Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-18 / 272. szám

1071. november 18. KW ET MAGYARORSZAö 8. oldal * Oiodák Kisvái'dási Uj helyek átalakítással — Szűkmarkú vállalatok —■ 150 gyermek hely nélkül Együtt kell cselekednünk!(6.) Ä szakszervezetek felvilágosító, nevelő és ellenőrző feladatai * \ Az alkoholizmus ell ni küzde’em — a szakszervezetek oldaláról KÉRDÉSEINKRE VÁLASZOL VIRIZLAY GYULA, A SZOT TITKÁRA Az üzemekben, s általában minden munkahelyen mind nagyobb szerephez jutnak a szakszervezetek. Hogyan kap­csolódnak bele a szakszerve­zeti bizottságok és aktívák az alkoholizmus elleni harcba — erről kértünk tájékoztatást Virizlay Gyulától, a Szak- szervezetek Országos Taná­csának titkárától. — Tudomásunk van arról, hogy a SZOT el­nöksége ismételten na­pirendre tűzte a túlzott alkoholfogyasztásnak a dolgozók egészségét és a termelés zavartalanságát egyaránt veszélyeztető kártételét, s megfelelő határozatot is hozott. Hallhatnánk-e valamit e határozatról, annak sor­sáról? — A SZOT elnöksége az Idézett határozatában megál­lapította. hogy a szakszerve­zeteknek az alkoholizmus el­leni küzdelemben főleg felvi­lágosító, nevelő és ellenőrző feladataik vannak ás lehet­nek. Tevékenységük egyrészt annak megelőzésére irányul, hogy a dolgozók az ital rab­jaivá váljanak, másrészt elő­segítik az alkoholizmusban már megbetegedettek gyó­gyulását, óvják őket a vissza­eséstől; segítenek abban, hogy újra hasznos tagjai le­hessenek a társadalomnak. — Mielőtt a részletekre és a jó módszerekre rátérnék, megállapíthatjuk, hogy az al­koholizmus elleni szakszer­vezeti fellépés figyelemre méltó eredményei kezdenek kibontakozni. Lényeges eb­ben a munkában egyrészt az együttműködés más szervek­kel (a Vöröskereszttel, az üzemorvosokkal, a tanácsok­kal stb.), másrészt az irányí­tottság. Más-más módszer szükséges ugyanis például az építőiparban, mint egy isko­lában, vagy például a közle­kedés területén Ennek meg­felelően kellett kidolgozni a szakszervezetek nevelő felvi­lágosító, stb. munkájának irányelveit is. — A SZOT illetékes szervei az elnökségi határozat óta több ízben megvizsgálták a szakszervezetek tevékenysé­gét az alkoholizmus elleni küzdeiemben. A legutóbbi el­lenőrzés szerint jó tamszta- datokról számolhatunk be Nógrád Hajdú-Bihar Békés. Borsod és Vas megyékből. Ami az ágazati szakszerveze­tek tevékenységét illeti, ki- eme’vedő a közlekedési dol­gozók szakszervezetének munkája, ahol igen magas­szintű megelőző tevékenység folyik. Jól szervezi az alko­holizmus elleni küzdelmet a vasasszakszervezet is, a szakma heterogén jellege azonban itt sok nehézséget okoz. Az egyik legnehezebb ebből a szempontból az épí­tőipar ahol a családon kívüli élet, különösen a munkás- szállásokon lakóknál, fokozza a veszélyt. Jelentős erőfeszí­tést tesznek a MEDOSZ szer­vei is, elsősorban az egész­ségvédelem területén. — Miként történik az üzemekben az alkoholis­ták felkutatása, gyógy­kezelésre irányítása, utógondozása és rehabi­litációja? — Az üzemi szakszerveze­teknek csak akkor áll mód­jukban az alkoholisták gyó­gyítását. gondozását és reha­bilitációját támogatni, ha tudnak róluk és számon tart­ják őket Kisebb üzemiekben ez nem okoz nehézséget, hi­szen úgyszólván mindenki is­meri egymást A nagyüze­mekben. a szétszórt telephe­lyen dolgozók között ez bo­nyolultabb; csak akkor lehet­séges. ha a szakszervezet megkülönböztetett figyelem­mel törődik az alkoholisták sorsával és mea is szervezi a tájékozódás módszereit. E te­kintetben még sok a tenni­való. — Jó példaként említhet­jük meg Borsod megyét, ahol a nagyobb üzemek szakszer­vezeti bizottságai és az üzem­egészségügyi szolgálat együtt­működnek. s rendszeresen fi­gyelemmel kísérik a része- geskedők sorsát. A lakóbi­zottságok segítségét is igény­be veszik az alkoholisták fel­kutatására. A békéscsabai üzemek nasv részében igen jó munkát végeznek a szak- szervezetek és az üzemorvo­sok; a gondozás alatt álló al­koholistákról nyilvántartást vezetnek, megszervezik utó­gondozásukat. Több üzemben a gazdasági, párt- és szak- szervezeti vezetés az üzemi Vöröskereszttel karöltve állt az alkoholizmus elleni küzde­lem élére. Szigorú intézkedé­seket, fegyelmiket indítanak azok ellen, akik ittas állapot­ban jelennek meg a munka­helyükön. vagy munka köz­ben isznak. — Mit tesznek a szak- szervezetek a prevenció, az antialkoholista agitá­ció és propaganda terü­letén? — A legfontosabb feladat a megelőzés, és ebben nagy sze­repük van a szakszervezetek­nek is. Itt a leglényegesebb a harc a meggyökeresedett szo­kások, téves nézetek ellen. Is­meretes, hogy az italozás többféle módja rendkívüli mértékben elterjedt, szokássá vált. Ilyen például az, amikor munkakezdés előtt pálinkát isznak; ez számos baleset for­rása volt és lehet a jövőben is, ha nem lépünk fel ellene erélyesen. Ilyenkor nemcsak a felvilágosítás, a fegyelme­zés, hanem adminisztratív eszközök alkalmazása (pél­dául a gyárak közelében lévő italboltok munkakezdés előt­ti bezáratása stb.) szükséges. — A másik jelenség: az al­koholfogyasztás egyre inkább általános társadalmi szokássá válik, mind a magánéletben, mind a hivatalos érintkezés­ben. Küzdeni kell az elhara­pódzó ivászatok ellen, első­sorban azok körében, akik nem tudnak mértéket tartani, mert az ilyan emberek köny- nyen iszákossá válhatnak. Kétségtelenül, ez a harc na­gyon nehéz, sok türelmet kí­ván. De ha arra gondolunk, hogy az alkoholisták száma egyre növekszik, vállalni kell az ilyen népszerűtlen felada­tot is. — Mondhatna-e vala­mit a SZOT terveiről, el­képzeléseiről az alkoho­lizmus elleni küzdelem fokozására? — Ismételten csak hangsú­lyozni tudom az agitáció és a propaganda, a felvilágosítás, a példamutatás jelentőségét. Feladataink között szerepel, hogy több megyében a helyi és megyei társadalmi szervek bevonásával egész napos kon­ferencián ismertetjük az alko hólizmus következményei' (anyagi kihatásait, egészség ügyi, bűnügyi vonatkozásait szemléltetőeszközökkel, tab lókkal mutatunk rá a káro következményekre. — Rendkívül hasznosnak tartom a sajtónyilvánosságot is; köszönetiinket fejezzük V ezért a hozzászólási lehetősé gért is. Ami a szakszervezeti tevékenységet illeti, a munka neheze itt az üzemi szakszer­vezeti szervekre hárul. Az eddiginél szélesebb körű, kö­vetkezetesebb tevékenység, valamennyi illetékes állami és társadalmi 1 szerv szoros együttműködése szükséges ahhoz, hogy az alkoholizmus térhódítása elleni küzdel­münk még eredményesebb legyen. Nem lesz könnyű helyzet­ben Kisvárda Város Tanácsa, ha a negyedik ötéves terv idejére rendelkezésre álló alig négymillió forintból kell megoldania a város óvoda- és napközifejlesztési gondjait. Ugyanis ebből az összegből nem csupán az újabb létesít­mények építésének, a cso­portok növelésének költségeit kell fedezni, hanem ezek fenntartását is. Jól kell tehát gazdálkodni a pénzzel, még akkor is, ha csak a pillanatnyilag legége­tőbb problémák megoldását veszik tervbe. Mert csupán a legindokoltabb kérelmeket figyelembe véve — amely esetekben a szülők végképp nem tudták gyermekük fel­ügyeletét fcaládon belül meg­oldani — most, a tanév ele­jén 50 kisgyermek szorult ki az óvodákból, a napközik pe­dig még szőkébbnek bizonyul­tak: 100 iskolásnak nem tud­tak helyet adni. Annak ellené­re, hogy éppen az új tanévre bővítették két tanteremmel és megfelelő mellékhelyiségek­kel a 4-es számú általános is­kola mellett működő önálló napközi otthont, háromne­gyedmillió forintos költséggel. Sürgősen kell cselekedni, hogy ezeknek a dolgozó szü­lőknek a gondjain segítsenek, gyermekeiket megnyugtató­an elhelyezzék. Kisvárda hét óvodája kö­zül — ahová jelenleg 420 kis­gyermek jár — kettőnek a bővítését találták leggazda­ságosabbnak. A Vörösmarty téri és a Császy László utcai gyermekintézményekben a szolgálati lakásokat veszik igénybe. Az ott lakó' pedagó­gusok másutt kapnak lakást, így a felszabadult helyiségek átalakításával egy-egy újabb csoport, 25—25 gyermek be­fogadására nyílik lehetőség a két óvodában. Hasonló megoldást válasz­tottak a napközis csoportok számának növelésére is. Az 1-es számú általános iskolá­ban van átalakításra alkal­mas épület. S miután a pénz rendelkezésre áll és a tanács költségvetési üzeme képes az átépítések kivitelezésére, nem lesz akadálya, hogy ezeket a terveket 1972-ben meg is valósítsák. Egyszerűbbé teszi a megoldást az, hogy Kisvár­dán központi konyhájuk van mind az óvodáknak, mind a napköziknek. így a megnöve- kedstt gyermcklétszám ét­keztetése nem ütközik nehéz­ségbe. Ezzel azonban csak a pil­lanatnyi helyzeten segítenek. De mi lesz később, két-három év múlva, amikor feltehetően legalább ennyi gyerek áll majd az óvodák, a napközik kapujában bebocsátásra vár­va? Azt pedig, hogy pedagó­giai szempontból mennyire szükséges lenne minden kis­gyerek óvodai foglalkoztatá­sa legalább egy esztendeig az iskolába iratás előtt — számításba sem lehet venni a kisvárdai óvodai viszonyok között. A Kisvárdai Városi Tanács e célra fordítható kétmillió forintjához nem kapott me­gyei tanácsi támogatást. Az állam segítőereje véges, és más városainkban, nagyköz­ségeinkben a kisvárdainál kétségkívül súlyosabb az ilyen gond, a megoldás esetleg való­ban csak állami segítséggel lehetséges. Viszont nem ért­hető egyes kisvárdai vállala­tok szűkmarkúsága a tanács­csal szemben, pontosabban, saját dolgozóikkal szembán. Mert a város üzemei, intéz­ményei alig duplázták meg a tanácsi pénzt óvoda-, napközi- fejlesztésre. Az egymillió­nyolcszázezer forint bizony kevés, és csak úgy tekinté­lyes összeg, ha tudjuk, kis üzemek, kevés pénzű intéz­mények adták össze. A nagy- vállalatok — amelyek köz­pontjai másutt vannak — mint például a Vulkán, vagy a gépjavító, egyáltalán nem, vagy mint a szeszipari válla­lat is. csak minimális összeg­gel járult hozzá a fejlesztés­hez. Pedig az ott dolgozók többségének gyermekei kis­várdai óvodákba és napkö­zikbe járnak — vagy éppen járnának. K. E. tás után. Az okok között csak haJJ szállal szorul a második hely­re a gyorshajtás: harmincöt baleset e miatt következett be. Ebben a személygépkocsi- és motorkerékpár-vezetők szerepelnek az első helyen. Ezek adják az összes balese­tek csaknem felét. Mellettük további két gyakori <vot em­lítenek a szakemberek: a sza­bálytalan kanyarodást és az elsőbbségi jog figyelmen kí­vül hagyását. Mindkettőben a kerékpárosok vezetnek, azon­ban tőlük alig maradnak el a fogatolt járművek hajtói. Változatlanul sok az azo­nos típusú baleset. Főként a hétvégeken szökik magasra a baleseti grafikon. Néhány példa ehhez: Októberben 2, szombat: tíz baleset, egy ember meghalt, nyolc súlyo­san sérült. Október 9, szom­bat: tizenegy baleset, egy ember meghalt, tizenöt sú­lyosan sérült. Október 24, va­sárnap: tizenegy baleset, ti­zenkét súlyos sérülttel. Mindezek azt bizonyítják! szerepet játszik ugyan a nö­vekvő gépjárműállomány, s esetleg a kfeskeny utak is. De még ennél is sokkal nagyobb mértékben játszik közre a figyelmetlenség, az országúti erőszakoskodás, a szabályok figyelmen kívül hagyása, az italozás. M. 8. Pyorsha tás - emberélet A kSzíekedés fegyelmet követel Tíz ember halt meg októ­berben közlekedési baleset következtében Szabolcs- Szatmárban. Hetvenen sú­lyos, százharmincnégyen könnyebb sérülést szenved­tek. A közvetlen anyagi kár háromnegyed millió forint. Megdöbbentő az októberi közlekedési balesetek statisz­tikája és elemzése. És ezek a számok állandóan emelked­nek. Vajon törvényszerű-e? A gépjárművek számának gyors növekedése egymagá­ban lehet-e oka a szaporodó baleseteknek? Tucatnyi kér­dés vetődik fel, s ilyenekre kerestük a választ az októbe­ri példákat felhasználva Sz. Nagy János őrnaggyal, a me­gyei rendőr-főkapitányság közlekedésrendészeti osztá­lyának vezetőjével. Száznyolcvannyolc baleset­nél intézkedtek a közleke­désrendészet munkát ""sai. A baleseteknél változatlanul ve­zetnek a motorkerékpárosok: minden negyediket motoros okozta. E két utóbbi tény bővebb elemzésre is szorul, ugyanis sokan hajlamosak minden balesetet a gépjárművezetők számlájára írni. A már emlí­tett arányok — a kerékpáro­sok és gyalogosok által oko­zott ötvenhárom baleset ada­tai — cáfolják ezt. A kerékpárosoknál négy gyakori okot világosan mutat a statisztika: nagyon sok bal­eset történik szabálytalan ka­nyarodásból (féktávolságon belül fordulnak más jármű­vek elé, nem jelzik kanyaro­dási szándékukat, s ilyen esetekben a járművek» veze­tői már aligha akadályozhat­ják meg az összeütközést. A másik ok: az ittasság. Gyakori, hogy a kerékpáros egyszerűen neki, vagy elé bu­kik a közeledő járműnek, vagy egyszerűen egyensúlyát vesztve felborul. Az ittas ke­rékpáros, kiszámíthatatlanná válik, s az eredmény renge­teg baleset. Ugyancsak en­nél a témánál kell említeni: a kerékpárosok nagy táborá­ból nagyon kevesen ismerik és tartják meg a közlekedési szabályokat. Az elsőbbségi jog megadása szinte ismeret­len fogalom. A baleseteket előidéző oko­kat boncolva az első helyen áll az alkohol. Tizenöt eset­ben volt a közvetlen ok az alkoholfogyasztás. Ez azt je­lenti, hogy az ittas vezető valaminek nekiütközött jár­művével, árokba borult. To­vábbi huszonegy balesetnél mellékokként szerepel az al­koholfogyasztás: ennek hatá­sára sértett meg közlekedési szabályokat a gépjárműve­zető. Gyorshajtás, szabályta­lan előzés, kanyarodás köz­ben bekövetkezett balesetek a tipikusak alkoholfogyasz­Este tíz órp körül, ez év november 8-án — tehát múlt hétfőn este - Hanusi Pái ra­kodómunkást úgy elvesztették társai az SC 05—15 rendszá­mú teherautó platójáról, min', a piacra baromfit szállító árus egy csirkét. Észre sem vették Ha Mikó Tamás gép­kocsivezető Haj.lúszoboszlón meg nem áll egy kis szussza- násra és nem megy hátra < rakodókhoz, megnézni mi új­ság a négy emberrel és nem veszi észre, hogy már csak hár nan vannak — Varga La­jos. Gere Gábor és Varga Ká­roly, lehet, hogy így érnek l.aza Nyírmeggyesig. így azonban, visszaforduHak, ke­resni az ..elvesztett” embert Közben ta'á'koztsk °gy ZU gépkocs’val annak a vezető’ mondta el, h-gv m-'daláb és egy rmnl őkoes'rn t c-t+e Hanusi Pá! még él De sú lyos koponyaalap: törése ko moly aggodalmat okoz orvo- 86Úaak, ápolóinak. Harminc­Az elvesztett ember hat éves. Két gyermeke van otthon. ★ A két teherautóból áilo ka raván szombaton, novembe; 3-án indult útnak Nyírmegy- gyesről. azzal a céllal, hogy káposztát vigyenek a buda­pesti, Bosnyák téri piacra. Utasításuk az volt. hogy hét­főre legyenek otthon, mert akkor már almát kell szállí- taniok a nyírgelsei almatá­rolóba. Az indulás pontos »dejét nár nehéz lesz mégha '.árazni, nert a helybeli vezetők kö- ■ött senki sincs aki jelen let' •olna. Igv történt hogy nem gyanazok az emberek men­tek rakodónak velük, akiket erre, a munkára kijelöltek. Hogy emiatt, vagy más ok­ból, az nem tudható ponto­san, tény azonban, hogy az egyik teherkocsin Varga La­jos helybeli boltvezető búto- * rai is ott voltak. Ezeket a bú­torokat azonban nem Buda­pestre kellett szállítani, ha­nem egy Székesfehérvár mel­letti kis községbe. Az SC 05— 15 rendszámú gépkocsi le­génysége el is szállította. És — akár mert belefáradtak, akár mert jól érezték magu­kat — ott maradtak éjszaká­ra is. Igv történt, hogy hétfő reg­gel helyett még este 22 óra körül is csak Püspökladány határában jártak. Szó esett az utánanézés során egy de- mizsonról is, amely a plat »n volt, hiszen szívességet is tet­tek, ünnep is volt— Egy bizonyos: a székesfe hérvári kitérő nem szerepel' a fuvarlevélen. ★ Hanusi Pál. kétgyermeke: családapa még él. De a feke­tefuvar, a majdnem teljesen üres demizson és a koponya­sérülés, mint egyenes logika: lánca egy könnyelműségi, fe­gyelmezetlensági sorozatnak, igen élénk fényt vet a nyír- meggyési Petőfi Termelőszö­vetkezet munkavédelmi szer­vezetére. ahol még augusztus­ban is íratják alá a január 13- án m’ptartott h-UosetoWitás1 legyzőkönyvet. Rossz fény' vet. „ Nem is először. Gesztelyi Nagj Zoltán Közelebb a partnerekhez A vetöma^ellátó vállalat tanácskozása Kisvár dán A járási hivatalok — első­sorban a kisvárdai hivatal me­zőgazdasági és élelmezésügyi osztályának — kezdeménye­zésére idén először nem egyet­len megyei értekezleten talál­kozik a Vetőmagellátó és Termeltető Vállalat ■ partne­reivel, a termelőszövetkeze­tekkel, hanem — az új szer­ződéskötések időszakában — járásonként, mert így több idő jut a helyi kérdések tisztázá­sára. Az első ilyen megbeszélést ninap tartották meg Kisvár­dán. A járás mind a 38 ter­melőszövetkezete képvisel­tette magát. Megjelent Kiss István, a járási pártbizottság titkára és dr. Újlaki József, a járási hivatal elnökhelyet­tese is. Kiss László, a vető­magellátó vállalat igazgatója ismertette a vállalat felada­tait, megköszönte az elmúlt évben tapasztalt jó partneri viszonyt és a problémák meg­oldásában tanúsított megér­tést. Élénk vita után néhány kérdésben megoldásra is ju- • tottak. Ezek itt főleg a bur­gonya vetőgumóíorgalma kö­rül adódtak és volt egy ter­melőszövetkezetnek vitája a vállalattal bizonyos cs'll/g- fürtmagvak minőségi átvé­telével kapcsolatban is, mely­re az igazgató választ is adott. A következő ilyen megbe­szélésre Mátészalkán kerül sor a közeljövőbe».

Next

/
Thumbnails
Contents