Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-23 / 276. szám

!9Tf aotffcrftSef SS.

'SW.fff W AOYARÖRS^íüS

s. *mi

Az országos elnökség beszámolója

ÓVÁRI MIKLÓS:

Az MSZBT országos elnök* «égének beszámolója hangsúlyozza :

— A Magyar—Szovjet Baráti Társaság 1966-ban tartott IV. kongresszusa a barátsági munka tapasztalatait összegezve leszögezte, hogy az elkövetkező időszakban még konkrétabbá kell tennünk együttműködésünket a tomegszervezetekkel és tömegmozgalmakkal. Ezt a döntést az a felismerés tetté szükségessé, hogy a magyar— szovjet barátság az egész dolgozó nép ügyévé vált.

— Társaságunk a Magyar Szocialista Munkáspárt útmutatásai és az MSZBT IV. kongresszusán meghatározott célok alapján végezte munkáját, kiemelt helyet biztosítva a kulturális és propagandatevékenységnek.

— A különböző állami és társadalmi szervekkel szoros együttműködésben lebonyolított akciók sorában első helyen kell említenünk az egyes

' szovjet köztársaságok kulturális napjait hazánkban. 1966— 1970 között kilenc szovjet köztársaság — az Azerbajdzsán, a Belorusz* az Észt, a Grúz, a Kazah, a Moldvai SZSZK, az Orosz SZSZSZK, az Örmény és az Üzbég SZSZK — kulturális napjait rendeztük meg. Ez alkalmat adott arra, hogy a művészet, a propaganda változatos eszközeivel részletes, ugyanakkor átfogó ismertetést adjunk a Szovjetunió egyes köztársaságairól. Bemutattuk gazdasági és tudományos fejlődésüket, kulturális kincseiket, az ott élő népek életét. Képet adhattunk arról, hogy az egyes népek — megőrizne 'nemzeti jellegüket — hogyan járulnak hozzá politikai, gazdasági, tudományos és kulturális téren a Szovjetunió egészének fejlődéséhez. Az em- ' lített köztársaságokban viszonzásul megrendezett magyar kultúra napjai lehetőséget nyújtottak a Magyar Nép- köztársaság politikai, kulturális és tudományos eredményeinek; szocialista vívmá- fc-Thyainak ismertetésere. népszerűsítésére. _

— A Magyar—Szovjet Baráti Társaság 1970-ben felszabadulásunk negyedszázados évfordulója és a Lenin- centenárium jegyében végezte munkáját — folytatta a beszámoló. . Az év kiemelkedő eseménye volt a Magyar Tudományos Akadémiával és az Országos Béketanáccsal közösen rendezett Lenin-szimpo- zion. Sok érdeklődőt vonzott és komoly sikerrel zárult az évforduló tiszteletére a munkásmozgalmi múzeummal közösen létrehozott Lenin-kiál- Iítás is.

— Jurij Gagarin űrrepülésének 10. évfordulójához kapcsolódtak a szovjet űrkutatás napjai, amelyeknek kiemelkedő 'eseménye volt a Technika Házában rendezett kétnapos asztronautikai tudományos ülésszak, valamint az Ipar- művészeti Múzeumban sok ezer embert vonzott „Szovjet emberek és automaták a vi- lágűrben” című kiállítás.

— Immár hagyományos a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetséggel közösen évről évre megrendezett Auróra szovjet költészeti és prózai fesztivál — állapította meg a beszámoló, majd áttekintést adott a különböző politikai évfordulók alkalmából tartott megemlékezésekről, a társaság kiállítási és kiadói tevékenységéről, a szovjet nagy- követség által rendelkezésre bocsátott több száz film sikeréről és jelentőségéről a Szovjetuniót ismertető munkában. Ezután az orosz nyelv-, oktatásban kifejtett tevékenységet összegezte.

— Társaságunk az elmúlt ötéves időszakban is fontos feladatának tekintette az iskolán kívüli orosz nyelvoktatást. A fő figyelmet az oktatások hatékonyságának javítására fordítottuk, arra törekedtünk, hogy tanfolyamainkon mindinkább a modern nyelvoktatás módszerei jussanak érvényre. A központi Gorkij nyelviskola különböző tanfolyamain évente átlagosan 1500—1600 hallgató vesz részti Az alap- és középfokú, társalgó, tolmács nyelvvizsgára előkészítő tanfolyamokon

kívül külön tanfolyamok segítik az egyetemi hallgatók orosz nyelvtanulását. Intenzív tanfolyamokat indítottak különböző intézmények, tudományos kutatóintézetek munkatársai részére. Nagy népszerűségre tettek szert és keresettek az utóbbi két évben meghirdetett orosz nyelvű gépírási tanfolyamok is. A nyelvoktatásban a fő hangsúlyt a beszédkészség fejlesztésére helyezték, amit orosz nyelvű klubesteken, filmvetítésekkel is igyekeznek elősegíteni.

Megemlékezett a beszámoló a társaság orosz nyelvű versenyeiről is, amelyek közül a Művelődésügyi Minisztériummal, a KISZ-szel és a Magyar Úttörők Szövetségével közösen megtartott általános, közép- és szakközépiskolás versenyeken évente százezer diák vett részt. A társaság kezdeményezésére a Művelődésügyi Minisztérium, a SZOT, a KISZ és a TIT 1967-ben első ízben rendezett konferenciát a hazai orosz nyelvoktatás kérdésedről. A társaság fontos feladatának tekinti az orosz szakos tanárok továbbképzését. Ezt a tevékenységet és általában az oktatás színvonalának emelését segíti, hogy az MSZBT 1970-ben tagja lett az orosz nyelv- és irodalomtanárok nemzetközi szervezetének.

Az 'eredményes munkát nagyban segítette, hogy az MSZBT az elmúlt öt évben tovább erősítette testvérkapcsolatait és együttműködését a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségével és a Szovjet— Magyar Baráti Társasággal. Az összehangolt, egyezménybe foglalt tervek alapján kifejtett együttműködés az évek során jelentősen megnövekedett és mind szorosabbá vált. A Szovjet—Magyar Baráti

Társaság segítségével egyre gyümölcsözőbbé váltak a testvérmegyék, testvérvárosok kapcsolatai. Hasznos kapcsolatokat tart fenn a társaság a szocialista országok szovjet baráti társaságaival és több nyugati ország hasonló társaságaival is.

Mihályfi Ernő szóbeli kiegészítője

Dr. Mihályfi Ernő az országos. elnökség írásbeli beszámolójához fűzött szóbeli kiegészítésében egyebek között a barátsági mozgalom szervezeti formájában végbement változással foglalko. zott. Hangsúlyozta, hogy az országos értekezlet résztvevőinek túlnyomó többsége az ebben az esztendőben alakult MSZBT-tagcsoportok küldötte. Az MSZBT első csoportos tagsága április máso- dikán alakult a diósgyőri Lenin Kohászati Művekben és az ott kibocsátott felhívás nyomán eddig majdnem 500 tagcsoport alakult meg.

— Alig fél év alatt meggyőzően bizonyosodott be, milyen eredményei vannak ennek a mozgalmi formának. A testvérvárosok, testvérterületek egyre szélesedő mozgalma most a testvértagcsoportok kapcsolataival bővülhet. illetőleg már nagymértékben bővült is. Megnövekedtek, kiszélesedtek a baráti munka lehetőségei Ez a változás, fejlődés természetesen nem jelent fordulatot munkánkban, hiszen társaságunk több mint negyedszázada ugyanazért a célért, a magyar nép és a Szovjetunió népei közötti testvéri barátság erősítéséért dolgozik, tökéletes összhangban társadalmunk fő fejlődési irányával.

Ezután áttekintette az elmúlt öt esztendő nemzetközi eseményeit, amelyeket a béke erői határoztak meg.

— Erre az időszakra esett — mondta többek között — a

Szovjetunió Kommunista Pártjának XXIV. és a Magyar- Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa is. Mindkét kongresszus teljesen azonos módon értékelte a szocializmus építésének, a nemzetközi helyzet alakulásának és a kommunista mozgalom fejlődésének alapvető kérdéseit. Azonos szellemben foglalt állást a további teendőket illetően is. A két kongresszus iránymutatását kő-'

veti a Magyar—Szovjet Baráti Társaság és teétvérszer- vezetünk, a Szovjet—Magyar Baráti Társaság s a Szovjet Baráti Társaságok Szövetsége is. Feladatunk nem lehet más, mint megkeresni annak útját, hogyan lehetne még bensőségesebbé tenni a két. nép egészét átfogó, barátságot, még intenzívebbé fejleszteni együttműködésünket.

— Az elmúlt öt esztendő alatt jelentős változás következett be társadalmunk szerkezetében. Ez egyébként egyik indoka annak, hogy baráti társaságunk szerkezetét is módosítottuk. Szükség volt erre a változásra, a tagcsoportok alakulására, mert mozgalmunk régi formáját már kitöltöttük és éreztük, tudtuk, hogy még rengeteg további lehetőség, rengeteg új energipforrás rejlik barátságunkban, ami már „nem fér bele” munkánk régi rendszerébe. Kaput kellett nyitnunk az új munkatársak, elsősorban a fiatalok felé. Ma már a közéleti aktivitás korszaka a második évtizedtől a nyolcadik évtizedig tart.

ez pedig azt jelenti, hogy egymás mellett négy aktív generáció tevékenykedik, és szinte egy egész évszázad eszméi egyszerre élnek, jelentkeznek, hatnak. Vannak eszmék, amelyek ezt a négy generációt szoros egységbe fonják. Ilyen a Szovjetunió iránt érzett barátságunk is.

— Ugyanakkor egyre fogy azok száma, akik a felszabadulást személyesen átélték, akiknek meghatározó élményük volt az a pillanat, amikor találkoztak az első felszabadító szovjet katonával, akiben életük megmentőjét

is köszönthették. Egyre többen vannak, akik a felszabadulás után születtek. Az MSZBT egyik fontos, talán legfontosabb feladata tehát, hogy ezt a nagyszerű élményt eredeti intenzitásában adja át a következő nemzedékeknek, hogy ennek emléke a magyar

fl magyar—szovjet barátságot az ideológia és a célok azonossága alapozza meg

társadalomban soha el ne halványulhasson.

Beszéde befejező részében Mihályfi Ernő meleg szavakkal emlékezett meg a ma- éyér—szovjet barátság társadalmi munkásainak lelkes, eredményes tevékenységéről, a hazánkban állomásozó déli hadseregcsoport parancsnokainak és katonáinak a két nép barátságának elmélyítésében szerzett érdemeiről, a különböző elemi csapások, szerencsétlenségek, mint a múlt évi tiszai árvíz idején nyújtott önzetlen és hathatós segítségükről. Köszönetét mondott a Szovjetunió budapesti nagykövetségének, valamint a Szovjet—Magyar Baráti Társaságnak a barátsági munkában nyújtott támogatásáért. Hangsúlyozta, hogy a társaság a jövőben is folytatni és fejleszteni kívánja a negyedszázad során kialakult immár hagyományos munkaformákat, szoros

együttműködésben a hazai állami szervekkel, tömegszervezetekkel, mozgalmakkal, valamint a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségével és a Szovjet—Magyar Baráti Társasággal. Ezenkívül többek között támaszkodva a tagcsoportokban tömörült társadalmi erőre — igyekszik tovább bővíteni a Szovjetunióról szóló tájékoztatás, a kulturális és politikai munka lehetőségeit. A Szovjetunióban végzett ösztöndíjasok részvételével például előadói irodát hoznak létre, amely minden bizonnyal elősegíti a szovjet tudomány és technika eredményeinek hazai megismertetését.

Beszéde végén az elnökség nevében kérte az írásbeli és a szóbeli beszámoló, valamint a társaság új működési szabályzatára vonatkozó javaslat elfogadását.

Mihályfi Ernő tetszéssel fogadott beszámolója után megkezdődött a vita

Felszólalt a vi tában Óvári Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára.

— Megtisztelő megbízatásomnak teszek eleget, amikor átadom az országos értekezlet minden résztvevőjének és önökön keresztül a társaság minden tagcsoportjának és aktivistájának a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának elvtársi üdvözletét és szívből jövő jókívánságait.

Bizton megállapítható, hogy a társaság az elmúlt öt esztendőben alapvetően betöltötte hivatását, eredményes és hasznos munkát végzett, jó szolgálatot tett a magyar- szovjet barátságnak, s ezzel jól képviselte népünk legsajátosabb érdekeit, a béke és a szociálizmus ügyét.

A továbbiakban hangsúlyozta:

— Az elmúlt 26 évben végbement fejlődés . eredményeképpen hazánkban a magyar—szovjet barátság ápolása társadalmunk közös ügye lett. Ez a barátság legsajátosabb érdeke a munkásosztálynak, közös érdeke minden népünk függetlenségét, békéjét, felemelkedését szolgáló hazafinak. Hogy azzá vált, ebben — pártunk és kormányunk következetesen internacionalista politikáján túl — része volt és van a társadalmi szervek, közöttük az MSZBT munkájának is.

— A magyar—szovjet barátságnak hazánkban mély történelmi gyökerei vannak. Büszkék vagyunk arra, hogy népünk az elsők között ismerte fel a Nagy Októberi Szocialista Forradalom világ- történelmi jelentőségét, és nemcsak felismerte, hanem eszerint is cselekedett. E barátság első' szálai az oroszországi és a magyarországi szocialista forradalom győzelmé‘ ért folytatott közös harcban szövődtek. A két nép testvéri barátsága azóta is kiállta az idő próbáját. Nincs politikai, társadalmi, gazdasági és kulturális életünknek egyetlen olyan területe sem, ahol ne éreznők ennek a barátságnak hatását, erejét. Ezen a társadalmi-politikai talajon tevé- kehykedik a Magyar—Szovjet Baráti Társaság is.

— A magyar—szovjet barátság tartalmát elsősorban az eszmei azonosság és a közös politikai célok határozzák megy Azért szilárd és tartós ez a barátság, mert nem pillanatnyi érdekek, hanem az ideológia és a célok azonossága alapozza meg.

— Éppen egy esztendeje pártunk X. kongresszusán Brezsnyev elvtárs felszólalása bizonyította, hogy a szovjet eívtársak körében is egyetértésre és támogatásra talál az az elvi politika, amellyel az MSZMP a szocialista társadalom építését irányítja.. Ez év tavaszán pedig a magyar közvélemény kísérte nagy figyelemmel és üdvözölte teljes egyetértéssel az SZKP XXIV. kongresszusát. Kádár János elvtárs felszólalásában kifejezhette pártunk és népünk teljes egyetértését az SZKP politikájával. Ez az elvi-politikai egyetértés nyilvánul meg a tettekben is; mind a Varsói Szerződés, a KGST keretében, mind pedig a kétoldalú kapcsolatok fejlődésében.

A társaság munkájának követendő módszereiről szólva rámutatott:

— Abból indulhatunk ki, hogy a magyar—szovjet barátság ápolása és fejlesztése államunk hivatalos politikája. E cél érdekében dolgoznak állami szerveink, a tömegszervezetek és az MSZBT-n kívül más társadalmi mozgalmak is. Ilyen feltételek kö- •zött k .11 megkeresnie a társaságnak a maga sajátos működési területét, mozgalmi eszközökkel segíteni a magyar—szovjet barátság fejlődését. El kel kerülni a felesleges párhuzamosságokat, a formális elemeket a munkában. De mindjárt hozzátehe- tem: a társaságnak, amikor sajátos feladatát végzi, nem ár ellen kell úsznia; ■ számíthat a párt, az állam, más társadalmi szervek támogatására, a közvélemény rolconszen- vére.

— Nagyon jelentős tény, hogy a társaság mindenekelőtt az aktivisták önkéntes társadalmi munkájára épít. Hazánkban nagy és növekvő számban vannak olyan emberek, akik — ha jó és igaz ügyről van szó — szívesen vállalnak ellenszolgáltatást nem várva, önként társadalmi munkát. Az MSZBT tevékenysége erre az önként és öntudatból vállalt társadalmi munkára épül, s ezért nemcsak a magyar—szovjet barátság ügyét szolgálja, hanem egyben a szocialista közgondolkodás fejlesztésének is fon* tos tényezője.

— A társadalom érdekébe* végzett önkéntes munka , a legnemesebb munka, s ezért méltán érdemli ki a társadalom megbecsülését. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében külön, s hangsúlyozottan szeretném megköszönni mindazoknak az e’vtársa- inktiak é^ párton kívüli barátainknak munkáját, akiknek szeme előtt az a cél lebegett, hogy jó ügyet szolgáljanak, s akiknek a fizetsége ezért nem volt más, mint a jól végzett munka tudata, az a minden másnál felemeíőbb érzés, hogy megcselekedtek, amit megkövetelt tőlük saját lelkiismeretük. a haza, a nép, az emberiség szolgálata.

— Társadalmunkban kedvezőek a feltételek ahhoz, hogy tovább szélesítsük és tartalmában gazdagítsuk az MSZBT munkáját. Ezt a tevékenységet mindenekelőtt ott kell foly tatni, ahol az emberek dolgoznak, tehát a munkahelyeken. Mindenki a saját területén, a saját lehetőségeit kihasználva támogassa a barátság ügyét ét munkálkodjék elmélyítésén.

— Meggyőződésünk, hogy a társaság tömegkapcsolatainak erősílését jól szolgálják a közelmúltban megalakult tagcsoportok — állapította meg Óvári Miklós, majd arra hívta fel az MSZBT-t, hogy hagyományaihoz híven az eddiginél is szélesebb körben, színvonalasan ismertesse a szövjet társadalom életét, az építőmunka eredményeit, törekedjék a szovjet békepolitika sokoldalú bemutatására népszerűsítse a szovjet tudomány és kultúra eredményeit, ápolja a két nép barátságát a? embert kapcsolatok útján is.

— Pártunk mindig nagyra értékelte a Magyar—Szovjet Baráti Társaság munkáját — mondta befejezésül. Bizonyosak vagyunk abban, hogy ezután is hasznos segítőtársunk lesz a magyar—szovjet barát-' ság erősítésében. A jövőben is számítunk arra az önzetlen tevékenységre, amelyet a társaság lelkes aktivistái eddig is kifejtettek. További munkájukat abban a meggyőződésben folytathatják, hogy az ügy, amelj'ért fáradoznak, egész népünk érdekeit, békés életünket, szocialista építőmunkánkat szolgálja. *

T. Sz. Hacsaturov felszólalása

Felszólalt T. Sz. Hacsaturov akadémikus, a Szovjet—Magyar baráti Társaság küldöttségének vezetője, a társaság alelnöke is. Felszólalása elején átadta a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének és a Szovjet—Magyar Baráti Társaságnak üdvözleteit, majd hangoztatta:

— Népünk mély ,és önzetlen barátsága a szabadságért és függetlenségért folytatott közös harcokban született. A néphatalom megteremtése utáni években Magyarország kiemelkedő eredményeket ért el a szocializmus építésében. Évről évre emelkedik a magyar dolgozó nép anyagi jóléte. Az egy főre jutó nemzeti jövedelem 1970-ben háromszor nagyobb volt, mint 1950-ben.

— A népi Magyarország vívmányai, a magyar kommunisták pártja bölcs és helyes politikájúnak eredményei. Népeink megbonthatatlan barátságának, sokoldalú együttműködésének továbbfejlesztésében és erősítésében fontos szerepet játszanak a dolgozók millióit soraikban egyesítő baráti társaságok: a Szovjet—Magyar és a Magyar Szovjet Baráti Társaság.

Beszéde további részében a Szovjet—Magyar Baráti

Társaság munkájáról szólt.

— Társaságunk minden erejével arra törekszik, hogy segítséget nyújtson a Magyar—Szovjet Baráti 1 Társaságnak abban, hogy minél behatóbban és sokrétűbben tájékozhassa a magyar közvéleményt a szovjet nép életéről és a kommunizmus éDÍté- sében elért eredményeiről.

— Társaságunk a megalakulásé óta élteit 13 év alatt a szovjet társadalom tömeg- mozgalmává vált. A jelenlegi mintegy hatvan területi, városi, kerületi tagozat kollektív tagiai közé több, mint ezer ipari üzem, intézmény, tudományos intézet, kolhoz, szov- hoz, stb. tartozik.

— A Szovjet—Magyar Baráti Társaság — mint ezt az elmúlt évben Moszkvában megtartott harmadik összw szövetségi konferencia megállapította — eredménye* munkát végzett a népeink közötti testvéri barátság erősítésében, számbelileg megnőtt, szervezetileg megerősödött. A XXIV. pártkongresz- szus útmutatásai alapján dolgozik a történelmi jelentőségű kongresszusi határozatok megvalósításán, valamint a szovjet és magyar nép megbonthatatlan barátságának erősítésén — hangsúlyozna T. Sz. Hacsaturov.

Az MSZBT országos értekezlete ma folytatja munkáját

Kitüntetések

A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos értekezlete alkalmából kormánykitüntetéseket adományozott a mágyar—szovjet barátság elmélyítésében kiemelkedő érdemeket szerzett személyiségeknek. A Munka érdemrend arany fokozatát kapta nyugállománybá vonulása alkalmából Alpári Pál, az Ország-Világ főszerkesztője, továbbá dr. Révai Tibor, az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanára és Vár- kongi Lászlótté, m MSZBT

országos központja kulturális osztályának vezetője. A Munka érdemrend ezüst fokozatát hatan, bronz fokozatát négyen kapták.

A kitüntetéseket hétfőn az Elnöki Tanács elnökének megbízásából dr. Mihályfi Ernő, az Elnöki Tanács tagja, az MSZBT elnöke adta át

Ezután dr. Mihályfi Ernő, az MSZBT aranykoszorús jelvényét nyújtotta át a magyar—szovjet barátság 32 érdemes társadalmi munkás*-