Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-03 / 259. szám
? APUNK TARTALM ABdtí XXVIII. ÉVFOLYAM 259. SZÄM ÄRA: 80 FILLÉR 1971. NOVEMBER 3, SZERDA Az élet iskolái (3. oldal) Olvasóink leveleiből (4. oldal) Maszekok Kánaánja? (5. oldal) Döntött o fegyelmi bizottság az FTC—Egyetértés mérkőzés ügyében (7. oldal) Fejlesztés — beruházások nélkül Ma összeül az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését 1971. november 3-ra, szerdára összehívták. A Politikai Bizottság a nemzetközi helyzettel és az államélet továbbfejlesztésével kapcsolatos kérdések megvitatását javasolja. (MTI) Ülést tartott a megyei pártbizottság Az MSZMP Szabolcs-Szatmár megyei Bizottsága 1971. november 2-án ülést tartott. Az ülés napirendjén szerepelt: Jelentés a Központi Bizottság és a megyei pártbizottság nőpolitikái határozata végrehajtásáról és a további feladatokról. Jelentés a Központi Bizottság és a megyei pártbizottság ifjúságpolitikai határozata végrehajtásáról és a további tennivalókról. A napirendek előadója dr. Tar Imre elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára volt. A kispolgári szemlélet és magatartás elleni harc tapasztalatai, s a feladatok. A napirend előadója Ekler György elvtárs, a megyei pártbizottság titkára volt. Jelentés a megyei beruházási feladatokról, az MSZMP Politikai Bizottsága 1971. június 29-i határozata alapján. Előadó Kállai Sándor elvtárs, a megyei pártbizottság titkára volt. A megyei pártbizottság a jelentéseket megvitatta és határozatot hozott. A megyei pártbizottság személyi kérdéseket is tárgyalt. A napirend előadója dr. Tar Imre elvtárs volt. Díszvacsora Moszkvában a magyar országgyűlési küldöttség tiszteletére •szorúzási szertartás- szinheNépgazdaságunk — ahogy ez a Parlamentben lezajlott gazdasági aktívaértekezleten is felreérthetetlenül kiderült — dinamikusan fejlődik. A nemzeti jövedelem a tervezettnél gyorsabban, mintegy 8 százalékkal nő. Kedvezően alakul az áruellátás, növekszik a munka termelékenysége, tervszerűen emelkedik az életszínvonal. Bizonyos jelek — mindenekelőtt a beruházási feszültség, valamint a költségvetés és a külkereskedelmi mérleg deficitje — azonban arra utalnak, hogy a dinamikus fejlődés nem javítja, hanem némileg rontja gazdaságunk egyensúlyhelyzetét. A negyedik ötéves terv előírásaival ellentétben a beruházásokra fordított összegek nem a nemzeti jövedelem növekedésével arányosan, hanem annál kétszer gyorsabban emelkedtek. Vagyis többet költünk felhalmozásira, mint amennyit megtermelünk. A hiányt a költségvetés deficitjének, illetve az ország külföldi adósságainak növelésével pótoljuk. S ezzel hosz- Bzabb távon az életszínvonal töretlen emelését is veszélyeztetjük. A feladat nyilvánvaló: a beruházások mértékét a terv keretei közé kell visszaszorítani. A gazdasági növekedés eddigi dinamizmusát pedig úgy őrizhetjük meg, hogy a szolidabb beruházáshoz, mint újabb hajtóerő társul a nagyobb hatékonyság. Mértéktartás a költekezésben, szerénység a gazdasági erőforrások igénybevételében, a belső tartalékok hasznosításában pedig nagyobb céltudatosság, következetesség szükséges. Nem újkeletű feladat ez. A X. pártkongresszus, a negyedik ötéves terv alapkövetelményként jelölte meg az intenzív fejlesztést, a hatékonyság növelését. A lényeg tehát változatlan: a legkisebb munka- és eszközráfordítással kell a lehető legnagyobb gazdasági eredményt elérni. A negyedik ötéves terv idei első esztendejének sikeres befejezése, s az 1972-es célkitűzéseink teljesítése, tehát a fejlesztésnek azokat a módszereit helyezi előtérbe, amelyek nem igényelnek újabb beruházásokat, amelyek nem növelik, hanem enyhítik gazdasági, költségvetési, külkereskedelmi feszültségeinket. A meglévő termelési eszközök és a munkaerő ésszerűbb hasznosítása a somn lévő feladat. Ezt szolgálhatja mindenekelőtt a termékek korszerűsítése, a gyártmányösszetétel változása; a korszerű, versenyképes termékek gyártási arányának novelese, az elavult, a drága, az importból előnyösebben beszerezhető cikkek termelésének visz- szaszorítása. Ha semmi más nem történik, csupán a hazai és a külföldi szükségletek magasabb szinten kerülnek kielégítésre — ez is intenzív fejlesztés a javából. A nyereség tömegének növelése napjainkban már elképzelhetetlen pusztán a termelés mennyiségének gyarapításával. A létszámot hovatovább ugyanis már a vidéki üzemekben és telephelyeken sem lehet növelni. A termelékenység emelése, az egy-egy cikkre, gyártmányra jutó munkaidő csökkentése a napi munka parancsoló törvényévé vált. Beruházási politikánk azért is felülvizsgálatra szorul, hogy új üzemek létesítésével, új dolgozók munkába állításával ne rontsák tovább a jelenlegi termelőkapacitások amúgy is alacsony szintű kihasználását. A gyakorlati tapasztalatok szerint a legkorszerűbb gépsorokat, a drága pénzért létesített új kapacitásokat igen gyakran még egy műszakban sem használják ki teljesen, mert nincs hozzá elég munkáskéz. Legfőbb ideje, hogy létszám-átcsoportosítással, korszerűtlen berendezések kiselejtezésével, anyagi ösztönzéssel teremtsék meg mindenütt az élenjáró technika maximális hasznosításának feltételeit. Annyira gazdagok nem vagyunk, hogy matuzsálem korú gépeket, múzeális értékeket üzemeltessünk a nagy teljesítményű modem termelőapparátusok rovására. A munkaerő és a kapacitások ésszerűbb hasznosításának, az intenzív fejlesztésnek fontos módja a korszerű munka- és üzemszervezés is. Ahogy a gazdasági aktívaértekezlet résztvevői a Parlamentben megfogalmazták: ez a legolcsóbb beruházás. Mégsem élünk vele eléggé. Olyannyira nem, hogy a nyugateurópai országok színvonalához viszonyított termelékenységben elmaradottságunk mintegy kétharmad része a szervezetlenségből származik és csak egyharmada a műszaki-technikai alapok fejletlenségéből. Jellemző, hogy amíg a beruházásokra valamennyi vállalatnak van közép- és hosszú távú terve, üzletpolitikai elképzelése, addig a szervező munkában ismeretlen az előrelátás. Pedig napjainkban már szervezni sem lehet ötletszerűen, átfogó, komplex intézkedési terv, jól végiggondolt koncepció nélkül. A korszerű munkahelyi szervezés követelménye sem csupán az, hogy legyen folyamatos munka, anyag, szerszám, rajz, üzembiztos gép, stb. A munka egyenletes ritmusát megteremteni, kényszerpályára terelni aligha lehet az anyag- és szerszámgazdálkodás, a beszerzés, a nyilvántartás, a belső mozgatás, szállítás, a termelőberendezések ésszerű átcsoportosítása, a dolgozókról való fokozott szociális gondoskodás, stb. nélkül. Vagyis nincs munkahelyi szervezettség, korszerű vállalati ügyrend, a különböző ügyintézők ésszerű munka- megosztása, a vállalati belső mechanizmus átalakítása, a személyes felelősség növelése nélkül. A számítógépek — azok alkalmazására sokfelé készülnek — egyáltalán nem pótolják a szakképzett szervezőket, sőt még nyilvánvalóbbá teszik a technika és a szervezés ma is feszítő ellentmondásait. A rend, a szervezettség, a fegyelem egymástól elválaszthatatlan fogalmak. A vezető legfőbb fegyelmező eszköze, amelyet a mostani munkaerő- hiány közepette olyan gyakran hiányolnak, a percekkel es a másodpercekkel is takarékoskodó szervezett, ritmikus munka. A szervezettség, a fegyelem pedig lehetővé teszi a már felhalmozott nemzeti vagyon — az állóeszközök. a készletek — jobb hasznosítását, a népgazdaság kiegyensúlyozottabb fejlődését. «&. J.) A magyar országgyűlés küldöttsége kedden, szovjet;- unióbeli látogatásának befejező napján találkozott a szovjet parlament házéinö- keiveí és állandó bizottságainak vezetőivel. A Kremlben megrendezett találkozón reszt vett Jadgar Nasz- riggyinova és Alekszej Sityi- kov, a Legfelső Tanács nemzetiségi tanácsának, Hitetve szövetségi tanácsának elnöke. Naszriggyinova asszony tájékoztatást adott a szovjet törvényhozás összetételéről és szervezeti felépítéséről. Elmondotta, hogy a kátkama-* rás szovjet Legfelső Tanács-» nak több mint 1500 képviselője van. A szövetségi tanács mindegyik küldötte 300 ezer lakost képvisel, a nemzetiségi tanácsban minden szövetségi köztársaság, autonom köztársaság, autonom terület és nemzeti körzet meghatározott arányú képviselettel rendelkezik. A Legfelső Tanácsban a Szovjetunió 62 nemzetiségének képviselői találhatók meg. A magyar delegáció tájékoztatást kapott az állandó bizottságok működéséről, az Interparlamentáris Unió szovjet csoportján aik munkájáról. a Legfelső Tanács elnökségének tevéken vsévéröi. a szovjet paniaimemti kiadványokról. Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja. az országgyűlés elnöke hasonló módon tájékoztatta a szovjet képviselőket a magyar parlament munkájáról, legjelentősebb új törvényeinkről. A közel kétórás eszmecserét követően a magyar delegáció mégtekintette a Legfelső Tanács házainak üléstermét, maid ugyancsak a Kremlben felkereste Lenin egykori dól.eozoszobáiá+ a szovjet állaim megalapító- iának múzeummá átalakított lakását. Déliben országgyűlésünk küldöttsége a Vörös téren felkereste a Lenin-mauzóleu- mot és koszorút helyezett el talapzatán. Ugyancsak kolye volt az ismeretlen katona sírja a Kreml falánál. Kedden délután a magyar országgyűlés küldöttsége a moszkvai barátság házában találkozott a szovjet főváros közéletének képviselőivel. A szovjet barati társaságok szövetségének székházában rendezett nagygyűlésen megjelentek a szovjet parlament tisztségviselői, a városi párt- bizottság vezetői és a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnökségének tagjai. valamint aktivistái. Elsőnek Pjotr Fedoszejev akadémikus, az SZKP KB marxizmus—leninizmus intézetének igazgatója, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság elnöke emelkedett szólásra. Ezt követően Ligyija Ríb- csak, a moszkvai Trjhgorna- ja Mamifáktúra fiatal szövőnője tolmácsolta a magyar vendégeknek a moszkvai munkásság szívből jövő üdvözletét, majd Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a magyar orHazaérkezett Helsinkiből a Hazafias Népfront delegációja. amely — a Finn Népi Demokratikus Unió meghívására — egyhetes program során megbeszéléseket folytatott a finn—magyar barátsági hetek tapasztalatairól. Bugár Jánosaié, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkárhelyettese vezette a küldöttséget, s a hazaérkezéskor nyilatkozott az MTI munkatársának: — A magyar—finn kapcsolatok bővítésének, testvér- népeink közötti hagyományos. jó viszony elmélyítésének csúcspontjait jelentették az utóbbi években a finn— magyar barátsági hetek: közülük az elsőt 1967-ben az önálló finn nsmzati álszag gyűlési küldöttség vezetője mondott beszédet. • Elismerő szavakkal szólt a szovjet népnek a kommunizmus építésében elért sikereiről. amelyekről a magyar delegációnak a Szovjetunióban töltött tíz nap alatt is módja volt meggyőződnie. Széles áttekintést adott a magyar—szovjet kapcsosatokról. részletezve azok számos aktuális vonatkozását a nemzetközi kommunista mozgalom, a nemzetközi politika. a szocialista világ- rendszer vonalán. Beszédét, amelyet a hallgatóság nagy tetszéssel fogadott, színvonalas kulturális műsor követte. Kedden este a Szovjetunió Legfelső Tanácsának elnöksége díszvacsorát adott a magyar országgyűlés küldöttsége tiszteletére, amely szerdán délelőtt visszautazik Magyarországra. A vacsorán Alekszej Sityikov, a Szovjetunió Legfelső Tanács szövetségi tanácsának elnöke és Apró Antal mondott pohárköszöntőt. 1 lám megalakulásainak 59. évfordulójához, a másodikat 1970-ben. Magyarország felszabadulásának negyedszázados jubileumához kapcsolódóan rendeztünk. Most arról tárgyaltunk finn partnereinkkel, hogy barátsági heteket a jövőben, is rendezünk. azonban nem csupán fontos dátumok kapcsán, hanem egy-egy olyan témához kötődően, amely mindkét országot es népét foglalkoztatja. Tárgy alásaink során mindenekelőtt az európai biztonságért folytatott harcról volt szó, a népek összefogásáról ebben a küzdelemben. Tartalmában már kialakult, hogy a következő barátsági hetet e gondolat jegyében rendezzük meg. — Megbeszélésemé. során Az MTI jelenti Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese kedden látogatást tett a központi gazdasági döntőbizottságnál és tájékoztatót tartott a népgazdaság időszerű kérdéséiről. valamint ezzel kapcsolatban a gazdasági döntőbizottságok feiadra’-ók ★ A Beton- és Vasbetonipari Művek alsózsöleai üzemének dolgozói jelentős exportfei- adaton munkálkodnak. 1673 végéig — a Komplex Kül-i kereskedelmi Vállalat közvetítésévéi — több mint száz- húszmillió forint értékben, háromszázezer ' előfesziite't vasbeton vaisúti aljat szál :- tamak a Szovjetunióba. A k'- váló minőségű termék elien- értékakánit a baráti orii'á - ból cement és betonacél érkezik majd hazánkba. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletiére elhatározták. hogy az év végéig gyártandó mintegy harminc nyolcezer vasúti aljat irányvonalokon küldik a határállomásra. Az első vasbeton termékekkel megrakott irányvoaiattkat november 7-én indítják.- * Az 1971. évi frafcai Nofcci- díjat a magyar származású Dennis Gabor (Gábor Dénes). a kémiai Nobel-díjat a német származású Gerhard Herzberg professzor nyer te eL A svéd akadémia ir.de... - lása szerint Gabor proforosz, >r a holográfia módszerének feltalálásáért kapta a díjat. Gábor Denes 19C0-ér.n született, tanulmányait a budapesti. majd á berlini műegyetemen folytatta. A huszas években a Siemens-műveknél dolgozott, maid 1934- ben áttelepült Angliába. Jelenleg a londoni , Imperial College elektronfizikái kutatója. A tudóst 1964-ben a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta. ★ Kádár János, az MSZMP KB első titkára levélben üdvözölte a megalapításának 50. évfordulóját ünneplő Labour Momtthly-t. a brit munkásmozgalom nagy múltú fo-i lvóiratát. Az üdvözletét a lap októberi számában közölte. (MTI) most Helsmki'ben megállapodásit írtak alá az együttműködés továbbfejlesztéséről. a finn—magyar barátsági hetek szervezésében részt! vevő szervezetek, pártok és testületek: a megállapodásban többek között rögzítettük, hogy Budapest és Hél-» sinfci neve már eddig is szorosan összefonódott az európai enyhülés, együttműködés szellemé'vei. — A magyar és finn nép barátsága, testvéri megértése fontos részé az európai békének, ezért szükséges, hogy a jövőben még inkább összehangoljuk eröfevzíté»- seinket az egyetemes európai enyhülés érdekében. a biztonsági értekezlet létrehozásában — fejezte be nyilatkozatát Bugár Jarvosné. Hazaérkezett Helsinkiből a népfrontkiildöttség VILÁG PRO LETÁRJA!, EG YES 0 L J ETEK I
