Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-04 / 260. szám

4. ö!dal KELET-MAGYARORSZAG 1971. növemher I. Korunk mezőgazdasága „Mikroanyagokkal“ — maximális (érmés Vegyszeres gyomirtás a gyümölcsösökben A növényeik a testük fel­építéséhez, a termésérlelés­hez az oxigénen, szénen, hid­rogénen kívül legnagyobb mennyiségben nitrogént, foszfort, káliumot, ezenkívül kalciumot. magnéziumot, ként és vasat használnak fel, de már több mint negyven elemről bebizonyították a korszerű, pontos vizsgálati módszerekkel, hogy szinte nélkülözhetetlenek a növé­nyek számára. Amíg a na­gyobb arányban szükséges úgynevezett makfoeleimek mennyisége a növényekben egyenként meghaladja a 0,1 %-ot, a többi mennyisége ennél sokkal kisebb, 0,001— 0,000,01 % közé esik. Ezeket a rendkívül kis mennyiség­ben szükséges elemeket mik­roelemeknek, vagy máskép­pen nyomelemeknek nevez­zük. Ugrásszerű termésjavulás Bármilyen kevés kell be­lőlük ha ehhez nem jutnak hozzá a növények, nem ké­pesek tökéletesen fejlődni. Azonban a mikroelemhióny- ból eredő fejlődési rendelle­nességek nem minden eset­ben tűnnek fél. Ezért gya­kori, hogy az egészségesnek látszó növények mikroelemek­kel való ellátása is ugrássze­rű termésjavulást eredmé­nyez. Különösen kedvező ha­tású lehet a mikroelem-trá­gyázás, ha a növények egyéb igényeit sikerült jól kielégí­teni, mert ebben az esetben a csak kis mennyiségű anyag­felhasználást jelenítő mikro­elem-trágyázással kilókkal. sőt mázsákkal emelhető a terméseredmény. Aszály ellen — bőr A mikroelemek közül ná­lunk legtöbbet a borral fog­lalkoztak. Megállapították, hogy a virágképződéstoen és a terméskötődésben van nagy szerepe, tehát a hiánya csökkenti a termésmennyisé­get. Ezenkívül a csírázást is serkenti, és fokozza a növé­nyek szárazságtűrését, ami a gyakran aszályos nyaraink miatt különösen kedvező. A rézszulfátot rézgálic né­ven már régóta alkalmazzák a növényekben élősködő gombabetegségek ellen. Használata során felfigyel­tek arra, hogy egyes gyümöl­csösökben a gombafertőzés­től mentes fák is szebben fejlődtek és bővebben terem­tek a rézgálicos permetezés hatására. Ma már a Bala­ton menti tőzeg talajú terüle­teken 5—15 kg/katasztrális holdamként! rézgálic kijutta­tását ajánlják, mert ezzel gyorsítható a növények fej­lődése és fokozható a mag­termés. A gyümölcsfák fej­lődését gyakran gátolja a cinkhiány is, törpeszártaíró­ságot, ecsetágúságot akozva. A tünetek cinkszulfát adago­lásával megszán,tethetők. Ezek a legfontosabb hatások is bizonyítják a mikroelemek jelentőségét. Nyomelemes műtrágyák , Ennek ellenére csak újab­ban kezd tért hódítani a mik­roelem-trágyázás, mert a rendkívül kis mennyiségben szükséges anyagokat nehéz egyenletesen kijuttatni. Ez szilárd, szemcsézett, vagy por formában csak úgy old­ható meg, ha más tápelemet tartalmazó műtrágyával ke­verik el. így kapják a nyom­elemes műtrágyákat. A mikroelem-trágyázás má­sik formája a permettrágyá- zás. *7 Már egyre több eredmény bizonyítja ugyanis, hogy a növények a gyökérzetükön kívül a leveleiken keresztül is képesek kisebb mennyi­ségben különböző anyagokat felvenni. Így még gyorsabb is az anyagfelvétel, és a le­velekre került anyagok zö­me előbb eljut a növények különböző részeibe, mint azok, amelyeket a gyökerek vesznek fel. Mivel a mikro­elemekből csak csekély mennyiséget kell adagolni,, legjobb permettrágyázás for­májában kijuttatni. A külön­böző mikroelemek sokféle növényvédő szerrel is kever­hetők anélkül, hogy a hatá­suk, vagy a növényvédő sze­rek hatása csökkenne. A mikroelem-trágyázás tehát összekapcsolható a növény­védő permetezésekkel. Az újabban forgalomba kerülő WUXAL nevű szer, ami többféle mikroelemet is tar­talmaz, ugyancsak lombtrál gya, azaz permetezéssel jut­tatható ki a növényekre, és így már rövid idő után ér­vényesül a kedvező hatás. II. CSONTHÉJASOK (CSERESZNYE, MEGGY, ŐSZIBARACK, KAJSZI, SZILVA) A tudományos kísérletek és a gyakorlati tapasztalatok azt mu­tatják, hogy a gyümölcsösök, ezenbelül a csonthéjasok vegy­szeres gyomirtása az egyik leg­több gondot okozó probléma, mivel e gyümölcsfajok a növény­védő szerekre, jelen esetben a herbicidekre rendkívül érzéke­nyek. A gyomirtó szerek közül a Buvi- nol és a Gramoxone adta a leg­jobb eredményt. VÉDEKEZÉSTECHNOLOGIAI AJANLAS: Kizárólag nagyüzemekben: Buvinol (25 % Aktlnit PK + 25 % 2, 4, 5—TE) por alakú perme­teZöszer. 6—9,6 kg/ha 500—900 1/ha víz­ben, azaz: 3,5—5,5 kg/kh 300—600 1/kh vízben. Ötévesnél idősebb őszibarac­kosban. A védekezést rügyfaka- dás előtt sorpermetezés formájá­ban vitelezzük ki. 4,3—8,6 kg/ha 500—900 1/ha víz­ben, azaz: 2,5—5,5 kg/kh 300—600 1/kh vízben. Két évnél idősebb kajszltelepí- tésben. A gyomirtást állomány- kezelés formájában alkalmazan­dó. HAZIKERTEKBEN ÉS NAGYÜZEMEKBEN EGYARÁNT: Gramoxone (25 % paraquat diklorid) folyékony permetező­szer. 4,3 1/ha 750—850 1/ha vízben, azaz: 2,5 1/kh 430—490 1/kh vízben. 100 m2-re 0,43 dl 7,5—8,5 1 vízben. Csonthéjas gyümölcsösökben, sorok és sorközök gyomirtására kiválóan alkalmas. Az eredményes gyomirtás ér­dekében ajánlatos a talajt ta­vasszal a gyomok egyöntetű ke­lése miatt elmünkálni, majd az első permetezést a gyomok 10— 15 cm-es fejlettségi állapotában elvégezni. A második és szükség szerint a további permetezése­ket ugyancsak a gyomok 10—15 ym-es magasságában célszerű Végrehajtani. A gyomirtási rminkák végzésé­nél .’ a, munka- 'és balesetvédelmi óvó rendszabályokat és a várako­zási időket szigorúan tartsuk be! Széles Csaba mezőgazdasági főiskola A ma és a holnap traktora A világ gazdaságilag fejlett országai mind a nagyüzemi gazdálkodás útján haladnak, ez viszont traktorok nélkül elképzelhetetlen. A gépesített mezőgazdaság egyik fő köve­telménye az egyre fokozódó Irakfcorteljesítmény. Ezért folynak állandó kutatások a traktorok teljesítményének növelése érdekében. Termé­szetesen a teljesítmény mel­lett más szempontokat is fi­gyelembe kell venni a fejlesz­tésnél: a biztonságot, a jó út­tartást és a gazdaságosságot. A műszaki világ az időnként megrendezésre kerülő mező- gazdasági gépkiállításokon győződhet meg arról a fejlő­désről, amelyet a traktorok tervezésénél egyes államok elértek. Gumiabroncs, vagy lánctalp? A hatásfok igen fontos té­nyező a traktorok esetében. A Német Szövetségi Köztársa­ság területén például össze­sen 1,3 millió traktor üzemel. Ezeknek évi fenntartási költ­sége több, mint 2 milliárd márka. A gumiabroncsokon átvitt vonóteljesítmény ha­tásfoka kb. 47 százalék. Ha a hatásfokot 52 százalékra tud­nák növelni, az évi 100 millió márka megtakarítást jelente­ne. Gumiabroncs, vagy lánc­talp? Ez a kérdés gyakran merül fel a traktorok tervezé­sénél. Bizonyos terepeken ma is csak a lánctalpas traktorok képesek dolgozni, így egyelő­re a lánctalp nem megy ki a divatból. A vezetőfülke — munkahely Napjaink kutatása főként a traktor több célú mezőgazda­sági géppé történő felhaszná­Sűrített gázzal hajtott motor működteti a Kübányi Mezőgazdasági Intézetben kifej­lesztett új traktort. Jól látható a képen a gáztartály. lására irányul. A mezőgazda- sági gépek üzemeltetése, meghajtása ideálisan oldható meg traktorral, így a jövő­ben a traktorok mezőgazda- sági mozgó mini erőművekké válhatnak. Másrészt a telje­sítménynövekedés rohamos fejlődése összkerékhajtású, bolygókerekes-hidrosztati- kus meghajtású konstrukciók tervezésére ösztönzi a terve­zőket. A különféle hidrauli­kák mind a vezérlési, mind a kapcsolási műveleteknél szin­tén nagy szerepet játszanak. A traktorvezetők kellemet­len rezgésnek vannak kitéve munkájuk közben. Ezek a huzamos vibrációk károsak az ember egészségére. Német kutatók nemrégiben „Aero- lastik”-nak nevezett pneuma­tikus rugózású ülést szerkesz­tettek a rezgések kiküszöbölé­sére, illetőleg el viselhet őségé érdekében. Viszonylag sokat foglal­koznak a korszerű, jó kilátást biztosító, borulásbiztos, ké­nyelmes vezetőfülkék kialakí­tásával is. A traktor esetében a vezetőfülke egyben mun­kahely. A vezető egész mun­kanapját ebben tölti, a fül­kék szerkesztésénél tehát többféle Szempontot kell fi­gyelembe venni. * Traktor — vezető né{kül Érthető, hogy ergonómiai szempontok (zaj, üléskikép­zés, kényelmes tér) mellett biztonsági szempontokat is figyelembe kell venni. Milyen lesz a jövő trakto­ra? Erre a kérdésre ma még nehéz egyértelmű választ ad­ni, de több országban végez­nek kísérleteket vezető nél­küli és távirányítású trakto­rokkal. Az USA-ban nemrégiben be is mutattak egy vezető nélkül üzemeltethető mező- gazdasági traktort. A köve­tendő útnak — például a szántásnak — megfelelően a földbe, a szint alá 50—70 cm mélységben PVC-szigetelésű kábelt fektetnek. A kábel kis áramerősségű jeleket ad. Eze­ket a jelzéseket veszi a trak­tor elejére szerelt észlelőfej, amely segítségével hidrauli­kus úton hajtja végre a trak­tor á szükséges manővereiket. Különleges akkor, ha: ép, egészséges a téli alma, amely a pajzstetűtől és annak szí­vásnyomától mentes, fajtájá­ra jellemző, tökéletes alakú és színű, szedésre érett ko- csányával együtt, gondosan szedett, tiszta. Szépséghiba felülete almánként az 5 mil­liméter átmérőjű kör nagyságát nem haladja meg. Nagyságra legalább 60 milliméter, kivéve ez Ananász Renot fajtáját, amely legalább 55 millimé­ter. Legfeljebb 2 százalék I. osztályú almát tartalmazhat. Ez a meghatározás áll abban a szabvány kézikönyvben, amely szerint ebben az év­ben osztályozzák az eladásra szánt almát a termesztő gaz­daságok. A száraz, szabatos fogalmazás olvasása a laikus előtt úgy tűnhet, mintha ez néhány beavatott Szakember ügye lenne. Hogy mennyire nem így van, erre a megyei MÉK Vállalát illetékesei ad­tak választ. Tájékoztatójuk lényegét az alábbiakban kö­zöljük : A szabvány célját röviden így lehet megfogalmazni: A szabványosításnak alkal­masnak kell lennie arra, hogy mind a központi irá­nyítás mind a vállalatok kö­zötti rendezett piaci kapcso­latok megfelelő eszköze le­gyen. Ez így igaz, de Szabol cs- Szatmárban már évtizedek óta a szabvány hatással van a téli alma termesztésére is. A kertészek már a metszés­nél, a műtrágyázásnál, talaj- művelésnél, de még inkább a növényvédelemnél azon ipar­kodnak, hogy a termésük minél jobb minőségű le­gyen. Szabványnyelven ez korántsem azt jelentette, hogy a lehető legtöbb AA-s (kétás) almát nyerjenek, az új szabvány szerint pedig „különleges” minőséget ér­jenek el. Ha nem lenne a fent leírt szigorú szabvány, sok helyen bizony csak a mennyiséget szorgalmaznák. Hányszor hangzik el a gyü­mölcsöskertekben : „nehogy megperzseljétek az almát, mert nem lesz exportképes, nem veszik át különleges­nek.” A szedésnél, váloga­tásnál az igényesebb gazda­ságokban, termelŐKzövertke- zetökben annyira vigyáznak a minőségre, hogy szó sze­rint körmére néznek a sze­désnek. Hosszú körömmel — nehogy megsértsék az aknát — nem dolgozhatnak a sze­dőmunkások. Szabolcsban jól tudják mit jelent az, ha a szabványban előírtnál egy osztállyal is lentebb, vagy fentebb kerül az alma. Például a „külön­leges” és az I. osztály ára között az idén is 2 forint a különbség, de ha egy pajzs- tetűszúrás is van a gyümöl­csön, már másodosztályba kerül és még súlyosabb a veszteség. A termelést befolyásoló jelentőségen túl terméízete- sén meghatározó szerepe van a szabványnak a felvásár­lásban és az egész kereske­delmi hálózatban. A váloga­tást nemcsak színre és hiba­mentességre, hanem nagy­ságra is végzik. Az igénye­sebb exportcsomagolásban minden almának külön fakk- ja van, a papírdobozokban. Ha az egy osztályba és ládá­ba szánt almák nem egyenlő nagyságúak, akkor a kis re­keszekbe sem illenek bele. Ebből is láthatjuk, hogy még a csomagolás módja is pon­tosságra, a szabvány szerinti válogatásra kényszeríti a ter­mesztőket. Ez a munka Sza- bolcs-Szatmárban egyre több dolgozót érint, hiszen ebben az évben is az exportalmá­nak mintegy 70 százalékát maguk a termelők csomagol­ják. A szabvány szerint osztá­lyozott alma átadásánál meg­szűnik, illetve minimálisra csökken a termelő és az át­vevő közötti minőségi vita. A szabvány mindkét fél ré­szére irányadó, ettől egyik sem térhet el, Természetesen a szabvány végső célja, hogy a fogyasztó jó minőséget kapjon, illetve amilyen, osz­tályú gyümölcsöt fizet, olyan áruhoz is jusson az üzletek­ben. A szabvány termelésre gyakorolt hatását még fo­kozni lehetne, ha a termesztő szakmunkásokkal minde­nütt megismertetnék az ér­vényes szabványokat. Ez nemcsak a szedést és ma­nipulálást végző munkásokra vonatkozna, hanem azokra is, akiifc a permeteziést végzik. Tudatosítani kellene, milyen veszteség éri a szövetkeze­tét, ha perzselési folt, vagy pajzstetűszúrás miatt sorol­ják alacsonyabb osztályba a gyümölcsöt Ideális lenne, ha a gyü­mölcs-elárusító helyeken is kifüggesztenék az árusított gyümölcsiök osztály szerinti szabványát. Iigy a vevő is ellenőrizhetné, milyen árut kell kapnia pénzéért. Ez ta­lán ma még maximalizmus- nák hathat, de nem ártana elkezdeni. Ne csak a szak­emberek állapíthassák meg, vajon a kínált áru megfe­lel-e a rajta feltüntetett osz­tálynak, hanem a fogyasz­tók is. (Cs. B.) Szakkönyvtárunk Télen is zöld kertek Örök tavasz a téli zuzma- rás-kopasz kertben? — Nem, ez nem túlzás! Lehet a ma­gyar tájakon télen is zöld kertet építeni? — Igen, min­denki megpróbálhatja! Élnek hazánkban, vagy megtelepit- hetők nagy számban olyan növények, melyek szélsőséges időjárásunkat elviselik, vagy éppen kedvelik? — Valóban sokan vannak, e könyv — szerzői — Debreczy Zsolt és Csapody Vera — tanúsága szerint csak a legfontosabb fajok száma mintegy 800! Lényeges a különbség a té­len is zöld kertek növényei között? — Igen, ezért most ismerkedjünk meg e csopor­tok jellemző bélyegeivel! Általában azt mondhatjuk, hogy azok a növények örök­zöldek (sempervi rensek), amelyek leveleiket legalább két tenyészidőszakon át, vagy ennél hosszabb ideig is meg­tartják életképes állapotban. Ez egyben azt is jelenti, hogy az örökzöldeknél is van lomb­hullás, de úgy, hogy az idős levelek lehullásának időpont­jában egy, vagy több levél­nemzedék mindig ä hajtáso­kon. illetve vesszőkön marad. Tehát e növények mindig zöldek, azaz örökzöldek. Ez­zel szemben a lombhullató növények életét egy határo­zott nyugalmi időszak szakít­ja meg, amelynek tartama alatt asszimilációra, átsajátí- tásra alkalmas told lomboza­tuk nincsen. A lágyszárúak nemcsak lombozatukat, ha­nem teljes föld feletti zöld részeiket is elvesztik a nyu­galmi időszak beálltakor. Ezek között is vannak olya­nok, amelyek zölden —- szárukat és lombozatukat megtartva — vészelik át a nyugalmi kényszer állapotát, hogy a következő tenyészidő- szakban ismét aktív élet­működést folytassanak. Az ilyen lágyszárúak szintén az örökzöldek közé tartoznak. Sok növény a tél folyamán lombos marad, de tavasszal, az új levélzet megjelenésekor az áttelelt leveleik lehulla­nék. Ezek is zöldek egész év­ben, de úgy. hogy ágaikon egyidejűleg csak egy levélév­járat található: ezek a téli­zöldek (hiemvirensek). 4 szabvány felelősége Milyen a „különleges“ téli alma?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents