Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)

1971-11-18 / 272. szám

5!. oldat _ tfff.rp MAf!VA'ROT?«rl(f 1P7Í. november IS. Folytatódtak a szovjet— szomáli tárgyalások A Kremlben szerdán foly­tatódtak a tárgyalások egy részről Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke és Dmit- rij Poljanszkij, a Szovjetunió minisztertanácsának első el­nökhelyettese, más részről Mo­hammed Sziad Barré, a Szo­máli Legfelső Forradalmi Ta­nács elnöke között. A szomáli elnök — mint je­lentettük — kedden aivatalos' látogatásra érkezett Moszk­vába. Mohammed Sziad Barré tá­bornok, a Szomáli Demokra­tikus Köztársaság Legfelső Forradalmi Tanácsának elnö­ke szerdán Moszkvában a fo­gadások házában ebédet adott. Az ebéden megjelent Nyi­kolaj PodgOrnij szovjet ál­lamfő, Alekszej Koszigin mi­niszterelnök, Dmitri j Pol­janszkij, a miniszterelnök el­ső helyettese és több más hi­vatalos személyiség. Mohammed Sziad Barré tá­bornok ugyancsak szerdán koszorút helyezett el a Lenin- mauzóleum falánál. A koszo­rú felirata: ,,Leninnek — a világ proletariátusa nagy ve­zérének, az SZKP és a világ első szocialista állama meg­alapítójának.” A szomáli elnök koszorút helyezett el az ismeretlen ka­tona sírján is a Kreml falá­nál. Kijárási tilalom Daccában A brit miniszterelnök levele Jakja Khanhoz Daccában, Kelet-Pakisztán fővárosában szerdán megha­tározatlan időre szóló kijárá­si tilalmat rendeltek el — kö­zölte kelet-pakisztáni forrá­sokra hivatkozva a PTI in­diai hírügynökség. A PTI szerint ez az intéz­kedés „előjátéka” egy átfogó offenzívának, amelyet a pa­kisztáni csapatok indítanak a keleti országrész elszakadá­sáért küzdő „bengáliai fel- <' szabadító hadsereg” ellen. A partizánok ugyanis, az utóbbi hetekben fokozták tevékeny­ségüket Pakisztáni forrásból szintén i megerősítették a kijárási ti­pi lalom elrendelésének hírét, f- Azt is közölték, hogy a kato- j! nai kormányzat szervei nagy- '■ arányú házkutatási akciót in­dítottak. Az első jelentések szerint 50 személyt máris le­tartóztattak. A brit kormány az indiai— pakisztáni válság kitörése óta állandó kapcsolatot tart fenn Pakisztánnal — közölte szer­dán a brit miniszterelnök egyik szóvivője. A szóvivő azonban nem erősítette meg azokat a híreket, amelyek szerint Edward Heath minisz­terelnök levelet írt Jahja Khan pakisztáni elnöknek és sürgette a kelet-pakisztáni probléma politikai megoldá­sát. Bizonyos angol lapok ugyanis tudni vélték, hogy Heath Indira Gandhi indiai miniszterelnök nagy-britan- niai látogatása után ilyen ér­telmű levelet intézett Jahja Khanhoz. A Mariner—9 felvétele a vörös bo*ygó felszínéről A Mariner—9 amerikai űr- ’ szonda, amely immár harma­dik napja kering a Mars kö­rül. kedden megküldte az el­ső tiszta, viszonylag éles fel­vételeket a vörös bolygó fel- I ■ színéről. A pasadenai űr­központ tudósai elmondották, hogy a szonda műszerei több sikeres képet készítettek a Mars egyik jellegzetes alak­zatáról, a déli pólus hósap- \ káiról. A jó képek az új ka- ' meraállásnak köszönhető. A tudósok remélik, hogy a Mariner—7 által 1969-ben ké­szített felvételek és a mosta- ' ni képek segítségével sikerül majd megszerkeszteni a boly­gó „fagytérképét”. A déli pólustól északra eső területeket, alakzatokat to­vábbra is elhomályosítja a porvihar és valószínűleg he­tekbe telik, amíg annyira le­csillapodik, hogy a Mariner—9 ‘folytathatja „térképező” misz- szióját. Nyugati hírügynökségek ér­tesülése szerint a pasadenai központ vezetői kedden érint­kezésbe léptek szovjet kollé­gáikkal a Mars térségének viszonyait illetőleg és tájé­koztatták őket az eddigi eredményekről. Mint ismere­tes a szovjet Mars—2 és 3. a tervek szerint hamarosan el­éri a vörös bolygó körzetét és leszállást kíséred meg felszí­nén. Népi erők Saigon határában A dél-vietnami kormány­katonaság Saigon elővárosai­ban indított nagyszabású át­fésülő hadműveletet, hogy megakadályozza a népi erők egyik alakulatának beszivár­gását a fővárosba — jelenti a Reuter angol hírügynökség a saigoni katonai köröket idézve. A jelentés hozzáfűzi, hogy a népi erők három éve nem kerültek ilyen közel a fővároshoz, A saigoni kor­mánycsapatokat légierő és tü­zérség is támogatja a főváros­tól mintegy húsz kilométer­rel északkeletre indított hadműveletben. A dél-vietnami hadszíntér­ről ezenkívül három gyalog­sági összecsapást jelentettek. A B—52-es amerikai nehéz­bombázók és az amerikai ha­ditengerészet, valamint a lé­gierő vadászbombázói kedden egész nap támadták Laosz felszabadított területeit. A B—52-esek ezenkívül sző­nyegbombázást hajtottak vég­re a demilitarizált övezetben és az attól közvetlenül délre fekvő területeken. Rendkívüli állapot Thaiföldön Thaiföldön szerdán este rendkívüli állapotot hirdettek ki — jelentették gyorshírben a hírügynökségek. Thanom Kittikacsom mi­niszterelnök a kormányon lé­vő párt — az Egyesült Thai­földi Néppárt — elnöke rá­dió- és tv-nyilatkozatban je­lentette be, hogy pártja „át­vette az ország ellenőrzését, magához ragadott mindeh jogkört, kihirdette a rendkí­vüli állapotot és • feloszlatta a parlamentet”. Egyidejűleg a „forradalmi tanács” elnöké­nek nevezte ki önmagát. Egy órával Kittikacsom be­jelentése előtt riadókészült­ségbe helyezték a thaiföldi fegyveres erők alakulatait. A nyugati hírügynökségek Kittikacsorn intézkedését a katonai kormányzatnak a par­lament ellen irányuló állam­csínyeként értékelik. A par­lamentet — tízévi korlátlan katonai kormányzás után — 1969-ben helyezték vissza jo­gaiba. Az AFP feltételezése szerint a szerdai váratlan in­tézkedéseket az állami költ ségvetés körül támadt parla­menti vita váltotta ki. A par­lament ugyanis hétfőn első olvasásban elvetette a Kitti - kacsom-kormány által elő­terjesztett költségvetés-ter­vezetet­Aláírták a magyar—szovjet földgázvezetékről szóló egyezményt Dr. Szekér Gyula nehéz­ipari miniszter szerdán haza­érkezett Moszkvából, ahol I. V. Arhipov, a külföldi gaz­dasági kapcsolatok állami bi­zottságának első elnökhelyet­tesével aláírta a ma,gyár— szovjet földgázvezeték építé- v sóról szóló egyezményt. Az új gázvezeték a Szovjet­uniót Nyugat-Európával ösz- szekötő Testvériség földgáz­vezeték-rendszerről Munkács környékén ágazik le. A ter­vek szerint V ás árosn amény körzetében lépi át a magyar határt és Len in városon ke­resztül éri el Budapestet. A vezeték biztosítja majd ha­zánk egyre növekvő gázigé­nyének kielégítését. A gázvezeték megvalósítá­sára a két ország között szo­ros kooperáció alakul ki. A Szovjetunió segítséget nyújt a vezeték építéséhez, elsősor­ban gépeket szállít a nagy­szabású munkálatokhoz. Ma­gyarországról szállítják a szovjet területen létesülő le­ágazáshoz a csöveket és a szerelvényeket, A szovjet—magyar gázve­zeték létesítése is hozzájárul a szocialista gazdasági integ­ráció megvalósulásához. E*ufazo?$ hazánkból a Vietnam? Dolgozók Fártja küldöttsége Szerdán elutazott hazánk­ból a Vietnami Dolgozók Pártja küldöttsége, amely a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága meghívására Nguyen Van Trannak, a VDP KB titkárá­nak, a hanoi pártbizottság el­ső titkárának vezetésével tartózkodott Budapesten. A küldöttség látogatást tett budapesti és Pest megyei ipa­ri és mezőgazdasági üzemek­ben, megtekintette Budapest nevezetességeit. A küldött séget fogad a Németh Károly, a Politikai Bizottság tagja, a budapesti pártbizottság első titkára és Szépvölgyi Zoltán, a Központi Bizottság tagja, a fővárosi tanács elnöke. A delegációt a Ferihegyi repülőtéren Katona Imre, a Köponti Bizottság tagja, a budapesti pártbizottság tit­kára búcsúztatta. Jelen volt Hoang Cuong, a VDK buda­pesti nagykövete. Meghalt Rudolf Abel Súlyos betegség után 69 éves korában elhunyt * az egyik legrégibb csekista, a világhírű szóvjet felderítő, Rudolf Abel ezredes, az SZKP . tagja. . Rudolf Ábel Í927-ben kez­dett dolgozni a biztonsági szerveknél. Azóta, csaknem 45 esztendőn át kifogástalanul teljesítette a Szovjetunió biz­tonságának szavatolását szol­gáló nehéz feladatokat a cse­kista tevékenység különböző területein. Bátor, tapasztalt felderítő és tehetséges vezető volt. Mindenkor kitűnt haza­szeretetével, magas fokú kö­telességtudásával, pártos elv­szerűségével, gyakorlatiassá­gával és becsületességével — hangzik a Krasznaja Zvezdá- ban, a szovjet hadsereg lap­jában megjelent nekrológ. Külföldön, amikor bonyo­lult és nehéz viszonyok kö- 'zött tevékenykedett, rendkí­vüli hazafiságot, nagy kitar­tást, szilárdságot tanúsított. Magas fokú erkölcsisége, bá­tor magatartása mély vissz­hangot és rokonszenvet kel­tett világszerte. ' Az SZKP és a szovjet kor­mány nagyra becsülte Rudolf Abel szolgálatait: kitüntették Lenin-renddel, hárpm ízben kapta meg a Vörös Zászló Ér­demrendet, két ízben a Mun­ka Vörös Zászló rendjét, ki­tüntették továbbá Vörös Csil­lag renddel és sok érdem­éremmel. Élete utolsó napjáig harci posztján maradt, minden ere­jét és tudását annak a meg­tisztelő ügynek az érdekébe állította, amelynek egész nagyszerű életét szentelte. Nagy figyelmet fordított az ifjú csekista nemzedék neve­lésére, átadta nekik gazdag tapasztalatait, fejlesztette bennük azokat a tulajdonsá­gokat, amelyek az első leni­nista csekistát: Feliksz Dzer- zsinszkijt jellemezték. Személyének vonzóereje, szerénysége, egyszerűsége és embersége biztosította az ál­talános tiszteletét és a meg­érdemelt tekintélyt Rudolf Abel számára — mutat rá a Krasznaja Zvezdában közölt nekrológ. l Csuvasföldi jegyzetek (3,) Nők a szereidében ■t': g/ Megfelelő napálláskor a fekard árnyéka rávetődik az üzem homlokzatára. Nem fe­nyeget, véd ez a kard. Ágas­kodó lován, kivont karddal Csapájev, ' e föld és e város szülötte, mintegy külön is vé- . deni látszik Csebokszári egyik jelentős és új üzemét, az Elektromos Mérőkészülé­kek Gyárát. Négyezer ember ] dolgozik ebben az állandóan fejlődő üzemben — a kiseb­bek közé tartozik, hiszen ■ van olyan gyár Csebokszári- ban, amelynek munkáslét­száma megközelíti a 20 ezret — zömében lányok, asszo- .nyok. A gyár vezetői között mennyi a nő? . Leonid Filipovics zavartan k'ihint, aztán szerényen, szin­te suttogva mondja: — Hát... szóval a legfelső [: vezetésben... szóval ott nincs nő... jelena Filipova, a köztár­saság erőműdolgozói szak- szervezetének rendkívül csi­nos elnöknője, itteni kísé­rőnk kellő női és diplomáciai tapintattal segíti ki a gyár igazgatóját e tapintatlan kér­désre adó válaszban... — Mondja csak el nyugod­tan drága Leonid Filipovics, hogy ide főleg szakképzetlen munkásnőket vettek fel... Meg azt is, hogy a középve­zetők között már túlsúlyban vannak a nők... Türelem keli a nőkhöz is — néz rám csem- des víz-kék szemével Jelena Filipova, hogy tökéletesen egyetértsek vele, ami a tü­relmet illeti a nőkkel szem­ben. Ilyen szemekkel szem­ben nincs helye oktondi tü­relmetlenségnek. Leonid Filipovics, a benn­szülött csuvas, aki Moszsvá- ban végzett és lett elektro­mérnök. 42 évével azok közé a csuvas értelmiségiek közé tartozik, akik még nagyon jól tudnak emlékezni. ha nem is a forradalom előtti időkre, de igen jól a har­mincas évekre, amikor Csu­vasföldön is megindult a di­namikus lendületű fejlődés. — Volt itt egy Jefremov nevezetű. Azaz hogy voltak, mert testvérek voltak — me­séli az igazgató miközben fe­hér köpenyt húzogatunk ma­gunkra, hogy meglátogassuk az üzem speciális műhelyeit. — Az övék volt a fél város. Ennek a Jefremovnak pél­dául irodája volt Berlinben, Párizsban, de még London­ban is. Európa-szerte Kere­sett cikk volt a Jefremov ék által szállított tojás. Hát to­jást mi nem szállítunk... — segített Leonid Filipovics be­lerázódni az apró, nőkre szabott fehér köpenybe... Mi 48 országba műszert szállí­tunk. Mikro mérőműszereket — tette hozzá jogos büszke­séggel. Az úgynevezett precíziós szereidében 1100 nő dolgozik. 1100 csinos lány, asszony, fehér köpenyben, fehér fi- tyulában ülnek szinte végte­len sorban egymás mögött és • „ egymás mellett, finom női ujjakkal, néha nagyító alatt szerelve össze a mikromű- szereket. Ezek a lányok, asszonyok soha azelőtt még gyárat nem láttak, míg be nem léptek ennek a néhány esztendős múltra visszate­kintő üzemnek a kapuján. S ma olyan precíziós mű­szereket készítenek, ame­lyek ismertek hazánkban is, amelyek nevet és rangot te­remtettek ennek az üzemnek és asszonyainak, leányainak, szerte a szovjet földön, de külföldön is. Hogy a csuvas ipar, közelebbről a főváros ipara milyen • jelentős, arra néhány nap múlva döbben­tem csak rá igazán, amikor módom volt rövid, de rend­kívül tartalmas és sokolda­lú beszélgetésre Voronovsz- kij elvtárssal, a párt csuvas központi bizottsága első tit­kárával. A KB első titkára olyan imponáló számokat mondott, hogy a szakmában edzett, a témához szokott új­ságíró is meghökkent. — Az önök Gagarin Hőerő­művéhez is innen szállítottak relét — jegyezte meg csak úgy mellékesen az első tit­kár, amikor magától értetődő természetességgel szólt ar­ról, hogy Csuvasföldön ma napság már az elektromos­ipar a legjellemzőbb és a legfontosabb. De itt készül­nek sorozatban a K 130-as traktorok, s a gépgyárnak például mind szorosabb a kapcsolata az Egri Finomsze- relvénygyárral. Húszezer ember dolgozik a papírgyár­tásban, több, mint hétezren a kitűnő minőséget gyártó pa­mutszövő gyárban, a bútor- gyártás évi volumene eléri a 20 millió rubelt, s évente több, mint félmillió mosógé­pet állítanak elő nem is egy, de két típusban. — Csak a, fővárosban nyolc­vannál töbla üzem dolgozik ’jelenleg----hangsúlyozta a párt első titkára, s szavai közben nem tudtam szaba­dulni a gondolattól, hogy még egy emberöltő sem telt el azóta, amikor ezen a, föl­dön veszélyesen nagy szavuk volt a sámánoknak, hogy történelmileg még csak teg­nap volt, hogy a Jefremov fi­vérek irodát nyitottak Lon­donban, s annak sincs több mint négy évtizede, hogy a Csebokszáritól 90 kilométerre lévő Kanas járási székhelyre expedíciót kellett indítani, ha leesett az eső — majd egy hétig tartott el az út. Gynrkó Géza KOMMENTAR Feszültség és enyhülés Elmúlt hát november 16-a és bár az indiai—pakisztáni határon fennálló feszültség, a helyi csatározások és a kelet­pakisztáni menekültek továb­bi áradása Indiába nem szűnt , meg, — mégis úgy múlt el az a keddi nap, hogy nem tört ki „hivatalos” háború a liin- dusztáni szubkontinens két nagy országa között. Miért „kellett volna” ki­törnie és éppen novemner 16-án? — kérdezheti az ol­vasó. Nos, az éppenséggel nem rossz információról ne­vezetes hamburgi politikai hetilap, a Spiegel írta egyik októberi számának részletes pakisztáni—indiai tudósításá­ban. hogy ottani jól értesült körök szerint a háború elke­rülhetetlen, már kitörésének napját is tudják: november tizenhatodika. Anélkül, hogy percig is ki­sebbíteni kívánnánk a ve­szélyt,- vagy tagadnánk, hogy a helyzet még mindig igen súlyos, mégis, szeretnénk rá­mutatni néhány olyan jelen­ségre, amelyből ha óvatosan is. de optimizmust lehet me­ríteni. Indira Gandhi miniszterel­nök nemrég befejezett há­romhónapos európai és ame­rikai kőrútján mindenütt hangoztatta, hogy India csak a számára elviselhetetlen gazdasági terheket jelentő kelet-pakisztáni menekültek hazájukba való visszatérését szeretné, de nem óhajt a ke­let-pakisztáni kérdésbe be­avatkozni, mert az Pakisztán belügye, amit önmagának kell politikailag megoldani. Hang­súlyozzuk: India kormányfő­je a politikai megoldás mel­lett van, s nem óhajt kato­nailag cselekedni. Másodjára megemlíthetjük, 1 hogy még a kelet-pakisztáni konfliktust Rahman sejk le- tarlóztgtás.ával és a kelet-pa­kisztáni bengáliak autonó­miát követelő akciójának vé­res megtorlásával a válságot tulajdonképpen kirobbantó Jahja Khan, pakisztáni elnök is azt nyilatkozta legutóbb a Newsweek s az Internatio­nal Herald Tribune vezető munkatársának: „Én nem tö­rekszem a háborús eszkalá­cióra. Minden tőlem telhetőt megteszek, hogy enyhüljön a feszültség!” Harmadszor: Vessünk egy pillantást a nagyhatalmak pozíciójára. Nyilvánvaló, hogy az Indiával nemrég ba­rátsági szerződést kötött Szovjetunió mindent elkövet a béke megőrzésére, az in­diai—pakisztáni konfliktus politikai úton való rendezé­sének elősegítésére. Kína ugyan hosszú ideje rossz vi­szonyban van Delhivel és Ra­walpindi fő támogatója, de szemmel látható, hogy éppen most, amikor Peking megtar­totta „szűzbeszédét” az ENSZ-ben, és a harmadik vi­lág vezető hatalmaként igye­kezett fellépni, ilyen hely­zetben és ambíciókkal nem kockáztathatja az Indiával való teljes szakítást, ellenke­zőleg, inkább közeledésre van szüksége. Ezért logikus, hogy a Kínai Népköztársaság is in­kább közvetítő, békítő óhajt lenni a pakisztáni—indiai'vi­szályban. Ami pedig az Egyesült Államokat illeti: a még mindig megoldatlan in­dokínai konfliktusba süllyed­ve, Nixon pekingi és moszk­vai útja előtt. S utoljára, de nem utolsósorban. Nixon rö­videsen kezdődő 72-es vá­lasztási kampánya előtt Washingtonnak egy újabb ázsiai fegyveres konfliktus csak árthat. „A szovjet emberek figye­lemmel kísérik a helyzet ala­kulását és üdvözölnek min­den olyan lépést, amely az indiai—pakisztáni feszüR'ég enyhítésére irányul” — írta szerdai számában a Szovjet-, szkaja'Rosszija. Tudatában a feszültség még mindig fenn­álló magas fokának, az eny­hülés minden lépését figyeli és várja a világ egész béke­szerető közvéleménye is.

Next

/
Thumbnails
Contents