Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-27 / 280. szám

9. tUSsí KfrTrF WÄHTÄWflSWHf = POLGÁR! VÉDELMI !PT. nWmfog ffc H lakosság védelmének lehetőségei Az utóbbi időben a polgári védelemben egyre többet le­het hallani a kitelepítésről, mint a lakosság védelmének ' új formájáról. Különösen sokat hallot­tunk erről az elmúlt évben az árvízvédelmi munkála­tok során, amikor a fenye­gető árvízveszély elől a la­kosságot kitelepítették. Az is ismertté vált, hogy a kitelepítés, mint védelmi forma bevált, mert megte­remtette a kitelepülök szá­mára a szükséges biztonsá­got, s a polgári védelmi szerveknek ezt az intézke­dését a lakosság nagy meg­értéssel és támogatással fo­gadta. Az ország felkészítését szervező és irányító vezetők ma is azt vallják, hogy a lakosság védelme az egész állam fennmaradását bizto­sító egyik legfontosabb té­nyezője. Ha az ember meg­marad, akkor mindent meg­mentünk, helyreállítunk, „de elveszünk, ha az embert nem tudjuk megmenteni.” Egyéni és kollektív módszerek Ezt az álláspontot tükrözi & kormány polgári védelem­ről szóló határozata is, amely többek között kimondja, hogy az ország lakosságának védelmét egyrészt a támadó fegyverek hatásai ellen az egyéni és kollektív védelem, másrészt a kitelepítés útján kell megszervezni és biztosí­tani. Más szavakkal: a lakos­ság védelmét az egyéni vé­delem feltételeinek megte­remtésén túl — a kollektív védelem módszereinek alkal­mazásával, ezenbelül is a kollektív életvédelmi létesít­mények (óvóhelyek) építésé­vel, illetve a távolsági vé­delemmel, azaz kitelepítéssel kell biztosítani. A védelmi módszerek so­rában tehát az óvóhelyépítés és a kitelepítés ma már első helyre került. Hiba lenné azonban azt gondolni, hogy ez a két té­nyező külön-külön is bizto­sítani képes az ország lakos­ságának védelmét, hogy akár az óvóhelyépítés, akár a ki­telepítés önmagában meg tudja oldani a lakosság élet­védelmét. Nem, mert itt a két tényező együttes hatásá­ról van szó. Ma már ugyanis elég sok ismeretet szereztünk arra vo­natkozóan, hogy megállapít­suk, — éppen a korszerű tá­madóeszközök megléte, azok kiterjedt és pusztító hatásai következtében — az állam­polgárok védelmét pusztán csak életvédelmi létesítmé­nyek, óvóhelyek, szükséglet- védelmi létesítmények útján már nem vagyunk képesek megoldani, mint ahogyan egyetlen ország sem a vilá­gon, mivel az ehhez szüksé­ges műszaki, gazdasági és anyagi lehetőségeket a hadi- technika fejlődése messze túlhaladta. A lakosság életvédelmi létesítményekkel való ellátá­sát azonban nemcsak ez ne­hezíti, hanem az a körül­mény is, hogy a városok (amelyek elsősorban gyűjtő­pontjai a hadigazdaság szempontjából is nagyon fon­tos ipari létesítményeknek, üzemeknek, gyáraknak) la­kosságának száma egyre erő­teljesebben és gyorsabban növekszik, s ezzel a fejlődés­sel az előbb említett okoknál fogva az óvóhelyépítés egyre kevésbé tud lépést tartani. Pánik nélkül Ugyanakkor — a súlyos veszélyhelyzetek tapasztala­tait elemezve — megállapít­hatjuk azt is, hogy veszély- helyzet esetén az exponált területeket a lakosság egy jelentős része, belső indíté­koktól vezettetve, saját el­határozásából is elhagyja így volt az a II. világháború idején is, s még inkább így lenne egy esetleges újabb háború kirobbanása eredmé­nyeként is. mert a tömeg- pusztító fegyverek meglété­nek és alkalmazásuk lehető­ségének tudata a tömegek­ben feltétlen megteremtené az ilyen belső indítékokat. A feltételezések szerint tehát Ilyen esetekben tömeges la­kóhelyelhagyásra lehetpe szá­mítani. Az ilyen nem irá­nyított és nem szervezett tö­megmozgásoknak pedig sú­lyos következményei lehet­nek; szervezetlenség, kapko­dás, pánik, anarchia stb., amelyek a védelem nehéz óráiban semmiképpen sem engedhetők meg. A tervezett és tudatosan szervezett kite­lepítéssel pedig mindezt el lehet és el is kell kerülni. Mindebből azt a következ­tetést vonhatjuk le, hogy a lakosság védelmének előbb említett két módszerét — az óvóhelyépítést és a kitelepí­tést — ha nem is egyenlő mértékben — de egyfor­mán alkalmazni kell. Azo­kon a területeken, ahol a lakosság a feltételezések sze­rint — nincs kitéve a köz­vetlen támadás veszélyének, s védelmét inkább a másod­lagos hatások ellen kell biz­tosítani — ott elsősorban az életvédelmi létesítmények kiépítését szorgalmazzák, s csak másodsorban gondolnak a lakosság kitelepítésére, míg a közvetlen csapásterü­leteken elsősorban a kitelepí­tés módszereinek alkalmazá­sára készülnek fel, de ezek mellett nem hanyagolhatják el az életvédelmi létesítmé­nyek kiépítését sem. A közvetlen csapásterüle­teken a távolsági védelem előnyei közé sorolható még az is, hogy az óvóhelyépí­téssel szemben a kitelepítés sokkal rövidebb időn belül hajtható végre (mint akár egy árokóvóhely megépítése is) és gazdaságosabb, mint a különböző jellegű és osztályú élqjfvédelmi létesítmények ki­alakítása. Ugyanakkor a ki­telepítés szervezett keretet is biztosít az önkéntes és spontán tömegmozgások be­folyásolásához, aminek nem­csak óriási védelmi, hanem morális, pszichikai és nem utolsósorban komoly politi­kai jelentősége is van. Gondos előkészítés Mindent összevetve azt kell megállapítanunk, hogy a védelem módszereinek te­kintetében egyre jobban elő­térbe kerül a távolsági vé­delem módszereinek alkal­mazása — még annak elle­nére is, hogy a nagyvárosok, az ipar és a népesség magas fokú koncentrációját képező területek lakosságának kite­lepítésre való felkészítése, e feladat megtervezése, előké­szítése, megszervezése, a szükséges technikai eszközök és szállítójárművek bizto­sítása, a befogadás előkészí­tése, ott az élet feltételeinek biztosítása — rendkívül bo­nyolult, nagyméretű szerve­ző munkát igényel. Látható tehát, hogy a tá­volsági védelem ugyan na­gyon fontos módszere védel­mi rendszerünknek, de ez sem nélkülözheti az állam­polgárok védelmével kapcso­latos egyéb módszerek al­kalmazását. A távolsági védelem fon­tosságát hazánkban is már évek óta felismerték és a kormány döntései alapján az illetékesek, elsősorban a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága egy min­denre kiterjedő távlati terv- alapján megkezdte a kitele­pítés, széttelepítés, illetve a befogadás feltételeinek meg­teremtését; elvégezte az ez­zel kapcsolatos felmérő, ér­tékelő és elemző munkát, ennek alapján részlegesen ki­munkálták a távols_gi vé­delem megszervezésének, elő­készítésének és végrehajtá­sának irányelveit, alapelveit, formáit, módszereit és eljá­rásait, megtörtént a mind­ezeket magukba foglaló alap­tervek és dokumentációk ki­dolgozása, a szükséges nyom­tatványok, egyéb eszközök legyártása, a szükséges esz­közök, szállítójárművek fel­mérése és lebiztosítása. Hatékony intézkedések Nagy jelentőségű állomása volt ennek a felkészítő mun­kának a kitelepítést és be­fogadást előkészítő, szervező szakszolgálat felállítása, szer­vezeti bázisainak, bizottsá­gainak létrehozása, munká­juk mechanizmusának ki­dolgozása, az egész szakszol­gálat parancsnoki és beosz­tott állományának szakmai felkészítése. Ezek a munkák a tervek szerint befejeződtek. Ezzel megteremtődtek a kitelepítés és befogadás legalapvetőbb feltételei. Mindez nagy je­lentőségű, mert egy esetle­ges agresszió, vagy háborús körülmény kialakulása, lét­rejötte esetén már hatékony intézkedéseket lehetne foga­natosítani. Az elmúlt évi árvízvédel­mi munkálatok során kitele­pítési és befogadási szerve­ink kitűnőre vizsgáztak a ki­telepítés gyakorlati végre­hajtásából. Mindez azt bizo­nyítja, hogy ma már ütőké­pes és hatékony kitelepítési és befogadási szervekkel és szervezetekkel rendelkezünk. MOZAIK Phantomok a Bundeswehr- nek. Mint Laird amerikai hadügyminiszter a közelmúlt­ban bejelentette, 1972-ben 175 darab Phantom típusú va­dászbombázót szállítanak az NSZK-nak. Azt állította, hogy ezek a gépek jelentősen hoz­zájárulnak majd a nyugatné­met légierő harci erejének fokozásához. A fegyverüzlet mintegy 750 millió dollár be­vételt biztosít majd a McDon nell Dougles amerikai repü- ’őgépgyártó vállalatnak. ★ Ausztrália csökkent.. Az auszt­ráliai kormány — a kialakult tö­meghangulatra való tekintettel — kénytelen volt úgy dönteni, hogy csökkenti Dél-Vietnamban ál­lomásozó csapatok létszámát. Egvelő-e mintegy ezer katonát rendelnek haza, de mintegy 6000 ember még mindig Indokínában marad. Megbízható Információs források szerint 1969-ben és 1970- ben összesen 8000 ausztráliai vett részt a dél-vietnami harcokban. ★ Sivatagi kiképzés. Az ame­rikai tengerészgyalogos had­testnél újabban bevezették a sivatagi kiképzést is. A moszk­vai Pravda a hírrel kavcso- 'atban hoz^tfűzi: „A Wash­ingtonban nagy befolyással rendelkező izraeli lobbynak nyilvánvalóan sikerült elérnie az amerikai katonapolitika bizonyos fokú átorientálását. A Tel Avivnak nyújtott fegy­verszállítmányok és hitelek mellett most már a csapatok felkészítésében is irányt vet­tek (ha a helyzet úgy kíván­ja) a közel-keleti közvetlen fegyveres beavatkozásra.” ★ A világűr holdjai. A világ­űrben jelenleg 2500 mester­séges hold, vagy más koz­mikus test, illetve a hordoz­ható rakéták egy-egy foko­zata kering a Föld körül. Az első szputnyik 1957. október 1-én történt felbocsátása óta összesen 5308 műholdat, vagy más űrobjektumot állítottak kozmikus pályára. ★ Űj japán repülőgép. Ja pánban XT—2 típusjelzésse elkészült az első, hangsebes ségnél gyorsabb, két hajtómű vés repülőgép prototípusa Legjellemzőbb műszaki-tech nikai adatai: súlya 9.5 tonna, szárnyszélessége 7,9 méter, a gép hossza 17,8 méter Az el­ső próbarepülésnél elért leg­nagyobb sebessége 1,6 Mach/ óra. ★ Az USA Izraelnek. Rögzí­tett fegyverek és eszközök felderítésére és leküzd 'sére alkalmas, továbbfejlesztett ü fegyverrendszert szándékozik szí .ni az Egyesült Álla mok Izraelnek. Mindenek­előtt a „Ryan—147”-es típus jelzésű felderítő eszközről és az új konstrukciójú célke­reső fejjel felszerelt „föld— föld” mintájú „Shrike” raké­táról vae azé. Kislexikon ANTIDOTUM, ellenszer, el­lenméreg : valamilyen mér­gező anyag, pl. harcanyagok hatástalanítására vagy ártal­mainak csökkentésére al­kalmas vegyszer. ARZENÁL: a fegyvertár, a katonai szertár nemzetközi elnevezése. Lényegében a hadsereg készletében levő haditechnikai eszközök és felszerelési cikkek tárolóhe­lye. Többnyire műhely is tartozik hozzá, amelyben ja­vító és karbantartó munká­kat végeznek, esetleg új ha­ditechnikai eszközök fejlesz­tésével is foglalkoznak. ÁTJÁRÓ: 1. a saját vagy az ellenséges műszaki záron (aknamezőn) létesített aka­dálymentes sáv, amelyen a saját csapatok veszélytelenül haladhatnak át. — 2. a vegyi- és sugárszennyezett, vala­mint a fertőzött területeken a csapatok mozgásának biz­tosítására megtisztított (men­tesített) út- és terepszaka­szok. ATOMHARCESZKÖZ: rit­kábban használt kifejezés, olyan haditechnikai eszköz, amelynél a magenergiát pusztításra, illetve hajtó­anyagként alkalmazzák. Ezért az atomfegyvereken kívül ide sorolhatók az atomhajtású technikai esz­közök: az atomhadihajók és a kifejlesztés alatt álló atomra­kéták