Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-14 / 269. szám

1. ofÜa! Krr WT-fIXBWWflW»’ 1W. rfrtewniit SE CSALÁD — OTTHON Rccepiek Divatos kosztümök BURGONYAFÁNK 1 kiló héjában megfőzött, meghámozott burgonyát bur­gonyanyomón áttörünk. Há­rom tojással, 3 deka vajjal, 3 kanál zsírral, i/-} deci tejföl­lel összegyúrjuk. Szerecsen­dióval, törött borssal és sóval fűszerezzük. Kiszaggatjuk és forró zsírban, vagy olajban a fánkok mindkét oldalát ró­zsaszínűre sütjük. FRANCIA RAKOTT BURGONYA SAJTKRÉMMEL Másfél kiló héjában megfőtt, meghámozott burgonyát kari­kára vágunk. Kivajazott tűz­álló tálba egy sort lerakunk, belőle. Amíg a burgonya fő, 4 deka vajból, 2 evőkanál lisztből,-2 dl. tejből besamelt készítünk, megsózzuk, és amikor a liszt és a tej mái' besűrűsödött, 10. dkg reszelt sajttal meghintve felfőzzük. A sajtkrémet csaknem telje­sen kihűtjük és összekeverjük 3 tojás sárgájával. Ezzel lo­csoljuk meg á burgonyasoro­kat, ’míg a készlet tart. Amikor a tűzálló tál megtelt, a tetejét vaj darabkákkal szórjuk meg, majd beborítjuk a 3 tojás kemény habjával. Meghintjük finomra metélt zöldpetrezselyemmel. Sütőbe rakjuk és rózsaszínűre süt­jük. 1. Sima szövetből derékig érő. elöl gomboá kabát és szoknya. Négy zsebbel, a zsebe­ken és a váltókon gombolt dísz pán tok. Iveit teilrésszel. sok tűzésdíszítéssel. Azonos 'karak­terű pulóverrel és sapkával, 2. erős karakterű tweedből kétsorosán gombolt, derékig érő kabát és szoknya. Érdekes nyakmegoldással, ívelt zsebpántokkal. Az alapanyagból sapka a kosztümhöz, 3. derékig érő kockás kabát, érdekes gombolással, hozzá kifelé bővülő szok­nya. A kocka színével harmonizáló csíkos sapkával és pulóverrel. 4. apró mintájú tweed­ből húzózáras csukódással, derékig érp kabát és szoknya. A kabát elkerékített. kihajtós nyakkal, kerek zsebbel. A kabát kerekített végű öv^ánttal csukódik. Vendégváró téli ital A PUNCS A falusi családokat is érinti 283 millió kártérítést fizetett # az Állami Biztosító Elöljáróban öt szabály a jó puncs készítéséhez: csakis akkor marad utána tiszta a fejünk, ha á legjobb' Kőzzá- valókból készítjük. A puncs* hoz vizet is kell adni, még­hozzá frissen, a vízvezetékből. Vigyázzunk, hogy a puncs­ból véletlenül se legyen panes! A túl sok hozzávaló csak nehézzé és élvezhetet­lenné teszi az italt. Forralni csak a vizet szabad — a cuk­rot, a fűszereket, az alko­holt és a gyümölcsleveket so­ha. A puncsot csak forrón szervírozhatjuk. Ha a vendé­gek érkezése előtt készítjük el, akkor hőpalackban tárol­juk. VÖRÖSBORPUNCS: Hoz­závalók: fél liter víz, 20 de­ka kristálycukor, 2 szem szegfűszeg, kevés fahéj, 1 üveg vörös bor, fél citrom és fél narancs leve, reszelt cit­romhéj, 1 negyed liter rum. A vizet a cukorral, fahéjjal és szegfűszeggel felfőzzük, majd a többi hozzávalóval forrásig melegítjük. (Vigyá­zat, forrásnál az alkohol el­párolog, s akkor a puncs so­kat veszít jó ízéből, tehát csak forrpontig hevítjük!) TEAPUNCS: Hozzávalók: fél liter víz 2 zacskó Gar­zon-tea, tetszés szerint szeg­fűszeg, kevés fahéj, reszelt citromhéj, egy üveg vörös bor, 1/8 lit rum, méz. Á vi­zet felforraljuk, majd lehúz­zuk a tűzről; belelógatjuk a teástasakokat, öt percig hagyjuk „hízni”, utána ki­vesszük. Hozzáadjuk a mé­zet, a szegfűszeget, citromhé­jat, vörös bort és rumot. Is­mét tűzre állítva, felmelegít­jük. TENGERÉSZPUNCS: Hozzávalók: 4 kehely vörös bor, 4 szem,..,szegfűszeg, 4 db kockáimkor,,, 6 púpozott ká­véskanál kakaó, 2 kehely ko­nyak! Jól ‘összekeverjük, és megforrósítva tálaljuk. (Mi­vel igen divatosak a nagy poharak, ilyenekben tálaljuk a puncsot — édes, vagy sós aprósüteménnyel, esetleg sós mandulával.) FEHÉRBOR-NARANCS- PUNCS: Hozzávalók: fél liter víz, 15 deka kristálycukor, 1 üveg fehér bor, 1/4 liter Arak, 1 narancs leve, és na­rancsszeletek (pontosan any- nyi, ahány pohárba tálaljuk az italt). A vizet és cukrot felfőzzük, majd hozzáöntjük az Arakot, a bort, és a na­rancs levét. Forrásig melegít­jük. majd tűzről levéve, minden pohárba egy narancs- sfeletet teszünk, arra öntjük az italt. (A magokat azonban távolítsuk el, mert keserűvé teszik a puncsot.) GYÜMÖLCSPUNCS: Hoz­závalók: fél liter almaié, 6 evőkanál cukor, szegfűszeg fahéj tetszés szerint, egy cit­rom vékony karikákra vág­va, kimagozva, pár deka cuk­rozott gyümölcs, fél üveg fe­hér bor. Az almalevet szeg­fűszeggel, fahéjjal megforró- sítjuk, lehúzzuk a tűzről, be­ledobjuk a 6 kanál cukrot, és addig kevergetjük, míg az el­olvad. Most a levet szitán át­szűrjük (hogy a fűszerek ki­maradjanak), ismét fazékba tesszük, beleadjuk a többi hozzávalót. Tálalás előtt fel­melegítjük. minden pohárba pár szem cukrozott gyümöl­csöt és citromszeletet te­szünk, úgy öntjük rá az italt. Megállapítható, hogy a ki- egyensáiyezoítaíbb; ■ időjárás­ellenére az idén is igen sú­lyos veszteségek érték a mezőgazdaságot. Különösen a jégverések okoztak nagyobb károkat. A kártérítések együttes összege ugyan kisebb, mint a tavalyi katasztrofális eszten­dőben volt — amikor még az árvíz is sújtotta a megyét — mégis 229 mezőgazdasági, nagyüzem kapott 283 millió forint kártérítést. Ebből a 13 állami gazdaság kártérí­tése 63 millió forint volt. ezek közül a Kemecsei Álla­mi Gazdaság kártérítése méghaladta a 14 millió fo­rintot. A kifizetések emelkedő tendenciája több tényező együttes hatásának tulajdo­nítható. Az 1968-ban beve­zetett mezőgazdasági rend­szer lényegesen több kocká­zatra terjed ki. mint a meg­előző biztosítási forma, de egymagában nem adja a kártérítés mértékének ma­gyarázatót. Ugyanis a .bel­terjes gazdálkodásnak, az in­tenzív fajták és jégérzékeny kultúrák részaránya növeke- r désének. egyszóval a fejlő­désnek velejárója, hogy ma ugyanazon a területen káro-_ sító elemi csapás nagyobb értéket pusztít, és így a biz­tosításból eredő kártérítési ■ összeget is emeli. 1962-ben az 1 kh-ra jutó biztosított termelési érték országosan 2860 Ft volt. 1970-ben 4720 forintra növekedett. Ez a fejlődés arányosan megyénk­ben is megtalálható. így ért­hető. hogy az elmúlt eszten­dőben csak a .jégkárokra több ínint 212 'millió' forintot térített a bizlósító és az idei jégkártérítés összege is meg­haladja a 200 millió forintot. A télen kipusztult növé­nyekre a megyében a bizto­sító az idén 23 millió forin­tot térít, ugyancsak naay összeget tesz ki és emelkedő tendenciát mutat az előző évhez viszonyítva a talaj ki­száradása folytán keletkezett homokverés által okozott ká­rok értéke. Ezekre és egyéb viharkárokra több mint 16 millió forint térítést adott a biztosító, 2 millióval többet, mint a múlt évben. 1968 és 70 között a megye mezőgazdasági nagyüzemei 452 millió forint biztosítási díjat fizettek, a kártérítések összege ugyanezen idő alatt meghaladta a 800 milliót. Az Állami Biztosító a megyében ebben az évben . is több mint 100 millióval nagyobb össze­gű kártérítést nyújt a mező- gazdaság káraira, mint a be­folyt díj, de szerződéses kö­telezettségének ebben az év­ben is eleget tesz. Három fő tervezésben jártas ÉPITÉSZTECHNIK ÜST, két fő gépírót adminisztrátori munkakörbe felvételre keres a SZÖVTERV Nyíregyháza, Kossuth utca 36. Jelentkezés: személyesen. (334357) A fogszuvasodás és a fog- ágysorvadás a legelterjed­tebb megbetegedések közé tartóznak. Már a történelem előtti időkben is előfordult. Az ókori civilizált népeiénél a kényelmes életmódot foly­tató uralkodó osztályokban a betegség elterjedtebb volt, mint a szegényebb társadalmi rétegnél. Szúmentes fogaza­tot jelenleg is azoknál a ter­mészetes, primitív életviszo­nyok közt élő népeknél talál­hatunk, melyek sok nyers, erős rágást igénylő táplálékot fogyasztanak. A civilizált em­berek kb. 90 százalékának szuvas a foga. A fogszú a ci­vilizációval együtt, a múlt század elején terjedt el és napjainkban is emelkedőben van. A fogszuvasodás tehát népbetegség, mely meghatá­rozás nemcsak közegészség­ügyi jelentőségét húzza alá, hanem rámutat megelőzésé­nek fontosságára is. A megelőzés rendszabályai között nagyon fontos helyet foglal el a fog- és szájápolás. Statisztikai felmérések bizo­nyítják, hogy a rendszeres és helyes fogápolás nagymér­tékben csökkenti a szuvaso­dást. Kollégiumokban, neve­lőintézetekben, bentlakásos napközi otthonokban — ahol felügyelet mellett rendszeres fogápolás folyik — sokkal kevesebb a fogszú megbetege­dettek száma, hasonló azok­hoz az óvodákhoz, ahol a déli étkezés után rendszere­sen mosatnak fogat a gyere­kekkel. A kézzelfogható emelkedés és fejlődés ellené­re hazánkban sajnos az egy fő­re eső évi fogkrém- és fogkefe- felhasználás még mindig igien alacsony. Különösen rossz a helyzet mezőgazdasági vidé­keinken. .. A .fog . és,száj ápolása«* kettős célja van: a szájüt*fg-. ben, fogközökbee, illetve a fogzománcon tapadó ételma- radvánvokat alaposan, mara­dék nélkül eltávolítani — ezek a bomló, rothadó anyagok sa­vi végtermékeik útján a szu­vasodás közvetlen előidézői —, másrészt a helyesen vég­zett fogápolás a fogínyt erő­síti, megelőzi annak gyulladá­sát és a fogágy sorvadását. A helyesen végzett szájápo­lás tiszta, üde érzést nyújt. A fogak tisztítását a főétkezé­sek után naponta többször kell végezni. Tapasztalat sze­rint az emberek nagyobb ré­sze reggel, közvetlenül felke­lés után mos fogat, majd ezt követően reggelizik. A napi egyszeri fogmosás — a fogszú megelőzése érdekében — nem sokat ér. Az esti étkezés után 8—10 óráig a szájban bomló ételmaradványok reggelig el­végzik zománckárosító hatá­sukat. Döntő fontosságú tehát a vacsora után — közvetlenül lefekvés előtt — végzett fog- ápo*lás. A fogápolás megtaní­tását már 2—3 éves korban meg kell kezdeni. Természe­tesen ebben a korban nem a fogápolás technikájának az elsajátítása a döntő, hanem annak a ténye és rendszeres­sége. A gyermek fogápolásra szoktatásának legjobb mód­szere a szülők példamutatá­sa. A fogkefe lehetőleg kiesi legyen, hogy a fog minden felszínéhez jól hozzáférjen. Az ideális fogkefe feje rövid, a sörtecsamók nem sűrűek és maximum 2—4 sorban he­lyezkednek él. Legalkalma­sabb a disznósorteből készuJtó kefe. A nagy és sűrűi csomózása fogkefe nem al­kalmas a fognyak és a fog* közök megtisztítására. A fogkefét használat után jól ki kell mosni, fejjel lefelé a fogmosópohárba állítva ki­szárítani. Helyes ha valakinek két fogkeféje van es ezekek felváltva használja. A szájöblítéshez lehetőleg! langyos, vagy állott vizet, használjunk. Fogkrém bői ne túl • sokat, inkább ismételten keveset te­gyünk a kefére. A kefe víz-J szintes mozgatására csupán a habképződésig van szűkéig; Utána kicsiny, körkörös —* tovahaladó mozgásai dörzsöl­jük a fogak koronái részét, a fognyakat eá az ínyszélt. Cél­szerű ezA a műveletet rend­szeresen végezni; négy ne­gyedre osztjuk fogsorunkat, majd a középvonaltól hátna-t felé haladva, az egyik negyed! külső felületét.; majd rágófel­színét, végezetül a nyelv felé néző felszínét dörzsöljük kör­körös mozdulatokkal. Hason­lóképpen járunk el a többi negyednél is. A nyelvi, illet­ve száj padi fo gfelszí neket, fogközöket függőleges fogke-; fetart,ássál lehet a legjobba» elérni. A csupán vízszintes fogáéi élés — a fogápolófe zöme ezt a gyakorlatot ismeri és végzi — nemcsak ered­ménytelen, fölösleges munka, de káros is, mert az az étéi- maradékot, lepedőket a fog- közökbe préseli. Mindezekből az is követke­zik, hogy az alapos, célszerű fogápoláshoz idő kell. A 10— 20 másodperces fogmosás leg-» feljebb a lélkiismaret meg­nyugtatását szolgálja, szuvaá sodást megelőző eredménye nem lesz! A helyesen megvá­lasztott fogkefe mellett tehát a fogápolás technikájának is-; mei^e döptő fontosságú: et rosszul megválasztott, kopott sortéjű fogkefével és hélyte-j len irányú dörzsöléssel na­gyobb kárt okozhatunk, mint­ha fogápolást nem is végezé nénk. A hazai fogkrémek egy része ma már inkább megfej­tei a korszerű követelmények­nek. Jól habzanak és megfe­lelően üdítő és szagtalanít» hatásúak. Örvendetes, hogy az ismert, valamint új ma­gyar készítmények . mellett többfajta fogkrém is kapható, melyek gyógyhatású anyago­kat is tartalmaznak, nagyon, jól szagtalanítanak, fehérítik- az elszíneződött fogakat. A fogporok nem pótol ják a fogkrémet. A fogpor előnyét csupán olcsó ára. Ma már háttérbe szorul a jó mi nősíkű fogkrémek mellett. Vidéken, főleg az idősebb generáció ma is szívesen használja fogmo­sáshoz a konyhasót és a sző-' dabikarbónáL Mindkettő jói fogápoló szer, huzamos alkal­mazásuk sem káros. Elsősor­ban a szódabikarbóna — rendszeres használat esetén — jól csökkenti a fognyakí érzékenységet. A szájvizek használata kel­lemes, üde leheletét biztosít, azonban a kefével történő íogmosást nem teszi nélkü- lözhetővé. A szuvas, letört főá­gak rothadó gyökere, az el­hanyagolt száj kellemetlen, visszataszító bűzt áraszt — megkeseríti az egyén, de leg­inkább a környezet életét. Itt már elsősorban nem fogkrém­re, szájvízre, szagtalanítóra van szükség, hanem sürgőé fogorvosi kezelésre. A helyes fog- és szájápolás KÖZÖLJÜK KEDVES VENDÉGEINKKEL, í£ £ SS hogy november 19-én ‘ drinkbár: ^-tői 22 óráig, i bárhelyiség: 22-től 04 óráig. MSGKf YIT J OK Ä RENDEZVÉNYEK céljára magyarosan BERENDEZETT KÜLÖN ÉTTERMÜNKET BIZTOSÍTJUK. S lf-j/ j\ *TrSN ‘TjT (Qi lr^7 /A TT* TT /f\\ ifi rí Vállalati protokolltárgyaláshoz különterem áll ZÄidOJL(LS)ö5ZÄJLJLO I ÉJFÉLTŐL MŰSOR. valamint I. osztályú HELYISÉGEIT. Asztalfoglalás 13—71. telefonon. / « KEDVES VENDÉGEINKET SZERETETTEL VARJA A HOTEL SZABOLCS IGAZGATÓSÁGA ÉS DOLGOZOL

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents