Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-27 / 280. szám

Polgári védelem

Me«lék.etünk a Polgári védelem megyei parancsnokká« ának tájékoztatója

Jó e^ünmukődcs Tlizalökön

Beszélgetés ér. Bérivé lisztével, a nagyközségi tanács elnökével

A siker óra i

jó előkészítés

Eredményes volt az egészségügyi alegységek gyakorlata

Nehéz gyakorlatot hajtottak Végre a közelmúltban a polgári védelem nyíregyházi egészségügyi alegységei. A feladat az volt, hogy az al- e-'"ségek rendkívüli körülmények között gyakorolják a korábban elméletben elsajátított ismereteket. A rendkívüli körülményeket az jelentette, hogy nehéz terepen (az egyik nagy építkezésen), közművek és világítás nélkül, este kellett végrehajtani a gyakorlatot

A körülmények megfeleltek egy feltételezett kárterület nehézségi fokának, ezért különösen nagy gondosságot igényelt az előkészítés. A gyakorlatot nehezítette a hideg, szeles Időjárás is.

Az előkészítés főbb mozzanatai: a gyakorlat teljes szakmai megszervezése, kidolgozása után azoknál a vállalatoknál ahonnan alegységek vettek részt a gyakorlaton, a gazdasági vezetőkkel és párttitkárokkal részletesen megtárgyalták a feladatokat, segítséget kértek a gyakorlat jó lebonyolításához. Több vállalattól a vezetők később részt is vettek a gyakorlaton.

A további felkészülés két- if inyú volt. Egyrészt biztosítani kellett ez alkalmas területet. Ennek kiválasztása után megszervezték annak szükséges felszerelését, hogy a korlat során a segélyhelyeket, szükségvilágító berendezéseket rendelkezésre tudják bocsátani. Ez a munka sikerrel járt: megfelelő kár- terület-imitáció volt, a teljes elméleti anyag részletes Ismeretére szükség volt, hogy ott a kitűzött feladatokat — betegszállítás, elsősegélynyújtás és egyéb, az egészségügyi alegységek feladatkörét jelentő munkát — egy Valósághoz hű, erőt. ügyességet. találékonyságot igénylő terepen el tudják végezni.

A színhely előkészítésével párhuzamosan az alegységek gondos felkészítéséhez is hozzáláttak. A résztvevők többsége már törzstagnak számi- tott. az elméleti tudás mellett több-kevesebb gyakorlati ismerettel is rendelkeztek. A sérültimitációt viszont olyanok látták el, akik most kapcsolódnak be az egészségügyi szakszolgálat munkájába. Ezzel az volt a cél, hogy maguk is résztvevői legyenek annak a munkának, amelyet később nekik is végezni kell, így a kiképzés elején sem lesz idegen számukra az egészség- ügyi szakszolgálat munkája.

Gondos előkészítést végeztek az alegységparancsnokok. Erre azért volt szükség, mert a szeles, hideg idő, a terep nehézségi foka, a világítás hiánya, mind-mind megnövelte a baleseti veszélyt, holott a szervezés célja éppen az volt, hogy a gyakorlaton részt vevők ne sérüljenek meg. A feladatokat a beosztott állomány és az alegyságparancsnokok jól oldották meg. Ugyancsak megfelelően ismertették a feladatokat is, így a résztvevők többsége tudatosan, jól végezte el a kitűzött munkát. A politikai előkészítés során a legfontosabb az volt, hogy a beosztott állötnány minden tagja megértse: nemcsak tanteremben vagy jó Időben szükséges gyakorolni polgári védelmi ismereteiket, hanem kedvezőtlen terep- és időjárási viszonyok között is. Tudásuk csak így lehet teljesítményképes. egy adott esetben csak akkor állhatják meg helyüket, ha a felkészülés során ezeket a nehéz feladatokat Is számításba veszik. <*”akoroljék.

A gvakorlat megtartása azt bizony í tóttá: egészségügyi

alegységeink képesek a bonyolult helyzetben is végrehajtani nehéz feladatokat, lehet számítani munkájukra, eddigi kiképzésük eredményes volt.

A sikerhez hozzájárult az is, hogy a vállalatok vezetői nagy megértéssel és figyelemmel kísérték a gyakorlatot. Segítettek a meleg ruházat, a védőitalok, egyes helyeken a közlekedési eszközök előteremtésében.

Az orvos hétköznapjai

ö és társai voltak a felszabadulás után újjászerveződő egészségügy első hírnökei a magyar falvakban. Tizenöt esztendeig volt körzeti orvos dr. Nagy István. Igazi próbatétel volt a hivatás mellett. Valójában Nagy István az első éveket átgyalogolta, átéjszakázta. Csaknem mindig úton volt. Nyírkáta, Nyírvasvári, Nyírmeggyes és Nyír- császári között Akkor. 1945 júniusában, amikor Katára került, ekkora volt a körzet.

Es az óriási kiterjedésű szétszórt tanyavilág. 20 kilométeres körzet. S ha egyszer egy elhagyott tanyára hívták, oda bizony volt eset, mikor csak gyalogosan, mikor rozoga szekéren vagy csak lóháton jutott el, s beletelt egy nap is. mikorra visszakerült a faluba.

Földes, fagyos, havas dűlő- utak, erdők kísérték útjait, ö vallja:

— Munkaidőmnek több mint a felét gyalogosan vagy szekéren, lóháton tömöttem betegtől jövet, vagy szülésbe' menet.

9000 ember egészségügyi ellátása volt a gondja. S emellett néha még a szomszédos körzetben is kisegített. S minden útjára vitte magával a kézi gyógyszertárat is. Vi- gasztalt, agitált, receptet írt. gyógyszert adott. Ki gondolt akkor még szülőotthonra? Kinn a tanyán szültek az anyák. Évente a négy köz ségben 200 szülés volt.

— És legtöbb esetben este mentünk. Kinn éjszakáztunk, » egyik tanyáról hívtak a másikra.

Otthon napokig nem is látták. Nehéz, de szép munka volt. Nem bánta meg. És fia, ifj. dr. Nagy István most abban a körzetben teljesít szolgálatot, ahol egykor az apa kezdte. Csak persze a körülmények és a feltételek megváltoztak. Ugyanabban a házban, rendelőben dolgozik, amelyben az apja egykor. Ezt a házat a fa7u lakossága építette „kalákában”, az orvossal együtt.

— Ehhez a körzethez ma már csak Nyirkáta tartozik. Egyetlen falu Nem gyalogol, nem kerékpározik, orvosir- nok. körzeti ápolónő és védőnő van. Ők segítik a munkában — magyarázza az apa.

Lánya is szigorló orvos, ö is Szabolcsba jön haza.

— Gondolom neki is jut egy munkahely, kell az orvos Szabolcsba — mondja dr. Nagy István akit a becsület és a tisztesség, a hivatássze- rete> emelt 1960-ban a tárás: főorvosi rangra. Ezt a posztot töltötte be 1965-ig Kisvárdán. azóta pedig szükebt oátriámban Mátészalkán, a tárásban, S bár iárási főorvos. sok az elfcn'altsága nem szakította men kapcsolatát a faluval. Nylrkátávai és lakói val. akik minőin szeretettel várják haza Hogyne hiszen immár a negyedik ciklusban válas'tottnk újra tanácstagnak. Tizenhárom eszt<*ndese 'ágfa a megyei tanácsiak * ?? érin volt a menyei tanács egészségügyi áVa^d* bízott sálának a titkára Jelenten Is ttok és szép feladatot lát el. A megyei

A községen áthaladó gép- köcsik vezetői talán még bosszankodnak Is a földhá- nyásoktól összeszűkült utcák miatt. Pedig ami itt épül, arra büszke minden tiszalöki: csatornázzák a községet. Az első falu a megyében, ahol ebbe belevágtak, kevés ilyeh van még az országban is. Az iparosodás kézzelfogható jele ez. Mellette a számszerű bizonyíték: a munkaképességű lakosságnak már csak tizenhat százaléka dolgozik a mezőgazdaságban, a többi az iparban és egyéb munkahelyen. A gazdag történelmi múlttal rendelkező települést 1970. január elsejével nyilvánította nagyközséggé a megyei tanács 27/1969. számú határozata. A község múltjáról, jelenéről és jövőjéről beszélgettünk dr. Borivó Lászlóval, a nagyközségi tanács elnökével, a terület polgári védelmi parancsnokával

— Mint tözsgyökeres tiszalöki, bizonyára jól ismeri a község keletkezésének történetét is?

— Hivatalból Is kötelességem foglalkozni vele. Hiszen az új tanácstörvény értelmében a most készülő tanácsi szervezeti és működési szabályzatának tartalmaznia kell a történelmi adatokat is. Tiszalök ősrégi település. Lakossága olyan néptörzs maradványa, amely még a honfoglaláskor települt itt le. Hiteles adat van arról, hogy Tiszalök a XVI. század végén város volt.

— A község lakói részt vettek az 1848—49-es szabadságharcban. Ott voltak Budavár ostrománál Is. A vár fokára 1848. május 21-én Sebő Rektor és Kiss Sámuel tiszalöki honvédek tűzték ki a nemzeti zászlót. A Tanács- köztársaságért áldozta fel életét Márton Ferenc és No- vák Gyula. 1944. november elsején szabadult fel a község.

=----------rr—-------r ■ , ..........:

tanács tervgazdasági bizottságának a tagja.

Es itt van a megnövekedett járás. 38 község egészségügyét irányítja a hozzájuk tartozó egészségügyi intézményekkel együtt. Lelkes és fáradhatatlan. Irigylésre méltó energiával dolgozik, s egész környezetére, munkatársaira az az ügyszeretet, hivatástudat jellemző, ami erre az emberre.

Kisugárzó hatását érzi az

egész lakosság. Amióta e poszton dolgozik, azon tevékenykedik, hogy a lakosság egészségügyi a'apcllátása állandóan javuljon. Ezt jelzi áz is, hogy a korábbi 18 helyett most 26 orvosi körzet van. Kilátva orvosokkal. Az ő idejében még egy körzeti orvosra 5—8 ezer ember jutott, most 2950. Kiváló eredményeket értek el a csecsemőhalandóság csökkentésében. A gondozói körök számát tízzel növelték.

Dr. Nagy István gondolt az

öregekre is. Szabolcsban elsőnek vezette be a magára maradt öregek szociális gondosát a megyei tanács egészségügyi os-’fábiávak a senítséné vei. Jelenleg 8 öregek nanközí otthona működik. Emellett bárom nagyközségben:

Nagyecseden, Mérken és Csenoerben megszervezte az öreoe.lz bé-i gondozását {s Társadalmi és tsz-gondozónők is segítik az öregek ellátását gondozásó*.

S eovik legfontosabb iel- adatávak tartja dr. Nagy István a polgári védelm1 "gés zségügyi szakszolgálat szervezését és irányítását. Említi, elérték azt, hogy ma már a tanácsok teoits*nével minden nagyobb településen

HAJÓK A TISZALÖKI RENDSZERBEN.

— Hogyan alakult az élet ezután?

— A közigazgatást a politikai pártokból alakult nemzeti bizottság vezette. Tavasszal megtörtént a földosztás, 917 kisparaszt család kapta meg ősi jussát. Az első termelőszövetkezet 1949- ben alakult meg és először 1952-ben, majd 1960-ban lett termelőszövetkezeti község Tiszalök. Az öt termelőszövetkezet tavaly egyesült, s azóta is Szabadság néven működik. Járási székhelytgészségügyi alegység van.

— A községi egészségügyi

szolgálatok parancsnoki

munkájában aktívan részt vesznek a körzeti orvosok, a polgári védelmi kiképzések vezetését is nagyrészt ők végzik. Ennek tulajdonítható elsősorban, hogy az alegységek felkészültsége kiváló — mondja. — Munkájuk eredményét mutatja az is, hogy ma már a polgári védelmi munkában mind több pedagógus is részt vesz. ,

Szívügyének tekinti ezt a munkát. Gondoskodik arról, hogy magas színvonalú előadásokat tartsanak a körzeti orvosok. Említi, hogy ezek haszna különösen a tavalyi nagy árvíz idején mutatkozott meg. Az egészségügyi szolgálat tagjai szakszerűen végezték el a feladatokat.

Vajon hogy jut erre is ideje ennek a nagyon elfoglalt embernek?

— Jutni kell. Munkánknak

ez szerves része. Aj ismereteket, tanultakat nemcsak adott ese*ben tudjuk hasznosítani. hanem a Járványos betegségek megelőzésében az oltásokban. minden olvan ese*ben amikor tömegegészségügyi feladatokat kell elvégezni.

A noioári védelmi parancsnokoknak jelentős szerevük van a falvak általános e"Asz- ségüoui kultúr*tépik a nőve lésében Süvítik ellenőrzik a munkarAd-imí ba' ''S'tvAdel- mi és az óvó revd-nhót-iok betartását Körtém fik xd-»k a 'i>itstpi„t^ rv./‘nteremt*ré ben g mind— ss ^u-srónhen reve kev** Első Számú tsfévnlő'a a sikerek szerény kovácsit dr. Nagy István járási főorvos.

ERŐMŰ MELLETTI ZSILIPként a község 1970. június 30-ig működött, azóta a nyíregyházi járáshoz tartozik.

— Ekkor a lakosság körében volt bizonyos fokú le- hangoltság, de ezen már túl vagyunk. Hiszen látják, hogy a fejlődés nem állt meg. Épül a HÓDIKÖT üzeme, az orvosi rendelő, a szennyvíz- csatorna, a két óvoda mellé épül a harmadik, a szakközépiskola és gimnázium segítségével tervezzük megvalósítani a textilipari szakképzést. Tovább fejlődik a vegyesipari vállalat, a vegyes ktsz, jelentős számú dolgozót foglalkoztat az erőmű, a duzzasztómű, a hajózsilip és a hajójavító. A művelődési háznak nyolc, a könyvtárnak tizenkilenc községre van hatása. Tiszalök központi fekvése folytán igen nagy vonzási körzettel rendelkezik. Ez is indokolja a kereskedelem gyorsabb ütemű fejlesztését.

— Ez a gyors ütemű

fejlődés nagyobb tempót követel a polgári védelem területén is.

— Természetes dolog, hogy a megváltozott helyzetet úgy a polgári védelem törzsének és a szakszolgálati egvségek- nek is figyelembe kell venni. Annak idején a járás közigazgatásilag is erős öt községből állt. Ez jó feltételeket teremtett a polgári védelem tennivalóinak az elvégzésére. Ennek a munkának Tl- szalökön — a pártbizottság, a tanács és a nolrtá-i védelem jó együttműködése következtében — tradíciója van. Kitűnő adottságok vannak a gyakorlati munka értékelésére. az irányítás elemzésére. A területi átalaku- 'ást figve’embe véve olvan szakszo'gálati egységeket hoztunk létre, amelyek megfelelnek a jelenlegi követelményeknek. Az ioar feilődése következtében néldául az állategészségügyi és növényvédelmi tennivalók meghatározó jellege másodlagos lett Szükség lett viszont befogadási. egészségű évi, sebesült- szállító és mentő szakszolgálatok létrehozására, gondoskodni kellett a beosztottak kiképzéséről továbbképzésé- rőL

— Hogyan vélekedik a polgári védelmi tennivalókról a lakosság?

— Az emberek általában tisztában vanhak a polgátá védelem jelentőségével, áz érdeklődés jó. Sikeresen megtartottuk az alapozó, a tíz, majd a 15 órás oktatásókat. A lakosság számára előírt oktatáson az arra kötelezettek 99,4 százaléka megjelent. Ez kiemelkedően jó eredmény. Mindinkább érvényre jut az az elv, hogy a polgári védelem szerves része a honvédelemnek, de szerepe, jeléntősége van elemi csapás esetén is. Csak egyet lehet érteni azzal a párt- és kormányhatározattal, amely az elkövetkező ötéves terv során a honvédelmi törvény és a polgári védelemről szóló határozat alapján a lakosságnak a legmagasabb szintű kiképzését írja elő. Szükséges, hogy a lakosság a termelőmunkában való részvétel mellett mindent megtegyen azért, hogy a honvédelem e fontos területén mindenkor helytálljon. Szükség van olyan emberekre, mint például Kulcsár Miklós szakaszparancsnok, vagy Kukoly József rajparancsnok, akik a hatvanadik életévük betöltése után is szívesen vállalják ezt a munkát. Elismerést érdemel az egészségügyi szak- szolgálatnál tevékenykedő dr. Korompai Károly és dr. Lip- ták András is, akik fáradhatatlanul adják át tapasztalataikat

* ö ■"

— Mi a tapasztalat ma ij kiképzési évad előkészítéséről?

— Rendben, fegyelmezetten zajlik. Újra ellenőriztük a kiképzésben sészt vevőket, hiszen egy bizonyos fluktuáció természetes, indokolt. Hiszen ezeket kor, kiskörű gyerek, terhesség és munka- hely-változtatás okozta. Legnagyobb mérvű volt a cserélődés az egészségügyi szakszolgálatosoknál, hiszen többségük nő. Feladatuk az, hogy a feltöltött állomány átképzése minél előbb megtörténjen. Az általános jó hozzáállás mellett — sajnos — akadtak néhányan, akikkel szemben szabálysértési eljárást kell indítanunk. A polgári védelem ugyanis nem? csak társadalmi munka, hanem jogszabályon alapuló kötelesség. Ezt követeli az egyén és a lakosság érdeke. Ilyen értelemben tájékoztatjuk erről a vezető beosztású embereket is. Néhány üzemben szükség lesz arra, hogy a szemléleten változtassanak, hiszen a vezetők ezen a területen is felelősek a tennivalók végzéséért

— Mit tart a legaktuálisabb feladatnak?

— A ml területűnkön most a legsürgősebb feladat a polgári védelmi szervezet kialakítása úi üzemünkben, a HÓDIKÖT-nél. Ezenkívül további egészségügyi alegységeket szervezünk. Hozzákezdünk az úi hatszáz férőhelyes szakosított szarvasmarhatelepen a szükséges állat- és növényvédelmi alegységek szervezéséhez is. Már tart a sebesültszállító és mentő szakszolgálat állományának továbbképzése. Az a véleményem, hogv az egészségügyi szakszolgálatnál még lobban meg kell szerveznünk a gyakorlati foglalkozásokat, elsősorban az elsősegélynyújtásból. a kötözés módszereiről. Helyesnek tartom egyébként. hogv a szakszolgálati beosztottak számot adnak a leadott anyagból, s aki jól ..vizsgázik", az már csak az úlat tanul!a. Ez arra ösztönzi a hallgatókat hogy minél előbb elsajátítsák a tananyagot