és atomrepülőgépek Is. ATOMREPÜLÖGÉP: elmé­letileg kidolgozott, fejlesz­tés alatt álló légi jármű: a repülőgép hajtóműveit az atomreaktorban felhevített gázzal működtetnek, ezek az elképzelések szerint torlósu- garasak, vagy gázturbinásak lehetnek. Foglalkoznak olyan vegyes üzemű hajtó­művekkel is, amelyek hagyo­mányos és atomüzemanyag­gal egyaránt működnének. — Az atomrepülőgép elsősorban különféle atomfegyvereket célba juttató, stratégiai ren­deltetésű eszközként jöhet tekintetbe. BAJONETT: a szurony francia eredetű (első gyártá­si helyéről, Bayonne városá­ról kapott), nemzetközileg el­terjedt elnevezése. A lőfegy­verre az úgynevezett bajo- nettzáras csőkötési móddal erősítik fel. Huszonkét éves a NATO, s fennállásának 21 éve alatt (1970 végéig) — hivatalos adatok sze­rint egybillió 496 milliárd 396 millió dollárt költött katonai cé­lokra. (Egybillió dollár több mint az USA-ban 1970-ben ter­melt áruk és szolgáltatások össz­értéke.) Az évi kiadás 1949-ben még csak 18 milliárd 700 millió volt, míg 1970-ben 106 milliárd 800 millió. Az összkiadások közel háromnegyedét az USA fedezte. A 12 európai NATO tagállam 373 milliárd 170 millióval, Kanada 35 milliárd 379 miUió dollárral vett részt a katonai kiadásban. ★ A világ legnagyobb heli­koptere. A V—12-es típusú gépet a Szovjetunió mutatta be a párizsi repülőgép-kiállí­táson. A 40 tonnával több, mint 2000 méter magasra emelkedett helikopter egye- iüiálló ezzel a csúcsteljesít­ménnyel. A gép 37 méter hosszú és 12,5 méter magas; négy, egyenként 6000 lóerős motorja lehetővé teszi a 200 km/óra sebesség elérését. Személyzete hat főből áll. ★ Wolfram Dorn nyugatnémet belügyminiszteri államtitkár tár­gyalásokat folytat a nemzetvédel­mi minisztériummal, hogy 50 szá­zalékkal — körülbelül 13 ezer fő­re növeli ék évente azon sorkö­telesek számát, akik a polgári védelmi erőknél .vállalt kötele­zettség esetén mentesülnek a rendes katonai szogálat alól. Je­lenleg a természeti csapások el­leni védelem területén a tűzol- óság 750 ezer fővel, a műszaki segélyszolgálat 73 ezer fővel, az önvédelmi szövetség körülbelül 50 ezer fővel, a magánsegélyezési szervezet kb 150 000 fővel tevé­kenykedik. (A Honvédségi Szemle és a Katonai Sajtószolgálat alapján.) Budapesti kezdeményezi» Képviselők a polgári védelmi parancsnokságon A polgári védelem buda­pesti parancsnoksága és a Ha­zafias Népfront budapesti bi­zottsága tájékoztatóra és be­mutatóra hívta meg a buda­pesti képviselőcsoportot. Dr. Gál Ferenc ezredes, a polgá­ri védelem budapesti törzs­parancsnoka tartott tájékoz­tatót a képviselőknek. A törzsparancsnok közölte, hogy a szakszolgálatosok és szakszolgálati alakulatok, va­lamint az önvédelmi alegysé­gek kiképzését 1972-ben kez­dik meg és 1975-ig befejezik. Az elmúlt években önkéntes jellegű, tájékoztató oktatás folyik. Ennek során a lakos­ság nagy tömegei — Buda­pesten több mint 800 ezren — egységes tematika alapján szereztek általános alapisme­reteket az ön- és kölcsönös segélynyújtásról, ezenkívül tájékoztatást kaptak a hely­ben található és a védekezést elősegítő szükségeszközök al­kalmazásáról. Az oktatás eredményességét azonban hát­ráltatta, hogy a részvétel nem volt kötelező, az előadók nem igazodtak a résztvevők felké­szültségéhez és a tematika sem alkalmazkodott az adott üzem, vállalat, intézmény dif­ferenciált feladataihoz. Mindezek figyelembevéte­lével a jövőben a részvétel* polgári védelmi oktatásban kötelező jellegű lesz. A pol­gári védelmi kiképzésbe min­denkit bevonnak, aki polgári védelmi kötelezettség alatt áll. A lakosság oktatását diffe­renciáltan szervezik meg és hajtják végre. Messzemenően érvényesítik azt az elvet, hogy a dolgozókat arra ké­szítsék fel, amire rendkívüli Időszakban előreláthatólag munkakörüknél fogva szük­ségük lesz, s arra, ami önvé­delmüket szolgálja. Az új rendszerű képzés időszakában kiadják a polgári védelmi kiskönyvtárat és a polgári, védelmi füzetet, s egyelőre kisebb példányszámban meg­jelennek polgári védelmi is­mereteket tartalmazó leporel­lók is. A tájékoztató után a buda­pesti képviselőcsoport felke­reste az egyik főváros kör­nyéki polgári védelmi alaku­latot, ahol a lakosság védel­mét szolgáló különböző tech­nikai eszközöket mutatták be a vendégeknek. Délután az egyik fővárosi polgári védel­mi objektumot nézték meg * képviselői. Kérészitej i vén u VÍZSZINTES: 1. Megfejtendő. 17. Orosz, pa­raszt. 18. Kerti szerszám. 19. Né- velős európai ország. 21. A ba­romfi teszi este (múlt idő). 23. Állóvíz. 25. Kaktuszfajta. 26. Ke­vert szil. 27. Népszerű bűnügyi regényíró, Agatha .... 31. R-rel az elején vlllamosgarázs. 32. Víznye­rő hely. 33. Elhagyott bánya, alagút. 34. Papírdaráló. 36. R-rel élő fa sokasága. 37. AS. 38. Hely­határozó. 39. Latin éljen. 41. Itatja az egereket. 42. TD. 44. EH. 45. Virág része. 47. Német fotó- filmmárka. 49. Fafajta. 51. Töké­letes, mintaszerű. 54. Germá- nium. 55. Névelős halikra. 57. NONN. 58. Tagadőszó. 60. Hely­határozó. 61. Vissza: London bel­városa. 62. LRE. 64. Megfejtendő. 66. . por és homu. 67. Szamár­hang. 68. Flour és kén. 69. EL. 71. Radon. 72. Dorgál. 73. Kávémár­ka. 75. Fejér megyei község. 77. Rádió-, tévé- és elektroszerviz. 79. Vissza: homo sapiens. 80. Egyes szám első személy + darabol. 81. Mesterséges folyópart. 82. Vissza: időjelző 83. Dobog a szive. 84. Téli sporteszköz. 85. Mint vízsz. 84 87. Okozat előzménye. 88. Vi­zi állat. 89. Török férfinév. 91. Kérdőszó. 92. Létező. FÜGGŐLEGES! 1. PL érverés. 2. Ennek okáért szülési szabadságra jogosult. 3. A vlzsz. 26., jobban keverve. 4. HT. 5. CK. 7 Mint vlzsz. 87. 8. Becézett női név. 9. Hőskölte­mény. 10. E nap. 12. AA. 13. Já­rom. 14. Nem elé. 15. Korszak ■+ ME. 16. Két b-vel kurtább. 17. Megf. 20. Megf. 22. Nitrogén, hid­rogén és rádium. 24. Közkedvelt cukorka. 27. Kalcium. 28. Intő. 29. Tejtennék. 30. ED. 33. Tábla eleje. 35. Növényi kártevő.. 38. Balaton jege teszi. 40. ö-val a végén latin tehát. 43. Majdnem Oávifi. <*&, Válogatóéi labdarú­gónk. 46. Német égy. 48. WE. 4*. Meztelen emberi alak. 50. Nen» vissza a vlzsz. 61. 52. Női név. 53. Tagadószó. 55. Becézett férfinév. 58. AISR. 59. Személyes névmás. 60. Kutyaház. 63. Megf. 65. Megf. 68. Vas és szamárium. 70. Kevert Nell. 72. FCBT. 74. Majdnem, ol­vas. 76. Régi spanyol ezüstpénz. 78. Romi kártyafigura. 84. PL S04. 86. Becézett Hona. 88. Téli csapadék. 90. Hiányos 111. MEGFEJTŐINK FIGYELMÉBE! A megfejtést a V—1. I'—20. F— 17, F—84, F—63, V—64, F—65 ad­ja. Beküldhető december 4-ig a Polgári védelem megyei parancs­nokságára (Nyíregyháza, megyei tanács.) A levelezőlapra kérjük, felragasztani a rejtvény szelvényt Is. A helyes megfejtést beküldők között a parancsnokság tíz ■— egyenként 50 fórint értékű — könyvet, iUetve könyvutalványt sorsol ki. A Kelet-Magyarország október 23-i számában megjelent polgári védelem melléklet keresztrejtvé­nyének helyes megfejtése: hó­lyaghúzó mérgező anyagok — kénmustár — lewisit — nitrogén­mustár és foszgénoxlm. Könyvjutalmat nyertek: Gom­bos László, Tarcsa Bálint, Kajor Margit. Kifor István (Nyíregyhá­za), Karászi Józsefné (Demecser), Jasku László (Százhalombatta), Tolnai Zsuzsa (Nylrbogdány), Virág Lászlódé (Kék), Dorka M. Erzsébet (Csenger), Sallal Sán- dorné (Tisztaberek). 1971. A polgári védetos XL rejtvenyszelvsnye

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents