Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-20 / 274. szám
9. oldal WH. november 30 KÉT TTT M A n V AROftSZAG Grecsko marsall napiparancsa a rakétacsapatok napién Andrej Grecsko marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere napiparancsot adott ki a rakétacsapatok és a tüzérség napja alkalmából, amelyet a Szovjetunióban hagyományosan november 19-én ünnepelnek. Mint a honvédelmi miniszter napiparancsa megállapítja: a rakétások és a tüzérek csakúgy, mint . a szovjet hadsereg egész személyi állománya, „kész határozott visszacsapásban részesíteni bármely agresszort.” „A kommunista párt és a szovjet állam szilárdan megvalósítva a lenini külpolitikát, a testvéri szocialista országokkal együtt tevőlegesen fellép minden olyan erő tömörítéséért, amely harcol az imperializmus, a reakció és a háború ellen, a nemzetközi feszültség enyhítéséért és az egyetemes béke megszilárdításáért. A Szovjetunió feszült figyelemmel kíséri az agresz- szorok mesterkedéseit és minden szükségest megtesz, hogy tovább erősítse a hadsereget és a flottát, fokozza a hadsereg és a flotta felkészültségét a szocializmus nagy vívmányainak védelmére. Országunk népeinek békés alkotómunkáját éberen őrzik a szovjet fegyveres erők és azok dicső osztaga: a rakétacsapatok és a tüzérség. Ezek a csapatok óriási harci lehetőségekkel rendelkező elsőrendű technikával és fegyverzettel vannak felszerelve” — hangzik a napiparancs, A Szovjetunió sok városában ünnepi tűzijátékot rendeznek a rakétacsapatok és a tüzérség napja alkalmából. A Pravda cikke a Szovjetunió és a feilődö országok kapcsolatairól Befejeződtek a szovjet— szomáli tárgyalások Pénteken Moszkvában aláírták a szovjet—szomáli tárgyalások dokumentumait. A szovjet—-szomáli közleményt Nyikolaj Podgomij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke és Mohammed Sziad Barré tábornok, a Szomáli Demokratikus Köztársaság Legfelső Forradalmi Tanácsának elnöke írta alá. A konzuli egyezményt szovjet részről Andrej Gromiko külügyminiszter, szomáli részről Qmar Arteh Galib külügyi államtitkár látta el kézjegyével. A dokumentumok aláírásánál jelen volt Alekszej Koszigin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke és más szovjet hivatalos személyiségek. valamint a szomáli elnök kíséretében tartózkodó hivatalos személyek. ★ Alekszej Koszigin. a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke pénteken a Kremlben találkozott Mothammed Sziad Barréval, a Szomáli Demokratikus Köztársaság Legfelső Forradalmi Tanácsán ali elnökével. A megbeszélésen kicserélték nézeteiket a nemzetközi problémákról is. Megelégedésüket fejezték ki a Szovjetunió és Szomália barátságának és szoros együttműködésének alakulását illetően A megbeszélés meleg, baráti hangulatú volt. ★ Mohammed Sziad Barré tábornok, a Szomáli Demokratikus Köztársaság Legfelső Forradalmi Tanácsának elnöke pénteken elutazott a Szovjetunióból. A szomáli államfő a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének és a szovjet kormánynak a meghívására hivatalos látogatáson volt a Szovjetunióban. A szomáli elnök Moszkván kívül látogatást tett Tasfcent- ben és Volgográdibae. A Pravda pénteki számában a Szovjetunió és a fejlődő országok gftzdasági és műszaki együttműködéséről szólva megállapítja: a fiatal fejlődő államok tapasztalatai mind világosabban megmutatják. hogy a fejlődés kapitalista útja nem oldja meg nemzeti újjászületésük feladatait. így hát természetes az az óriási érdeklődés, amelyet a „harmadik világ” országai tanúsítanak a* Szovjetunióval és más szocialista országokkal folytatott gazdasági és műszaki együttműködés iránt. A lenini külpolitikai elveri . ken alapuló együttműködés elősegíti a harmadak világ országainak sokoldalú fejlődését. Ez az együttműködés gz egyenjogúságon és a kölcsönös előnyökön alapszik és pines valamifajta jótékony- sági jellege. A kölcsönös előnyök elve ■mindenekelőtt a kialakult nemzetközi munkamegosztás lehetőségeinek a partnerországok természeti és gazdasági sajátosságainak kiaknázását jelenti. A szovjet ipar teljes üzemi berendezéseket, gépeket, gépegységeket és anyagokat szállít ezeknek az országoknak, sőt pénzügyi segítséget is nyújt nekik. A fejlődő országok pedig a hitelt hagyományos exportcikkeikkel törlesztik, köztük olyanokkal, amelyekkel nem rendelkezik a Szovjetunió: nyersgumival, kávéval, kakaóval. szizálkenderrel. A Szovjetunió — mutat rá a Pravda — a gazdasági és műszaki segítséget nem köti semmiféle politikai feltételhez, nem használja azt fel a nyomás eszközeként, még a politikai helyzet kiéleződésekor sem. A Szovjetunióval folytatott gazdasági és műszaki együttműködés alapvetően különbözik ■ az imperialista államok úgynevezett ..segítségétől.” Az imperialista államok mindent elkövetnek, hogy megakadályozzák a nehézipari és feldolgozó ipari objektumok létesítését a fejlődő országokban, mert attól félnek, hogy ezáltal szűkül majd az ő felvevő piacúk. Ha pedig vállalják is az ilyen objektumok létesítését, mindent megtesznek, hogy azok termékei ne legyenek versenyképesek — állapítja meg Iliodor Kulev.^a külföldi gazdasági kapcsolatok állami bizottságának elnökhelyettese. a cikk szerzője. Megtartottak a SALT 94. munkaülését Becsben az amerikai nagykövetség épületében tartottál! a hadászati fegyverrendszerek korlátozásával foglalkozó szovjet—amerikai tárgyalás 94. munkaülését. Erről mindössze annyit közöltek, hogy „kemény munkát végeztek” a tárgyaló felek, változatlanul jó légkörben. Erre utal az a tény is, hogy a SALT-ülés hivatalos része 2 óra 45 percig tartott. Ezután a két küldöttség vezetője, Szemjonov szovjet külügytniíüszter-helyet- •*' tes és Smith, amerikai nagykövet beszélgetése egészítette ki a pénteki eszmecserét, amely így csaknem 3 órás tárgyalásra adott lehetőséget. A sajtóközpontban közölték, hogy a legközelebbi találkozóra kedden délelőtt 11 órakor kerül sor, a szovjet nagykövetség épületében. Az amerikai küldöttség szóvivője újságíróknak elmondta, hogy a pénteki ülés hasznos volt. SALT-esemény, hogy J. Graham Parsons, aki az amerikai delegáció második embere Smith nagykövet után, a keddi és pénteki ülés között Brüsszelben járt. Becsben úgy tudják, hogy utazása során tájékoztatta az Egyesült Államok NATO- partnereit a SALT-tárgyalá- sok alakulásáról A leszerelési világkonferencia összehívásáról tárgyal az ENSZ-közgyűlés Az ENSZ tagállamai között mind nagyobb visszhangra talál a leszerelési világkonferencia összehívásáról előterjesztett szovjet javaslat. A közgyűlés csütörtöki plenáris ülésén számos küldött foglalt állást a szovjet kezdeményezés mellett. Miként a felszólalók hangsúlyozták, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy eltűnjön a harmadik világháború kirobbanásának veszélye. Rámutattak: a béke nem lehet mindaddig szilárd, amíg meg nem szűnik a fegyverkezési hajsza és nem jön létre megállapodás az általános és teljes leszerelés kérdésében. A szovjet javaslat — mondották a felszólalók — éppen e fontos célkitűzés megvalósítását szolgálja. Jakobson, Finnország képviselője felszólalásában nagyra értékelte a szovjet kezdeményezést. Hangoztatta, hogy határozott erőfeszítéseket kell tenni a fegyverkezési hajsza megszüntetéséért és a leszerelési világkonferencia összehívására 'vonatkozó szovjet javaslat nagymértékben járulhat hozzá a leszerelés ügyének megvalósításához. Kosciusko-Morizet, Franciaország képviselője kijelentette, hogy a leszerelés ügye több politikai és technikai feltételtől függ, s ezeket nemzetközi értekezleten kellene megvitatni. A küldött támogatásáról biztosította az öt nukleáris hatalom értekezletének összehívását is. Sevel, Ukrajna külügyminisztere beszédében hangoztatta, hogy a Szovjetunió, a szocialista országok és a békeszerető államok erőfeszítéseinek eredményéként megértek a feltételeik a leszerelési világkonferencia összehívásához. Csu vas földi jegyzetek (5.) Csipkeház és tévétorony — És akkor mi lesz a faházakkal? — csúszott ki akaratlanul is a számon a kérdés, amikor a bolsevikok örök, de reális álmodozásával arról szólt a párt első titkára, hatalmas kezei között vékony ceruzát forgatva, hogyan változtatják meg az ötéves tervek során a csuvas falvak külső és belső képét is egyben. — Gvardice és Nikolajev kolhozokban már meg is kpzdtük a települések átépítését. Városias házak, gáz, hideg-meleg víz, s magas fokú elektrifikáció — körvonalazta a terveket Voro- novszki elvtárs, majd egy pillanatig tűnődni látszott a közbecsúszott kérdésen... — Hát igen. A szép faházak. Szépek valóban. De mégis csak faházak. Majd létesítünk mi is falumúzeumot az utókornak — tette hozzá megnyugtatásul, önmagának is. Mert a csuvas népművészet nemcsak dalban és hímzésben, táncban és faragásban, de az építkezésben is megkapó. Ötvösmunkának tűnő cizelláció a tetőszerkezet kidolgozásában, brüsszeli csipkefinomság az ablakok, ajtók kereteinek megmunkálásában és mindenütt a derűs kék szín feleselése hívja fel a figyelmet, amint a főgeren- dázat komorba hajló, barna tölgy, fenyő színével inger- kedik. Igaz, hogy a csuvas írásbeliség. a vers, a regény elválaszthatatlan a nagy tiszteletnek örvendő szimbirszki tanfelügyelő, Uljanov — Lenin apjának munkásságától, de az is igaz. hogy a Narpszi poéma szerzője, Konstantyin Ivanov az első csuvas költő csak 1890-ben született és már 1915-ben meg is halt, — de mint ahogy a nemzeti irodalom a szóbeli népköltészetbe gyökeredzik, úgy kapcsolódik a ma építészete is, ezer szállal a hagyományos építészeti stílusba. A majd 300 ezer lakosú, lüktető életritmusú város új lakónegyedeinek homlokzata olyan mintha finom ujjú csuvas asszonyok hímezték volna mind valamennyit megkapó formára, vérpiros színre. ★ Vonulnak, ismét vonuinak az erdők, de már levelük ezüstje aranyra változott. Utoljára piperézkedik fel, de most az őszi temetésre, a természet. Kattognak a kerekek. „Kendőjét meg sem oldva haldoklik anyám...” susogják a kerekek a sorokat Gennagyij Ajgi verséből. Megdöbbentő két sor. A parasztasszony. az örök robot asszonya, akinek arra sincs ideje, hogy nyugodtan, kényelemben, kendőjét megoldva haljon meg. És most, hogy ennek a francia költészetet csuvasba öltöztető és a csuvas költészetet modem európai szintre emelő költő verssorait mormolom, mintegy ütemre a vonat távolodó kattogásával —, úgy tűnik nem is én utazom vissza. Én áll- nék, maradnék, de a tájék lesz hűtlen hozzám. A piper- kedő erdők, a végszóra mégis megérkező esőfelhők, a csipke finomságú faházak és az égnek szökő tévétorony, ők, azok loholnak tova hűtlenül itthagyva, elhagyva engem. Gyurkó Géza (VÉGE) KOMMENTÁR Kérdezni nem szabad A rendkívüli állapotot szerdán este hirdették ki Thaiföldön, az első sajtóértekezletet pénteken tartották. Első pillantásra meglepő államcsínyre került sor azon a Thaiföldön, amelyet nagyon hosszú ideje az Egyesült Államok legszilárdabb és leghűségesebb délkelet-ázsiai szövetségesének tartottak. Meglepő, mert a rendkívüli állapot kihirdetéséig Thanom Kittikacsom volt a miniszter- elnök — s ő hirdette ki a rendkívüli állapotot is, közölve, hogy pártja átvette az ország ellenőrzését, önmagát pedig miniszterelnök helyett a megalakult „forradalmi tanács” elnökének nevezte ki. „önmaga ellen” hajtott volna végre államcsíny^ Kit- tikacsom? Ez fölöttébb' valószínűtlen. A Thaiföldről érkező hírek inkább arról beszélnek, hogy a bársonyszékéből kitett Thanat Komán volt külügyminiszter és csoportja ellen. Thaiföldi megfigyelők és amerikai sajtótu- dósítások szerint a sokáig csakugyan szilárd thaiföldi helyzet július 15-i, Nixon pekingi útjának bejelentése óta ingott meg. Mind több más USA -szíj ve tséges ázsiai ország, úgy Thaiföld bizonyos politikusai is akkor kezdtek el elgondolkodni azon: nem kellene-e felülvizsgálni külpolitikájuk eddigi egyoldalú washingtoni orientációját? Nixon Peking felé nyit — csak éppen Thaiföld maradjon továbbra is következetesen ellenséges a Kínai Nép- Wiztársasággal szemben ? Egyre sűrűsödtek a thaiföldi politikai életben a fenti megjegyzéseket tevő hangok, amelyek rugalmasabb politikát, az USA-szövetség némi lazítását és a Pekinggel szembeni merevség enyhítését szorgalmazták. Bizonyos eredményt már el is értek: amikor Kína ENSZ-jogainak helyreállításáról kellett szavazni a világszervezetben, Thaiföld — meglepetésre — nem az USA javaslata mellett szayazott. Igaz, ellene sem — de tartózkodott a szavazástól. Washington nyilván úgy érzi — most különösképpen, hogy egyfelől Vietnamban! állandóan. talajt veszít, másfelől érintkezést vett fel a népi Kínával —, hogy , ilyen helyze.ben az eddiginél is szorosabbra kell fűznie kapcsolatait a SEATO-szövétség államaival, délkelet-ázsiai szövetségeseivel és vazallusaival. így hát a most újra Kittikacsom vezetése . alatt álló, mégis új — , mert csaknem tisztán katonai! — kormány Bangkokban, minden jel szerint npm ellenére, hanem nagyon is Ínyére van Washingtonnak. Hangsúlyozzák is Washingtonban a „változatlanságot”, s ezen az USA—thaiföldi viszonyt értik persze, de Bangkok is az USA- szövetséget emeli ki. (Ne feledjük: Thaiföldnek 12 ezer katonája harcol Vietnamban és Kittikacsomék engedélyezték, hogy az USA légitámaszpontokat tartson fenn Thaiföldön, ahol egyébként csaknem 50 ezer amerikai szárazföldi katona is állomásozik.) Akkor hát mégis, mi a változás? Az, hogy Kittikacsom új, katonai juntája sokkal szigorúbb, dlktatori- kusabb uralmat szándékozik bevezetni, mint amilyen Kittikacsom polgári rezsimje volt. Erre egyébként az is jellemző, hogy amikor pénteken Kittikacsorn sajtókonferencián Ismertette az új helyzetet, mindjárt közölte az újságírókkal : ez egyoldalú értekezlet, csak ő beszél, a sajtótudósítók nem tehetnek fel kérdéseket. •- '■"ÍV- . ..'in. -■.ni.n ...... ■ Fidel Castro chilei bányászok és egyetemisták között Életében először járt szénbányában Fidel Castro kubai miniszterelnök, aki hivatalos látogatáson tartózkodik Chilében. A Concepcióntól 30 kilométerre levő Lota közelében a kubai miniszterelnök 800 méteres mélységbe ereszkedett le és a föld alatt összesen 3 kilométer utat tett meg. A bányászruhába öltözött Castro érdeklődött a szénfejtés módszerei iránt és hosz- szasan elbeszélgetett az üzem vezetőivel és technikusaival. Az Allende kormánya által államosított bánya évente 1 200 000 tonna szenet termel. A kubai vezető „föld alatti” útja után részt vett a bányászok nagygyűlésén és ott rövid beszédet mondott. Lota-i látogatását követően Fidel Castro gépkocsin Con- cepciónba utazobt, ahol az egyetemi hallgatók nagygyűlésén szólalt fel. Fidel Castro egy kérdésre válaszolva rámutatott, hogy „Chilében megkezdődött a forradalmi folyamat. A forradalmi folyamat — még nem forradalom, csupán annak kezdeti szakasza”. Az egyháznak, a kubai forradalmi folyamatba való részvételét érintve Castro azt mondotta, hogy az egyházi személyek többsége támogatta a Batista-diktatúra elleni harcot. „A kubai forradalom sohasem volt vallásellenes jellegű” — mondotta. A kubai forradalmi kormány elnöke nagy elismerési sei nyilatkozott arról a pa- rasztmozgalomról, amely kibontakozott a latin-amerikai kontinensen. A kubai tömeg- mozgalomról szólva Castro megjegyezte, hogy az utóbbi időben annak szerepe lényegesen megnövekedett. Míg a forradalom bizonyos szakaszában valamelyest gyengült ez a mozgalom, most új erőre kapott. „A kubai nép ma szervezettebb, mint eddig bármikor”. A mai Kuba jellemző vonása a néptömegek összeforrott egysége. Fidel Castro megállapította, hogy éleződik a kapitalista rendszer válsága, amelyet elmélyít az agresszorok vietnami veresége, a népek nemzeti felszabadító mozgalmának erősödése, a pártok és csoportosulások egyesülése az imperializmus igája alól való felszabadulásért vívott harcban. A világban végbement pozitív változások bizonyítékának nevezte a perui társadalmi-gazdasági átalakulási folyamatot. „Latin-Amerika előtt ma új távlatok tárulnak fel” — jelentette ki végezetül Fidel Castro. Kínai atomrobbantás Az Uj Kína hírügynökség pénteken az alábbiakat közölte: „1971. november 18-án Kína nyugati térségében újabb nukleáris kísérletet hajtottak végre. Ez a robbantás a Kína által, védelmi célokból végrehajtott szükséges és korlátozott kísérletek egyike volt. A kínai kormány ismét kijelenti, hogy soha semmilyen körülmények között sere fog elsőként nukleáris fegyvert alkalmazni. A kínai kormány és a kínai nép, akárcsak a múltban, továbbra is együtt harcol a világ többi békeszerető országával és népével a nukleáris fegyverek teljes betiltásáért és azt követő megsemmisítéséért.
