Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-04 / 260. szám

1971. november 4. fWlT MAflYWrtnwíö í «Mal Rövidebb „második műszak" Megnyitották a korszerű háztartást bemutató megyei kiállítást Hogyan lehet nemcsak könnyebbé, hanem rövideb­bé is tenni a dolgozó rlők második — a háztartásban végzett — műszakját? Erre keresi és adja is meg a vá­laszt a szerdán délelőtt 10 órakor Nyíregyházán, a me­gyei művelődési központban megnyitott bemutató. A megyei tanács kereske­delmi osztálya szervezésében 16 vállalat közreműködésével megnyitott kiállításon — amelyen részt vettek a me­gye és a város párt-, állami, társadalmi és tömegszerveze­teinek képviselői, a kereske­delmi vállalatok és élelmi­szerüzemek vezetői — Gyúró Imre, a megyei tanács elnök- helyettese szólt arról, hogy a korunkra jellemző felfokozott életritmus ellensúlyozására megnövelt szabad idő nem mindenkinek adja meg a pi­henés, a művelődés és szóra­kozás lehetőségeit. Mert a dolgozó nők még a gyárban, vagy hivatalban ledolgozott munkaidő után, a szabad szombatokon otthon, a ház­tartásban dolgoznak sokszor egy újabb műszakot. Ennek a fáradságos és nehéz munkának a megköny- nyítését a „második műszak­ban” eltöltött idő rövidítését kívánja bemutatni a kiállítás. A nagyteremben bemutat­ják a sütést, főzést megköny- nyítő hidegtálakat, félkész ételeket, tejtermékeket, a baromfiipar mirelitterméke­it és természetesen a húsipar . készítményeit is. Mellette a Hajdúsági Ipar­művek korszerű mosógéped, köztük a Hajdú Sztiper Auto­mata, amelyik a mosás min­den fázisát automatikusan Végzi. Mindössze a ruha és a mosószer berakása, illetve kiszedése marad a háziasz- szonyra. A gép 10 íéíe mosási programra állítható be, a textilfajták szennyezettsége szerint. És a mosás az ötszöri öblítés és a centrifugál ás már automatikusan történik. Nem maradt el a kiállítás­ról a konzervek, félkész ter­mékek használatának, elké- szí lésének bemutatása sem és nagy gonddal válogatták ősz sze a szebbnél szebb — és ol­csó — ruhákat, amelyeket a modem háztartásban dolgozó nőknek ajánlanak. A reprezentatív kiállítás 8 napig lesz nyitva. Ez alatt az idő alatt közvéleménykuta­tást is tartanak. kikérik a háziasszonyok véleményét a háztartási munka egyes ré­szeiről, kóstolókat, divatbe- mútatókat és egészségügyi előadásokat tartanak a kon­zervfélék felhasználásáról, a mosószerek emberi teistre gyakorolt hatásáról. A kiállított termékekből ítélve r!iindeh bizonnyal sok háziasszony fogadja majd meg a hasznos tanácsokat, amellyel megkönnyítheti sa­ját munkáját. És ami még fontosabb: a bemutatott ter­mékek többségének árait az átlag- és kis jövedelmű csalá­dok zsebeihez mérték. Fegyelem az utakon 52 ittas vezető jogosítványa — Kukoricát szállított az autóbusszal — Jogosítvány nélkül a motoron K. János gépkocsivezető a 4- es Volán autóbuszával dol­gozókat vitt haza Ramorsa- házára. Aztán még megtol­dotta a fuvart: az autóbusz- szal Nyírtassról kukoricát szállított — természetesen nem hivatalos utasításra. A. János gépkocsivezető az 5- ös Volán tehergépkocsijá­val Fényeslitkén dolgozott az egyik hét végén. Feltehetően gondolta, nem azért gépko­csivezető, hogy vonattal utaz­zon haza, Bökönybe, s hétfőn újra — kényelmesebb kocsi­val. 150 kilométert használta magáncélra, míg igazoltatták. 52 gépjárművezetőt ittas vezetésen kaptak rajta az el­lenőrzés során, köztük tizen­három olyan embert, akinek jogosítványát a helyszínen el is vették, mert olyan nagy­fokú volt az ittasságuk. Ki­lencvenhat járművezető sú­lyos műszaki hibás kocsikat vezetett — 35 esetben pél­dául a fékek voltak rosszak, hét esetben a kormányszer­kezet működött megbízhatat­lanul és így tovább. Volt olyan személygépko­csi is, amelynek tartályából az úton végig folyt a benzin, szinte életveszélyes volt a kormányszerkezete — s amelynek hatósági jelzéseit — rendszámtábláit, forgalmi en­gedélyét — a helyszínen el kellett venni. A közlekedési morálon te­hát bőven lehet változtatni. Legáltalánosabban így foglal­hatók össze a tapasztalatok. Nem volna szabad lehetővé tenni a közületi gépjárművek önhatalmú, magáncélokra va­ló használatát. Bármilyen jól dolgozik is valaki, nem en­gedheti meg magának, hogy száz kilométereket használja a vállalat nagykocsiját, hogy azzal a hétvégeken — nyil­ván nem először és utoljára — hazautazzon. Ezek a problémák csak egyik körét tartalmazzák, a különböző jogtalan használa­todnak. (Nem ritkák: egy délelőtt és egy délután 27 áruszállítási szabálytalansá­got fedtek fel, s 86 esetben a menetlevelek jelentős sza­bálytalanságai miatt kellett eljárniuk az ellenőrzést vég­zőknek.) A közlekedés szempontjá­ból azonban még veszélye­sebbek az ittasan kormány mellé ülők. Különösen a vontatóvezetők közül isznak sokan minden lelkiismeret- furdálás nélkül, s utánuk mindjárt a motorosok követ­keznek. Többek között itt is az erkölcsi követelményekre kell felhívni a figyelmet: mi­lyen a munkafegyelem pél­dául abban a termelőszövet­kezetben, ahol szinte minden gépjárművezető „bekap egy­két felet’1 a kora hajnali munkába indulás előtt. Na­gyon kevés az olyan terme­lőszövetkezet, ahol kellő eréllyel meg tudták akadá­lyozni ezt. Ugyanebbe a kategóriába tartoznak azok az emberek, akik a rendőrjárőr jelzésére nem akarnak megállni, fon­dorlatokkal akarnak kibújni az ellenőrzés álól; Ezen a hét végi ellenőrzésen is több olyan eset volt, amikor az ellenőrzés elől elmenekülni szándékozó — többnyire mo­toros — jogosítvány nélkül, ittasan vezetett. Mindezek sú­lyos veszélyt jelentenek a közlekedés biztonságára. Csakúgy, mint azok a gép- kocsi-túlajdohosok, akik jár­műveik műszaki állapotát annyira elhanyagolják, hogy azzal bármikor balesetet okozhatnak, nem urai a ve­zetésükre bízott járművek­nek. A háromévehkénti ha­tósági műszaki vizsgával ál­talánosságban megoldották a problémát. Azért általá­nosságban, mert vannak, akik a három év után is szinte ki­fogástalan állapotban viszik kocsijukét a műszaki szem­lére, mások viszont már egy­másfél év után is jelentős ja­vításokkal tudnák csak elfo­gadhatóvá tenni. És sajnos ezek közül is sokan kivárják a három évet, s ezzel nem­csak a maguk, hanem mások biztonságát is veszélyeztetik, akaratukon kívül is állandó baleseti helyzetet teremtve maguk körül. Nem szólunk itt külön azokról, akik rendszeresen megszegik a közlekedési sza­bályokat. Sajnos, számuk elég magas: a szabálysértések kö­zött gyakori a gyorshajtás, a szabálytalan előzés, az el­sőbbségi jog meg nem adá­sa. Ezeket, a forgalom biz­tonságát nagymértékben ve­szélyeztető erőszakoskodókat szigorúan büntetik, de sok­kal több van, mint amennyit a forgalomellenőrző szervek szabálysértés közben megál­líthatnak — hiszen legtöbb­jük a járőr láttán a legártat­lanabb autóssá, motorossá válik. Mellettük rendkívül nagy veszélyt jelentenek azok, akik jogosítvány nélkül vezetnek. Ezen a hét végi ellenőrzésen 41 ilyen személy ellen kellett eljárni. Bizonyítható, hogy a gyakbriatlanság miatt, „va­gánykodásból” motorozó fia­talok közül nagyon sbk okoz súlyos balesetet. A szülők­nek is jobban kellene figyel­ni: ha már motorral rendel­keznek ők, vagy gyermekük, a fiatalok virtuskodásból se haszhálhassák a járműveket, míg nincs vezetői engedé­lyük, gyakorlatúk. A baleseti krónika minden nap gazdag. Számos lehető­ség van azonban a megelő­zésre, s ebben a munkahelyi vezetőknek éppúgy* mint a közlekedésben részt vevők­nek szerepe van. M. S. MÁTÓL Új Utasellátó kombinát Nyíregyházán Ma reggel 5 órakor meg­nyílt a nyíregyházi vasútállo­máson az Utasellátó Vállalat III. osztályú bisztrója és 1 órával később a II. Osztályú étterem. A hivatalos megnyi­tó előtti napon az Utasellátó vezetői bemutatták a korsze­rű, minden igényt kielégítő vendéglátókombinátot a szakembereknek, a meghívott vendégeknek. Tóth Zoltán, az Utasellátó Vállalat debreceni kirendelt­ségének igazgatója köszöntöt­te a vendégeket, majd Tóth László, a vállalat főigazgató­ja adta át Rékai Rudolfnak, a nyíregyházi Utasellátó veze­tőjének a kombinát kulcsát. Eri követően a vendégek megtekintették az éttermet, a bisztrót, a kiszolgáló és szociális létesítményeket. Azt hisszük, senki nem akadt volna a vendégek kö­zött, aki még csak megszá­molni is Jyőzte volna az új kombinát helyiségeit. Leg­alább 10 raktár, modem gé­pekkel, gázzsámolyokkal és sütőkkel felszerelt termek, hatalmas hűtőszekrények és hűtőkamrák, tálalók, fehér és fekete mosogatók, fürdők és öltözők sorakoznak egymás után. Az étterem: vörös márvány borítja a padlózatot, a falat végig faburkolat fedi. A tér­elválasztó oszlopok is fával borítottak. Mellette különte­rem, amit különböző rendez­vények, családi események alkalmával lehet igényibe venni. Az állomásból is, de az utca fedői is egy 180 négyzetméter alapterületű bisztróba jutunk. Hideg ételek, Hálok, kávé és hatféle meleg étel — f rissen- sült — kapható itt állandóan, "hogy akinek nincs idejö beül­ni az étterembe, az is hozzá­jusson a meleg ételhez. Igaz, itt állva lehet enhi, de a fe­hér márványból készült ma­gasított asztaloknál így is ké­nyelmes az é.kezés. Két éve, hogy lebontották az 1950-ben felépített állomá­si éttermet. Amikor az ké­szült, az akkori forgalomnál?: teljes egészében megfelelt. Aztán ahogy nőttek az igé­nyek, úgy lett egyre zsúfol­tabb, nem is beszélve az elő­készítő és kiszolgáló helyisé­gek állapotáról, vagy a cuk­rásztermelő részleg zsúfolt­ságáról. 1969 januárjában aztán megszületett a döntés, meg­rendelték a terveket és no­vemberben megkezdődött az építkezés. Akkor korábbi időben állapították meg az átadási határidőt, de közbe­szólt a mült évi árvíz. Az ÉPSZER Vállalat erőfeszíté­sei ellenére sem tudta tarta­ni a határidőt. A lényeg azon­ban, hogy november 7 tiszte­letére mindennel elkészültek. 96 személy foglalhat egy­szerre helyet az első osztá­lyúnak is minden tekintetben megfelelő ti. osztályú étte­remben, 30 személyes a kü­lönterem és 180 négyzetméter alapterületű a íII. osztályú bisztró, a megyeszékhely leg­modernebb vendéglátókom­binátja. A személyzet — ígé­rete szerint — mindent meg­tesz, hogy ez a modernség ne csak a megnyitás utáni né­hány hétig tartson. (balogh) Megjegyzés: Feledékenység ? A Nyíregyházi Városi *Ta- nács V. B. munkaügyi cso­portja által tett feljelenti« alapján szabálysértési eljá­rás indult Olyan nyíregyházi vállalatok munkaügyi dolgo­zói ellen. akik. elmulasztot­ták a 17/1968. Korm. sz. ren­delet 75. §. 1. bekezdésében foglaltakat, mely szerint: a munkások felvételénél köte­lező a kiköevetítási eljárás. A fenti rendelkezés kötele­ző a munkaerő-közvetítés sza­bályozása érdekében a Sza- bólcs-Sza'tanár Megyei Ta­nács VB elnökének 550/1971. sz. rendelete alapján. A ren­delet hatálya kiterjed a me­gyében lévő valamennyi vál­lalatra, telephelyre, költség- vetési szervre, intézményre, szövetkezetre, stb. A Legfelsőbb Bíróság fel­lebbezés folytán tárgyalta a debreceni vasútállomásnál történt összeütközés ügyét. Egy csuklós autóbusz vezető­je az állomás keleti felén lévő 5. számú sorompót fel­nyitva találta, s vele szem­ben járművek közlekedtek. Sebességét csökkentve behaj­tott a kereszteződésbe, ám a síneken egy tehervonat kö­zeledett. Á mozdonyvezető, amint megpillantotta az autóbuszt, nyomban fékezett és kürtőit. A jelzésre felfi­gyelt Komlósi Sándor, 58 éves váltó- és sorompókezelő, s mivel a sorompó leengedé­séről már nem lehetett szó. a mozdony felé futva sapká­jával megállj jelzést adott. A busz vezetője, amikor észre­vette, hogy a tehervonat kö­zeledik, gázt adott, de már így sem sikerült az összeüt­közést elkerülnie. A beféke­zett mozdony beleszaladt az autóbuszba, azt valósággal kettészakította, s maga előtt tolta. Az autóbusz utasai kö­zül hárman meghaltak, ki­lencen súlyosan megsérültek, és jelentős anyagi kár is ke­letkezett. A baleset azért következett be, mert Komlósi egy másik tehervonat elhaladása után a sorompót a tilalom ellenére felnyitotta. A Legfelsőbb Bí­róság az ügyben első fokon eljárt debreceni megyei bí­róság ítéletének helyben ha­gyásával Komlósi Sándort há­rom és fél éri szabadságvesz­tésre ítélte, s öt évre eltiltot­ta a váltó- és sorompókeze­léstől. A Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra js, hogy ahol a sorompó nincs lezárva, a mögötte lévő vasúti síneken sem szűnik meg a gépkocsi- vezető körültekintési, figye­lési kötelezettsége. A szóban forgó ügyben az autóbusz vezetőjét a Legfelsőbb Bíró­ság mégis felmentette az el­lene emelt vád alól, mert a vasúti átjáró előtt — bár a sorompó fel volt nyitva, megállt, majd a gondossági követelményeknek megfele­lően, lassan haladva vezetett tovább, s a rossz látási vi­szonyok miatt nem észlelhet­te a kanyarból kihaladó te­hervonat közeledését. A rendelkezés 2. pontja ki­mondja, hogy a megye egész területén csak kötelező köz­vetítéssel létesíthetnek új munkaviszonyt azok a mun­kavállalók, akik utolsó mun­kaviszonyukat „kilépett” munkakönyvi bejegyzéssel szüntették meg és azok a munkavállalók, akik egy éven belül 2, vagy több al­kalommal, saját kezdemé­nyezésük alapján felmondás­sal szüntették meg munkavi­szonyukat. A kötelező közvetítésre vo­natkozó rendelet megszegése szabálysértésnek minősül és 3000 forintig terjedő pénz­bírsággal büntethető. A rendelet megszegése miatt az egyik nyíregyházi vállalat munkaügyi csoport­jának vezetőjét 300 forint pénzbüntetéssel sújtották. Enyhítő körülményként vet­ték figyelembe, hogy hason­ló eset még nem fordult elő a vállalatnál és hogy a pénz­bírság megfelelő nevelőha­tással fog járni a hasonló szabálysértések elkövetésé­nek megelőzésére. A másik hasonló szabály­sértési eljárás az egyik nyír­egyházi gyáregységnél tör­tént, ahol a munkakönyvek nyilvántartásának ellenőr­zésekor tűnt kJ, hogy nyolc dolgozót vettek fel a kiköz­vetítés mellőzésével. „Feledékenység” lenne csúfján mindez? Aligha. In­dokolt tehát az — anyagiak­ban is — érezhető figyel­meztetés. Farkas Pál MINDENFÉLE Válaszok Szerkesztőségünk gondosait gyűjti és feldolgozza a „Min­denfélékre” érkező válaszo­kat. Nos, ezek sokfélék, ör­vendetes, hogy az ingatlan- kezelő például hamarabb in­tézkedik (kuka), mint vála­szol. A Volán ugyanakkor se nem intézkedik, se nem válaszol (Körjáralok késése, kimaradása). A városi tanács építési osztálya vegyeseit reagál (járdágödör), a fele­lősséget elsősorban a járdára hajtó járművekre hárítja. Az ézekkel szembeni felelősség­re vonásról azonban nem ír­nak. Egy bíráló megjegyzé­sünkre (hiányzik a várostér­kép) a Kartográfiai Vállalat napokon belül udvarias le­vélben válaszolt, a városi ta­nács még nem reagált rá. A túlzott szeszárusítással kap­csolatos írásokra nem reagál sönki, ügy látszik, nincsen fe­lelőse. A TITÁSZ az egyik legkorrektebb partner: érde­mi választ ad, és intézkedik is (Sóstói úti világítás, sötét útéák). Általában elmondható: á válaszolók többsége azok közül kerül ki, akik adnak a presztízsükre. Akiket bosz- szantja saját hibájuk. Remél­jük, számuk csak gyarapodni fog. „Fékon66 Az egész ország ismeri a fekete tulipánt. Ez ugyanis az agyonreklámozott Fékon- press ingek minőségi márká­ja. Örökké vasalva, hirdetik, és ezzel felcsigázzák a vevő fantáziáját. Nyíregyházán az ember hi­ába keresi azonban a fehér színű Fékonpress inget. Van szürke és más színű, csak éppen a fehér hiánycikk. A fehér ing ugyanakkor kere­sett cikk, és így a bosszúság dupla: hirdetik, mégsincs. Ahogy a rádiót és a tévét elnézi az ember, abból az de­rül ki, hogy gyártják. Akkor viszont a rendeléssel lehet baj. A lényeg: nincs fehér ing. Valaki ezért hibás. Akinek nem Fékonpress, inge, ne vegye magára. Étlap Bizonyos osztályba sorolt éttermek kötelesek meghatá­rozott ételkínálattal jelent­kezni. Feltehető, hogy ez sar­kallta a kisvárdai Halász ét­termet arra, hogy másodosz­tályú üzem lévén, ötféle le­vest írjon az étlapra. A kedves vendég, aki e hét hétfőjén egy órakor be­tért ide, nagyot csalódott. Az ötféie levesből csupán egyet tudott hozni a pincér. Pedig nem volt csúcsforgalom, nem úgy látszott, hogy egy óra le­forgása alatt felette volna egy éhes sereg az összes többi levest. Az étlap — kínálat. A gya­korlat az, hogy az ebédidő megkezdésekor ha más nem, legalább leves van... Fog A történet friss. Keddi. A nyíregyházi városi rendelő fogászatán immel-ámmal folyt a munka. Se az orvos­nő, se az asszisztensek nem törték magukat. A betegek, akik hosszú ideig várakoz­tak, epés megjegyzéseket tet­tek. Erre hangzott el két meg­jegyzés, ami figyelmet érde­mel. Az egyik szerint: ha nem tetszik, menjen maszek­hoz. A másik: nem gondolja, hogy magukért vagyunk itt? Sok kommentár nem kell ehhez. Mert ugye még azt is mondhatta volna: akinek a foga fáj, tartsa nyelvét raj­ta. Ez legalább népies. Bürget Lajos A Legfelsőbb Bíróság ítélete a debreceni vasúti karambol ügyében

Next

/
Thumbnails
Contents