Kelet-Magyarország, 1971. december (31. évfolyam, 283-308. szám)

1971-12-03 / 285. szám

1 ntM

KFTwt

December &

Koszigin Dániában

A varsói külügyminiszteri értekezlet közleménye

Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök csütörtökön délelőtt háromnapos hivatalos látogatásra Koppenhágába érkezett. A szovjet kormányfő tárgyalásokat folytat a dán kormány vezetőivel, pénteken pedig mezőgazdasági és ipari üzemeket látogat meg. A szovjet és dán zászlókkal fellobogózott Kas- trup repülőtéren Jens Otto- Krag miniszterelnök fogadta Koszjgint és a kíséretében érkező leányát, V. I. Klau- szont, az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság miniszterelnökét, N. D. Hudajber- dijevet, az Üzbég Szovjet Szocialista Köztársaság miniszterelnökét és A. A. Szmirnovot, a szovjet külügyminiszter helyettesét.

Jelen volt a repülőtéri fogadtatáson . Andersen dán külügyminiszter, a kormány más tagjai és Jegoricsev szovjet nagykövet.

Ma Pakisztánban a legjobban elterjedt gépkocsiszín: a piszkossárga. Az

autótulajdonosok nem sajnálva bemocskolni a nikkelt és a lakkot, folyékony agyaggal kenték be a gépkocsikat A katonai hatóságok rendelkeztek így Jahja Khan elnök által egy héttel ezelőtt kihirdetett rendkívüli állapot értelmében. Az agyaggal bemocskolt gépkocsikat kevésbé lehet észrevenni ugyanis a levegőből.

Kétségtelen, hogy a feszültség fokozódik a Indiai— pakisztáni határon. De az Is világos, hogy a militarista hisztéria lavinája, amely rátört Iszlámábádra, messze felülmúlja a határon zajló eseményeket és távolról sem segíti elő a béke helyreállítását Hindusztánban.

A pakisztáni városok utcáin menetelnek a felvonulók és plakátokon hirdetik, hogy „megsemmisítjük Indiát”, „elfoglaljuk Calcuttát”. Bevezették az elsötétítést, rek- virálnak minden 1956—71-es évjáratú tehergépkocsit, behívták a tartalékosokat. Mindezek tetejébe Gúlám Azam, a soviniszta dzsamati iszlám párt vezetője a napokban hisztérikus hangon arra buzdított, hogy Nyugat- Pakisztánból mérjenek erős csapást Indiára, „foglalják el az indiai terület egy részét.”

A propagandisztikus lárma tetőfoka nem véletlenül esett egybe a Kínai Népköztársaság küldöttségének RawalA repülőtéri fogadtatás után a szovjet miniszterelnök szálláshelyére, a hipermodern 20 emeletes Royal- szállóba érkezett. Útja rövid pihenő után először Minde- lundenbe vezetett, ahol megkoszorúzta a német megszállás alatt hősi halált halt dán hazafiak síremlékét.

Délben a városi tanács elnöke és a polgármester dísz- ebéden látta vendégül a szovjet miniszterelnököt és kíséretét. Az imoozáns reneszánsz stílusú városháza lépcsőién a főoolgármester fogadta Koszigint. A díszebéden jelen volt Krag dán miniszterelnök, valamint a kormány több minisztere és a városi tanács vezetői. Az ebéd után Koszigin beírta nevét a városháza vendégkönyvébe, majd kora délután a Christiansborg palotában megkezdődtek a szovjet—dán kormányfői tárgyalások.

plndiben való tartózkodásával.

A kínai vezetők támogatásban részesítik a pakisztáni legagresszívabb népellenes erőket, azokat, akik nem a politikai rendezésre, hanem a tömeges megtorlásra törekednek.

Sőt, mi több, az Associated Press, amerikai hírügynökség azt jelenti, hogy Peking 200 katonai tanácsadót küldött Pakisztánba. Mint az AP közleményéből kitűnik, Agus Marpaung indonéz dandár- tábornok kijelentette, hogy kínai katonai tanácsadók már tanítják is a pakisztáni csapatokat a partizánok elleni hadviselés módszereire.

„A körülmények megváltoztak az elmúlt öt év alatt. Ha bármely ország úgy vélné, hogy ha agresszornak minősít minket, ezzel rákény- szeríthet nemzeti érdekeink feladására, akkor az az ország nem lát túl saját szűk határain, ám ez az 6 dolga. Indiát nem lehet rákényszeríteni azon erőfeszítéseinek feladására, amelyeknek célja, hogy lehetővé tegye a 10 millió kelet-pakisztáni menekült hazatérését” — mondotta Indira Gandhi, a nemzeti kongresszus párt Üj-Del- hiben tartott gyűlésén.

A miniszterelnök-asszony Ismételten hangsúlyozta,

hogy a béke csak akkor állhat helyre a szubkontinen- sen, ha a pakisztáni kormány visszarendeli csapatait az indiai határtól a nyugati tartományba, és ezzel leheZavargások

Chilében

Chile Santiago tartományában csütörtökön elrendelték a rendkívüli állapotot. Az intézkedést a kormány délelőtti ülésén hozták és mint nyugati hírügynökségek jelentik, az alábbiakra vezethető vissza:

Szerdán este néhány ezer fővárosi asszony felvonuláson tiltakozott a rossz áruellátás miatt és a kormányt tette felelőssé az élelmiszer- hiányért. A népi egységkormány hívei spontán ellentüntetést szerveztek, s ez „baloldaliak és konzervatívok közötti” összecsapássá fajult (a rendőrségnek csak nehezen sikerült szétválasztani a csoportokat.)

Százhúsz személyt őrizetbe vettek, betiltották az utcai tüntetéseket, újabb intézkedésig betiltották az ellenzéki kereszténydemokrata párt és az ugyancsak ellenzéki nemzeti párt irányítása alatt álló rádióadókat.

tövé válik a menekültek hazatérése.

Indira Gandhi kifejtette,

helytelennek tartja, hogy amikor Pakisztán felvonultatta hadseregét az indiai határ mentén, egyetlen ország, sőt az ENSZ sem emelte fel szavát. Az indiai katonák megindulásakor azonban egyesek „nagy hűhót csaptak, hogy a béke veszélyben forog.”

Emlékeztetve arra a washingtoni döntésre, hogy az Egyesült Államok felfüggeszti az Indiába irányuló fegyverszállítmányok kivitelének engedélyezését,

Gandhi asszony hangsúlyozta, hogy India sem eddig, sem ezután nem áldozza fel nemzeti érdekeit semmiféle segítségért.

(Folytatás as 1. oldalról)

sődleges fagazdasági tevékenységet, továbbá elláthatják a mezőgazdasági, élelmiszeripari és faipari termékek közvetlen belföldi értékesítését A kormány határozata alapján a mezőgazdasági szövetkezetek tevékenységi körükhöz szorosan nem kapcsolódó gép-, könnyű- és vegyipari árutermelést csak állami vállalatokkal és intézményekkel kötött szerződés alapján folytathatnak. A kormány a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium vezetésével az ágazati minisztériumok és a szövetkeA Varsói Szerződés tagállamai külügyminisztereinek tanácskozásáról a következő közleményt adták ki:

1971. november 30-án és december 1-én Varsóban tanácskozást tartottak a Varsói Szerződés tagállamainak külügyminiszterei. A tanácskozáson részt vett a Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Népköztársaság, a Magyar Népköztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetségének külügyminisztere.

A miniszterek megvizsgálták az európai biztonsági és együttműködési értekezlet összehívása előkészítésének kérdését.

Megelégedéssel állapították meg, hogy az utóbbi időben további kedvező fejlődés történt az európai politikai helyzet javulása irányában. Ezt az jellemzi, hogy gyakoribbá váltak a kapcsolatok, tovább csökkent a feszültség, s a különböző politikai és társadalmi rendszerű európai államok közötti kapcsolatokban erősödött az együttműködés és a bizalom. Ez a fejlődés a jelen értekezleten részt vevő országok, valamint sok más állam erőfeszítéseinek és konstruktív hozzájárulásának eredménye. E tekintetben újabb mérföldkövet jelent a Nyugat-Berlinre vonatkozó négyhatalmi

egyezmény aláírása, a Szovjetunió és Franciaország közötti politikai együttműködés elmélyítése, a szocialista és más európai államok közötti kétoldalú érintkezések kiterjesztése. A Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Német Szövetségi Köztársaság valamint a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság között 1970-ben aláírt szerződések máris elősegítik ezen áilazetek képviselőiből koordinációs bizottság létrehozását határozta el annak érdekében, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek ipari tevékenysége összhangban legyen a népgazdasági célkitűzésekkel, s a nagyipari kapacitás kiegészítését, a foglalkoztatási nehézségek megoldását, a helyi adottságok kihasználását szolgálja. Azokat a szövetkezeteket, amelyeknél a gép-, könnyű- és vegyipari tevékenység árbevétele 30— 50 százalék között van, mezőgazdasági-ipari, ahol pedig az árbevétel 50 százalékát meghaladja, a jövedelemszabályozás szempontjából iparlmok között a politikai légkör javulását és előnyösen hatnak az európai ügyek alakulására. Az érintett államok kormányai folytatják az előkészületeket e szerződések ratifikálására.

A Csehszlovák Szocialista Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság kormányai között véleménycsere folyik a két ország kapcsolatainak rendezéséről. Ennek előfeltétele, hogy a Német Szövetségi Köztársaság elismerje a müncheni szerződés kezdettől való érvénytelenségét. A miniszterek kifejezték elégedettségüket, hogy a Német Demokratikus Köztársaság tevékeny és konstruktív magatartása elősegítette a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság, valamint a Német Demokratikus Köztársaság és Nyugat-Ber- lin szenálusa közötti tárgyalások kedvező lefolyását.

A miniszterek megállapították: az érdekelt államok között növekszik az egyetértés abban, hogy kívánatos az európai biztonsági és együttműködési értekezlet mielőbbi összehívása.

Erősödik az a felismerés, hogy az európai értekezlet megtartása összhangban van az európai államok közötti kapcsolatok fokozatos átalakításának feladatával, amely lehetővé teszi a kontinens katonai-politikai csoportosulásokra való megosztottságának felszámolását. Az értekezlet munkájának tartalmi kérdéseit illetően a nézetek jelentős mértékben közelednek egymáshoz. Az értekezletnek elő kell segítenie a kötelezettségek olyan rendszerének létrehozását, amely az európai államok közötti kapcsolatokban kizárja az erőszak alkalmazását és az azzal való minden fenyegetést, biztosítja az államok területi integritása, szuverenitásuk tiszteletben tartása, a

mezőgazdasági szövetkezetnek kell minősíteni.

Valamennyi mezőgazdasági szövetkezet ipari jellegű tevékenységét a tanácsoknak felül kell vizsgálni. Ezt ösz- szekapcsolják a mezőgazda- sági szövetkezetekben működő ipari üzemágak szociális ellátottságának, munkavédelmi helyzetének felülvizsgálatával és a bérezési előírások tételes ellenőrzésével.

A könnyűipari miniszter a kisipar helyzetéről terjesztett elő jelentést, amelyet a kormány jóváhagyólag tudomásul vett.

A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. (MTI)

belügyekbe való be nem avatkozás, valamennyi állam egyenjogúsága és függetlensége elvének megtartását. Közeledtek egymáshoz az elgondolások az európai országok gazdasági, műszakitudományos és kulturális együttműködése szélesítésének kérdéseiben is.

Figyelembe véve az események ilyen irányú fejlődését, a Varsói Szerződés tagállamainak kormányai arra a következtetésre jutottak, hogy kedvező helyzet alakul ki az európai értekezlet 1972- bsn való megtartásához. Számolnak azzal is, hogy még mindig vannak olyan erőle, amelyek az európai értekezlet összehívása ellen tevékenykednek és megkísérlik bonyolulttá tenni az európai helyzetet. A miniszterek kifejezték kormányaik meggyőződését: azok, akik érdekeltek abban, hogy a feszültségek és konfliktusok Európáját a tartós béke Európájává tegyék, aktív tevékenységükkel képesek leküzdeni ezen erők hatását.

A miniszterek eszmecserét folytattak az európai értekezlet összehívása gyakorlati előkészítésének menetéről. Kormányaik nevében megerősítették, hogy kívánatosnak tartják a finn kormány javaslatának megvalósítását: az összes érdekelt állam többoldalú előkészítő konzultációinak megtartását. E konzultációkon meg lehet állapodni az európai értekezlet napirendjéről, ügyrendjéről, összehívásának konkrét időpontjáról és módjáról. A miniszterek kijelentették, kormányaik kinevezik meghatalmazott képviselőiket, hogy más államok megfelelő képviselőivel együtt többoldalú konzultációkon vegyenek részt az értekezlet előkészítését és szervezését érintő kérdések egyeztetésére. Hasonló eljárásra hívják fel a többi állam kormányát.

A miniszterek kormányaik megbízásából felhívják az összes európai állam, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada kormányát, hogy késedelem nélkül kezdjék meg az európai értekezlet gyakorlati előkészítését, s ezzel biztosítsák az értekezlet 1972-ben történő összehívását.

A miniszterek továbbá véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet éleződését kiváltó egyes nemzetközi kérdésekről. Kormányaik nevében határozottan leszögezték, hogy e kérdéseket a népek törvényes jogait és érdekeit tiszteletben tartó politikai rendezés útján kell megoldani.

Háborús hisztéria Pakisztánban

India mindenre felkészült

Kárpátaljai jegyzetek

Erdei dal

Erdők közepén terül el Vucskovó. Az erdő még a rekkenő hőségben is hűvöset áraszt. És amikor elülnek a szelek, amikor a falura ráborul a csend, a zöld erdőfalak kerítésként hatnak. A levegő ilyenkor kristály- tiszta! Könnyű a lélegzet. Körös-körül varázslatos

szépsége a tájnak.

Sok elbűvölő jelzőt kellene még használni. Órákig lehet mozdulatlanul állni, és gyönyörködni az elragadóan szép tájban. De mennyivel érdekesebb még ettől is az emberekről beszélni, azokról, akik ültették, ápolják ezeket az erdőket. Annál is inkább, mivel a Mezs- gorodi Erdőgazdaság vucs- kovói üzemét Joszif Dmit- rijevlcs Lőj vezeti, akit a vezetők közül is példaként emlegetnek. Azt mondják, úgy ismeri az erdőt, de főként az embereket, mint a tenyerét. Megkérjük, beszéljen róluk.

Először is egy egész sor nevet sorol fel, ám úgy, hogy valamennyiről van egy kedves szava. Különösen kiemel egy nevet, Mihail Románét. Hamarosan meg is ismerkedtünk vele.

Középkorú, középtermetű. Bőre barna, szemei feketék, mint a sötét éj. A szempillái még feketébbek. Fogai pedig fehérek, mint a hó. Van benne valami cigányos — gondolom. És nem is tévedtem. Mihail Vasziljevics Cigány származású.

Cigány...

— Mama, mi miért vagyunk cigányok? Tették fel hajdan a kérdést édesanyjuknak. És már kész is volt a felelettel: azért, mert mi olyan szegények vagyunk, mint a cigányok.

A mama így válaszolt:

— Ne keseregj gyermekem. Eljön az idő, hogy mi is emberszámba megyünk majd, Migal, emberszámba.

És ma már azok az évek, a gyermekkor évei csak emlékek, melyek rossz álomra hasonlítanak.

...A putri hideg. A tél, a hóvihar dühöng. A fa elfogyott. Szánkót fogott, és elment rozséért. Ám mire hazaért, már várta az erdész. Az arca pirospozsgás, puffadt. Olyan kövér, hogy alig bír mozogni. Kalapja alól szemei mintha vaddisznóserte közül kandikálnának ki. Ilyenekkel szokták ijesztgetni a gyerekeket. Most is el akar futni, ám hallja a zord hangokat:

— Állj, vagy lövök!

Szétszórta a rozsét, összetörte a szánkót.

— Cigányoknak semmi keresnivalójuk az uraság erdejében.

— Hányszor taposta össze ez az erdész hústömeg a kosárba szedett málnánkat, földi eprünket. Hányszor hallottuk:

— Cigányoknak semmi keresnivalójuk az uraság erdejében !

Mi persze sokszor kicsufol- tuk a hájas disznóját Nem szívesen, de eltűrte. Ha az anyját emlegettük, azért haragudott a legjobban. Ezt sohasem felejtette el. És ráadásul elégtételt is vehetett. Anyánk velünk együtt ment könyörögni hozzá:

— Adjon egy talpalatnyi földet, ahová felépíthetnénk egy kis viskót.

— Ravasz cigányok. — És ezt vadhideg nevetés követte. — Egy talpalatnyi földet akartok?... Ingyen?... Adunk, de majd csak a temetőben...

