Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-23 / 276. szám
2 Mdn STAftYAtfOHS* *r! fSff. no?é?hE«r SS. Egyiplom még reménykedik a politikai rendezésben Izrael tovább taktikázik Szadat egyiptomi elnök 24 . óra leforgása alatt két ízben is kijelentette: az .országnak immáron eltökélt szándéka. ' hogy fegyveres erővel szerez- 1 ze vissza elrabolt területeit. Szadat elnök látogatást tett a Szuezi-csatorna övezetiben j állomásozó egyik katonai alakulatnál és beszédet mondott. Kijelentette, hogy az utóbbi 18 hónap folyamán Egyiptom maximális erőfeszítéseket tett a közel-keleti válság békés rendezése érdekében. Az elnök közölte, hogy a napokban találkozott Bergus amerikai diplomatával, aki • Egyiptomban az Egyesült Államok érdekeit képviseli, és kérte, juttassa az Egyesült Államok kormányának tudomására, hogy jelenleg nincs helye a tárgyalásnak. — Most — fűzte hozzá az elnök — mindennek vége addig. amíg Izrael nem válaszol Jarring ez év február 8-i emlékiratára és nem egyezik bele, hogy teljesen kivonja csapatait a megszállt arab területekről. Szadat hangsúlyozta, hogy politikai rendezés hiányában az egyiptomi fegyveres erők számára nem marad más hátra. mint hogy teljesítsék kötelességüket. Mindazonáltal az elnök nem csapta be az ajtót az igazságos békét célzó nemzetközi erőfeszítések előtt. Ezt bizonyítja az is, hogy hétfőn fogadta az Afrikai Egységszervezet küldötteit, akik békemissziójuk második fordulóját bonyolítják le Kairóban és Jeruzsálemben. Ha az „afrikai bölcsek” — Senghor szenegáli,' valamint Gowon nigériai elnök, továbbá a zairei és a kameruni államfő megbízottai — a közvetett arab—izraeli párbeszéd új rafelvételét kívánják szorgalmazni, tudomásul kell venniük, hogy Egyiptom elvi követeléseket támaszt a további dialógussal kapcsolatban. Izraelnek kötelezettséget kell vállalnia az összes megszállt ara.b terület kiürítésére, s választ kell adnia Jarring ENSZ-megbízott februári kérdőívére. Jarring, mint ismeretes. megkérdezte Izraelt, milyen feltételek mellett hajlandó kivonulni a megszállt területekről? Izrael, hogy a negatív válaszból adódó presztízsveszteséget elkerülje, egyszerűen kihagyta Jarringot a „játékból” s közvetlenül Egyiptomhoz fordult az elutasítással. Nyugati hírügynökségek jelentései szerint a Szadat-be- szédek elhangzása után sem lehetett tapasztalni a frontokon „szokatlan” tevékenységet. Az Egyesült Államok eddig hivatalos formában nem reagált Szadat beszédéire. Vezető tisztviselők nyugati hírügynökségek tudósítói előtt „aggodalmuknak” adtak hangot a legújabb fejleményekkel kapcsolatban. Abba Eban izraeli külügyminiszter vasárnap a kormány ülése után újságírók előtt „katonai fenyegetéssel párosított politikai követelő- zésnek” minősítette Szadat egyiptomi elnök szombati beszédét és hozzáfűzte, hogy Izraelnek a beszédet mindkét összefüggésben komolyan kell vennie. Ebalt ismét indítványozta, hogy a korábbi izraeli javaslatok alapján kezdjék meg a Szuezi-csatorna újbóli megnyitására irányuló tárgyalásokat és felvetette, hogy Jarring ENSZ-nagykövet égisze alatt is tárgyalásokat lehet kezdeni. Nem' nyilatkozott azonban a tárgyalások feltételéül szabott egyiptomi követelésről, a megszállt területek kiürítéséről, sőt közvetve elvetette azt, amikor kijelentette, hogy a tárgyalásokat előzetes feltételek nélkül kell megkezdeni. Ismeretes, hogy az adott körülmények között Egyiptom visszautasítja a közvetlen tárgyalások gondolatát. Dél-vietnami agresszió Kambodzsa ellen A dél-vietnami rezsim hadserege újabb inváziót indított Kambodzsa ellen. A saigoni fegyveres erők „támadó éle” — mintegy 4—5 ezer katona — hétfőn hajnalban az amerikai légierő védelme' alatt, tankok,- páncélozott járművek és teherautók kíséretében behatolt Kambodzsa délkeleti térségébe. Az intervenciósok derékhada azonban — egyes értesülések szerint — csak szerdán nyomul be Kambodzsa területére. A Reuter-iroda saigoni katonai forrásokat idézve jelentette, hogy a hétfőn megindított hadművelet részben „puhatol 3zó” jellegű. A délvietnami zsoldosok ugyanis attól teszik függővé további előrenyomulásukat, hogy a 7: számú főútvonal mentén mekkora ellenállásba ütköznek a-népi erők- (-.részéről. Tartanak attól, hogy a hazafiak elvágják őket hátországi utánpótlási vonalaiktól. Az AP jelentése szerint az agresszió „támogatására” amerikai helikopterek és katonai tanácsadók érkeztek a kambodzsai határ közelébe. mi nép, amely ‘ oly sokáig hullatta a vérét, valaha is elfogadhat egy ilyen koncepciót. Az amerikai Cornell egyetem-statisztikusai '—--■'éz is a Tegutóbbf órák Ilire — kiszámítottál?:, hogy az USA légiereje eddig 6,2 millió tonna bombát szórt Indokí- nára és Nixon elnöksége óta is többet, mint az egész második világháború idején. Nixon választások és jelentős utazások előtt áll. Azzal az ígérettel lett elnök, hogy befejezi a vietnami háborút. Egy régi latin közmondás azt tartotta, „ha békét akarsz, készülj a háborúra”. A Kambodzsa elleni leg újabb saigoni invázió is az tanúsítja, hogy Washington c gyatra féligazság szellemébe: taktikázik. Ha Nixon újr elnök akar lenni és eredmé nyesen akar tárgyalni külföldi partnereivel, előbb-utób’ meg kell értenie, hogy számára a klasszikus közmondá- fordítottja igaz: ha valóban békét akar, akkor a békére kell készülnie. HÍRMAGYARÁZÓNK ÍRJA: A legújabb jelentések szerint a saigoni rezsim hadseregének jelentős egységei ismét behatoltak Kambodzsába. Több mint 5 ezer kato-' náról van szó, akik szokás szerint az amerikai légierő fedezetével nyomultak be egy másik ország területére. Szokás szerint — mondjuk, mert az ilven kisebb-nagyobb inváziók, úgy tűnik, hozzátartoznak Richard Nixon viet- namizálási programjához. Az első ilyen, Kambodzsa elleni invázióra, mint emlékezetes, már az elmúlt esztendő májú- _ is igen alapos gyanút, hogy a vietnamizálás Nixon szótárába Vietnam, sőt egész Indokína, „dél-vietnamizálá- sát” jelenti. Tehát azt, hogy rezzenet- lenül megőrzi az amerikai befolyást, sőt jelenlétet, de mind több katonai terhet és véráldozatot áthárítani a bábrezsimek seregeire. Washingtonban nem gondolhatják komolyan, hogy a vietnasában sor került és azóta ez gyakorlattá vált. Ez a legújabb benyomulás, sajnos, újabb bizonyíték arra, hogyan érti a Fehér Ház azt a sokat emlegetett viet- namizálást a háború sújtotta délkelet-ázsiai térségben és ebből következően arra is, mennyire kell komolyan vennünk ezt az egész folyamatos fogadkozást. Miközben Washingtonból egymást követik a kincstári optimizmussal átitatott a vietnami háború közeli végét sejtető nyilatkozatok, amerikai rész- .ről minden marad ä régiben. Ahelyett, hogy a legcsekélyebb lépést tennék az amerikaiak a vietnami álláspont, tehát a józanság elemi köve- ’ telményei felé Párizsban, .ahelyett, hogy — Nixon ígé- -retei és állításai szerint — leállítanák, „befagyasztanák” a hadműveleteket, kiszélesítik azokat. Mindenekelőtt ezért kiábrándító a saigoni akcióról szóló legújabb hír: megerősíti azt a korábban A koldus Példátlanul érdekes botrány foglalkoztatja Portugália fővárosának, Lisszabon nak lakosságát. A botrány egy örökségi üggyel áll kapcsolatban. A portugál hatóságok nem tudják, mitévők legyenek 25 ezer milreis vagyonnal, mert az örökösöknek, illetve jogos tulajdonosának nem tudják kifizetni, azért, mert azok nem hajlandók a pénzt átvenni. A vagyon körüli regény Funchal-Madeira világfürdőjében kezdődött. Itt nyaralt egy portugál özvegy, senora Marinho Costa, 21 éves, fel tűnőén csinos leányával. Avenidával. A leány hamarosan megismerkedett egy Yorge Rebelo nevű, kifogástalan megjelenésű fiatalemberrel, s két hónap múlva már férj és feleségnek mondotta ki őket Lisszabon nnyakönywezetője. Köthet®“ ’ászút után a főváros mel- ’’tti kér városban szép kivillát vásároltak. Rebelo jó módú tőzsdei ügynöknek mondotta magát, a Runde Sa- da Garvalhalon van jól menő irodája. A férj minden reggel pontosan 10 órakor eltávozott hazulról és este 6- ltor visszaérkezett kocsijával. A fiatalasszony egy napon felhívta férjét telefonon, de azt a választ kapta, hogy férje éppen most ment el egy fontos ügyben. Am másnap és harmadnap is ugyanez történt: nem bírt férjével telefonösszeköttetést szerezni. A férj közben minden este azzal tért haza, hogy irodájából érkezett. A gyanakvó asszony végül elhatározta, hogy mélyére néz a dolgoknak és meglesi férjét. Egy reggel, amikor férje munkába indult, * észrevétlenül nyomon követte. Yorge R ebeién ak esze ágában sem volt az irodába menni, helyette egy Roudeira menti kis ház felé vette útját. Rébelóné lélegzetvisszafojtva várta, mikor jön ki férje a házból. Rövid idő múlva megnyílt * kapu és két rongyos ruhájú szánálomkeltő koldus lépett ki fajtá. Az egyikben nyomban felismerte férjét, aki fekete szemüvegévé — vak Schrei Moszkvába látogat Moszkvában bejelentették, hogy Walter Scheel, aZ NSZK alkancellárja és külügyminisztere megállapodás szerint november 25-én a szovjet kormány vendégeként hivatalos látogatásra a Szovjetunióba érkezik. Kozmosz—457 November 20-án a Szovjetunióban felbocsátották a Kozmosz—457 műholdat, amely a korábbi programnak megfelelően folytatja a kozmikus kutatásokat. A szput- nyik pályájának fontosabb adatai a következők: 109,5 perc alatt tesz egy fordulatot a Föld körül, maximális tí- volsága a Földtől 1229 kilométer, minimális távolsága pedig 1192 kilométer. A pályasík az Egyenlítő síkjával 74 fokos szöget zár be, a műhold berendezései normálisan működnek. Hafársértő pakisztáni repülök Az indiai kormány szóvivője hétfőn közölte, hogy 4 pakisztáni sugárhajtású vadászgép a nap folyamán két-fiá- rom kilométernyire behatolt az ország légterébe, Calcuttától mintegy 80 kilométernyire északnyugatra. Az Indiai légierő gépei tüzet nyitottak a pakisztáni vadászgépekre, amelyek azonban nem viszonozták a tüzet. A múlt havi határ menti indiai és pakisztáni 'csapatösszevonások óta India többször tiltakozott amiatt, hogy Pakisztán megsérti az ország légterét, de most először fordult elő, hogv indiai gépek tüzet nyitottak a behatoló pakisztáni gépekre. Jaroszew’cz beszéde Piotr Jaroszewicz miniszterelnök a LEMP zialona-go- rai vajdasági értekezletén mondott beszédében értékelte a két hét múlva kezdődő pártkongresszus előkészületeit. — A kongresszusi irányelvtervezet alapelveit a párt és a társadalom helyesli, saz országos vita kerekében a párttagok és pártonkívüliek egyaránt sok új javaslattal, elgondolással gazdagították. A lengyel gazdasági helyzetről szólva Jaroszewicz megállapította, hogy az elmúlt tíz hónap termelési eredményei kedvezőek. — Uj távlati tervünk célkitűzései ambiciózusak és nem '°sz könnyű dolog teljesíteni őket. A következő évek lesznek majd a próbakövei annak, hogy képesek* leszünk-e megteremteni azokat a társadalmi feltételeket, amelyek lehetővé teszik az összes tartalék kihasználását — mondotta P. Jaroszewicz. volt. Az asszony óvatosan nyomon követte őket és végignézte, amint a Ruada Sa- da Carvalhalt, Lisszabon legforgalmasabb útvonalát Végigkoldulják. Az asszony később rendőrt hivott és leigazoltatta a koldusokat. Sejtelme nem csalt: a vak kuldus tényleg a férje volt. Rebelo szégyenében el akar! szaladni, s amint az úttesten át akart rohanni, egy gépkocsi halálra gázolta. A férj barátja bevallotta, hogy mindketten koldultak, mert rájöttek, hogy manapság nagyon sok a jó szívű ember, éleik megsajnálják a koldusokat, s a koldulás igen jövedelmező foglalkozás, azonkívül semmiféle adó-, vagy járulékfizetés nem terheli. Amikor a hatóságok az elhalt férj hagyatékát felajánlották az asszonynak, sírva visszautasította az Örökséget, mert véleménye szerint neki nem jár kolduspénz, még ha az 25 ezer milreiset tesz is ki. A portugál hatóságok pedig törik a fejükét mit kezdjenek egy olyan összeggel, amelynek törvényes örököse Vart. Fordította: Dénes Gézái 20 éves a bolgár filológia az EöfvSs Tudományegyetemen A szlavisztika egyetemi oktatása Magyarországon már 1849-ben kezdődött. Ennek keretén belül a XX. század elején hirdetett első ízben előadást a bolgár nyelvtan tárgyköréből Asbótih Oszkár egyetemi tanár, valószínűleg valamely tanítványa kedvéért. Ezt az előadást azonban nem tekinthetjük a bolgár filológia bevezetésének az egyetemen, mint ahogyan nem tekinthetjük annak a bolgár nyelv lektorok által történő egyetemi oktatását sem a második világháború ideje alatt és közvetlenül u'.áma, mivel kizárólag a nyelvre korlátozódott. A felszabadulás után a szocializmus útjára lépett népi demokratikus országok egyfe fejlődő politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatai szükségessé tették olyan szakemberek képzését — nem csupán a baráti országok egyetemein, de hazai viszonylatban is —, akik a másik nép nyelvének, irodalmának, kultúrájának ismeretében hivatottak munkálkodni e kapcsolatok további szélesítésén, elmélyítésén. A bolgár nyelv és irodalom rendszeres oktatásának bevezetésével tehát akkor találkozunk, amikor a szláv nyelvtudomány és irodalom- történet nemcsak tudományos szempontból történik, hanem gyakorlati célokat is kezd szolgálni. Húsz évvel ezelőtt, az 1951 —1952-es tanévben indul be az Eötvös Loránd Tudomány- egyebemen a bolgár nyelv és irodalom szak a Szláv Filológiai Intézet keretein belül, kezdetben — a többi szláv szakhoz hasonlóan — tanári szakként, az ; egyetemi oktatás akkori programjának és tanrendjének megfelelően. Két évvel később már a Szófiai Kliment Ohridszki Egyetemen Is módjukban áll a bolgár egyetemi hallgatóknak a magyar, nyelvvel megismerkedni; — ■ Az oktatás beindításához és fenntartásához a Magyar és a Bolgár Népköztársaság közötti kulturális egyezmény alapján a két ország kölcsönös segítséget nyújtott és ma is nyújt egymásnak a hazai szakemberekkel együttműködő magyar, illetve bolgár lektorok cseréjével, a másik egyetemnek megfelelő szak- irodalommal, kézikönyvekkel, folyóiratokkal és szépirodalommal való ellátásával. A kezdeti nehézségek és az évek során szakszerűen és időtartamban is örvendetesen növekvő bulgáriai tanulmányi ösztöndíjak egyre jobban lehetővé teszik a bolgár filológiát hallgató, vagy már végzett szakemberek számára, hogy ne csupán könyvek révén, de közvetlenül is megismerkedjenek választott szakjuk országával, annak népével, kulturális, gazdasági és politikai életével, ami elengedhetetlenül szükséges az élet legváltozatosabb területein kifejtett vagy kifejtendő munkájukhoz. Húsz év nem hosszú idő egy tudományszak külföldön történő művelésében és életében. De az elmúlt húsz év távlatából visszatekintve meg lehet állapítani: nem csekély azon szakemberek száma, akik a bolgár nyelv, irodalom és kultúra ismeretében, mint fordítók, műfordítók, szerkesztők és újságírók, tudományos dolgozók és oktatók, diplomáciai pályán, vagy a kulturális és nemzetközi kapcsolatok terén gyümölcsözően, hozzáértéssel és nagy szeretettel tevékenykednek a sokoldalú magyar—bolgár kapcsolatok területén, hozzájárulnak azok további szélesítéséhez és elmélyítéséhez, valamint a két népnek a múltban olyannyira elhanyagolt kultúráján és irodaimén kereszrül történő egyre jobb kölcsönös megismeréséhez. Nagypál Térés egyetemi adjunktus v Castro és Allende beszéde Punta Arenasban Á Chilében tartózkodó Fidel Castro Salvador Allende társaságában tett hajóút után . vasárnap Punta Arenasba, a világ legdélebben fekvő városába érkezett. Castro, Salvador Allende társaságában meglátogatott egy állami ha- ciendát (gazdaságot) és elbeszélgetett az ott dolgozó mezőgazdasági munkásokkal, majd nagygyűlésen vett részt a város főterén. Mint a TASZSZ hírügynökség tudósítója jelenti, a nagygyűlésen felszólalt Salvador Allende elnök, a kubai küldöttség házigazdája. Allende elnök beszédében kiemelte a két népnek a szabadságért és függetlenségért vívott küzdelmében fellelhető történelmi rokonságot, amelynek — mint mondotta — olyan hősei vannak, mint Jose Marti, Ramon Roa és mások. A chilei elnök ezt követően beszélt azokról a gazdasági és politikai feladatokról, amelyek megvalósításáért küzdenek, s kiemelte a chilei fegyveres erők magas fokú fegyelmezettségét. A kubai nép forradalmáról szólva Allende rámutatott: Chile és Kuba más úton halad a társadalmi, gazdasági és politikai fejlődés útján. Castro, Kuba miniszterelnöke válaszában hangsúlyozta, hogy a chilei látogatás mély benyomást tett rá és a küldöttségre. „Ez a látogatás — a chilei és a kubai forradalom találkozója — a két latin-amerikai nép egyesülése” — mutatott rá Castro. „A kubai nép méfyen hisz a chilei népben, a chilei forradalomban, és derűlátóan ítéli meg a latin-amerikai kontinens népeinek jövőbeni viszonyát” — mondotta a kubai miniszterelnök. Az FKP országos konferenciájának határozata Vasárnap befejezte munkáját Párizs Saint Ouen nevű külvárosában a Francia Kommunista Párt kétnapos országos konferenciája — jelentette a TASZSZ hírügynökség párizsi tudósítója. Az FKP országos konferenciáján Franciaország különböző részeiből több mint 12ÖÓ küldött vett reszt. A konferencia utolsó napján felszólalt André Vieüguet, az FKP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja, majd Georges Marchais főtitkár- helyettes zárszavával véget ért a konferencia. A résztvevők — írja a TASZSZ tudósítója — határozatot fogadtak el, amelyben hangsúlyozzák a párt ideológiai és politikai tevékenysége minőségi javításának szükségességét. Az FKP konferenciájáról küldött jelentésében a DPA hírügynökség tudósítója kiemeli: a párt főtitkára, Wal- deck Rochet nem vehetett részt a konferencián, minthogy egészségi állapota ezt továbbra sem engedte meg. A konferencia határozatot fogadott el, amelyben felhívja a dolgozókat, hogy szüntelenül erősítsék Vietnam, Laosz és Kambodzsa népeinek anyagi és politikai támogatását. A határozat megállapítja, hogy Nixon elnök legutóbbi indokínai tárgyú beszéde az agresszív háború folytatását jelzi. A francia kommunisták követelik az amerikai kormánytól, hogy haladéktalanul vonja ki az összes amerikai és csatlós csapatokat Indokírtából és Párizsban kezdjen komoly tárgyalásokat a DIFK hétpontos javaslata alapján.
