Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-07 / 263. szám
«S^-HÄ8¥Bff6i8K!i» VASÁRNAPI SfEÉLiKL«? fffí. ii&rmi&m 't” • Tudomány ® TECHNIKA ® Tudomány • TECHNIKA ® Tudomány • SZÓRAKOZOTT F®at Uj utakon a bútoripar Elektronikus levélke A bútor fogalma ma még szorosan összefügg a fával — habár napjainkban műanyagokból és fémből is egyre több bútor készül —- amelyből sajnos, nem vagyunk önellátók, Igaz ugyan, hogy a felszabadulás után az erdő- gazdálkodás gyors fejlődésnek indult, és így az évente kitermelhető fa mennyisége megkétszereződött, de a felhasznált faanyag 50 százalékát mégis importból kell beszereznünk. A hazai termelés főként lombos faanyagból áll, ebből következően az import elsősorban fenyőgörobfa és fűrészáru. Szekrény helyett heverő A lakáskultúra, az életszínvonal erőteljes fejlődése növekvő igényeket támaszt a bútorok minőségével, választékával szemben, s ezzel még nem tudunk lépést tartani. Azt sem vesszük mindig figyelembe, hogy a tömegigényeket kielégítő bútorok divatcikké válnak, ennek megfelelően csereidejük is csökken, így egy emberöltőn belül egy-egy család, több garnitúra bútor vásárlójaként vehető számba. Mivel az új lakások döntő többsége beépített bútorral épül, csökken a ruhás-, fehérneműs- és konyhaszekrények iránti kereslet, és növekszik a több funkciójú szekrényfalak, ülő- és fekvőbútorok és kis bútorok iránti igény. Technikai forradalom Visszagondolva elődeink masszív, tömör fabútoraira és összehasonlítva azokat a mai lakások berendezésével, szembentűnő a bútorgyártásban végbement technikai forradalom, amelyet a korszerű új anyagok elterjedése tett lehetővé. A farost-, faforgács- és pozdorjalapok egyre nagyobb mértékben szorítják ki a fenyő- és lombos fűrészárut, de még a bútorlapot és a rétegelt lemezt is. Lényeges szempont, hogy ezek az új bútoranyagok fahulladékból, ipari szempontból hasznavehetetlen fafélékből, (nyár-, fűz-, cserfa stb.) készülnek. Alkalmazásuk elterjesztése tehát mind nagyobb mértékben indokolt Mit nevezünk farost-, faforgács- és pozdorj alapnak, illetve rétegelt lemeznek? A rétegelt lemezek vékony táblákká fűrészelt vagy hasított, hámozott faanyagból készülnek úgy, hogy azokból töbt réteget ellentétes száliránynyal összeragasztanak, ezzel megszüntetve a fa rostos szerkezetéből, felépítésébe’ adódó egyenetlenségeket. E módszerrel gyengébb minőségű fa is feldolgozható, mégpedig műszaki szempontból igen jó eredménnyel. A farostlemezt arról ismerhetjük fel, hogy az egyik oldala recés. A felaprított faanyagot előbb nagy nyomású gőzzel kezélik, majd rostokra foszlatják szét, azután pedig vízzel kevert rostmasszából lapokat (ún. rostpaplanokat) alakítanak ki, finom bronzszitára való rárétegezéssel (ebből adódik az a bizonyos egyik oldali recézettség). E lapok nagy nyomással és magas hőmérséklettel működő présekben 8—10 perc alatt nyerik el végleges alakjukat. A forgácslap gyártási folyamata is a feldolgozandó fa aprításával kezdődik. Az osztályozott és megszárított faforgácsot műgyanta ragasztóval keverik össze, majd hidraulikus hősajtolóban lapokká „sütik”. A forgácslapok egyrétegűek vagy háromré- tegűek szoktak lenni. A há- romrétegűeknek a középső része durvább forgácsból tevődik össze, a két vékony bo- ritóréteg pedig apróbb slem- cséjű szálkás forgácsból ' áll. A pozdorjalapról csak annyit, hogy nagyjából ugyanezzel a technológiával készül a lenes kenderfeldolgozás hulladékanyagaiból. A farost-, forgács- és pozdorjalapok elemei nem egyirányúak, mint a természetes fti rostjai és ezért alaktartób- bak. A természetes fa ugyanis nedvességtartalma szerint változtatja méretét hossz-, érintő- és sugárirányban, aminek következményeként vetemedik, elgörbül (ez érvényes bizonyos fokig a rétegelt lemezre is.) » A farost-, faforgács- és pozdorjalapok nem rendelkeznek a fa szép rajzolatával, de ezen ma már köny- nyű segíteni: az utókezelés során a lapok felületére más és más műanyag famintázatot sütnek rá. Az ilyen anyagból elkészített bútort megvizsgálva nagyon nehéz felismerni, hogy „igazi” fából, vagy kikészített, felületű lapokból csinálták-e? Farostlemezgyár — Mohácson Farostlemezt hazánkban csupán egy helyen, Mohácson állítanak elő, évente 3 millió négyzetmétert (40 ezer tonnát). A kereslet annál jóval nagyobb, éppen ezért most ugyanott egy újabb, 60 ezer tonna évi kapacitású farostlemezgyárat építenek. Faforgácslemezt négy hazai üzemünk készít, de további fejlesztéssel a negyedik ötéves terv végére évi 100 ezer köbméterre növekszik az eddigi 35—45 ezer köbméteres termelés. A jövőben komolyan kell számolni a műanyagoknak — közelebbről: az üvegszálerősítésű műgyantának — a bútoriparba való betörésével is, különösen az ülőbútorok esetében. A negyedik ötéves tervben a bútoriparnak — kétmilliárd forintnyi beruházással — 50 százalékkal kell növelnie termelését, s ebben az esetben remény van arra, hogy a kereslet és a kínálat egyensúlyba kerül. Ez persze csak a mennyiségi oldalra érvényes, az továbbra is kérdéses marad, hogy a minőségi követelményeknek és a választéki igényeknek mennyiben felel meg az iparág. Már eddig is sikeresnek mondható az arra való törekvés, hogy a Szovjetunióból, Lengyelországból, Jugoszláviából, az NDK-ból stb. származó importtal tegyék változatosabbá a megvásárolható bútorkészletet B. I. Tirmrjázev, a kiváló nö- vényfiziológus már a század ejején megjósolta, hogy eljön az az idő, amikor automatizálni lehet a növények vízháztartását. És ez az idő most elérkezett. Az „elektronikus levélkének” nevezett adattovábbító segítségével időben és pontosan meg lehet állapítani, mit igényel a növény. « A növény — az állatoktól elterően — néma lény, vagyis nehezen érzékelhető, hogy miből mekkora mennyiségre van szüksége. Az „elektronikus levélke” azonban megtanítja „beszélni” a növényt, vagyis elektronikus jelek formájában továbbítja a szükséges információt a számítógéphez. Mesterséges köd Az ötletet a vitamindús növények termesztésének meghonosítása adta. E növények oltóvesszói szeszélyesek, csak akkor eresztenek gyökeret, ha a sejtekben, megfelelő a nedvesség belső nyomása. Ahhoz, hogy ezt a szintet tartani tudjuk, a növényből csak nagyon lassan távozhat el a nedvesség. Ezt mesterséges köddel lehet elérni, mert így szabályozható a viszonylagos nedvesség- tartalom, % a leveleket, a szárat vékony vlzlepel borítja. A csipkebogyó, a kakaó, a kávé, a rózsa, a ribizli, zöld, gyorsan növekvő vesz- szői ilyen körülmények között nagyon hamar gyökeret eresztenek. A világ sok országában dolgoznak mesterséges köd előállításán, mert segítségével erőteljesebben növekszenek a cserjék, kevesebb területet igényelnek, könnyebbé válik az öntözés, a permetezés és a növény- ápolás, maguk a növények jobban ellenállnak a betegségeknek. Még mindig megoldatlan ugyanakkor a másik probléma, hogy a túlságosan erős mesterséges köd ki ne lugoz- za a növényekből az értékes ásványi sókat, de a mester^ séges köd szabályozása bo« nyolult feladat. Erre a célra megpróbáltak felhasználni különféle nedvességmérőket, őraműveket, hőszabály* zókat, érzékeny egyensúlyozó műszereket, fotócellákat és így. tovább, változó sikerrel. Az „elektronikus levélke*' viszont csaknem egytize* déré csökkenti a vízfelhasználást. Ma a Szovjetunióban, az Egyesült Államokban és Angliában gyártanak ilyen műszereket. Az „elektronikus levélke" egy szigetelőből áll, amelyre két elektródát erősítenek. A vezetőtulajdonságokkal nem rendelkező lemezt készíthetik textolitból, ebonitból, porcelánból, plexiből. Jól kihasználható a polietilén alapra rögzített platinaelektróda is, amelyeket szűrőpapírszalag köt össze. Ab elektródák távolságának változtatásával úgy lehet szabályozni a vízadagolást, hogy az a gyökeret eresztő oltóvesszők sejtjei fiziológiai állapotának a legjobban megfeleljen. . ■' „Beszélni“ tanulnak a növények Az elektronikus adattovábJ bitót eredményesen próbálták ki szabadban lévő talajon és különleges kamrákban is. Segítségével szinte állandó nedvességtartalmat sikerült elérni. Ezekután nem nehéz elképzelnünk, hogy előhb-utóbb megjelennek majd az olyan adattovábbítók, amelyek jelzik, ha a növény nitrogényhiánnyal küzd, ha hiányoznak különböző ásványi1 sók, és így tovább. Az agrokémia eszközeivel biztosítani lehet a növény fejlődésének legoptimálisabb feltételeit. Az a lé-' nyeg, hogy mindig tudjuk; mire van szüksége a növénynek. Ehhez nyújtanak! segítséget az „elektronikus levélkék.” KERESZT REJTVÉN1/ 1917. november 7-én győzött a Nagy Októberi Szocialista Forradalom. Mit szálltak meg elsőnek a forradalmi csapatok'/ Erre adnák választ a sorrendben beküldendő vízsz. 1„ függ. 1„ 19., a vízsz. 45. és 29. sorok. VÍZSZINTES: 12. Mindenkinek a szájában van. 18. ö, németül. 14. Korjelző. 15. Százötvennégy. római számmal. 1«. Vonatban van! 18. Királyunk .volt (Sámuel). 21. Ezeröt- százegy római számmal. 22. Nikkel vegyjele. 23. Tetszelegve csodálja magát. 25. Árvízvédelmi töltés. 27. Ballonban van! 32 Jó fejű. 34. Színművészünk, utóneve kezdőbetűjével. 35. Templomok részei! 37. Folyó Veszprém megyében. 39. Maga előtt nyom. 41. Legelő. 42. Régi római pénz. 43. Filmféle. 48. Tatarozzák, csinosítják. 50. Helyhatározó rag. 52. Fúvószenekar régi neve ................ banda. 53. Súlyt állapít meg. 54. Tiltó szó. 55. Friss, pihent. 57. Föld. 59. Borit, takar. 60. Megyénk. 62. Lázár Károly. 63. Tova. 65. Kérdőíveken található kérdés. 66. Táplálja. 6«. A ..Közkívánatra” c. hetenként jelentkező rádióműsor vezetője (László). 69. Albán pénz. 70. Olasz város. 71. OÖV. 73. Meztelen. 74. Latin és. FÜGGŐLEGES: 2. Kis növésű ló. 3. Fának van. 4. Bnekhang. 5. Klasszikus „E”. 6. Község megyénkben. 7. Ut latinul. 8. Nyújt. 9. Lóca közepe! 10. A holland légiforgalmi társaság rövidített neve. 11. Verdl- opera. 17. Mindennapi italunk. 20. Templomáról nevezetes község Vas megyében. 23. Vitézül, bátran viselkedett. 24. Amerikai hírügynökség rövidített neve. 25. A labdarúgás sava-borsa. 26. Hajó része. 28. Titkosírás megfejtésének kulcsa. 29. Bőven áraszt. 30. Akkumulátor. 3i. A szájüregből a garatba vezető nyílás. 33. Vágóeszköz. 36. Szarvasfajta. 38. Fás, virágos park. 40. Mezőgazdasági munka. 43. Német névelő. 44. Szilvát tartósít. 46. Lóm párja. 47. Négy németül fonetikusan. 49. Költőnk, utónevének kezdőbetűjével. 51. Statisztikai számok. 54. Hideg, viharos keleti szél a Kárpátok'délkeleti medencéjében. 56. L-lel élelem. 58. Képviselőnek javasol. 59. Találó. 61. Kártyajátékban, rulettben van, névelővel. 64. Bolgár pénz. 67. Izomzatát a csonthoz kötő szövetet. 71. Határozott névelő. 73. Ludolf-féle szám. A megfejtéseket november 15-ig kell beküldeni. Csak levelezőlapon beküldött megfejtéseket fogadónk el. Október 34-i rejtvény pályázatunk megfejtése: Minden békeszerető allam, amely magáévá teszi az alapokmányban leszögezett alapelveket. Nyertesek: Bányai János, Be* lénszky Istvánná, Éles Lajos, dr. Kubassy Tamásné és Merkószki József nyíregyházi, Dorka Erzsébet csengeri. Bakó Sándomé fehérgyarmati, Dávid Józsefné kis- várdai, dr. Székely Józsefné nyírbátori és Tóth Imréné ng;r- bogdányi kedves rejtvényfej- tőink. A nyertesek részére fejenként 3 db könyvsorsjegyet postán el~ feuldtCmk, — Miután ilyen szépen megsétáltattad a gyerekkocsit teiost légy szives vidd el a gyereket is!.. MODERN CSALÁD — Csak azt nem értem, hogy, amíg agglegény voltál, hogy tudtál felkészülni a randevúra?! MEGGYŐZŐ PÉLDA — Látod, hogy apád mennyire lelkesedik a spenótért?!... ofiíaS ... JßZABOLCS-SZATMÄR MEGYEI ÉPÍTŐ'ÉS SZERELŐ VÁLLALAT jíYíregyháza, KALLÓI U. 4. SZ» Telefon: 10—80, 10—81. ÉPÜLETÜVEGEZŐ ÉS ÉPÜLETASZTALOS SZAKMUNKÁSOKAT, D. VIZSGÁVAL RENDELKEZŐ GÉPKOCSIVEZETŐKET, AUTÓ-MOTOR SZERELŐT, AUTÓVILLAMOSSÁGI SZERELŐT, KÜLÖNLEGES GÉPJÁRMŰVEZETŐI JOGOSÍTVÁNNYAL ÉS ÉVM NEHÉZGÉPKEZELŐI VIZSGÁVAL RENDELKEZŐ AUTÓDARUVEZETŐKET, VALAMINT KÖZPONTI TELEPRE ÉJJELIŐRÖKET FELVESZÜNK. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán. Külső-belső villanyszerelési munkákat, — FÖLDKÁBELHÁLÓZAT, — TÉRVILÁGÍTÁS, n — ÉPÜLET BELSŐ VILLANYSZERELÉSÉT, — ÖNTÖTTVAS ÉS LEMEZ KAPCSOLÓTÁBLÁK GYÁRTÁSÁT ÉS SZERELÉSÉT KEDVEZŐ FELTÉTELEKKEL, RÖVID HATÁRIDŐRE VÁLLALUNK. Igénybejelentés: Telefon: 10—80, 42 mellék. ÁLLAMI VÁLLALATOKNAK, SZÖVETKEZETEKNEK FELAJÁNLUNK MEGVÉTELRE 1 DB ÜZEMKÉPES, HÁROMKEREKŰ, • NYÍRSÉG TIP. MOTOROS ÁRUSZÁLLÍTÓT. Igénybejelentés: Telefon: 10—80, 22 mellék.
