Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-07 / 263. szám

9. oftfal KW.ET-M AG^T AROftSZ Ä (9 1971. november t Az események-krónikája: I1ETFÖ: KEDD: SZERDA: Leonyid Brezsnyev befejezte berlini tár­gyalásait. — Nyilvánosságra hozták Koszi­gin kubai látogatásáról a közös közle­ményt. Tito elnök Kanadában. — Izraelbe érke­zett négy afrikai államfő „ténymegállapí­tás” céljából. Indira Gandhi az Egyesült Államokban.— Laird amerikai hadügyminiszter Saigon­ban járt. CSÜTÖRTÖK: Közös piaci pénzügyminiszterek tárgyalá­sa Versailles-han. — A nyugat-e,urópai unió ülése Bonnban. r ENTER: Anvar Szadat átvette az egyiptomi hadse­reg főparancsnoki tisztét. — Az osztrák kormány bemutatkozott a parlamentben. SZOMBAT: Az afrikai államfők tárgyalásai Kairóban. — Közös piaci alkudozások a pénzügyi el- lentétekrőL Ezekben a napokban éppen tizenöt esztendeje annak, hogy az Egyiptom elleni an­gol—francia—izraeli invázió kudarcot vallott. Az ENSZ- közgyűlésének határozatából tűzszünet jött létre és a kék acélsisakos rendfenntartók megérkeztek a szuezi agresz- szió helyére, hogy a támadó izraeli csapatok és velük szö­vetséges brit, meg francia ejtőernyősök megkezdjék az általuk elfoglalt területek kiürítését... Talán az évforduló is teszi, hogy az arab világ most fo­kozottabb figyelemmel tekint az azóta már újra háborúhoz vezetett válságra, annak kü­lönböző megoldási kísérletei­re. Az ENSZ-közgyűlés napi­rendjén ott van a közel-kele­ti kérdés. A leszerelési vita után — valószínűleg november köze­pén — megkezdődik a szóno­kok felvonulása a világszer­vezet emelvényére. A nagy többség bizonyára el fogja ítélni Izraelt és az arab or­szágok igazáért fog kiállni, de a kisebbség — az Egyesült Államokkal az élen! — min­den bizonnyal meg tudja akadályozni, hogy a közgyű­lés valóban hatékony eszköz­höz nyúljon a Biztonsági Ta­nács emlékezetes, 1967. no­vember 22-i határozatának végrehajtására... Izrael magatartására már­is következtetni lehet Golda Meir miniszterelnök-asz- szony legutóbbi parlamenti beszédéből, amelyben eleve elutasította a válság részle­ges megoldására, illetve a Szuezi-csatorna megnyitásá­ra irányuló nemzetközi dip­lomáciai erőfeszítéseket. A héten Jeruzsálemben s Kairóban egyformán tárgyalt az afrikai államfők küldött­sége. Az Afrikai Egységszer­vezet megbízásából Léopold Senghor szenegáli elnök ve­zetésével Gowon nigériai, Mobutu kongói (illetve álla­mának új neve szerint: Zai­réi} és Ahidjo Kameruni el­nök — ki-ki a maga külügy­miniszterével együtt — arról tárgyalt, hogy megoldást ta­láljanak a közel-keleti vál­ságra. Senghor meg is mond­ta, hogy Izrael és Egyiptom között tényleges párbeszédet szeretnének, és hogy a kül­döttség még az ENSZ-köz- gyűlés közel-keleti vitája előtt elő kívánja terjeszteni a maga javaslatait. Gyakor­latilag tehát a négy afrikai államfő közvetítési kísérlet­re vállalkozott, egyfajta Jar- ring-küldetést teljesített. Holott Kairóban a négy af­rikai elnök jövetele előtt jó előre kijelentették, hogy az Afrikai Egységszervezet csu­pán „ténymegállapító” fel­adatot szabott a delegáció­nak. Az egyiptomi kormány csak annyiban köszönhette az Afrikai Egységszervezet kezdeményezését, amennyi­ben az a Biztonsági Tanács határozatának végrehajtását elősegítheti. Afrika érdeklődése a kö­zel-keleti válság iránt érthe­tő. Az arab országok fele Afrika területéh található. Izrael az utóbbi években az­zal próbálta ellensúlyozni az afrikaiak természetes rokon- szenvét az arab népek iránt, hogy gazdasági segítséget nyújtott, fegyvereket szállí­tott több afrikai országnak. (Gondoljunk csak Izrael sze­repére az ugandai puccsban!) Egyes afrikai fővárosok azért is szívesen látnák a közel- keleti konfliktus mielőbbi megoldását, mert Jeruzsálem­mel szeretnék kapcsolatai­kat szorosabbra fűzni... Az Izraelban és az EAK-pan járt delegációban egyébként olyan afrikai politikusok vet­tek részt, akik következete­sen nyugatbarátok, a volt gyarmattartó országokkal, il­letve az Egyesült Államokkal szorosan együttműködnek. Kairóban a héten összeült az ország nemzetvédelmi ta­nácsa. Anvar Szadat elnök az alkotmány adta jogával élve ténylegesen is kezébe vette az egyiptomi hadsereg irányítását és a haderő fő- parancsnokának nyilvánítot­ta magát. Az A1 Ahram, az oly annyiszor idézett és jól ér­tesül tnek számító kairói lap azt írta, hogy „a politikai, diplomáciai aktivitást fokoz ni fogja az egyiptomi kor­mány”, de emellett rámuta­tott arra is, hogy „nem le­het fisveimen kívül hagyni a közeli jövőben esetleg kato­nai megoldáshoz való folya­modás szükségességét”. Ahogy az lenni szokott, a döntőnek tekintett, minden esetre pedig valóban fontos­nak számító diplomáciai al­kudozások előtt — a hang emelkedik... Ebből azonban nem lehet egyértelmű kö­vetkeztetéseket levonni ar­ra,. hcvgv a közel-keleti váltó» megoldási kísérlete a diplo mafák kezéből — a katoná­kéba csúszna át. Versailles nem hozott bé­keszerződést a valutaháború végére — önként kínálkozik a gondolattársítás. Ahol az első világháború végén a győztes hatalmak a békefei- tételeket megfogalmazták, ott a héten a Közös Piac hat or­szágának pénzügyminiszterei semmilyen megállapodásra sem tudtak jutni arról, hogy milyen feltételek alapján jöjjön létre a béke az ame­rikaiak és a „hatok”, illetve az USA és az egész tőkésvi­lág közti pénzügyi háború­ságban. Rómában aztán a külügyminiszterek találkoz­tak az Európai Gazdasági Kö­zösség miniszteri tanácsának ülésén. November 23-ra ösz- szehívták a „tízek klubja” újabb tanácskozását is. (Ez a tíz leggazdagabb tőkésor­szág: az USA, Japán, Kana­da, Nagy-Britannia, Svédor­szág és a közös piaci „hatok­ból” áll.” A cél a nyugat-eu­rópai valuták és a jen felér­tékelése — ezt követeli az amerikai kormány, és az amerikai importra kivetett 10 százalékos pótvám eltörlé­se — ez a japánok és a nyu­gat-európaiak igénye. Ho­gyan? Nemcsak a forma nincs még meg. A szándék is hiányzik. A hét sok más érdekes ese­ményt hozott mindezeken kí­vül: gondoljunk csak arra, hogy első ízben számolhattak be előrehaladásról az NDK és az NSZK államtitkárainak tárgyalásain; hogy kijelölték a kínai ENSZ-delegációt, amelynek összetétele aít-á enged következtetni, hogy a Kínai Népköztársaság aktív részt k'ér a világszervezet munkájából. Végezetül estsék szó Viet­namról: Laird hadügyminisz­ter saigoni látogatása kap­csán ismét csak azt számol­gatják Washingtonban, ho­gyan és mikor visszakozha­tni az amerikai hadsereg? Je­lenleg kevés híján 200 ezer amerikai katona tartózkodik Dél - Vietn amban és 560 ezer tonna hadianyag van ott. Azt mondják, hogy a jövő év közepéig 40 ezerre fogjál csökkenteni a katonák lét­számát, a hadianyagból pe dig havonta 20—40 ezer ton­nát visznek haza. Ebből ki tűnik, hogy az amerikai fegyver, lőszer, stb. fele Vi ebnamban marad. A háború folytatására, ha az amerikai ak hivatalosan csupán „ta­nácsadóként” szerepelnek is a háború „vietnámizálása” éppúgy folyik tovább, mint maga a háború. Pálfy József Magyar vezetők üdvözlő táviratai november 7. alkalmából L. 1. BREZSNYEV elvtársnak, a Szovjetunió Kommunis­ta Páptja Központi Bizottsága főtitkárának; N. V. PODGORNIJ elvtársmak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökség^ elnökének; % A. N. KOSZ1GIN elvtársnak, a Szovjetunió miniszterta­nácsa elnökének, MOSZKVA. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évforduló­ján a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a forradalmi mun­kás-paraszt kormány és az egész magyar nép nevében forró, elvtársi üdvözletünket és jókívánságainkat küldjük önöknek és a testvéri szovjet népnek. A Szovjetunió Kommunista Pártjának vezetésével, a le­nini úton haladva fél évszázad alatt nagyszerű eredménye­ket ért el az új, kizsákmányolás nélküli társadalom megte­remtésében, a kommunizmus építésében. Az SZKP XXIV. kongresszusának határozatait valóra váltó szovjet nép ki­emelkedő sikered a népgazdaság, a kultúra és a tudomány fejlesztésében egyaránt szolgálják a Szovjetunió felvirágoz­tatását, valamint a szocializmus, a haladás és a béke ügyét az egész világon. _ A magyar nép a Magyar Szocialista Munkáspárt veze­tésével, pártunk X. kongresszusának határozatait megvaló­sítva munkálkodik a szocializmus építésén. Barátságunk és sokoldalú együttműködésünk a Szovjetunióval legszilárdabb támaszunk ebben a munkában; ezért törekszünk minden erőnkkel testvéri kapcsolataink fejlesztésére. Az MSZMP, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa és kormánya, az egész magyar nép tevékenyen támogatja a Szovjetuniónak a szocialista országok egységéért és összefor- rottságáért vívott harcát, a nemzetközi béke és biztonság, a népek közötti barátság és a nemzetközi együttműködés erő­sítését szolgáló külpolitikáját. Nagyra értékeljük a Szovjetunió állhatatos erőfeszítéseit a leszerelés, a fegyverkezés korlátozása, az európai enyhü­lés érdekében. Közös törekvésünk, hogy kontinensünk népei létérdekeinek megfelelően előmozdítsuk az európai biztonság megszilárdítását. Pártunk a jövőben is aktívan részt vesz az SZKP-nak és a többi testvérpárfcnak a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom egységének megszilárdítására, a világ haladó erői antümperialista akcióegységének kiszélesítésére irányuló erő- feszi léseiben. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulója alkalmából szívből kívánunk újabb sikereket a testvéri szov­jet népnek a kommunista társadalom építésének nagy mun­kájában. KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Szocialista Munkáspárt . .r-.r — • Központi Bizottságának első titkára LOSONCZI PÁL, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke FOCK JENŐ, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke Ünnepi ülés Moszkvában A Nagy Októberi Szocia« lista Forradalom 54. évfor­dulójának alkalmából szom­baton ünnepi ülést rendeztek Moszkvában. A Kreml kongresszusi pa­lotájában megjelentek a szovjet főváros vállalatai dolgozóinak képviselői, a forradalom veteránjai, tudó­sok, kulturális, társadalmi személyiségek, államférfiak. Az elnökségben foglalt he­lyet Leonyid Bretswyev, Alekszej Koszigin, Nyikolaj Podgornij, valamint a kom­munista párt és a szovjet kormány több más vezetője. Az ülésen Viktor Grisin, az SZKP Politikai Bizottságá­nak tagja mondott beszédet, amelyben méltatta az októ­beri forradalom 54. évfordu­lóját. Szadat afF'fcal államfőkké! tanácskozott A Nílus partján fekvő kairói Hilton-szállóban szom­bat délelőtt megkezdte ta­nácskozását Anv’ar Szadat egyiptomi köztársasági elnök és az afrikai egységszervezet közel-keleti missziójának négy tagja: Senghor szenegá­li, Gowon nigériai, Ahidjo kameruni és Mobotu Zairéi elnök. Anvar Szadat kifejtett« E»"!’-'tom álláspontját a je­lenlegi válság megoldásáról. Amíg Izrael nem vonja ki csapatait a megszállt arab területekről, nem lesz béke — mondotta az egyiptomi el­nök. Dr. Ajtai Miklós Kubába utazott A kubai forradalmi kor­mány meghívására szomba­ton reggel. hivatalos baráti látogatásra Kubába utazott dr. Ajtai Miklós, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja. • Társaságában utazott Marjai József kül­ügyminiszter-helyettes, dr. Szalai Béla külkereskedelmi miniszterhelyettes, dr. Lénárt Lajos mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszterhelyettes, dr. Tétényi Pál, a Magyar Tudományos Akadémia fő­titkárhelyettese. A küldöttség búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megjelent dr. Tímár Mátyás, a Miniszter­tanács 'ein ökihelyettese, Vár­konyi Péter, a Tájékoztatási Hivatal elnöke, XJdvardi Sán­dor, külkereskedelmi minisz­terhelyettes, dr. Szita János, a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Bizottságának titkára, dr. Jánossy Lajos, az MTA alelnöke és dr. Oszt- rovszki György, az OMFB elnökhelyettese. Ott volt Car­los J. Pérez, a kubai nagykö­vetség ideiglenes ügyvivője. Dr. Ajtai Miklós miniszter­elnök-helyettes Kubába uta­zása előtt nyilatkozott a lá­togatás céljáról. — Küldöttségünk feladata kettős. Egyrészt az együtt­működési bizottságban első­sorban gazdasági és műszaki kérdésekről tárgyalunk. Sze­retnénk egyebeik között • nö­velni cukorimportunkat, s ez a törekvésünk — úgy gon­doljuk —■ barátainknak is megfelel. A két ország között erőteljes kooperáció van ki­alakulóban; ennek az együtt­működésnek az alapjait ta­valy budapesti tárgyalásaink során már leraktuk, most az együttműködés fejlesztésére, újabb területekre való kiter­jesztésére törekszünk. — Utunk másik célja po­litikai jellegű, a két ország általános kapcsolataival függ össze; látogatásunk hazánk és Kuba viszonyának, erősö­dő kapcsolatainak további javítását szolgálja. Andrzej Zbych: Kh$6 kapitány Lengyelből fordította: Varsányi István 66. — Nem, még nem. Éppen jelenteni szeretném... —nem fejezte be. Ring mintha me­gint megfeledkezett volna róla. — Mi nem játszunk az ellenséggel, Elken kisasszony. Német vagy? — Nem — Anna Maria fel­állt. — Az amerikai hírszer­zés tisztje vagyok. Kloss nem tudta visszatar­tani mosolyát. „Kolléganő”. El kell ismerni, hogy bátor. Tehát úgy döntött, hogy va ( banque-ot játszik. És Ring? Vajon, hogy viselkedik majd Ring? Meghökkent. Tagadást és kérlelést várhatott. Olyanok, mint ő is, gyakran kiesnek a szerepükből, ha előre nem látott helyzetbe kerülnek. — Vagy úgy — mormogta —, az amerikai hírszerzés tisztje! És mióta van a mi hadseregünkben? — És a választ be sem várva, Kloss- hoz fordult: — Elhelyezték ezeket az SS-ben, mert ott nehezebb hozzájuk férnünk. És hogy nyerhettük volna meg a háborút? Kloss, a helyzet komolysá­ga ellenére, ismét elmosolyo­dott. Arra gondolt, hogy azért nem szeretne Ring bőrében lenni. — Semmiféle kérdésre nem óhajtok válaszolni — jelen­tette ki Anna Maria. — Majd én kiszedem belő­led... Miért jöttél Bischofsfel- dére?, — Randevúm volt veled — hangzott a válasz. — Ez a lány nem esik ki a 1 szerepéből. Kloss ránézett Ring arcára; bíborpiros volt. Az ezredes azonban nem rob­bant ki. Kloss nagyon jól ér­tette, hogy ha most nem negyvenötöt írnának, Anna Maria Elkenre' nagyon szo­morú sors várna. Akkor azonban biztosan ő is más­ként viselkednék. — Micsoda bizalmaskodás sziszegte Ring. — Mi majd leszoktatunk a szemtelenke­désről, szép kisasszony. — Már nem lesz idejük. — Főnökeim — Anna Maria tel­jesen nyugodt hangon, tár­gyilagosan szólt —, meg­hagyták, hogy ismerkedjem meg Ring ezredessel. A tör­zsön akkor nem volt elegen­dő idő ahhoz, hogy alaposab­ban megismerjük egymást. — Érdekes. — Feletteseim Ring ezre­des józan eszére számítanak — folytatta Anna Maria. — Különben éppen eleget tud­nak önről és értékelik a ke­leten szerzett tapasztalatait. — Minthogy Ring hallga­tott, még hozzátette: — Adj ‘ egy cigarettát. Amikor Ring szó nélkül elővette zsebéből a cigaretta- tárcáját és megkínálta Anna Mariát, Kloss egyszeriben megértette, hogy a helyzet­ben fordulat állott be, még­hozzá előre nem látott for­dulat, amelytől most tartani kezdett. Elken kisasszony jól játszott, ügyesen és tüstént kihasznált minden helyzetet. — Az edelsbergi várban — kezdte a lényegen mindenfélé beveztés nélkül — elrejtetted a wroclawi Abwehrstelle archívumát. Ring nyomban reagált. Az ütés túl erősnek bizonyult. Kinyitotta pisztolytáskáját és a fegyver után nyúlt. Kloss ugyanezt tette, bár még nem tudta, mit csinál, ha Ringnék kedve támad rálőni a lányra. Anna Maria azonban jobban ura volt a he), ♦ ;etnek, mint Kloss gon­dolta. — Ne butáskodj — mondta a lány. — Tudtad, hogy Bis­chofsfelde az orosz övezetbe tartózik. Hogy hagyhattad az annyira fontos okmányokat az oroszok keze ügyében? Nekik akartad biztosítani az archívumot, mi? — Lehet, hogy most a lány akarta át­venni a kihallgató szerepét? — Senki sem tud meg semmit az archívumról — -T- mondta. Ring. — Te pedi^ elpusztulsz. (•folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents