Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-07 / 263. szám

txm «VFOMPAM 863. SZAB* ÄRA I FORINT 1971. NOVEMBER 7, VASÁRNAP Éljen november 7., a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulója ! Népünk boldogulása szorosan kapcsolódik a Szovjetunió sikereihez Koszorftzási ünnepség a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél Gáspár Sándor Gáspár Sándor, a Ma­gyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságá­nak tagja, a Szakszerve­zetek Országos Tanácsá­nak főtitkára szombaton este a rádióban és a te­levízióban méltatta a Nagy Októberi Szoci­alista Forradalom 54. év­fordulójának jelentősé­gét. Kedves elvtársak, bará­taink! A munkásembereknek szer­te a világon két igazán nagy, közös ünnepük van. Az egyik május elseje, amikor az em­bert emberré nemesítő műn* kát, s ezzel együtt a terem­tő, alkotó embert ünnepük, hirdetve a dolgozó milliók összefogását és egységét az egész világon, a közös célért: a kizsákmányolásmentes, bé­kés életért, az osztály nélküli társadalomért. A másik ünnep november hetedike, amikor már az új világ születését, az első mun­káshatalom létrejöttét ünnep­ük a dolgozó emberek az egész világon. Az egyik ünnep tavaszi: a vetés ideje; a jövő elképzelé­seinek, a ' kizsákmányolás­mentes emberi életnek, a munkásosztály reményeinek ünnepe. A másik: őszi ünnep, A betakarításé, a megvaló­sult reménységeknek, az első munkásállam létrejöttének ünnepe. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom bizonyította be először, hogy van kiút a válságok, nyomorúságok, há­borúk sötétségében; hogy a burzsoázia ereje, hatálma is véges; hogy a győzelem tuda­tában lehet felvenni a har­cot az elnyomók, a kizsákmá­nyolok ellen; hogy a mun­kásosztály forradalmi pártja vezetésével, az adott történel­mi helyzetet kihasználva, győzelemre tudja vinni a dolgozók ügyét. A magyar munkásosztály követte a történelmi példát, i Nem rajta múlott, hogy ez 1918-ben nem sikerült, mert a nemzetközi imperializmus vérbe fojtotta a magyar mun­kások forradalmát. De a szovjet hatalmat nem tudták leverni! A szabadsá­gért és békéért harcoló orosz- országi munkások és parasz­tok hősies küzdelme, amelyet a világ munkásainak szolida­ritása támogatott, meghátrá­lásra kényszerítette a nem­zetközi burzsoáziát. Létre­jött az első proletáré Ham. Azóta a szocializmus világ- rendszerré vált. A munkás- osztály ügye, a szocializmus eszméje feltartóztathatatla­nul halad az egész világot át­fogó győzelem felé. Ma ötvennegyedszer emlé­keznek meg a világ haladó erői, a 'kommunisták, a mun­kások, a parasztok, a dolgo­zó emberek, a népmilliók a történelem új korszakát meg­nyitó Nagy Októberi Szocia­lista Forradalomról. Ma ün­nepel a világ. Ünnepelnek a szocialista országok népei, köztük mi, magyarok is. Hálatelt szívvel, rádió- és televízióbeszéde november proletár internacionalista meggyőződéssel emlékezünk a nagy októberre, a bolsevik pártra, a szovjet népre, a hősökre, akik a legtöbb áldo­zatot hozták az emberiség haladásáért, és felmérhetetlen segítséget nyújtottak a mi népünknek is. Ünnepelnek a tőkésorszá­gok dolgozói, akik nehéz kö­rülmények között küzdenek a társadalmi haladásért. Ünne­pelnek azok a népek, amelyék már kivívták önállóságukat és az új társadalom felé ve­zető utat keresik. Kedves elvtársak, bará­taink! Ha visszatekintünk a tör­ténelmi mércével mérve alig villanásnyi időszak alatt meg­tett útra, amelyet a földke­rekség első munkásállama tett meg, akkor láthatjuk csalt igazán, milyen páratlan lehe­tőségeket nyit meg a kizsák- ményolásmentes, új társada­lom, a felszabadult dolgozók alkotó erőinek, cselekvő kész­ségének, képességeinek ki­bontakozása. A Szovjetunió — kiheverve az intervenciói és polgárhá­borús évek okozta károkat, majd a második világháború, a fasiszta agresszió okozta mérhetetlen pusztításokat —■ a béke és a szocializmus nagy­hatalmává lett, az űrkorszak, az atomévszázad szocialista világhatalmává, A Szovjetunió a legnagyobb erőfeszítéseket teszi, hogy a vüág ama részein, ahol a leg­súlyosabb a helyzet, Indokína térségében és Közel-Keleten, a haladó erők, a népek javá­ra oldódjék meg a válság. Európa biztonságának, az európai népek békés együtt­működésének ügye elsősor­ban a Szovjetunió, a szocia­lista országok békepolitikájá­nak eredményeként ma már a gyakorlati megvalósulás fe­lé halad. E következetes bé­kepolitika útjelzői: a szov­jet—nyugatnémet és a len­gyel—nyugatnémet szerző­dések aláírása, valamint a négy nagyhatalom Nyugat- Berlinre vonatkozó megálla­podása. A világ előre halad. Igaz, ez a haladás nem mentes a zökkenőktől. Olykor a tör­ténelem vargabetűket is ír. Az élet bizonyítja Lenin meg­állapítását, hogy a szocialis­ta forradalom nem egyetlen csata, hanem a legkülönbö­zőbb1 gazdasági és demokra­tikus átalakulásokért folyó harcok egész korszaka. A döntő azonban az, ami az ob­jektív tényekből, a nemzet­közi erőviszonyok alakulásá­ból, a történelmi és társa­dalmi fejlődésből fakad; a világ egésze a szocializmus irányába haladt Kedves elvtársak! Amikor a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról emlékezünk, büszkén tárjuk a világ elé mai életünket, ha­zánk fejlődését is. Sikerek­ben gazdag esztendők van­nak mögöttünk és a jövő, a távlat, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa felrajzolt, biz­tos és biztató. A szocialista építésnek, a társadalmi rend­szerünk fejlesztésének nagy­szerű programja, a termelési viszonyok, a gazdaság, a kul­túra kibontakoztatásának, né­pünk, munkásosztályunk, pa­rasztságunk boldogulásának programja. Hazánk felemelkedésén dol­gozunk — nem kevés siker­rel. És ha eredményeinkkel elégedetlenek vagyunk, ez azért van, mert tudjuk : a szo­cialista rendszer még na­gyobb lehetőségeket nyújt, amelyeket jobban ki kell használnunk. A szocialista építőmunka forradalmi lendülete most a hétköznapi tettek milliónyi mozzanatában fejeződik ki: a hatékonyabb' gazdálkodás­ban, a, fegyelmezett, a terme­lékenyebb munkában és áz ennek következményeként ja­vuló életkörülményekben, szocialista hazánk és életünk becsülésében, az emberi tisz­tesség széles körű tömegigé­nyében. A dolgozókat mindig a ten- niakarás, az áldozatkészség jellemezte. Kezük munkájá­val, szellemi képességeikkel, tehetségűkkel, minden ere­jükkel gyarapítják . hazánk gazdaságát. A ma emberét a napi tettek avatják hazafivá, forradalmárrá. Az alkotó, te­remtő milliók mindennapos cselekvése a szocializmusért, a tettek, a magatartás és csak azután a szavak — ez nap­jaink forradalmisága! Amit elkezdtünk negyed­századdal ezelőtt, azt még nem fejeztük be. Mai célunk a szocializmus teljes meg­valósítása, ami ugyanabból a forradalmi meggyőződésből fakad, amelyet népünk a fel- szabadulást követő években megismert és magának vall. Nem veszett és nem veszhet ki a lelkesedés, a szocializ­mus győzelmébe vetett hit. Ez a hit és ez az érő táplálja, hevíti a dolgozó milliókat tör­ténelmet formáló tennivalóink elvégzésében. Soha nem volt még ilyen időszerű megszívlelni a költő szavát: „Hirdessük: itt nem boldogul más, csak aki alkot, aki munkás!” Az igény megfogalmazása is ezen az alapon történik: szo­cialista hazánk fejlődése min­denkitől saját munkájának még jobb elvégzését követe­li. Ez természetesnek látszik, de mégsem olyan egyszerű. A mi társadalmunkban ma még együtt van a jó a rosz- szal. Kísért bennünket a múlt: a maradiság, az önzés, az anyagiasság. Ezek eUen cselekvőén fellépni mind­annyiunk kötelessége. A társadalomban is, mint a természetben, óvjuk és ápol­juk, neveljük a hasznosat és nemeset, mégis kinő meUet- tük a gaz. A természetben ezek ellen a harc gyomirtás­sal folyik. Ez szükséges a tár­sadalomban is. Ne kapjon él­tető napfényt, táplálékot semmi, ami káros, haszonta­lan a társadalom, az emberi közösség számára. 7. alkalmából A mi rendszerünk a jónak, tisztességesnek, társadalmi­lag hasznosnak biztosít zöld jelzést, szabad utat. Még több napfényt, éltető erőt a dolgo­zó millióknak, a szocialista brigádtagoknak, a társadalmi munkában részt vevőknek, akik érzik, értik és tudják: csak a becsületes, a jól vég­zett munka maradandó, és a munkáshatalom csak a ma­radandónak állít emléket. Kedves elvtársak, bará­taink! Szilárdan hisszük, hogy né­pünk boldogulása szorosan kapcsolódik a Szovjetunió to­vábbi sikereihez, politikai, gazdasági, katonái erejének növekedéséhez. Közismert, hogy pártunk mindig hű volt és marad a marxizmus—leni- nizmushoz. Ez határozta meg pártunk és kormányunk vi­szonyát a Szovjetunióhoz és kommunista pártjához. A mi pártunk elvi kérdésekben ren­díthetetlen. Ebből következik elvi, politikai egységünk ál­landó erősítése a Szovjet­unió Kommunista Pártjával. Áz első győzelmes munkás­hatalom ötvenegyedik szüle­tésnapját köszöntve orszá­gunk, népünk, munkásosztá­lyunk együtt ünnepel az egész haladó emberiséggel. A dolgozó emberek lelkében, szívében különösen mély ba­ráti és testvéri érzelmeket éb­reszt a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom évfor­dulója, a Szovjetuniónak, a béke és a szocializmus világ­hatalmának születésnapja. Amikor a mai nagy ünne­pen szívből köszöntjük a Szovjetunió testvéri népeit, munkásosztályát, kommunis­ta pártját, nagyszerű az az ér­zés és tudat, hogy velük és a szocializmust építő többi or­szággal együtt haladunk a Nagy Októberi Szocialista Forradalom nyitotta úton a közös cél, a szocializmus, a kommunizmus megvalósítá­sa felé. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-pa­raszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa — a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom 54. évforduló­ja alkalmából szombat dél­előtt koszorúzás: ünnepséget rendezett a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél. A magyar, szovjet és vörös zászlókkal díszített téren •több -száz fővárosi lakos • gyűlt össze az ünnepi ese- meny megtekintésére. Az » emlékművel szemben a nép­hadsereg díszegysége sora­kozott fel, csapatzászlóval. A koszorúzást ünnepségen . részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi' Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Ta­nácsának- elnöke, Fock Jenő, av forradalmi munkás-pa­raszt kormány elnöke, továb­bá Aczél György, Apró An­tal. Benke Valeria, Biszkn Béla, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Hemes Dezső, Né­meth Károly és Nyers Re­zső, a Politikai Bizottság tagjai, Óvári Miklós, a Köz­ponti Bizottság titkára. Olt volt a Központi Bizottság, az Elnöki Tanács és a kormány több tagja, politikai, gazdá­sági, ’kulturális és társadalmi életünk sok más veze­tő személyisége. Részt vett az ünnepségen a buda­pesti diplomáciai képvisele­tek számos vezetője és tag­ja. Elhelyezték a megemléke­zés virágait a’szovjet, az NDK, a lengyel, az EAK, a csehszlovák diplomáciai kép­viseletek, a Hazafias Nép­front, a SZOT, a KISZ, a partizánszövetség, az MSZBT, valamint az üzemek és intézmények képviselői. A- koszorúzás! ünnep" as Intemacionálé "hangjai után a katonai díssegység elvonu­lásával ért véget, Megyei kü’döfiség utazott a Szovjetunióba Ukrajna Kommunista Párt­ja Kárpátaljai Területi Bi­zottságának meghívására szombaton megyed delegáció utazott Ungvárra, a novem­ber hetedikéi ünnepségeikre. A delegáció vezetője dr. Tar Imre, a Magyar Szocialista Munkáspárt Szabolcs-Szat- már megyei Bizottságának első titkára.; Tagjai Gyúró Imre, a megyei tanács , el­nökhelyettese és Tóth Jolán, a Nyíregyházi Gumigyár alapszervezeti KlSZ-tátkára. A küldöttséget elkísérte a határra Kállai Sándor, p megyei pártbizottság titkára és Orosz Ferenc, a megyei tanács elnöke. Beregszászi kórus Mátészalkán Háromnapos vendégszerep­lésre szombaton Mátészalká­ra érkezett a beregszászi ta­nítói kórus. A kilencven ta­gú ének-, zene- és táncegyüt­tes, viszonozva a mátészalkai pedagógus énekkar ez év ok­tóberi szóvjetunióbeli ven­dégjátékát, három előadást tart a járásban. Szombaton délután a Nagy* Októberi Szocialista Forradalom 54. évfordulója alkalmából a mátészalkai járási művelődé­si központban kiváló dolgo­zóknak, szocialista brigád- vezetőknek mutatja be mű­sorát. Este a mátészalkai kó russal együtt közreműködött a városi díszünnepségen. Az együttes vasárnap Porosaimén lép fel. A sze­replések közötti időben meg­tekinti az árvíz sújtotta te­rületet, ellátogat a tyukodi termelőszövetkezetbe. Nyíregyházán, a Felszabadulás téri szovjet hősi emlékműnél szombaton délután ko­szorúzás! ünnepséget rendeztek. Az MSZMP Szabölcs-Szatmár megyei Bizottsága, Nyíregy­háza város és a nyíregyházi járási bizottsága nevében (balról jobbra) Varga Gyula, a nyíregyházi városi pártbizottság első titkára, Aleksza László, Kállai Sándor, Ekler György, a megyei pártbizottság titkárai és Tóth Ernő, a nyíregyházi járási pártbizottság titkára he­lyezte el az emlékmű talapzatán a megemlékezés és a kegyelet koszorúját. (Hammel Jó­zsef felvétele) Vltf■ PMLElAüJAIrEOYESOUETEXI

Next

/
Thumbnails
Contents