelés biztonságát je­lenti az építés alatt lévő 200 vagonos hűtőtároló és feldol­gozó. Az almatároló 13 446 000 forint értékben kerül meg­valósításra. Az épületet az ÉLTERV egyedi terve alap­ján a tsz építőbrigádja építi fel, a hűtőberendezés szerelé­sét a DIGÉP végzi. A tároló 4x50 vagonos tá­rolótérből (1 tárolótér 12x38 méter, 456 négyzetméter) áll, 2 hajós feldolgozó csar­noka 840 négyzetméter alap- területű, amelyben 1 darab Vari-Mann—4 almaosztá­lyozó kerül elhelyezésre. Falazata: kisméretű tégla­fal, 6 méterenként vasbeton pillérekkel. Tetőzete: vasbe­ton elemű födém, 30 centi­méter vastag bitumó-perlit hőszigeteléssel, három réte­gű kavicsolt lemezfedéssel. A hűtőtér oldalfalainak hő- szigetelése: 5—10 centiméter vastag hungarocell. Hűtőrendszere: termenként 8 darab függesztett hűtőba- téria, különálló gépház, és kondenzátortelep, félautomata vezérlőberendezés, ammóniás hűtés. Termek hőmérséklete: —1, +6 C-fok. Kiszolgáló személyzete: 1 gépész, 6 kar­bantartó, 3 műszakos mun­kában. A hűtőtároló megépítésé­nél a tsz vezetősége számí­tásba vette a meglévő ültet­vények gyümölcsének táro­lásán kívül az 1971—72-ben telepítésre kerülő 54 hold meggytelepítés várható ter­mésmennyiségének tárolóba való elhelyezését is. A termelőszövetkezet meg­termelt gyümölcsféleségeit szállításra helyben készíti elő és az étkezésre alkalmat­lan gyümölcs tárolására és feldolgozására megépítette kb. 1 millió forint értékű szeszfőzdéjét A szeszfőzde berendezése 600 literes dupla falú vízkö­penyes főzőüstből, valamint 300 literes finomítóüstből és tartozékaiból áll. Napi telje­sítménye (24 órában) 3600 liter. A szeszfőzdében a tsz cef­réjén kívül a tagok cefréje is kifőzésre kerül. Jelenlegi gyümölcsterme­lésünk mellett a termelőszö­vetkezet 5 hold szőlőiskolá­val és 10 hold szamócasza­porító anyag termeléssel fog­lalkozik. Gyümölcstermelésünk vár­ható eredménye nagyban elősegíti 1975-ig az egy mun­kanapra jutó 102 forintos ke­reseti lehetőséget, amelyet a tervidőszak végére a tervezés alkalmával célkitűzésként megállapítottunk, (cs.) _ SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ VÁLLALAT NYÍREGYHÁZA, KALLÓI U. 4. SZ. Telefon: 10—80. 10—81 ÉM nehézgépkezelő vizsgával rendelkező toronydaru- Icezelőt. gyakorlattal rendelkező gépkocsivezetőket és autó-motorszerelőket felveszünk. Jelentkezés a válla lat munkaügyi osztályán. (1011)

Next

/
Thumbnails
Contents