Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)
1971-12-23 / 302. szám
Vf. ttf&ri RütlW-WAeTARORSÄÄil WW. 'Aeeetüber Ä Korunk mezőgazdasága Szapvasmarha-tenyésztésiink néhány problémája Szabolcsban A Nagy Sánilor-fclc jonalánmetszés A IV. ötéves terv célkitű- se, hogy 1970—75 között a szarvasmarha-állomány össztermelése 17 százalékkal növekedjen. Ez a növekedés — az állattőke emelkedésén túl — szükségessé teszi a tejtermelés 20 és a vágómarhatermelés 11 százalékos növelését. Ebből fakadóan ezalatt az időszak alatt megyénk területén — mert a termelésben jóval alatta vagyunk az országos átlagnak — az egy tehénre jutó tejtermelést 600 literrel, 2700 literre, a vágómarha-termelést 80 kilóval, 420 kilogrammra kell növelni. Ezzel párhuzamosan az ossz tehénlétszámnak 10 százalékkal, a nagyüzemeink ossz szarvasmarha- létszámának az országos 23 százalékos növekedéssel szemben legalább 28 százalékkal, a tehénlétszámnak az országos 36 százalékos növekedéssel szemben 41 százalékkal kell növekedni. Növelni a nagyüzemi (enyészeteket Megyénk területén azért feszítettebb a nagyüzemi állomány növelése, mert itt a legalacsonyabb országosan ennek az aránya. Nagyüzemekben van az ország ossz szarvasmarha-létszámának 62,44 százaléka, az össztehén 54,69 százaléka, megyénk területén az összállománynak 43,24 százaléka, a tehénállomennyiséget emészt fel, és csak a maradék, a lényegesen kisebb arány jut termelő takarmányként. Különleges helyzetünkből fakad, hogy itt többet kell tenni, mint az ország számos, tőlünk az állattenyésztés, azon belül a szarvasmarha-állomány termelésének növelése szempontjából jelentősen kedvező adottságokkal, lehetőségekkel rendelkező megyénkben az elfogadható jövedelem érdekében. Alapvető, hogy a szarvas- marha, azon belül a tehénlétszám ne csökkenjen, hanem abban a mérsékelt ütemben növekedjék megyénk területén, ahogy azt a IV. ötéves tervünkben előirányoztuk, amennyit csökken a háztáji és egyéni gazdaságokban, annyit feltétlenül növekedjen a nagyüzemekben. Huszonnyolc szakosított telep A szarvasmarha-tenyésztés jövedelmezősége rövidesen, de várhatóan legkésőbb 1973 elejétől jelentősen javulni fog, addig már érdemes a szerényebb bevétel esetén is kibírni, ennek a népélelmezés és külkereskedelmi szempontból igen fontos ágazatnak a tartását. A tsz közös gazdaságok szarvasmarha-állományának növelése és a jövedelmezőség javítása érdekében 28 szarvasmarha szakosított telep kialakítása és építése van folyamatban. Ezekben a gazdaságokban a tehénlétszám 4985, jelenleg. A teljes elkészülés és benépesítés ideje lémája, hogy a vezető szakember-, szak- és betanított munkás ellátással kissé megkéstek üzemeink. A 28 szakosított szarvasmarhatelepen hiányzik 1 mezőgazdasági mérnök, 20 felsőfokú szaktechnikus (üzemmérnök), 26 mezőgazdasági technikus, 12 gépész és állategészségügyi technikus, 262 szakmunkás és 110 betanított munkás, sürgős feladat ennek a pótlása. Ezek nélkül a szakemberek nélkül a telepektől várt termelésnövekedés és az előállítási költségek csökkenése nem várható. A rakamazi „Győzelem” Mg. Termelőszövetkezet 600 tehenes telepén is hiány van a szakmunkásban, de 8 fő szakmunkásképző iskolában a II. évet végzi, a tehenészetben 22 fő betanított munkás dolgozik és 25 fővel kihelyezett osztály indul. A benépesítés gondjai A szakosított telepek közül 1972-ben tizennyolcnak okoz gondot a benépesítése. 3540 vemhesüszőre lesz szükség. Megyénk közös gazdaságaiban alacsony a tehénlétszám, a 191 tehenet tartó gazdaságra átlagosan 82 tehén jut- Csak 22 termelőszövetkezetben haladja meg a tehénlél- szám a 150-et, ezekben is előszeretettel hizlalták az üszőket, ahol pedig tenyésztésre nevelték, például Fákat az állategészségügyi szempontból is tökéletesen megfelelő gazdaságokkal. Ebben a munkában úgy a megyei állategészségügyi állomás, mint az állattenyésztési felügyelőség a legmesszebbmenő segítséget adja. Alapvető, hogy termelőképesség és állategészségügyi szempontból kifogástalan állatok kerüljenek a szakosított telepeinkre. Ebben az esetben pár év múlva már megyén belül ki tudjuk elégíteni az épülő szakosított telepek minőségi szarvasmarhaigényeit. A 28 szakosított telepet kialakító és építő szövetkezetben 1970-ben az egy tehénre jutó tejtermelés csak 2263 liter volt A gazdaságokban az átlagos tejtermelésnek 1973-ban 3250 liternek kell lenni, ettől többre lesz képes az ottani állomány. Nagyon sürgős feladatunk megvalósítani a régen hangoztatott korszerű legelő, szálas és tömegtakarmány-gazdálko- dást Ezenfelül az állatok termelőképességének a maximális kihasználásához szükséges abraktakarmányt megtermelni mégpedig úgy, hogy az igen jelentős háztáji és egyéni állatállományunk gazdaságos termelése is biztosítva legyen. Dr. Szkíta József igazgató őshazájában, Amerikában elsorvadt a jonatánkultúra, mert rossz metszési formákat alkalmaztak és nem tudtak megküzdeni a lisztharmatbetegséggel. Helyette más almafajtákat telepítettek: Red Delicious, Starkimg. Nagy Sándor volt megyei kertészeti felügyelő elévülhetetlen érdeme, hogy a középmagas törzsű jonatánfák speciális metszéamódját kidolgozta és megmentette a termesztő szakemberek, illetve a fogyasztók számára e fajtát. (Természetesen az agrotechnikának megfelelő növényvédelmi technológiával kell párosulnia, a lisztharmat ellen kéntartalmú, illetve szerves kénpóüó növényvédő szeréket kell felhasználni.) Nagy Sándor munkásságának lényegét, a termő fák metszése során foglalhatjuk össze: termőkorban lévő, évenként rendszeresein metszett fák esetében a metszés a következő módon történik. A vezérágak vezérvesszőit, rendszerint a végálló rügy vesszőit hagyjuk meg, hogy a vezérágak zavartalan fejlődését biztosíthassuk. Ha a vezérvessző fejlődése valamilyen oknál fogva nem volt kielégítő, akkor a közvetlenül alatta álló mellékvezért, vagy esetleg az utána következőt hagyjuk meg úgy, hogy lehetőleg kifelé hajoljon. A vezérágak oldalelágazásainak vezérvesszőát egészen más elvek szerint metsszük. Itt arra törekszünk, hogy ezeket fejlődés ültben visszatartsuk és a vezérvessző alatti — másodéves rész — laterális rügyekből minél több termőrügyes hajtásképződményt (nyársat, stb.) kapjunk. Ezért ezek visszamet- szése a következő módon történik: kiválasztjuk a termő- nyársak fölött álló, lehetőleg vízszintes, vagy ehhez közeli helyzetű, Vagy a vízszintes alá hajló sima termőnyársat, vagy a 15—20 am-tői erősebb vesszőt. A fölötte lévő többi vesszőt (a gallyrésszel együtt) eltávolítjuk és a meghagyott vesszőt hosszúra, háromnegyedre vágjuk vissza. A rendszeresen metszett fák koronájában a kétéves szárrészek rügyeiből fejlődött laterális vesszőkön, termőrügyeket találunk. A kétéves szárképleteknek — azaz az egyéves gallynak — majdnem az összes rügyei kihajtanak, kivéve a gally alapja felé álló kettő-négy rügyet, amely alva marad. Az egyéves gally alapi része ezért kisisé kopaszinak tűnik, ami kívánatos is, mert a termőré- szek között levegőzöttséget biztosít. A gallynak vesszőkorában történő visszamet- szése következtében a vissza- metszés helye alatt rendszerint 2—3 oldalrügybőil erősebb, vagy gyengébb hajtást kapunk (középhcsszú, sima termőnyárs és főiként sole termőrügyes termődárdát). A vezérágak kétéves részein a vezérág folytatását hivatott vezérvessző alatt lévő mellékvezért és még 2—3 oldalvesszőt ágalapra visszametszünk, hogy a vezérvesszővel ne versenyezzen és a többi oldal vesszőt kétharmadára, háromnegyedre bekurtitjuk. Ezek alatt 15—25 centi hosz- szú vesszőket, ha azok egészségesek, nem kell visszametszeni, csak akkor, ha a vesz- sző liszthannatos. Ilyenkor ezeket is inkább csak bekurtitjuk. A vezérágak ddalren dísze- rének másodéves részem lé^ vő oldalképzetek közül a többrandű oldal vezérvessző alatt található szárír épletek közül a termőrügyes dárdákat, sima termőn y ársakat érintetlenül hagyjuk, a 20—- 25 centiméternél hosszabb vesszőket kétharmadára, illetőleg háromnegyedre kurtítjuk be, fejlettségük, illetve erősségük szerint. Ha sűrűn állnak a vesszők, megritr kífcjuk. Széles Csaba, >. mezőgazdasági főiskola Nyíregyháza MI Így CSINÁLJUK: mánynak csak 32,93 százaléka van a nagyüzemekben. A háztáji és kisegítő gazdaságaink tehénlétszáma 38 631. Baranya megyének az ossz tehénlétszáma csak 33 259, de Fejér és Komárom megye együtt csak 3210-zel tart több tehepet. A 100 hold, mező- gazdasági területre nálunk ez évben is 0,7 számosállattal és 1,3 százalékkal több szarvas- marha jut, mint országosan. A takarmánytermő területünk 12—15 százalékkal alatta van az országosnak, a főbb. takarmánynövényeink aránya rosszabb és gyengébbek a termésátlagaink. Ezeknek a következménye, hogy a viszonylag nagyobb létfenntartó szükséglet az amúgy is hiányos takarmányból nagy . várhatóan 1974, így ehhez már 10 042 tehén, 5057-tel több, mint most kap korszerű elhelyezést szövetkezeti közös gazdaságainkba. Ez a szám így biztatónak látszik, de a régi és elavult szerfás istállók egyre gyorsabban mennek tönkre és válnak használhatatlanná, ezek helyett és minél előbb újakat szükséges építeni. Ha figyelembe vesszük a háztáji és egyéb gazdaságok mérsékelt, de mégis csökkenő tehénlétszámát, a közösben évente 2000 tehénférőhelynek és tartozékainak kell megépülni. Az épülő szakosított telepeink egyik legnagyobb probbiánházán, ott az állategészségügyi akadályba ütközött a nagyüzemek részére történő értékesítés. Állami gazdaságaink Mátészalka és Balkány kivételével keresztezik állományukat, onnan tenyész- üsző-értékesítési lehetőség nincs. A nyírbátori „Uj Barázda” teljes egészében Baranyából vásárolta a 340 tehénférőhelyes szakosított telepéhez az állományt. Rakama: szintén Baranyából hozot több, mint 200 vemhesüszőt a tiszalöki „Kossuth” Termelőszövetkezet szintén ; Dunántúlról hozza az állatokat. A benépesítésre kerülő telepek vezetőinek már most fel kell venni a kapcsolatoKÉPÜNKÖN BEMUTATJUK A KHS—40 UJ KÉTNYOMLAPOS SZŐLÖPRÉST. (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE'. A gyümölcstermelés járulékos beruházása Napkoron A napkori Kossuth Termelőszövetkezetben az őszi országos almatermesztési tanácskozás keretében gyakorlati bemutatót tartottak. A vendégek egyebek között nagy megelégedéssel szemlélték a gyümölcstermelés megvalósulóban lévő járulékos beruházásait. A vezetőség a látnivalókat a következőkkel kommentálta: A fokozódó termésmennyiségek időben és minőségben való betakarításához és növényvédelmi munkáihoz a szükséges kiszolgáló épületeket a termelőszövetkezet megépítette, illetve folyamatosan építi. A permetezési munkák nagy mennyiségű víz tárolásához 100 köbméteres tárolót épített, 150 ezer forint értékben. A növényvédelmi munkákban részt vevő dolgozók megfelelő tisztálkodási lehetőségét az újonnan megépített gáztüzelésű fürdőben biztosítottuk. Ezen épület a gyümölcsösben került megépítésre, egyéb szociális (ebédlő, öltöző, mellékhelyiség) épülettel együttesen 143 ezer forint értékben. A növekvő mennyiségi almatermelés biztonságát jelenti az építés alatt lévő 200 vagonos hűtőtároló és feldolgozó. Az almatároló 13 446 000 forint értékben kerül megvalósításra. Az épületet az ÉLTERV egyedi terve alapján a tsz építőbrigádja építi fel, a hűtőberendezés szerelését a DIGÉP végzi. A tároló 4x50 vagonos tárolótérből (1 tárolótér 12x38 méter, 456 négyzetméter) áll, 2 hajós feldolgozó csarnoka 840 négyzetméter alap- területű, amelyben 1 darab Vari-Mann—4 almaosztályozó kerül elhelyezésre. Falazata: kisméretű téglafal, 6 méterenként vasbeton pillérekkel. Tetőzete: vasbeton elemű födém, 30 centiméter vastag bitumó-perlit hőszigeteléssel, három rétegű kavicsolt lemezfedéssel. A hűtőtér oldalfalainak hő- szigetelése: 5—10 centiméter vastag hungarocell. Hűtőrendszere: termenként 8 darab függesztett hűtőba- téria, különálló gépház, és kondenzátortelep, félautomata vezérlőberendezés, ammóniás hűtés. Termek hőmérséklete: —1, +6 C-fok. Kiszolgáló személyzete: 1 gépész, 6 karbantartó, 3 műszakos munkában. A hűtőtároló megépítésénél a tsz vezetősége számításba vette a meglévő ültetvények gyümölcsének tárolásán kívül az 1971—72-ben telepítésre kerülő 54 hold meggytelepítés várható termésmennyiségének tárolóba való elhelyezését is. A termelőszövetkezet megtermelt gyümölcsféleségeit szállításra helyben készíti elő és az étkezésre alkalmatlan gyümölcs tárolására és feldolgozására megépítette kb. 1 millió forint értékű szeszfőzdéjét A szeszfőzde berendezése 600 literes dupla falú vízköpenyes főzőüstből, valamint 300 literes finomítóüstből és tartozékaiból áll. Napi teljesítménye (24 órában) 3600 liter. A szeszfőzdében a tsz cefréjén kívül a tagok cefréje is kifőzésre kerül. Jelenlegi gyümölcstermelésünk mellett a termelőszövetkezet 5 hold szőlőiskolával és 10 hold szamócaszaporító anyag termeléssel foglalkozik. Gyümölcstermelésünk várható eredménye nagyban elősegíti 1975-ig az egy munkanapra jutó 102 forintos kereseti lehetőséget, amelyet a tervidőszak végére a tervezés alkalmával célkitűzésként megállapítottunk, (cs.) _ SZABOLCS-SZATMÁR MEGYEI ÉPÍTŐ ÉS SZERELŐ VÁLLALAT NYÍREGYHÁZA, KALLÓI U. 4. SZ. Telefon: 10—80. 10—81 ÉM nehézgépkezelő vizsgával rendelkező toronydaru- Icezelőt. gyakorlattal rendelkező gépkocsivezetőket és autó-motorszerelőket felveszünk. Jelentkezés a válla lat munkaügyi osztályán. (1011)
