Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-18 / 272. szám
4. oldal frwfwT MAnVARORe-z*^ 1971. november Iff. Korunk mezőgazdasága Szakosított sertéstelepek Megelőzni a problémákat A közelmúltban Nyíregyházán tanácskoztak a már üzemelő négy szakosított sertéstelep, valamint a következő években működésbe lépők vezetői. Az értekezlet előadójával, dr. Szkíta Józseffel, a megyei állattenyésztési felügyelőség vezetőjével beszélgetett munkatársunk. — Mi indokolta a tanácskozás összehívását? — Jelenleg négy szakosított telep működik: a Mátészalkai Állami Gazdaság, nyíregyházi Ságvári, nagy- ecsedi Rákóczi és a vásáros- naményi termelőszövetkezeti társulás üzemeltetésében. Egyenként az évi hizottser- tés-kibocsátásuk mintegy 8000 darab. Ha csak ezt a négy telepet vizsgáljuk, akkor is olyan mennyiségű hízott sertésről — évi 32 ezer darab — van szó, ami szükségessé teszi tapasztalatok átadását. Még inkább így van, ha ismerjük, 1972-ben újabb hat ilyen telepen indul a tenyésztés, hizlalás, 1973-ban peíiig még három telep kezd. Két év múlva összesen 13 szakosított telep lesz, ahol évente mintegy 110—115 ezer' darab sertést hizlalnak. — Ezek a számok magukért beszélnek, viszont, ha azt is hozzátesszük, hogy ezek a telepek igen sok gonddal, nehézséggel indulnak, akkor nagyon is aktuális a rendszeres tapasztalatcserék tartása. Célunk, a most indulók hibái a következő években kezdődőknél ne ismétlődjenek meg. — Milyen tapasztalatokat szereztek az építkezéseknél, amire ügyelni kell a jövőben? — Ezek az épületek igen »okba kerülnek. 40—50 millióból épül egy-egy telep. Ennyi pénzért csak kiválóan megépített létesítményeket szabad átvenni. Követeljék meg a tsz-ek a tökéletes minőségű anyagot és az építési terv pontos betartását. Sok panasz van például a szigetelésre: télen hideg, nyáron meleg. Nem pontosan illesztik össze a külső burkoló alumíniumlemezeket. -így a rágcsálók, patkányok bejutnak a hizlaldákba. Ennek egészségügyi és egyéb károsságát nem kell külön hangsúlyozni. — A technológiai berendezések, az automatikák nem működnek biztonságosan. Kötelezzék a szövetkezetek a kivitelezőket, hogy átadás előtt a szerződésnek megfelelően próbaüzemeltessék a létesítményt. A takarmány, a trágya és a víz szállítása a gépekre, az automatikákra van bízva. Ezt a műveletet sokszor tartósan hagyományos kézi munkával kell helyettesíteni, mivel a felszerelések könnyen meghibásodnak. Nyilván több ezer ser- ■ tésnél ezt kézzel * nem lehet tökéletesen helyettesíteni. Ezért is rosszak a hízási mutatók. — Hogyan sikerült megfelelő tenyészállo- mányt vásárolni a tsz- eknek? Miként lehetne megjavítani a tenyésztési és ennek alapján a hízlalási eredményt? — Hosszabb tapasztalatunk még nincs. Az eddig tenyésztésbe fogott hibridek nem mindig hozták a várt eredményt. Javasoljuk a termelőszövetkezeteknek, hogy bátrabban kössenek szerződést a megyebeli törzstenyészetekkel. Tapasztalatból merem mondani, akár a tomyospál- eai. akár a kisvárdai tsz tenyészete hozná azokat az eredményeket, amit a Dunántúlról ide szállított hibridek produkálnak. Az 1,9-es fialási forgóval is mintegy évi 20 darab süldőt tudnak kibocsátani. Intenzív körülmények között 2,2-es forgóval — flapálykanokkal párosítva mennyiségben és minőségben is jó hízóalapot kaphatnának. Más megyék szívesen viszik innen a tenyészanyagot. — Azt tanácsoljuk a szövetkezeteknek, hogy az idei aklimatizálódott tenyészetekből már az indulás előtt jó előre válogassák ki azokat az egyedeket, aminek a szaporulatára szerződést köthetnek. Nem mondjuk azt, hogy ne próbálkozzanak a KA— HYB-bal, vagy az AH—HYB- bal, de ne hanyagolják el a megyében jól bevált fajtákat — Milyen ' gondokkal küzdenek a takarmányozás terén? — Az építkezésnél említett hiányosságok megszüntetésén túl jó lenne, ha minden állami keverőtelep rendelkezne olyan szállítókocsikkal, amiből pneumatikus úton tárolhatnák át az elosztó tornyokba a tápot. Sajnos, egyes helyeken még ez is sok kézi munkát kíván. — A tápok granuláltsága nem mindig megfelelő. A szemcsék kötőanyaga gyenge minőségű, így porlik a táp. A szállítóberendezések törik a laza szemcséket és az állatok porfelhőben kapják a takarmányt. Ezt a port belégzik, ami a tüdőben takarmányszilikózist okoz. Ez később különböző betegségek kiindulójává lesz. Helyes lenne, ha a termelőszövetkezetek maguk üzemelhetnének keveréket és csak a premixeket szállítanák, így az alaptakarmányt nem kellene fuva.- rozni. Ezzel az önköltséget is csökken th etnék. — Milyen a szakember-ellátottság a szakosított telepeken? — Sajnos, nagyon rossz. A telepek üzemeltetéséhez 22 állattenyésztési mérnökre, illetve állatorvosra lenne szükség. Eddig hatot biztosítottak a 13 telephez. Van olyan, már működő telep, ahol ilyen végzettségű szakember nincs. Hasonlóan rossz a szaktechnikusok és technikusok terén is az ellátottság. De legkirívóbb a helyzet a gépésztechnikus-ellátásban, 17-re lenné szükség és jelenleg egy sincs a szövetkezetekben. Milliós értékű gépeket üzemeltetnek egyszerű szerelőképzettségű emberekkel. Ez is egyik oka, hogy rosszul üzemelnek az amúgy is rosz- szul szerelt berendezések. — Az állatgondozáshoz két év múlva 204 szakmunkásra lesz szükség. Jelenleg 14 dolgozik (nagyon kevés), 45-en tanulnak, de 145 leendő szakmunkást még be sem iskoláztak. Ez nagyfokú nemtörődömségre vall. Jobban kelle ne infoi-málni a pályaválasz tás előtt álló fiatalokat a gé pesített, gyárszerű sertéshíz látásról. Ez már nfem a rég „kondás” munka. — Befejezésül annyit: it elsősorban a hibákról be széltünk, azért, hogy ezek bői minél kevesebbet ismétel jünk meg a következő évele ben. Azt is tudjuk, mindé’- kezdet nehéz és gondokke jár, de a szakosított sertáste lepeken több a probléma mint amennyinek a kezdeti nehézségekből szabadna lenni. (Cs. B.) Szók könyvtárunk Ampelográfiai album Az ampelográfia: szőlőfajta-ismeret. Vizsgálja a szőlőfajták rendszertani helyét, származását, külső jellemző bélyegeit, belső tulajdonságait, továbbá termesztési tapasztalatok és kutatások alapján elemzi gazdasági értéküket. Németh Márton művét megismerve bízvást állíthatjuk. hogy jogosan viseli az ampelográfia, címet. Mindezen túl pedig azért „album”, mert valamennyi fajta szebbnél szebb, és természethű színes képét is bemutatja. A második kötet az első logikai és tartalmi folytatója, felépítésében és vizsgálati módszereiben is mindenütt azt követi. A két kötet összesen 24 fajtacsoportot. 140 fajtát, 92 alfajtát és 12 kiónt ismertet. Ezekből könyvünk 11 fajtacsoporttal. 72 fajtával és 20 alfaj tával foglalkozik. Tekintélyes számok ezek, majdnem teljességében átölelik e szakterületet. A fajták részletes leírása és színes képi bemutatása után, egy ötletes, gyors táblázatos fájtahatáro- zót és politomikus határozókulcsot is találhatunk a könyvben. Mivel gazdagodott könyvünk az első kötettel összehasonlítva? Elsősorban azzal, hogy a szerző táblázatba foglalta a1 pécsi gyűjteményében művelt 226 fajta rövid leírását. Másodsorban, hogy részletesen ismerteti mindkét kötet hibridjeit és azok nemesi- tőit. Németh Márton a szőlőfajták leírása és értékelése terén hazánkban egyedülálló munkát végzett, s ez-zel nemcsak a hazai, hanem a külföldi ampelográfusok közt is rangos helyet szerzett. Ilyen következetes leírással és adatgyűjtéssel kevés ampelográfia született. Gyakorlati értéke mellett tudományos téren is jelentős lépés előre, mert Negi-uF és társainak fajtacsoportosítását sikeresen fejlesztette tovább. Bármennyire is tudományos módszer az ampelográfia, az album tartalma nemcsak az ampelográfusoknak és botanikusoknak szól. hanem elsősorban a gyakorlati szőlészeknek. Nekik ajánl bő választékot’ borszőlőfajtáinkból. előnyös és hátrányos tulajdonságaikat egyaránt megemlítve, s a színes kénekkel félreismerhetetlenül be is mutatva valamennyit. A reprezentatív kiállítású mű bizonyára kedvelt szemléltetőeszköze lesz a szakma oktatóinak is. Gazdát vár a kukorica Érdekes megjegyzés hangzott el az egyik megyei mező- gazdasági tanácskozáson: legyen már gazdája a szabolcsi kukoricának is! Erre hozzákezdtek egy olyan javaslat megfogalmazásához, ki is légyen ez a gazda. Mindennek a pontos értelmezéséhez egy kis kitérőre van szükség: mit jelent az, hogy egy növénynek „gazdája” van? Vegyük a dohányt. Fontos szabolcsi növény. A dohányipar évek óta igyekszik gondoskodni róla, hogy a legújabb agrotechnikai eljárásokkal termesszék. Például kedvezményes vetőgumó-termeltetés folyik burgonyából nagy anyagi ösztönzőkkel. És a kukorica? Egy meg-' hökkentő szám: százharmincezernél jóval több holdon termesztjük. Nagyon fontos a szabolcsi, gyorsan fejlődő állattenyésztés számára. De ebből mindössze negyvenezer hold közös gazdaságok földje. A többi kilencvenezer (!) háztáji, szákszövetkezeti — gyakorlatilag háztáji típusú — vagy egyéni gazda földje. Nyíregyházától Budapestig már hetek óta nem láttunk földön kukoricaszárat. Felaprították, felsilózták, szóval az lett belőle, aminek lennie kell. Nem így, amikor a vonat már szabolcsi földön robog. Még mindig kint szo- morkodnak a földeken a letört csövek után ottmaradt szárak. Nincs elég gép hozzá? Adapter, amivel mindjárt törés után fel lehet aprítani ezt az állatainknak takarmánynak. Van, csak nem veszik. Nincs aki ( szorgalmazza. Ä megyéi tanács 1 mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályától nyert tájékoztatás szerint az elmúlt évben mindössze holdanként 80 kiló hatóanyagtartalmú műtrágyát szórtak ki. Hát ez bizony a kukoricának nem a legjobb magágy. Mennyi kellene? A szakemberek véleménye szerint holdanként 140 kiló hatóanyag. És miért nem tesznek bele ennyit? Ha tudják? A válasz ismét ugyanaz: nincs aki eléggé szorgalmazza. A holdankénti 140 kiló hatóanyag elhintése után megteremne Szabolcsban annyi kukorica, amennyi a szabolcsi állatok etetéséhez kell! És most? Kétezer-ötszáz vagon kukoricát kell behozni az or- -zág más részeiből. Pontosan 1 'nnyit, amennyi termetű Visszatérve az alapvető jakiatokhoz: ki lenne jó a kukorica gazdájának? Egy javaslat szerint lehetne az .Agrotechnikai Kutató Intézet. Biztos jól viselné gondját. De lehet más is... (GNZ) * * ©se! tennivalók: a gyümölcsösökkel! Az aknaszüret befejeztével gyümölcsöseinkben nem állhat meg a folyamatos munka. Legsürgősebb tennivalók közé tartozik most az alapműtrágyák kiszórása, a talajmunkák elvégzése, a metszés — ott, ahol még nem kezdték meg — azonnali beindítása. A soron következő munkáknál kell megemlíteni még a gyümölcsösök őszi vegyszerezésének szakszerű végrehajtását is. Műtrágyázás A gyümölcsfélék általában igen káliigényesek, 1 hiszen gyümölcscukrot tartalmaznak és az említett elem a cukor- szintézis elengedhetetlen tartozéka. A kálisó nehezen feltáródó műtrágya, és a talajban igen nehezen „vándorol”. Optimális kiszórási ideje az ősz, mikor is a kijuttatott műtrágyát tárcsák, disztillerek, esetenként eke segítségével forgatjuk a talajba, lehetőleg minél mélyebben, ügyelve, hogy a gyümölcsfa felszívó gyökérzónáját ne sértsük meg. A kálisót mindig a szuperfoszfát műtrágyával kombináltan alkalmazzuk, mert a foszfor élettani szerepe is igen jelentős. Savanyú talajokon a meszezés, illetve mész adagolása elősegíti a foszfor fel- táródását, javítja a talaj szerkezetét és a gyümölcs tárolhatósága is javul. A foszfor és káli arányát (hatóanyagot értve alatta) általában 1:3 vagy 1,5:4—4,5 határozzuk meg és ilyen arányok mellett 220—300 kg/kh vegyes hatóanyagot juttassunk ki. A nitrogénműtrágyákat általában tél végén szórjuk ki, mint.a növény vegetációját elősegítő tápanyagot. TalajmuQkák ■ Időbeni elvégzésük igen fontos, mert egyrészt ezzel biztosítjuk a műtrágyák talajba juttatását, másrészt a meglévő száraz vagy zöld gyomvegetációt á gyümölcsfa lehullott lombjával együtt alátakarjuk. Tudni kell, hogy a lehullott lomblevelekben igen veszélyes gombabetegségek telelnek át, pl. a „fu- zikládium” kitartó spórái, melyek megsemmisítése a következő évi primer (elsődleges) fertőzések kialakulását akadályozza meg. A jól elvégzett talajmunka teszi lehetővé az őszi gyomirtás sikeres- elvégzését is. A lehetőségek figyelembevételével törekvéseink arra irányuljanak, hogy a talajmunkát végző gépek után minden esetben boronát vagy símítót kapcsoljunk. Metszés Megyénk legjelentősebb almafajtája a jonatán. Kiváló íz- és zamatanyagával a „szabolcsi jonatán” a világon utolérhetetlen. Lisztharmatérzékenysége közismert. E fajtának az almafaliszthar- mat igen alattomos betegsége. A lombot, a hajtásokat csakúgy károsítja, mint a gyümölcsöt. Nagymértékben befolyásolja a fák teímő egyensúlyát, és az almafákon való jelenléte a termésmeny- nyiség kialakulására kihatással van. Az almafalis^tharmat ellen való védekezés komplek kérdés. A helyes tápanyagellátás, a kémiai szerek alkalmazása legalább olyan fontos, mint a mechanikai védekezés, mely utóbbi a metszés szükségszerű elvégzését teszi indokolttá. Az említett kórokozó a gyümölcsfák vesszőinek végén, fehér penészgyepbe ágyazott, fekete pontocskákat képező, generatív termőtestekben is képes áttelelni. Ez a gomba ivaros áttelelési formája. Ezenkívül a rügypikkelyek között vegetatív úton is képes életben maradását biztosítani. Az igen zord telek, mikor a hőmérő higanyszála tartósan —28—32 C° alá száll, a kórokozó életben maradását, illetve továbbszaporodását biztosító szervek nagy része elpusztul. Sajnos ez a látszólagos haszon más ' részről igen nagy károkat okoz. A kórokozó biológiájának ismeretében a védekezés egyik legfontosabb alapja a lelkiismeretes metszés időbeni végrehajtása. Törekvéseinknek arra kell irányulniuk, hogy lehetőleg minden lisztharmattal fertőzött vesz- szőt lemetsszünk. Ezzel a munkával tulajdonképpen a betegség kiinduló forrásait semmisítjük meg és egyik alapját teremtjük meg a következő évi biztonságos almatermesztésünknek. Állami gazdaságainkban ma már nemcsak a férfiak vesznek részt a metszés munkálataiban, hanem a nők is. Szakmai készségük egyenértékű a férfiakéval, és a munkaerő folyamatos foglalkoztatottságának biztosítása ezt ; még is követeli. A növényegészségügyi szempontokon kívül a jonatánfák biológiája is megkívánja a szakszerű metszés végrehajtását. E gyümölcs hírnevét — az íz- és zamatanyagon kívül — a színe is meghatározza. A jonatánalma tűzpiros színe csak laza, napfénytől, levegőtől átjárt koronaalakítás mellett érhető el. Az almafalisztharmat elleni mechanikai védekezés helyes -és időben történő végrehajtása biztosítja az alapot a következő évi kémiai védekezés eredményességéhez. Gondoljunk arra, hogy Sza- bolcs-Szatmár megye egyik legjelentősebb mezőgazdasági termeívénye az alma, mely csak úgy tudja megőrizni eddigi hírnevét, ha — a jó gazda gondosságával — mindent megadunk neki, amit tőlünk megkíván! Dr. Fodor Tamás Szabolcs-Szatmár megyei állami gazdaságok főosz'" lya A Nyíregyházi Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalatnál 'rikí -rt^ ék a legújabb répavető gép prototípusát. A 12 soros vetőgép előnye a korábbi gépekkel szemben, hogy lényegesen könnyebb az önsúlya, szabályozható a csőtávolság és központi talaj- kerék meghajtással rendelkezik. A tervek szerint az új gépből jövő év tavaszáig 300 darabot készítenek. (Elek Emil felvétele)
