Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-14 / 269. szám

197t. nsve-'^r 14. Sf ArtVAO^'ö''"»*^ S. oT3aT A pártszervezetek munkatermei KULCSÁTADÁS ELŐTT NYÍREGYHÁZÁN A KUN FÉLA "KÖRÚT 112 LAKÁSOS ÉPÜLETEI. AZ UJ LAKÁSOKAT A SZÖVETKEZETI LAKÁSIGÉNYLÖK KÖZÖTT OSZ­TOTTÁK SZÉT. (ELEK EMIL FELVÉTELE) MunliásmŰYeltség Szabolcsban Közel negyvenezer ipari munkás gondolkodását, ízlését formálni A MUNKATERV KÉSZÍ­TÉSE a pártszervek és párt- szervezetek tevékenységé­ben mindig alapvető követel­mény volt. Ennek megfele­lően ma már kialakultak készítésének legcélszerűbb gyakorlati formái és módsze­rei. Fontos törekvés volt és marad, hogy minél körülte­kintőbb és megalanozottabb. az objektív követelményeket tartalmazó munkatervek ké­szüljenek. • A munkaterv készítése több irányú — elsősorban tervező, szervező, döntést előkészítő, stb. — tevékeny­séget jelent. A tervezett idő­szakban az általános és konki-ét politikai célok meg­valósítására irányuló tevé­kenységet (a döntő láncsze­meket is magába foglaló) olyan részfeladatokra szük­séges felosztani, hogy azok egy meghatározott kollektí­va számára már közvetlenül végrehajtandó feladatokat je­lentsenek. Persze, a különbö­ző tennivalóknak nem szimp­la egymás mellé helyezéséről van szó. hanem egv bonyo­lult, sok szállal egymásba kapcsolódó feladatrendszer összeállításáról. A MUNKATERV KÉSZÍ­TÉSE, elfogadása során a té­ma napirendre tűzésének okait, az elérni kívánt célo­kat, a témával szemben tá­masztott elvárásokat is tisz­tázni kell. A munkaterv­készítés idejében nem lehet még olyan követelményt tá­masztani. hogy az adott té­ma minden részletére kiter­jedjen a figyelem. Tény. hogy ebben az időszakban egy sor tényező még nem is­mert. tehát figyelembe sem vehető. Különösen azoknál a témáknál igaz ez. ahol je­lentősek és gyorsak a válto­zások. Ügyelni kell továbbá arra. hogy a munkaterv op­timális lehetőségeket bizto­sítson a benne foglaltak kö­vetkezetes végrehajtására és a közben jelentkező, de nem tervezett feladatok rugalmas megoldására. Bár félévenként ismétlődő feladat a munkaterv készí­tése és elbírálása. mégsem egy megszokott rutinfeladat végrehajtáséról van szó. Ahol a munkaterv készíté­sét csak rutinmunkaként ke­ze"1; ott még nem ismerték fel fontos szerepét, s a dön­tő láncszemek kiválasztása szenvedhet csorbát. Igaz. a terv készítésénél, az elbírá­lásánál ismétlődnek a figye­lembe veendő általános el­vek és gyakorlati módszerek. Ilyen értelemben rutinjelle­gű része is van ennek a munkának — mint minden más munkának — de a lé­Fiatalos lendület, sok jó ötlet jellemezte a szabolcsi KISZ-fiatalok pénteken meg­tartott megyei küldöttérte­kezletét. A hangulat igazolta: az ifjúság kedvező körülmé­nyek között készül a KISZ kongresszusára. A párt ifjú­ságpolitikai állásfoglalása, az ifjúsági törvény, a fiatalok tízezreit megmozgató kong­resszusi előkészületek felkel­tették a társadalom érdeklő­dését az ifjúság tervei, gond­jai iránt. A felszólaló küldöttek reá­lis, sokszínű képet festettek az ifjúsági mozgalomról. Nem kértek és igényeket nyújtottak be elsősorban, ha­nem a meglévő eredménye­ket, terveket összegezték — felsorolva mindazokat a ne­hézségeket, amelyek gátolják az ifjúsági munka még jobb kiteljesedését. Az egyik felszólaló küldött — Veszprémi András — pél­dául minden különösebb di­csekvés nélkül kijelentette: városi küldöttértekezletükön úgy határoztak az ifjúkom­munisták képviselői, hogy az „Egy napot Mátészal­káért” mozgalomban a KISZ- esek nem egy, hanem há­rom napot fognak teljesíteni. nyeg, a tartalom, a döntő láncszemek kiválasztása min­dig újra és újra megoldandó feladatot jelent. A JÓ MUNKATERV csak gondos előkészítés, megfele­lő informáltság, a különbö­ző politikai, társadalmi és szakmai tényezők irmerete. a jelenségek és okok megfe­lelő tanulmányozása és elemzése, az elvárások és szükségletek differenciált figyelembevételével, a fel­vetődő problémák mélyreha­tó vizsgálata, az igények és a lehetőségek, a rendelkezés­re álló különböző erőforrá­sok egybevetése alapján készíthető el. Sokszor egyszerűen hang­zanak azok a kérdések, ame­lyeket a munkaterv készíté­sénél és elbírálásánál fel kell tenni magunknak. Úgy gon­doljuk. ezek mégis a lénye­get érintik. Igv hangzanak: mit, miért, mikor, hogyan és kiknek kell tenni? Azt kér­dezzük tehát, hogy mit ve­gyünk fel a következő idő­szak munkái közé, miért ve­gyük azt fel? Valóban olyan fontos? Ha igen, akkor miért? Esetleg: mi helyett vegyük be a programba? Nagyon fontos ennek is a pontos meghatározása. Miért? Mert ha nem megfe­lelő időben kerül egy kér­dés napirendre, — esetleg korábban, vagy későbben a szükségesnél — annak az le­het a következménye, hogy a rosszul időzített döntések miatt egyéb, abban az idő­ben talán fontosabb terüle­tekről elvonjuk az erőket, esetleg más fontos intézke­dések késnek, illetve elhú­zódnak. Tevékenységünk tár­sadalmi hatékonysága ebben az esetben alatta marad a szükséges szintnek. De a nem megfelelő időzítés olyan gondokat is okozhat. hogy például két. valóban fontos kérdésben hozott határozat közül valamilyen okból az egyik elnyom ja a másikai. A napirendre tűzés időpontjá­nak alapos mérlegelése azért is fontos, mert a téma fel­dolgozása, majd az azt kö­vető végrehajtása meghatá­rozott mennyiségű időt és erőt vesz igénybe. MÉRLEGELNI KELL azt is, hogy a szükséges erők milyen mértékben és idő­pontban állnak a végrehaj­tók rendelkezésére. mert csak ezek alapján várhatunk eredményes munkát. Megfe­lelő arányokat szükséges ki­alakítani, az egyes témakö­rök szerint is. Tehát a párt belső élete, a gazdaságpoliti­kai, az ideológiai, a kulturá­lis. stb. jellegű témák idő­És önerőből, saját pénzeikből hozzálátnak az ifjúsági ház építéshez. Mert nemcsak programot, helyet is akarnak adni a város fiatalságának... ★ Kisdobosok, úttörők is kö­szöntötték az ifjúkommunis­ták tanácskozását. A kisdo­bos, aki az ünnepi külsősé­gek közepette, az emelvényen helyet foglaló országos, me­gyei vezetők mellett is bájos közvetlenséggel mondta: „Itt biztos nagyon komoly dol­gokról beszélgettek. De nem is erről akarok szólni, csak megköszönni, hogy olyan so­kat segíttek nekünk...” Vagy az úttörők, akik hívják, vár­ják a KISZ-eseket, az ifive­zetőket. Ök már ismerik munkájukat is: sok csapatnál a kongresszusra készülve „Testvéreink számvetése” címmel feldolgozzák a testvér KISZ-szervezetek történetét, ismerkednek az ifjúkommu­nisták munkájával. Az ilyen köszöntés, kapcsolat valóban a mozgalom céljaihoz járul­hat hozzá. ★ Nagyon jók az országos, megyei szakmai versenyek, amelyeket a KISZ rendszere­sen meghirdet Az első helye­ben és mennyiségben is arányban legyenek egymás­sal. Nem kevésbé fontos an­nak mérlegelése. hogy a tervbe felvett napirend elő­terjesztése hogyan történjék. Jelentés legyen-e. vagy tá­jékoztató készüljön belőle? írásos anyag készüljön, vagy a szóbeli előterjesztés is megfelelő? Mérlegelni kell. hogy szükséges-e a témában vizsgálatokat végezni, mi­lyen meglévő anyagok. in­formációk állnak már ren­delkezésre. esetleg más szerv­től. vagy intézménytől köny- nyen. gyorsan. . megfelelő mennyiségben és minőség­ben az állásfoglaláshoz szük­séges adatok beszerezhe- tők-e? Mérlegelni kell to­vábbá azt is. hoey összefog­laló értékelés, vagy javaslat készítése szük5éges-e az in­tézkedés megtételére. A munkaterv készítésénél és az elbírálásnál ügyelni kell arra. hogy a különböző témák címein azonos tartal­mat értsen mindenki. Több­ször előfordult már. hogy mást értettek azonos téma- cím alatt a munkaterv elő­terjesztői. az elbírálásra jo­gosultak és a téma kidolgo­zói. Amikor hosszú, fáradsá­gos munkával elkészült az előterjesztés, akkor derült lji, hogy mindenki másra gondolt, mást értett a cím alatt. A munka terv készítése széles körű koordinációs te­vékenységet is igényel. A munkaterv összeállításánál vegyék figyelembe a párt­szervek és a pártszervezetek az őket közvetlenül irányí­tó felsőbb pártszervek köte­lező előírásait, és azokat a javaslatokat, irányelveket, útmutatásokat, amelyeket a politikai munka tervezésé­vel kapcsolatban adnak. Az átfedések kiküszöbölése, a célszerű feladatelhatárolás csak megfelelő koordináció­val biztosítható, egyrészt a különböző szinteken. más­részt a különböző területe­ken működő hatás- és fel­adatkörökkel rendelkező szervek között. CSAK NÉHÁNY PRAK­TIKUS, GYAKORLATI té­nyezőre kívántuk a figyel­met felhívni. Ezenkívül még számos olyan tényező van, amit a munkaterv készítésé­nél figyelembe kell venni. Erre vonatkozóan sok hasz­nos tanács és útmutatás ta­lálható a Pártmunkások ké­zikönyvében és a Pórtélét különböző számaiban. Koszorús Ferenc az MSZMP KB munkatársa zettek valóban kiválóak. De nemcsak ezekre, a jók között a legjobbakra, hanem minden fiatal szakmunkásra számí­tani, építeni kell — mondta felszólalásában többek között Holló László nyíregyházi küldött, a gumigyár KISZ- titkára. Ezért is kezdemé­nyeztek gyárukban olyan mozgalmat, amelybe minél többen bekapcsolódhatnak. Ezt a törekvést jelzi az üze­mi küldöttértekezleten indí­tott „Ifjúság a gyárért — gyár az ifjúságért" mozga­lom, vagy a „Kongresszusi hét”, amelynek sikeréért minden gumigyári fiatal te­het, mindegyikük lelkesedé­sére szükség van. ★ A termelőszövetkezeti fia­talok életéről, munkájáról szólt többek között Orosz Má­ria, a kisvárdai járás küldöt­te. Arról beszélt: jó volna, ha bátrabban számítanának a fiatalokra a szövetkezetek ve­zetőségeiben is. Nem ők akar­nak dönteni, de képviselőjük bizonyára tudna — elsősor- baTP fiatalokat érintő — ja­vaslatokkal, ötletekkel segí­teni. Mert a fiatalok mun­kájára már számítanak... Szabó Józsefné a nagykál- lói járásból szintén erről be­Ha nem is gyorsan — s nem egészen olyan ütemben, mint ahogyan szeretnénk — lép ten-nyomon tapasztaljuk megyénkben a párt és a kor­mány iparpolitikájának ked­vező hatását Ezzel együtt formálódik a munkásosztály szabolcsi csapata is. Hogy va­lóban modem munkásosz­tályról beszélhessünk, annak még sok feltételét szükséges megteremteni. Jól tudják ezt a megyében dolgozó párt-, ál­lami és társadalmi szervek dolgozói, akik olykor ember- feletti erőfeszítésekkel igye- •keznek megalapozni egy-egy új gyár, telep honfoglalását a nyírségi homokon. Kettős életforma Ki tudja, melyik feladat a nehezebb a közős nagy mun­kában? Alkalmas és az ipar számára megfelelő — köz­művesített — helyet találni? Gyorsítani az építkezések ütemét? Megoldani a mun­szélt, de már több pozitív példával. Sok szövetkezetben fordítanak már gondot arra, hogy vonzóbbá tegyék a tsz- ben végzett munkát a fiata­loknak. Ezt jelzi, hogy a ve­zetőségekben már egyre több fiatal munkáját igénylik. Ez­zel kapcsolatos javaslatot is tett. Gyakran tapasztalják ugyanis. hogy a különböző tisztségekbe delegált fiatalok bátortalanok, keveset hallat­ják szavukat. De éppen a KISZ tehetne a legtöbbet azért, hogy ezek a fiatalok a közéleti tisztségben is meg­állják a helyüket, ne csak formálisan képviseljék az if júság érdekeit. ★ Alaposan megfiatalodott a" újonnan megválasztott KISZ megyei bizottság. A korábbi­nál több középiskolás diá; és ipari tanuló fiatal kapott bizalmat, s lehetőséget, hogy 16—18 évesen megyei vá­lasztott testületben folytat­hassa az alapszervezetekben megkezdett közéleti munkát. Talán kissé folytatása is an­nak a folyamatnak, amelyet a pártkongresszuson indítot­tak el: a párt tagként számít a 18 éves fiatalok legjobbjai­nak munkájára is. Hogy b fiatalok közül jól felkészült igyekvő, a közéletben, a párt­munkában is tanulni vágyó fiúkat, lányokat tud delegál­ni, arra példa a most lezaj­lott megyei küldöttértekezlet is. ahol a küldöttek értéke­léssel bizonyítottak. Marik Sándor tás — gondjait? A munka- feltételeket elfogadhatóvá tenni, megfelelni a szociális követelményeknek is...? Érthető, hogy a cselekvő energiái; nagy részét az ilyen erőfeszítések kötik le. Nem mehetünk ed azonban szó nél­kül egy igen fontos dolog mellett, mit teszünk Sza­bolcsban azért, hogy az üze­mekben korszerűen gondolko­dó, széles látókörű, művelt munkások dolgozzanak? Ele­gendő helyet és figyelmet kap-e a kulturális nevelés a gazdasági vezetés, a párt- és tömegszervezeti munka min­den posztján? Kérdések he­lyett inkább nézzük a valós helyzetet... Megyénkben az ipari mun­kások alig egyharmada, né­hol 40 százaléka helyben la­kó. A megyén belüli ingá­zók magas száma hátrányo­san befolyásolja a művelődés iránti érdeklődés felkeltését, az igények kielégítését. A kettős életforma hosszan tartó munkát kíván azoktól, akik tenni akarnak a munkásmű­veltség érdekében. Mégis az adott körülmények között szükséges elkezdeni és foly­tatni a kulturális nevelést. Egyes szabolcsi üzemekben, mint a mátészalkai ÉRDÉRT, a nyírbogdányi kőolajipari, esetenként a konzervgyár, stb. — jó példái vannak az újszerű törekvéseknek. Nem elég széles körű azon­ban az üzemi népművelés. Egy-egy alkalmi képzőművé­szeti tárlattal, egy évben egy­szer sorra kerülő irodalmi esttel, a sok helyei^ mostoha viszonyok között könyveket kínáló üzemi könyvtárakkal, a szórványos munkásakadé­miai sorozatokkal nem tud­ható le a gond. Folyamato­sabban szükséges munkálkod­ni. összefügg a tartalmi munkával a kulturális alapok felhasználása is. Kedvezményeket a tanulóknak Valamennyit billent ugyan a mérleg a tartalmasabb ren­dezvények javára, de még mindig a pénzek 60—70 szá­zalékától az olcsó, tartalmat­lan, vagy egy szűkebb üzemi kör hobbyjának kielégítésére futja. Van olyan üzemünk, ahol a hivatásos színművé­szek babérjaira pályázó ama­tőr színjátszó csoport viszi el a támogatás 90 százalékát, de nincs egy lépésnyi hely, ahol a napilapokat, folyóiratokat megnézhetnék a ráérő dolgo­zók. ötletszerűség jellemzi a kulturális munka finanszíro­zását. Külön-külön nézve elszi­getelt jelenségek. Azt is mondhatnánk, nem az üze­mek hibája. Nincs gazda. Nézzük csak, létezik-e üzem, ahol legalább félnapos füg- getlenítéssel rábízták volna a művelődést valakire. Ellen­ben ismerünk olyan nagyüze­met, ahol .függetlenített mun­katársat alkalmaznak egy stencilezett házi híradó el­készítésére, természetesen bujtatott létszámmal. Sokkal jobban elkelne ott egy hiva­tásos népművelő, aki baráto­kat szerezne a tanulásnak, az önművelődésnek, összegyűjte- né a kívánságokat, ki mit szeretng az. üzemben, milyen rendezvényre merme el szí­vesen és így tovább Külön probléma az üzemi esti iskoláké, amely nem­csak szabolcsi probléma, de nekünk többet kell pótolni, ezért fontosabb, mint más megyékben. Jó megoldás az is, ha felmérést készítenek és kedvet ébresztenek a tanu­láshoz, segélyekkel, jutalom­szabadsággal, s egyéb ked­vezményekkel serkentik a ta­nulni akarókat, tartják a kapcsolatot az iskolával, in­formálódnak a továbbtanuló dolgozókról, segítik őket, kor­repetáló tanárokat fogadnak számukra. Elvétve ilyen pél­da is akad a megyében, de túl kevés. Nem a kedv hiányzik Marad a talán legjobbnak ígérkező forma, amelyet a szocialista brigádok nyújthat­nának tagjaiknak. Az orszá­gos tapasztalatok is azt iga­zolják, hogy a művelődésnek, ezek az apró sejtjei kimerít­hetetlen lehetőségeket rejte­nek magukban az önképzésre, önnevelésre. Közismert azon­ban, mennyire tapogatózó, esetleges a brigádok kultu­rális élete. Alig minden tize­dik ember veszi komolyan a ,szocialista módon művelőd­ni” követelményt, mások ma­gukra maradnak. Sok mun­kásnál nem hiányzik a törek­vés, de nem találják meg az al­katuk, érdeklődésük szerint* legjobb művelődési formákat Ebben segíthetnének tevéke­nyebben a művelődési in­tézmények információs szol­gálattal, tanácsadással. Ez is még inkább helyenkénti pró­bálkozás, nem mindennapos gyakorlat. Jó lenne, ha nem maradna e nagy jelentőségű feladat csupán a szakszervezeté, ha­nem minden szerv sajátos eszközeivel a napi munka réT szévé tenné a közel negyven­ezer szabolcsi munkás mű­veltségének gyarapítását. P. CW kásgárda — a szakemberellá­Pillanatképek egy küldöttértekezletről A mikrofonnál, felelősséggel

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents