Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-04 / 260. szám

fWl. "nővérnél*? I, fPET fff-WAGYÄTiOfigZÄS f. 11 <x Szocialista módon EGY SZOCIALISTA BRI­GÁD NAPLÓJÁT lapozgatva olvastam szinte egymást kö­vetően a következő két mon­datot: „Kiváló munkájáért a brigád megkapta az ezer fo­rint célprémiumot, melynek felét egyenlő arányban szét­osztottuk. a másik felét a brigádkasszába tettük... Hol­nap (szabad szombat) Kiss Lajos nyugdíjas lakásának javítását fejezi be a bri­gád. .Ilyen és ehhez ha­sonló bejegyzések gyakran fellelhetők a szocialista bri­gádmozgalom eseményeit do­kumentáló naplókban. A vállalás teljesítését jelentő munkasikerek, tanulmányi eredmények, kirándulások mellett a baráti, elvtársi se­gítségadás is gyakori témá­ja az írott soroknak. Segíteni másokon, önzet­lenül feláldozni a szabad­napot a vasárnapot — lemon­dást. áldozatot jelent. Egy tucatnyi tagot összefogó bri­gádról kiderült, hogy egyő- jük kivételével már minden­kinél végezték kisebb-na- gyobb munkát a háznál, ház körül, vagy éppen költözés­nél. S az az egy. aki még nem kért segítséget. még minden alkalommal megje­lent a közös munkán. A miértre válaszolva így felelt: ..Ma neked, holnap nekem. S ha nem kerül rá sor? Hát az örüljön aki segítheti’ EZ AZ EMBER feltehető­en nem kapja vissza azt a sok-sok segítséget, amelyet eddig adott. Mégis boldog, hogy adhat másoknak. Kol- lektív alapon, becsülettel. hogy a másik is boldogul­jon. Néhány hónappal ez­előtt a segítségadás új út­jait kezdte el egyenget,!; a megyében egy vasutas szo­cialista brigád. A munka­időn túl kirakott vagonok béréből vásárolt ajándékok­kal keresték fel a sóstód szo­ciális otthon vasutas lakóit. Hogy mit jelentett ez a lá­togatás az egyébként minden kényelemmel ellátott idős embereknek, azt nehéz len­ne leírni. Látni és hallani kellett volna ezeket a boldog embereket, akiknek az a pár óra és a későbbi, rend­szeres látogatások megköny- nyitik az öregkor sokszor kí­nos-keserves napjait. S az örömbe egy kis üröm is ve­gyül, ha arra gondol az em­ber, az otthon hány lakója lenne még boldog, ha néha­napján hozzá is eljutnának volt kollégái... Ma már aligha van olyan nagyobb munkahely a me­gyében, ahol ne lennie szo­cialista. vágj7 a szocialista brigád cím megszerzésére tö­rekvő kollektíva. Tény. hogy ezeknek a brigádoknak első­sorban a munkahelyi, tehát a gazdasági tennivalók terén van fontos szerepük. Ez azon­ban nem zárja ki a másik lehetőségét, szükségessé­gét. Szocialista módon élni azt is jelenti, hogy jó mun­kahelyi közérzetet kell te­remteni. Ehhez pedig feltét­lenül szükséges, hogy a kol­lektíva egyetlen tagja se érezze magán mértéktelenül az élet nehezét, olykor a sors igazságtalan szeszélyét. Szép példája volt a közivetett se­gítségadasnak egy nemrégi­ben történt eset. Amikor Is a tragikus körülmények kö­zött ''hunyt anya gye nekei részére indítottak gyűjtést az égjük gyárban, a szoci­alista brigádok kezdeménye­zésére. AZ ÖRÜLJÖN, AKI SE­GÍTHET. Valóban, ez a he­lyes felfogás. Mert bármeny­nyire is jólesik a segítség, a ráutaltság érzése sokak szá­mára nehezen elviselhető. S aki ad, az teheti, mert van. tud miből szakítani. S ez nem mindig az anyagiakon múlik. Sok esetben tcbbst ér néhány perc ráárés. meg­hallgatás, szívesen adott jó tanács, mint egy félvállról átadott takarékbetétkönyv. Az élet nem könnyű, s olykor mértéktelenül na­gyobb terhet rak egy-egy emberre. S ami egy ember­nek nehéz, az egy kollektívá­nak. — ha osztoznak társuk gondján — esetleg meg se kottyan. Azok a nyugdíja­sok, akiknek az eparjeskei vasutas pályafenntartók Le­nin szocialista brigádja javí­totta meg a lakást, önmaguk erejéből — talán — soha sem lettek volna erre képesek. Nekik viszont néhány órás munkát jelentett az egész. A szocialista módon élés alapfeltétele az egymás gond­jai-bajai utáni érdeklődés, a segítségadás lehetőségeinek megteremtése. Az a vezető, vagy munkatárs, aki közöm­bös a kollektívában dolgo­zóit problémái iránt, az ön­magát sem becsüli. Tóth Árpád IEGY7ET UarantáH díjazás „Lehetővé kell tenni, hogy a termelőszövetkezetek rá­térjenek a valamennyi üzemágra kiterjesztett ga­rantált havonkénti munkadí-. jazásra." (Pártkongresszusi határozat.) Ma már megyei ' tapaszta­latok hosszú sora igazolja, hogy ez az irány gyökeres és hasznos változást jelentett. Korábban általában az úgy­nevezett maradványelv ér­vényesült a tsz-ek jövede­lem-elosztásában. Előbb min­den kötelezettségét teljesí­tette a gazdaság, és végül ami maradt, az került a tag­ságnak kiosztásra. így sok szövetkezetben. főképp a kedvezőtlen adottságúakban, a tagok nem tudhatták — bármilyen szorgalmasan dol­goztak is egész évben —, hogy végül is mit kapnak az esztendő végén. Ugyanakkor az évközi előlegezés sem volt folyamatos és rendszeres. A tsz-tagok, de maguk a vezetők sem tudták mindig, hol tartanak a sokféle díja­zás káoszában. A garantáltság, a jövede- lembiztonság érvényesülése céljából — a párthatározat­nak megfelelően — a gazda­ságok mind bátrabban szakí­tottak és szakítanak a ma­radványelvvel. így a bevéte­lek felhasználása során vál­tozik az elosztás rendje: első helyre a termelés költségei kerülnek, köztük a tagok munkadíja. Csak a terhelési költségek rendezése után tel­jesíti a tsz az állam, iránti és egyéb kötelezettségeit, majd ezután tölti fel az egyéb alapokat. Azt a helyes szemléletet is igazolják a tapasztalatok, hogy az új körülmények közt, a nagyobb önállóság keretében sem engednek utat az egyenlősdinek. Nem egységesítik a munkadíjakat, a jövedelemrészesedést. Ehe­lyett a kellő differenciáltság­ra keresnek módszereket. Megyénk tsz-ei többségében megtalálható az ilyen kezdeményezés. Ezzel is ki­fejezésre jut annak elismeré­se, hogy a tagok maguk döntenek gazdálkodósuk leg­fontosabb kérdéseiben, koc­kázatot vállalnak magukra és elsősorban egész évi munká­juktól függ. milyen jövede­lemhez jutnak. A munkadíjat tehát maguk a tsz-ek garantálják. S az állam a pénzügyi feltételek megteremtésével segíti a szö­vetkezeti gazdaságokat ab­ban, hogy — ha akarják — év közben rendszeresen tud­ják a munkadíjat fizetni. A tsz-ek garantált munka­díjazásával kapcsolatban, az eredmények ellenére is, van­nak még félreértések. A ga­rantálás elve több jövede­lem-elosztási fi&nto keretében is megvalósítható’ Ezt me­gyei szinten a tapasztalatok is igazolják. Tévednek tehát azok, akik a garantált havi díjazást csak a készpénzfi­zetéses jövedelem-elosztási módszerrel együtt tudják el­képzelni vagy akik egysze­rűen azonosítják vele. Végkövetkeztetésként meg­állapítható, hogy minden jö­vedelem-elosztási formán be­lül fontos volt és annak kell lennie ezután is: a tsz-tagok kellő mennyiségű termény­hez hozzájussanak. Ez a ga­rantáltság elve mellett i: megvalósítható. Az ebből kö vetkező cél is világos rrr már: a háztáji gazdaságok nak — a szükséges kerete’ között — a megtartása, seg-' tése. Uj helyzetet teremtett ; garantált munkadíjazás e termelőszövetkezeti alkalma zottak számára is. Közelebb került egymáshoz a tsz-tagok jövedelme, munkadíja és az alkalmazottak bére. aminek különböző jelenségei koráb­ban annyi feszültséget okoz­tak. A. B. A lakosságot érinti Segítség a ■- szolgáltatás fellendítésére megyénkben Többször megállapítottuk és többször megírtuk, hogy megj'énk szolgáltatása nem fejlődött az igényekkel pár­huzamosan. A panaszok fel­sorolásával újat mondani nem tudunk, inkább nézzük meg, hogy a közelmúltban milyen intézkedések történ­tek — és a közeljövőben mi­lyen intézkedések születnek----megyénkben a szolgáltatás javításának érdekében és milyen tényezők akadályoz­zák az előrelépést. Főleg mostanában aktuális téma a szolgáltatás, hiszen ilyenkor, ősz végén van legtöbb dolga a szolgáltatóiparnak, Ponyvával letakart kocsin A Nyírbátori Építő- és Szakipari Ktsz munkájára az utóbbi időben alig érkezik panasz. Fiatal szakemberek­kel egészítették ki a ktsz lét­számát, így az is előfordul, hogy a szakemberek munká­ra várnak! A nj-írbátorialc- nál a javításra váró készülé­kek átfutási ideje igen rö­vid: 2—3 nap A közelmúlt­ban panaszos helyett elisme­rő levelet kaptak a szalmadi iskolától, mert az iskola tévé- készülékét a bejelentés utáni napon kijavították. A ktsz vezetőjének jó a kapcsolata az illetékesekkel, ígjr az al­katrészellátás is javult az utóbbi időben. Persze a tél elején itt sem fog gyorsam menni a munka. A műszeré­szek panaszolják, hogy hiá­nyos a ktsz műszerellátott­sága, több komplex generátor kellene, de legjobban hiány­zik egy speciális fedett gép­kocsi a vidéki kiszállásokhoz.. Jelenleg egy ponyvával le­takart kocsival járják a körzetet. Ez nem jó, mert mire kiérnek például egy pe- jiészleki. javításhoz, már po- ,J rósák a műszerek... Október 29-én hozták a ve­zetőség tudomására, hogy a megyei tanács 1 millió 200 ezer forintot szavazott meg a ktsz fejlesztésére. Ezt az ösz- szeget 1972-ben és 1973-ban fogják folyósítani. A tanácsi támogatás felhasználásáról később döntenek, de az már bizonyos, hogy ebben az idő­szakban korszerű műszere­ket vásárolnak és szolgálta­tásuk kocsimosóval bővül. Expressz — de meddig ? A GELKA 1. sz. nyíregyhá­zi kirendeltségének gépko­csiparkja z. közelmúltban bő­vült. Nem vezették be ugyan az expresszjavítást, de három hét óta Nyíregyházán a leg­több esetben a bejelentés napján a házhoz mennek a szerelők. Nem lehet teljes az öröm, mert ez a gyorsaság nem végleges. A kampány idején ismét nyolc napra nö­vekedhet a javításra váró készülékek átfutási ideje, al­katrészhiány esetén pedig 3Q napig is varhatnak a tulaj­donosok... Gyakran előfordul, hogy a régi készülékekhez már, az új készülékekhez, még nem lehet kapni alkatrészeket. (Ilyen például az NDK- gyártmányú porszívó.) Az ősz végi szezon idején kevés­nek bizonyul a szakmunkás- gárda és az ideiglenes lét- számfeltöltésre eddig ’ nem találtak megoldást. Pedig megoldást kellene találni mindkét hiányosság pótlására. A szezon idejére hasznos lenne nyugdíjas szakembereket alkalmazni, a kereskedelemmel pedig szo­rosabbra kellene fűzni, a kapcsolatot az alkatrészhiány megszüntetése érdekében. A tulajdonosokat ugjranis az nem érdekli, hogy miért las­sú a szolgáltatás — szak­munkás-, vagy alkatrészhiány miatt. Nekik szükségük van készülékükre és joggal vár­ják a javítószolgálat gyor­sulását. a szolgáltatás szín­vonalának emelését. ...és a kisiparosok ? A kisiparosok szolgáltatása nélkülözhetetlen társadal­munkban. Mégis nehezen kapnak működési engedélyt és műhelynek alkalmas he­lyiséget a kisiparosok. A KIOSZ nyíregyházi járási szervezetének vezetője csak hosszú harc után érte el, hogy ebben az évben öt kis­iparosnak adtak működési engedélyt a járás területén. Pedig a felmérés szerint csak Nyíregyháza területén még 300 kisiparos kellene ahhoz, hogy a szolgáltatás „expressz gyorsaságú' le­gyen... Megj’énk vezetőszervei — az anyagi lehetőségeken be­lül — sokat tesznek azért, hogy színvonalasabb és gyor­sabb legyen a szolgáltatás megyénkben. Példa erre' a nyírbátori járás támogatása és az a döntés, amely szerint a Nyíregyházi Szobafestő Ktsz állami és megyéi támo­gatással hamarosan sokolda­lú lakáskarbantartó szolgál­tató üzemmé alakul. Az utóbbi időben sok volt a pa­nasz a fehérgyarmati járás szolgáltatására. Ezen a terü­leten is előrelépés történt: nemrégiben adták át rendel­tetésének Fehérgyarmaton az új szolgáltatóházat. 1972. ja­nuár 1-től pedig a KIOSZ a, megyét három területre oszt­ja: Nyíregyházán, Mátészal­kán és Kisvárdan lesz a KIOSZ-nak körzetvezetősége. A koncentrálás — a tanácsob egyesítéséhez hasonlóan — nemcsak adminisztratív in­tézkedés lesz. a lakosság is hasznát veszi, hiszen január­tól önállóbban és hatéko­nyabban fognak dolgozni me­gyénk kisiparosai. Főleg a lakáskarbantartó részlegeket kívánják fejleszteni, de gyor­sulni fog a szolgáltatás többi ága is. A létszámhiányt ipa­ri tanulók munkába állításá­val kívánják megoldani (je­lenleg mintegy 1000 ipari ta­nuló van megyénkben), ás több vállalati szakember ré­szére kérnek működési en­gedélyt, akik másodállásban, munka után és vasárnapon­ként fogják segíteni a lakos­ság szolgáltatását. Nábrath Lajos Több, mint másfél ezer, a Szovjetunióból érkező teher­kocsi várja új gazdáját a gépjárműtechnikai vállalat nyír­egyházi telepén. A kocsik gondos átvizsgálás után kerülnek átadásra. Képünkön: Varga Zsigmond és Vas Zoltán a mo­tor működését ellenőrzi. (Hammel József felvétele) A harmadik cé és a forradalom Nem mindennapi olvas­mányban volt részem a mi­nap. A harmadik cé dolgo­zatot írt a nagy októberről — ahogy ők elképzelik. Kilenc évük romantikus lelkesedése és a mai gyerekeket jellemző eredetiség ötvöződött soraik­ban. Kommentár nélkül szedtem össze belőlük az alábbi részleteket, csupán a helyesírás dolgában tértem el az eredeti szövegtől, íme a válogatás: „1917. okt. 25-én nagy gyü­lekezet támadt a Téli Palota előtt. Nagyon hideg volt a sötét éjszakában, de ők nem fáztak, mert fűtötte őket az izgalom. Mindenki Lenint várta, aki föllázadt a cár el­len és be akart törni a palo­tába. Egy csomó emberrel ez sikerült is neki. Mikor az Auróra ágyúja megszólalt nekirohantak és betörték a kaput. Nagy verekedés tá­madt, de győzött az októberi forradalom. Attól a naptó! ka a hatolom a mienk. „A forradalom előtt a munkások, meg a gyerekek annyit koplaltak, hogy még. Erre aztán fellázadtak a cár ellen. A Téli Palota előtt volt a gyűlés. A forradalom élére Vlagyimirt választották maguknak. Alig várták, hogy megszólaljon az Auróra és az ágyú. Erre aztán megkezdő­dött a csata. Mindenki bevo­nult a palotába és győztek. Később aztán győzött a ma­gyar munkáspárt is.” „Hogyan élt régen a nép? Hát rosszul. Kevés volt a ka­ja. Leninék erre összefogtak a cár ellen. A szegényembe­rek a Téli Palota elé vonul­tak. Sokan voltak. Lenin szerzett nekik fegyvert. Mi­kor az Auróra ágyúja nagyot dördült, a cár berezelt, a ro­ham pedig megindult. Nagy harc vett a palotában. Ami­kor vége lett, a forradalom kezébe került a világ. Most már jobban élnek az embe­rek.” „Régen, a forradalom előtt nagyon rosszul ment az em­bereknek. Hogy legyen enni­való, a gyerekeknek is dol­gozniuk kellett a tőkéseknél, ahelyett, hogy a suliba jár­tak volna, mint mi. De Leni­nék meg a katonák befűtöt- tek a cárnak, összebeszéltek a magyar hadifoglyokkal és a vörösök megtámadták a fe­héreket. Az Auróra dörgésére benyomultak a Téli Palotába. Azóta övék az egész épület és békében élnek, akárcsak mi itthon.” „1917. október 25-én tör­tént, hogy sok szegényem­ber, matróz meg katona vár­ta Oroszországban az Auróra dörgését. Lenin a Téli Palota előtt tartotta a nagygyűlést. Ott beszélték meg, bogy nut csinálnak majd a harc alatt. Úgy döntöttek, hogy betörik a kaput. Be is törték. A mat­rózok .voltak az elsők, mert nekik volt a legtöbb tölté­nyük. Győzött az októberi forradalom és megszűnt a szegénység.” „Régen a nép nagyon el­nyomatva élt és a gyerekek sokat éheztek, mert a cár nem jól vezetett. Lenin erre összegj’űjtött több millió em­bert. Magyarokat is. Volt kö­zöttük katona, matróz, meg munkás és hadifogoly is jócskán. Amikor a gyűlés véget ért, nagyot dürdült az Auróra ágyúja. Ez volt a jel. Elkezdtük a támadást és be­nyomultunk a Téli Palotába. Nagy volt a verekedés, de le­fegyvereztünk mindenkit. Le­nin lett az ország vezető tagja. Egyszerre jóra fordult minden,” „Régen az emberek meg a gj’erekek annyit éheztek, hogy már alig bírták a kop­lalást. A bolsevikok nem néz­ték jó szemmel, hogy a nép nyakán ül a ronda cár. Meg­várták Lenint, aztán összebe­széltek vele, hogy megtá­madják a cárt és elfoglalják a várát. Sok fehér őrizte a Téli Palotát, de hiába, mert amikor eldördült az Auróra, mi is elkezdtünk lőni. A ro­ham is elkezdődött. Betörtük a kaput és elfoglaltuk a pa­lotát. Sok volt a halott meg a sebesülés, de győztünk. Azóta él szabadon a nép.” „A forradalom előtt nagyon éhesek voltak az emberek, meg a gyerekek. Mindig tün­tettek, meg sokat veszeked­tek. Lenin jó politikus volt. Tudta, hogy ennek a cár az oka. Azt akarta, hogy ne le­gyen az országban mindig veszekedés, összehívta az embereket és megmondta ne­kik, hogy le kell gj’őzni a cárt. Akkor rend lesz. Az emberek erre a Téli Palota eié aor.utek. Megvartáfe gajfe jelez, az Auróra ágyúja es mindenki megtámadta a pa­lotát. Olyan harc volt. hogy csak úgy füstölt. A cár is csak női ruhában tudott el­menekülni. Győzött az októ­beri forradalom. Azóta nincs veszekedés és nem éheznek az emberek.” „Régen a népeknek bizony nagj’on rossz élete volt. A gyereküknek is. Nagyon so*, kát nyomorogtak a cár miatt, mert az irigy volt és csak magának akart mindent. De Lenin kitolt vele! Úgy meg­szervezte a forradalmat, hogy a munkásnép összefo­gott. Megvárták. míg meg- dördülnek az Auróra ágyúi és nagy hajrával megindítot­ták a harcot. A matrózok is segítettek. Ők vitték a zász­lót, a magyar hadifoglyok meg a géppuskát. Mindenki megrohanta a Téli Palotát. Nagy volt az összeütközés, de győzött a nagy októberi forradalom. Ameddig élt, Le­nin volt a vezér.”

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents