Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-07 / 263. szám

WH. Twwemíer f.

Kin ET MAGYARORSZÁG — VASÁRNAPI MELLÉKLET

». rféW

Emlékezés Dosztojevszkijre

A nagy október és a tudományos technikai forradalom

írta: Erdey-Grúz Tibor, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke

Az irodalomtörténet számon tart és Dosztojevszkijnek tulajdonít egy immár klasszikussá vált mondást: „Valamennyien Gogol Köpenyéből bújtunk ki.” És valóban, a XIX. század második felének orosz irodalma — ezenbelül a dosztojevszkiji életmű — a megismeréséhez, aligha akad alkalmasabb gondolat, amely a tájékozódáshoz szempontul szolgál.

Az összegző, s máig érvényes megállapítás elsősorban a v kor irodalomfelfogásában beállt változásra utal. Elsőnek ugyanis Gogol írói munkásságában jelentkezett az a törekvés, mely a romantikus világszemlélet helyett a realista létértelmezést és ábrázolásmódot próbálta érvényre juttatni. Az első lépés, amely ebben az irányban utat nyitott, olyan követőkre és kiteljesítőkre talált, akiknek nevével az orosz irodalom fénykorát szokás együtt emlegetni: Turgenyev,

Tolsztoj, Csehov, Dosztojevszkij. Mindarról, ami a cári Oroszország társadalmi és szellemi életében történelmi szükségszerűségből bekövetkezett — dekabrista mozgalom, önkényural- mi rendszer, 1861-es jobbágyreform, a lassú ütemű kapi- talizálódás, s a nyomor ezer arca — műveiken keresztül ők tudósítottak leghitelesebben.

Dosztojevszkij életrajzának egymás után sorjázó adatai közül, ha csak a legfontosabbakat említjük is, tragikus ember- és művészsors tárul elénk. 1821. november 11-én született a moszkvai Mari- inszkaja szenén vkórbázban. Apja oivos. akit korán elveszített ióbbágvai kíméletlen brutális bánásmódja miatt agyonverték. A családi élet rendezetlensége, a sorozatos megaláztatások, a társadalom kibék'thetetlennek látszó ellentétei, alapélményei közé számítottak. Elhatalmasodó, félelmetes betegsége, az epilepszia még inkább iránvt szabott életsorsának, kora ifjúságától haláláig gyötörte, ütköztette önmagával, környezetével. „Fájdalomban keresd a boldogságot...” — mondatja egvfk rezénval ak iével. s a hangzatosnak tűnő életből- cselet mögül valóiában a fiziológiai szenvedésre, lelki megh a sonl ásókra ítéltetett Dosztoíevszkij hangja erősödik fel

1849-ben egy haladó társadalmi-politikai körben való részvéteiéért koholt vádak alanián halálra ítélték, majd a büntetést szibériai kényszermunkára változtatták. Mire kiszabadul, megéli az emberi nyomorúság minden válfaját.. de ellentételeként felbecsü’hetetlen ért“k»ket is magáénak vallhat: kialaarról beszélt, hogy igazi, nyüzsgő családot akar maga körül, meg sem áll tíz gyerekig. Ilyesmit ma itthon nemigen hallani. — Elgondolkozva kaparhatta a szőnyeg mintáit. Nem látszott túlzottan boldognak. — Már nagyon várom. Nagyon.

— Szóval, végleg elmegy.

Maga mellé húzta a tálat,

amelyben vékony citromszeletek voltak, jég között. Egy szeletet kivett, harapott belőle, majd a megmaradt darabot a szódavízbe tette.

— Semmi sem biztos.

— Hogy érti?

— Ahogy mondtam.

— Szereti?

— Miért ne? — Tekintete mozdulatlanul tapadt az alacsony heverő fölött függő kerámiára. — Azt is el tudom képzelni, hogy kimegyek, és egy idő után visszajövök.

— összevissza beszél.

Megint felnevetett. Kicsikeserű volt ez a nevetés. — Úgy veszem az egészet, min' egy kirándulást, amelvet eső sem moshat el egészen Én csak nyerhetek.

kulnák írói egyéniségének

alapvonásai, eszmeisége, programja. 1881-ben bekövetkezett haláláig betegségei és hányatottságai ellenére szívósan dolgozik, lapot szerkeszt, írja világirodalmi remekeit.

Első műveinek megjelenésekor már kitűnik: a regény- irodalom új hanggal, új színnel gazdagadott, írásaival valami hasonlíthatatlanul új . kezdődött. Témáival a társadalom alacsony fokán élők világa vonult be a köztudat- ba, perifériára szorult egzisztenciák, testi-lelki nyomorúság számkivetettjei és környezetük. Úgy beszélt életről, emberről, ahogvan előtte még soha senki. Szánakozna és megértéssel, a lét mélységeiből, féktelen szenvedélyek, bűnök szorításából is felmutatva az erkölcsi értéket, s annak jobbhoz való jogát. A Szegény emberek, A hasonmás és egyéb művek után, a bizonyító erejű és híressé vált Bűn és bűnhödés című regényében jut leginkább kifejezésre. Haszkolnyikov és az őt körülvevők jellemrajza a lálekábrázolás avato*t kezű mesterévé emeli Dosztojevszkijt.

Lukács György szavai kívánkoztak ide: „Olyan embereket alkotott, akiknek sorsában, lelkiéletében, a regény többi alakjaival való öss e- ütközéseikben és kölcsönhatásaikban, az emberek és gondolatok kölcsönös vonzásában és taszításában a korszak nagy kérdései teljes mélységükben feltárulnak, előbb, örvénylőbben és átfogóbban, mint ez magában az átlagéletben történt.”

Ezt kell látnunk, amikor a nagyvárosi élet sötét tablóit sorakoztatja fel előttünk, hol állatösztönüvé mintázva, hol szomorú bohócképűre faragva az embert. Azzá lesz, amivé válhat — mondja’ ki a szembesítés eredményét, s ez nem könnyű szívvel és nem önszántából vállalt állásfoglalása Dosztojevszkijnek.

Imádott városunk, Moszkva, Hona a virágnak, fénynek; Moszkva őre és támasza ' Lenin örök szent ügyértek.

Moszkva — a jövőbe mutat, A megnyugvást nem kedveli; Építi népünk az újat, Munkáját siker övezi.

Moszkva — cserépről

cserépre

Nőttél; tűrtél bajt,

szenvedést, De népeink örömére Felnőttél, hoztál éledést.

— Kirándulás? — kérdeztem. — így indul?

— Remélem, nem akar prédikálni?

Vitatkozni kezdtünk, rossz íze lett az egésznek.

— így nem szabad elkezdeni — mondtam dühösen.

— Miért? Félresikerült házasságot itt is könnyen tudnék kötni — felelte flegmán. — Hát ha lehet, miért ne csináljam úgy, hogy az egyik oldalam biztosítva legyen? Ha minden jól megy, legalább látok a világból egy darabot, egészen ingyen.

— Sajnálom azt a francia fickót — vágtam oda ingerülten. — Ha tehetném, felvilágosítanám arról, hogy mibe vág bele.

A lány elhúzta a száját. — Nagy szíve van. Mint minden férfinak.

Legszívesebben szájon vágtam volna. Link, üresfejű baba. Hogy képzeli el ez az életet? így nem lehet valamit elkezdeni! Az embernek hinnie kell abban, amibe bele :ezd. Csak úgy szabad hozSzlavofil meggyőződése saerint az adott tényékhez igazította ítéleteit, s ezek hirdetésére menesztette útnak a megváltás reményében, olykor együgyü, gyermekiem, krisztusi jóiságú alakjait.

Munkássága még életében sok tévhitet, értetlenséget támasztott maga körül. A helyes értelmezés szándékával már Gorkij megtette az első lépéseket, azóta vaskos tanulmánykötetek, résztanulmányok születtek, s irodalomtörténeti értékelése is megtörtént. Ismerik gyengéit, szemléletének korlátáit, tévedéseit. Hadd idézzük a meghatározó érvényű megállapítások egyikét, Thomas Mann írta róla: „Dosztojevszkij eretnekségei az igazságot fejezik ki: az igazság sötét, naptól elforduló oldalát,... az emberiség szere tétében hang-, zanak el — a szenvedés és megismerés poklát megjárt új, elmélyült és retorikamentes humanizmus nevében.” Tette a dolgát, ami a jó írónak mindig is feladata, kötelessége, jó írásművekkel szolgálni a társadalmat.

Munkáinak többsége a századforduló táján jelent meg először magyar nyelven. Azó ta könyvei új kiadásokat értek meg, napjainkban pedi® az írásművészete iránti érdeklődés fokozottabban megélénkült. Leírták már, de az ő példáján ismét beigazolódik: a legnagyobb alkotások minden kor emberének mondanak valamit. A ma olvasójának racionális ismereteken csiszolódott ízlése nehezen tűri ugyan a misztikumot és sok olyan jegyet, ami írásaiban fellelhető, műveit mégis sokan keresik, olvassák. Tudásanyaga hatalmas, életismerete csodálatra késztet. Adytól Váci Mihályig költő kot, írókat, művészeket ihletett, ösztönzött alkotásra. Hatása és jelentősége világ- irodalmi rangú íróvá avatják.

Futaki László

Ének zeng, a nép törekszik,

Mo'zkva úszik mosolyárban, Vad kérdések nem emésztik, Siker jár a nyomdokában.

Moszkva — az eszmék

végtele

Horizontja, a kutatás Fővárosa, biztos jelen; Szabadságot védő állás.

Hőn szeretett hős városom, Moszkvám — zengi ősi

Fi lom

Ha érkezem — az otthonom Indulva — tőle búcsúzom.

Fordította: Sigér Imre

zákezdeni valamihez, ha az ember hisz abban, hogy sikerülni fog. "

Néztem, ahogy egymás után eszi a citromszeleteket, arca merev volt, nem árult el semmilyen érzelmet. Egyszer felállt, az ablakhoz ment és fáradtan nyújtózkodott. Most láttam, hogy a hasa enyhén kidomborodik, mint a negyedik, ötödik hónapban lévő állapotos asszonyoké.

— Mit néz? — kérdezte.— Mi lenne, ha adna egy kis szódát?

Kint csendes éjszaka volt, csak néha zúgott el egy-egy autó, a városba vezető úton. Nemsokára megjöttek a többiek, zajosan oszlottak szét a szobákban, rávetették magukat az ételre és az italra. A magnón újból üvöltő tánczene szólt, a szőnyegeket felcsavarták, a tálakon félbeharapott szendvicsek hevertek, amelyekről a vendégek leették a sonkát, a sajtot és a szalámit.

A lány a falnak támaszkodva szorgalmasan tanult.

társadalom gazdasági és kulturális fejlődésének az ütemét, a termelési viszonyokat, valamint a termelési eszközök műszaki szintjét sok tényező együttes hatása szabja meg. Egy-egy tényező nagymértékben

mozdíthatja, elősegítheti, (vagy akadályozhatja) a fejlődést, de nem szakadhat el a többi tényezők hatásától, és nem léphet ki a történelmi fejlődés kereteiből. Tudományos felfedezések nagy emelői a haladásnak, de csak megfelelő társadalmi körülmények között érvényesülhetnek.

Hiába fedezték fel már időszámításunk kezdete előtt azt, hogy a gőz képes tárgyakat mozgatni. A társadalmi viszonyok két évezredig nem voltak alkalmasak a felfedezés hasznosítására. Csak a XVIII. század végén jutott el a társadalom fejlődése arra a fokra, amelyen nélkülözhetetlen volt a gőzgép, mint munkaerőforrás. A gőzgép és a munkagépek elterjedése viszont meggyorsította a társadalom haladását.

A társadalom jobbá tételére vonatkozó elgondolások is csak akkor ölthetnek reális alakot, akkor valósulhatnak meg, ha megérettek erre az anyagi termelés körülményei, a tudomány vívmányai és az egyéb társadalmi viszonyok. Az uralkodó és a kizsákmányolt osztályok ellentétei,- a nyomor és az elnyomás nem egy lelkes idealistában keltette fel a kommunizmus gondolatát. De e gondolat reális módon, megvalósítható alakban csak a fejlődés megfelelő fokán bontakozhatott ki. A termelőerőknek kellő színvonala, a természet és a társadalom mozgástörvényeinek elég alapos ismerete, a termelési viszonyok megértése volt szükséges ahhoz, hogy Marx és Engels tudományosan kidolgozhassák a szocializmus elméletét, továbbá ahhoz, hogy Lenin továbbfejlesztve az elméletet a megvalósítás útjára lépjen és a tömegeket is ennek érdekében mozgósítsa.

