Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-04 / 260. szám
KXVtn. ÉVFOLYAM 260. SZÁM ÄRA: 80 FILLÉR 1971. NOVEMBER 4, CSÜTÖRTÖK LAPÜNK TARTALMABÖÖ’ — —-- ------- m* Segítség a szolgáltatás fellendítésére megyénkben (3. oldal) Milyen a „különleges” téli alma? (4. oldal) A Legfelsőbb Bíróság ítélete (5. oldal) Nemzetközi labdarúgó- mérkőzésekről jelentjük (7. oldal) K Ö Z L E m t N ¥ a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1971. november 3-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1971. november 3-án Kádár János elvtárs elnökletével kibővített ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, továbbá a kormány tagjai, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a Magyar Testnevelési és Sportszövetség Országos Tanácsának elnöke, valamint a központi sajtó vezetői. A Központi Bizottság ülése — megvitatta és jóváhagyta Komócsin Zoltán elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának tájékoztatóját nemzetközi kérdésekről; — megvitatta és elfogadta Biszku Béla elvtársnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztése alapján az államigazgatás fejlesztéséről és az állami munka pártirányításáról szóló javaslatot. I. A Központi Bizottság a nemzetközi helyzet és külpolitikánk időszerű kérdéseit megvitatva, megállapította: A nemzetközi helyzetet napjainkban a szocializmus, a haladás, a béke erőinek fokozódó harca, növekvő aktivitása jellemzi. A magyar kommunisták, dolgozó népünk mély megelégedéssel fogadták azokat a konkrét kezdeményezéseket, aktív diplomáciai lépéseket, amelyeket a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Szovjetunió kormánya a XXIV. kongresz- szuson elfogadott békeprogram érdekében megvalósít. A Magyar Szocialista Munkáspárt, népköztársaságunk kormánya az internacionalizmus elveitől vezetve a maga részéről továbbra is tőle telhetőén részt vállal a szocializmus, r haladás, a béke ügyét szolgáló közös erőfeszítésekben. 1. A Szovjetunió és a szocialista országok széles körű, sokoldalú erőfeszítéseinek eredményeképpen javulnak a béke és a biztonság kilátásai Európában. Kontinensünk kedvezőbb politikai légköréhez nagy jelentőségű hozzájárulás a négy nagyhatalom Nyugat-Berlinről szóló megállapodása. Ezzel a nemzetközi jogi érvényű egyezménnyel a nyugati nagyhatalmak tényként tudomásul veszik Nyugat-Berlin sajátos politikai státuszát és a Német Demokratikus Köztársaság önálló állami létét. Az európai béke es biztonság tartós megszilárdításához elengedhetetlen a Szovjetunió és a Német Szövetségi Köztársaság, illetve a Lengyel Népköztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság korábban megkötött szerződésének mielőbbi ratifikálása. Elhárultak a legfőbb akadályok az európai biztonsági értekezlet sokoldalú előkészítése elől. Az értekezlet eredményeként intézményesíteni lehetne az európai biztonsági rendszert, valamint az európai államok közötti együttműködést. Ezen az úton létrejöhetnek a fegyveres erők csökkentésének és a különböző leszerelési intézkedések reális alapjai. A NATO bizonyos körei továbbra is késleltetik az európai biztonsági értekezlet előkészítését. A Központi Bizottság elítéli az európai politikai feszültség fenntartásában érdekelt erők különböző akcióit, amelyek arra irányulnak, hogy akadályozzák az enyhülést, visszaállítsák a bizalmatlanság és a hidegháború légkörét Európában. Ilyen lépésnek értékelhető Nagy-Britannia kormányának a diplomaták tömeges kiutasításával eszközölt szovjetellenes intézkedése. Ezért változatlanul szükség van a szocialista országok aktivitására, minden európai kormány konstruktív erőfeszítésére, a még fennálló akadályok elhárítására, a lendületesebb előkészítő munkára. A Központi Bizottság üdvözli Európa népeinek növekvő aktivitását az európai kormányok biztonsági értekezletének, a földrész biztonságának, országai együttműködésének előmozdítására. Pártunk, kormányunk, a magyar nép fáradhatatlanul azon munkálkodik, hogy elősegítse az európai béke és biztonság ügyét, hozzájáruljon földrészünk népeinek együttes harcához. 2. Indokínában folytatódik az amerikai agresszió. Az Egyesült Államok, miközben hangoztatja a háború befejezésére irányuló készségét, továbbra is katonai erővel, és a közvéleményt megtéveszteni szándékozó manőverekkel, próbálja elérni reakciós céljait, megvalósítani a háború „vietnamizálá- Bát”. Az amerikai kormány szabotálja a párizsi tárgyalásokat, mindeddig érdemi válasz nélkül hagyta a Vietnami Demokratikus Köztársaság és a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány javaslatait a politikai rendezésre, sőt időről időre felújítja a Vietnami Demokratikus Köztársaság elleni terrorbombázásokat. A válság megoldása kizárólag az indokínai népek képviselőivel folytatott tárgyalások és megegyezés útján lehetséges; Vietnam, Laosz, Kambodzsa népeinek háta mögött, nélkülük és ellenükre senki sem dönthet az indokínai konfliktus ügyében Hősiesen harcoló vietnami testvéreink, kezdettől fogva erőt merítenek a Szovjetunió, a többi szocialista ország politikai, gazdasági és katonai támogatásából. Az Imperializmus ellen a szabadságukért, függetlenségükért, az önrendelkezésért harcoló indokínai népek hősi küzdelmükben maguk mögött tudják az egész haladó világ szolidaritását, növekvő támogatását. A M&Brar Népköztársaság internacionalista kötelezettségeinek eleget téve továbbra is minden tőle telhető módon segíti Vietnam, Laosz, Kambodzsa bátor népeit. 3. A Közel-Keleten az imperialisták és a támogatásukat élvező izraeli uralkodó körök az agresszió következményeinek elfogadására próbálják kényszeríteni az arab államokat. Az izraeli agresszorok — az imperialisták és a különböző országokban tevékenykedő cionista csoportok közreműködésével — időhúzó taktikát folytatnak, hogy ilyen módon állandósítsák a megszállt arab területek feletti uralmukat. Ezt a törekvésüket biztos kudarcra ítéli az arab népek igazságos küzdelme, a velük szolidáris haladó erők harca, a nemzetközi közvélemény. Az imperialisták a közel-keleiti kérdésben is kétszínű, félrevezető politikát folytatnak. Az Egyesült Államok kormánya, miközben látszólag közeledik az agressziót elszenvedett országokhoz, s különböző megtévesztő javaslatokat propagál, úgymond, a válság megoldására, valójában folytatja az izraeli agresszor felfegyverzését. A Központi Bizottság, a magyar közvélemény változatlanul támogatja az izraeli agresszió felszámolására, a palesztin nép jogainak biztosítására irányuló politikai törekvéseket. Meggyőződésünk, hogy e harc sikerének alapvető feltétele az összes imperialistaellenes erők egységének további erősítése. A haladó erők közötti széthúzás és ellentét, a legkövetkezetesebb antiimperial ista erőkre, a kommunistákra mért csapás mindenkor és mindenhol az imperialista, neokolonialista és más reakciós erők érdekeit szolgaija. A Központi Bizottság ismételten hangsúlyozza a magyar nép együttműködési készségét az arab világ haladó erőivel, az imperializmus és Izrael agresszióé törekvéseivel szemben. 4. A Kínai Népköztársaság törvényes jogainak helyreállítása az Egyesült Nemzetek Szervezetében a szocialista országok és a világ más haladó erői több, mint két évtizedes következetes harcának eredménye és nagy sikere. A Központi Bizottság azzal a várakozással tekint a Kínai Népköztársaság ENSZ-ben szereplése hogy-Kína a szocialista országokkal, valamint más progresszív erőkkel együttműködve fog tevékenykedni az emberiség békéje, a társadalmi haladás érdekében. II. A Központi Bizottság az államigazgatás feljesztéséről és az állami munka pártirányításáról szóló javaslatot megvitatva, áttekintette az államélet es a szocialista demokrácia fejlesztését célzó eddigi munkát, a már életbe léptetett választójogi reform tapasztalatait, a tanácstörvény életbe léptetésével, az alkotmány módosításának előkészítésével kapcsolatos munkát. Kiemelte, hogy az államigazgatás, valamint az állami szervek pártirányításának tökéletesítése az államélet és a szocialista demokrácia fejlesztésének szerves része. 1. A Központi Bizottság megállapította, hogy államigazgatásunk alapvető feladatait megfelelően ellátja, szervezete tökéletesedett, munkája javul. Államigazgatásunk a fokozatos átalakulás állapotában van. A X. kongresszus határozatai alapján, az új tanácstörvény végrehajtásaként az igazgatási munkában, főleg az állampolgárok ügyeinek hatósági intézésében helyes irányú változtatások történtek. Miután az államigazgatás alapjaiban megfelelően működik, a feladat’ a munka rendszeres javítása és fejlesztése. A gazdaságirányítás reformja lényeges változásokat hozott az állam gazdaságszervező tevékenységében, a központi szervek feladatkörében és belső szervezetében. A gazdasági igazgatás központi szervei a reform követelményeinek megfelelően módosították munkájukat, irányitó tevékenységük azonban még nem érte el azt a színvonalat, amelyet a fejlődés követelményei támasztanak. A további munka és fejlesztés célja: hatékonyabbá, egyszerűbbé tenni az államigazgatást minden területen. A központi irányító szervek (minisztériumok, országos hatáskörű szervek) tevékenységében tovább kell tisztázni a hatásköröket, növelve az eljáró hatóságok és köztisztviselők felelősségét. Az államigazgatás központi szervei elsősorban ágazatuk átfogó elvi irányításával foglalkozzanak és javítsák a hatáskörükbe tartozó ügyek intézését. A hatáskörök felülvizsgálata során a hatósági ügyintézést — az anyagi és személyi fel tételek egyidejű biztosítása mellett — tovább kell decentralizálni azokhoz a szervekhez, amelyeknek működési területér az ügyek jelentkeznek, főleg a községi, városi és fővárosi kerületi tanácsok szakigazgatási szerveihez. Az állampolgárok törvényes jogainak és érdekeinek védelme megköveteli a hatósági ügyintézés további egyszerűsítését, a döntések gyorsítását, az ügyintézésben észlelhető bürokratizmus csökkentését, valamint a hatósági munkában a szocialista törvényesség további erősítését. Az államigazgatási tevékenység korszerűsítéséhez szükség van az igazgatási folyamatok, az ügyvitel felülvizsgálatára, kritikai értékelésére, a párhuzamosságok megszüntetésére, esetenként a döntési szintek megváltoztatására és egyes ügyviteli munkák gépesítésére. Tekintettel a feladatok komplex jellegére, hosszabb távú program kidolgozása indokolt. A Központi Bizottság megvitatta a társadalmi szervezetek (szakszervezetek, KISZ) szerepét egyes államigazgatási feladatok ellátásában. Megállapította, nagy jelentősége van annak, hogy a doLgozó nép állama építhet a társadalmi szervezetekre és tömegmozgalmakra, amelyek a szocializmus építésének negyedszázada alatt közvetlenül is részt vettek egyes állami jellegű feladatok ellátásában. Annak érdekében, hogy a társadalmi szervezetek, tömeg- mozgalmak rendeltetésszerűen tevékenykedhessenek, a szocializmus építésének jelenlegi szakaszában célszerű tehermentesíteni őket az állami jellegű feladatoktól. A rendezés elvi alapja: a kifejezetten állami jellegű feladatokat állami szervek végezzék, a társadalmi szervezetek viszont mozgalmi eszközeikkel segítsék és ellenőrizzék az állami munkát. A társadalom szociális ellátásának feltételeit a dolgozó n p állama biztosítja. A szociálpolitikai tevékenység továbbfejlesztése érdekében meg kell teremteni a szociálpolitika átfogó állami szakigazgatási és hatósági irányítását. A társadalombiztosítási munkát megfelelő irányító szerv létrehozásával a szakszervezetek, a szövetkezetek és más társadalmi szervek, valamint az állam képviselői együttesen végezzék a kormány felügyelete alatt. A szociálpolitika állami irányításának íei- lesztésével egyidejűleg továbbra is biztosítani kell az érdekképviseleti szervek, a dolgozók bevonását a célok kialakításába es megvalósításába. A szociálpolitka helyi feladatainak ellátásában fokozódjék a helyi tanácsok szerepe és felelőssége. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hpgy az állam- igazgatás fejlesztésének jóváhagyott irányelvei alapul szolgáljanak a jogi szabályozásban és az igazgatási munka korszerűsítésében. 2. A Központi Bizottság az utóbbi 15 év tapasztalatait értékelve megállapította, hogy az állami munka pártirányításának és pártellenőrzésének az említett időszakban kirnun- kált alapelvei helyesnek bizonyultak. Ezek az alapelvek: a párt a társadalom egészére, ezen belül az egész államszervezetre is kiterjedő elvi. politikai irányítást végez; a párt határozatai tagjaira kötelezőek, s a pártirányítás az állami szervekben dolgozó kommunisták és a pártszervezetek útján valósul meg; a párt biztosítja és segíti az állami szervek rendeltetesszerű működését, növeli önállóságukat és felelősségüket. A pártirányítás továbbra is ezeknek az alapelvekm k megfelelő, elvi-politikai tartalmú legyen, biztosítsa az állan.i szervek önálló döntését és felelősségét. Módszereiben az adott, körülmények által meghatározott követelményekhez igazodjék. Ennek megfelelően kell a pártirányítás módszereiben bizonyos változtatásokat eszközölni, mindenekelőtt a part és a: állami vezető szervek munkájának jobb összehangolás i' al, a helyenként fellelhető felesleges párhuzamosságok megszüntetésével. Az állami munka pártirányításának alapelveit a Központi Bizottság megerősítette és a pártirányítás módszereinek fejlesztésére vonatkozó javaslatokat elfogadta. (MTI) ÜNNEPI KÉSZÜLŐDÉS. MOSZKVA ÜNNEPI DÍSZBEN VARJA NOVEMBER 7-ÉT (TELEFOTO - T ASZS3 —MTI—KS) VILÁG PROLETÁRJAI, EGYES 0IJETEKI