Mihail akkor valahogy úgy szeretett volna felordítani, ahogy Jaroszlav Hasek regényének hőse: „Te szent ég! Vedd már tudomásul, hogy a cigány is ember. Hát mit nem kell még eltűrnie az

emberektől! Rosszabbul

bánnak vele, mint a kutyával...”

Most pedig így vall életéről:

— Sorsom Jóra fordult Nem volt semmim, most meg van mindenem.

Hogy mikor köszöntött rá az új élet. Mihail erre is nagyon jól emlékszik. Akkor, amikor felszabadult Verho- vina is. Vucskovón kezdték megszervezni az erdőgazdaságot. Találkozott egyszer a frontról hazatért Joszif Loj3*1.

— Mihail, gyere hozzánk dolgozni. Fát fogunk termelni az országnak, új életet fogunk teremteni.

És Mihail Románnak csak úgy égett a keze alatt a munka. Kapott két hollófekete lovat, és azzal szállította a rönkfát az erdő sűrűjéből. Tavasszal a fa ültetéséhez helyezték át. Trágyát szállított, meg facsemetéket. Amikor volt egy kis szabad ideje, lapátot fogott, és fákat ültetett.

— Azt hittem, hogy csak a lóhajtáshoz értesz — viccelt vele a lenszőke Anna, a brigádvezető.

— Olyan sudár, karcsú, meg szép fákat szeretnék növeszteni, mint te vagy.

Persze az ilyen hízelgő, kedves szavaktól, no meg az ezeket kísérő tekintetektől aztán a pir szeplő je elöntötte a szép sudár leányt.

Egymásba szerettek. És

most együtt járják az élet útját.

Hamarosan új feladatot kaptak. Igen nehezet. Üzemegységet, erdőrészt, fiatalost, amelyikkel sokat kell bajlódni, ráadásul amelyik a műút mellett fekszik. Sokan letördelik a kis fákat. És a kisfás terület is nagy —több mint négyszáz hektár.

Kora reggeltől késő estig kint kell lenni az erdőben, különösen tavasszal. Az utóbbi években több 10 hektáron telepítettek új erdőt, hogy minél kevesebb legyen a beültetetlen terület.

Nem nyugodott, amig faiskolát nem létesített. Most már saját neveltjei is lesznek. És már nőtték is a fiatal dió, éger, akác, nyár, nyír és más facsemeték. Már más üzemegységbe is szállítják őket. Hadd susogjanak másfelé is az erdők.

Rájött, hogy a tudása Is kevés. Irigyelte az embereket, akik könyvet, újságot olvastak, ő meg a nevét is alig tudja leírni, amikor a bérjegyzéket írja alá. Va- szilinka, a nővére kislánya gyakran mondogatja neki:

— Olyan érdekes könyvek vannak a könyvtárban. Tessék vinni.

— De én ám nem tudok olvasni.

— Ha Így van, akkor én fogok olvasni.

— Szégyenlem... Én már nem vagyok gyerek.

— Akkor meg tessék beiratkozni az iskolába.

Ezt tanácsolta Joszif Dmitri jevics Lőj is.

— Hogy képzeli? Az ötödik tízest is hamarosan felváltom.

Végül is sikerült meggyőzni. A nyolc osztály már rég mögötte is van.

Am az erdész újra emlékezteti :

— Tanulni kell tovább.»

Megy az erdőben. Megy;

mint a házigazda. Örömteli daltól hangos a vucskovói erdő. Örül, amikor lombba szökkennek a fák. Énekel, ha harmat reng a virágon, levélen, és akkor is, amikor a nap sugarai visszaverődnek a vízcseppékről. No meg ősszel is, amikor a sárguló levelek kezdenek hullani; no meg télen, versenyre kelve a zúgó viharral, mikor a fák látszólag alszanak.

Mindig hatalmába keríti az erdőt. Vonzza magához. De nemcsak őt. Migal bátya, szabad virágot szedni az erdőben?

— Szedjetek csak szedjetek. Nagyon sok virágot hozott a tavasz.

A felnőttek pedig:

— Mihail Vasziljevics! Engedje már meg, hogy szedjünk egy kis gombát.

— Hát már miért ne engedném meg?

Sőt még azt is megmutatja, hol van a legtöbb gomba.

Nyikolaj Risk*

Ungvár