A szocialista társadalmi rend építését nem lehetett volna bármikor korábban, pl. évszázadokkal ezelőtt megvalósítani. A társadalmi viszonyok forradalomra érett voltán kívül a tudomány és a technika megfelelő fejlettsége is szükséges .volt ahhoz, hogy a forradalom céljai reálisan megvalósuljanak. Igaz ugyan, hogy a forradalom előtti Oroszországban fejletlen volt a technika, és általában — elszigetelten kimagasló nagy tudósok ellenére — a tudományos élet keretei is szerények voltak, de hozzáférhetők és felhasználhatók voltak a fejlett országokban kifejlődött tudományok eredményei, és sok átvehető volt a technika vívmányaiból is. Ez a felismerés is része volt Lenin ama zseniális megállapításának,

hogy a XX. században uralkodó viszonyok között a szocialista forradalom elmaradt országban is győzedelmeskedhet, ha a valóságos' viszonyokról híven számot adó, fejlett társadalomtudományi elmélet alapján cselekszik.

_ széles körű tudományos kutatómunka ugyan Oroszországban a forradalom után azonnal megindult, és már az intervenció, illetve a polgárháború alatt* is viszonylag kedvező körülmények között folyhatott, de a 'tudományos eredmények kibontakozásához a legkedvezőbb körülmények között is idő kelL A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme utáni első időszak fejlődését jelentékeny részben az tette tehetővé, hogy a legfejlettebb társadalomtudomány — a marxizmus — alapján tevékenykedő bolsevik párt vezetésével kialakuló új társadalmi viszonyok alkalmasak voltak a világ természettudományi és műszaki eredményeinek az átvételére, az ország viszonyaihoz való adaptálására és továbbfejlesztésére, . valamint gyakorlatba vételére. A párt következetesen megvalósított politikája nyomán kialakuló szocialista társadalmi viszonyok tették lehetővé, hogy a szovjet tudomány és technika gyorsan behozza a forradalom előtti Oroszország lemaradását, és történelmileg rövid idő alatt felzárkózzék a legfejlettebb országokhoz, a fejlődés ütemét tekintve pedig megelőzze ezeket.

A szocializmus építésének reálisan kidolgozott politikája gondoskodott arról, hogy a fejlődés ne álljon meg a

Nyugat tudományának és

technikájának átvételénél, hanem a gyorsan kibontakozó alapokon önállóan tovább fejlődjék. A tudomány és a technika haladása és ennek gazdasági folyományai rohamosan növelték a politikaitársadalmi viszonyok további fejlesztésének a lehetőségeit. E lehetőségek nagy részének a megvalósítása visszahatván még tovább gyorsította a tudomány és a technika haladását. Igaz, hogy e haladás nem volt nyílegyenes, voltak tévedései és zsákutcái is. De ez nem is lehetett másként. Semmi téren sem találkozunk végig töretlen nyílegyenes fejlődéssel. Az előrehaladás legkedvezőbb, leghatékonyabb útját-módját a tudományban és a technikában egyaránt sokszor a részletekre vonatkozóan tévutak keserű tapasztalatai közvetítésével lehet csak megtalálni. Körültekintő előrelátással lehet ugyan a be nem váló elgondolások, a tévesnek bizonyuló intézkedések számát csökkenteni, de teljesen kiküszöbölni őket nem lehet. Ezek szükséges rosszak, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül megítélésükben.

/I technikának a társada- f-dÉ ’om * szükségletei által sarkallt haladása a közvetlen tapasztalatok mellett az utóbbi évszázdokban egyre nagyobb mértékben támaszkodott a tudomány eredményeire is — amelyek persze közvetve szintén tapasztalatokon, megfigyeléseken és kísérleteken alapulnak. A. legutóbbi időkig azonban a termelés fejlesztése többnyire 'megelégedhetett régebbi tudományos vívmányok gyakor. latba vételével. Századunk közepe táján azonban e tudományos készletek — régebbi korok még fel nem használt eredményei — meglehetősen kimerültek, a társadalmi igények növekedése viszont mind gyorsabb haladásra ösztökélte a technikát. Ez egyrészt sürgette a tudomány céltudatos fejlesztését, és azt, hogy főleg olyan problémákkal foglalkozzék, amelyek közvetlenül elősegítik a társadalmi haladást. Ezért az ötvenes évek óta a fejlett országokban a nemzeti jövedelem mind nagyobb hányadát fordítják tudományos kutatásra, — bár a legfejlettebb nyugati országokban a legutóbbi években megtorpanás mutatkozik e téren. Másrészt az ipar mind nagyobb erőfeszítéseket tesz annak az érdekében, hogy a tudomány vívmányait minél gyorsabban és minél hatékonyabban használja fel, egyrészt a meglévő igények szélesebb és jobb, gazdaságosabb kielégítésére, másrészt új igények keltésére és kielégítésére. Eközben az ipar sok konkrét és sürgős feladatot is ad a tudománynak. Jellemzője napjainkban az is, hogy a tudomány egy-egy eredményének mintegy elszigetelt felhasználására mind ritkábban van lehetőség. A termelés manapság megkövetelt haladásához többnyire számos tudományág vívmányainak együttes felhasználása és .a technika különböző ágainak az összekapcsolása szükséges. Lényegében a napjainkra jellemző e szoros kapcsolat kialakulása a tudomány és a technika között, sokoldalú és gyors kölcsönhatásuk egymásra az, amit tudományos-technikai forradalomnak szokás nevezni.

A tudományos-technikai

forradalom jelentősen elősegíti és meggyorsítja a társadalmi haladást, ha az új lehetőségek a nép egésze szolgálatában, és nem a kizsákmány: ló osztályok érdekében kerülnek megvalósításra. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom céljainak a megvalósítása, a szocialista társadalom teljes kiépülése vonatkozásában is nagy jelentőségű a tudományos-technikai forradalom. Aligha túlzás az a vélemény, hogy ez érlelte meg teljes mértékben a termelőeszközöket arra, hogy a korábbiaknál hatékonyabban szolgálhassák a' haladást, a szocialista társadalom teljes megvalósítását.

A tudományos-technikai forradalom vívmányainak azonban nem csak kedvező hatásai, hanem ártalmai is vannak, amelyek veszélyesekké válhatnak. Gondoljunk csak pl. természeti környezetünknek, a levegőnek, a vizeknek, a talajnak sokféle szennyeződésére, vagy a legfejlettebb kapitalista országok különféle társadalmi kríziseire. Amilyen hatásos eszköze a tudományos-technikai forradalom a nép érdekeit szolgáló politikának, olyan veszélyekkel járhat, ha a technika válik uralkodóvá, ha technokrácia bontakozik ki. Ezért a tudomány és a technika napjainkban mindinkább sürgetővé teszi az olyan társadalmi rend kialakítását, amely céltudatosan gondoskodik arról, hogy a nagy hatású vívmányok a nép egészének az érdekében kerüljenek felhasználásra, áldásos hatásuk a legjobban érvényesüljenek, óhatatlan káros mellékhatásaik pedig társadalmi összefogás révén a háttérbe szoruljanak.

'A gyors haladás szükségessé teszi, a tudomány és a technika céltudatos ösz- szehangolását egymással és a társadalom igényeivel. Tervszerű fejlesztésükre a nemzeti jövedelem megfelelő részét kell biztosítani. Aligha kell ma már hangsúlyozni, hogy a tudomány tervszerű fejlesztése neiyi jelenti az alkotó gondolkodás béklyóba verését, hanem ellenkezőleg olyan feltételek megteremtését teszi lehetővé, amelyek között az alkoto szellem szabadon kibontakozhat és érvényesülhet, egyaránt szolgálván a ma konkrét feladatait, és készítvén elő a távolabbi jövő fejlődését.

i(M inderre a szocialista viszonyok a legalkalmasabbak. A tudományostechnikai forradalom korszakának az a társadalmi rendszer felel meg, amelynek gyakorlati megvalósítása a Nagy Októberi Szocialista Forradalommal vette kezdetét.

Viktor Bokov:

MOSZKVA...