Kelet-Magyarország, 1971. november (31. évfolyam, 258-282. szám)
1971-11-17 / 271. szám
8 oMaf 1 §7T. november W: 1 KOMMENTAR Józan optimizmus Barré a Szovjetunióban Megkezdődtek a szovjet—szomáli tárgyalások A Lengyelországiból egyre sűrűbben érkező hírek egyértelműen a lengyel közélet sűrűsödéséről számolnak be. Nem is csoda. Decemberben lesz egy esztendeje a lengyel tengermelléken lezair lőtt eseményeknek. amelyek nemcsak figyelmeztettek bizonyos változások el- odázha tatlanságára, de amelyek nyomán már e rövid év alatt is igen sok változás történt. Most pedig, hogy a Lengyel Egyesült Munkáspárt decemberben sorra kerülő kongresszusára készül az ország, túlzás nélkül elmondható: hatalmas tömegek kérnek mind aktívabban szót a közéleti problémák megoldásából. A kongresszusi irányelvek erre igen jó alapot is nyújtanak. hogy mennyire, azt a többi között bizonyítja: nem csupán a különböző szintű pártkonferenciákon, de a párton kívüli lakosság legszélesebb rétegeit átfogó különböző egyéb gyűléseken, vitafórumokon a sajtóban, s a televízióban is hozzászólások tíz- és tízezreit ösztönzik az irányelvek. Az elmúLt évben a Lengyel Népköztársaság sokat haladt előre a politikai demokratizmus fejlesztésében. Ennek egyik jele, s egyben következménye, hogy a vita most döntő súllyal á megoldásra váró gazdasági problémákról folyik. Például a lakáskérdésről. Az irányelvek az előző ötéves tervhez képest 56 százalékkal több la- kás-alapterület beépítését javasolják. Ezt mindenki helyesli. Nyílt vitára bocsátja azonban a párt, hogy ez miként történjék. Csak egy példát ragadtunk ki a sok közül, de hozzátehetjük: nem kisebb szenvedéllyel. nemzeti felelősségtudattal vitatják most Lengyel- országban a legkülönbözőbb fórumokon az előrehaladás több feltételét is. akár a gazdaságirányítás egészének reformjáról. akár annak részletkérdéseiről, mondiuk az állattenyésztés fejlesztéséről. a gépipar korszerűsítéséről. vagy a munka termelékenysége fokozásának módozatairól van szó. „A kongresszusi irányelvekről folyó országos vita mentes a demagógiától, konkrét és konstruktív. Az elhangzó javaslatok nasv többségét a józan optimizmus jellemzi. A vitában általános meggyőződésként iut kifejezésre, hogy az irányelvek célkitűzései reálisak” — mondotta .sajtónyilatkozatában Edward Babiuch. a LfcMP PB tagja. a KB titkára. Az is bizonyos, hogy a kongresszus időpontiának közeledtével egyre fokozódik az érdeklődés az össznépi vita iránt, intenzívebbé válik a párt és a nép együttgondolkodása. Kedden délután egyhetes hivatalos látogatásra a Szovjetunióba érkezett a Szomáli Demokratikus Köztársaság kormárlyküldöttsége, élén Mohammed Sziad BarTé tábornokkal, a legelső forradalmi tanács elnökével. A küldöttség tagjai között van Iszmail Ali Abukar alelnök, Omar Arteh Galib külügyminiszter, valamint a szomáli kormány és a hadsereg több más vezetője. A vnukovói kormányrepü- lőtéren a vendégeket Nyiko- laj Podgofnij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke, Dmitrij Poljansz- kij, a minisztertanács elnökének első helyettese, valamint más hivatalos személyiségek' fogadták. A Szomáliái államfő és kísérete még a keddi nap folyamán megkezdte hivatalos tárgyalásait Nyikolaj Podgor- nijjal és a szovjet kormány minisztereivel. Este a nagy Kreml-palotában a Legfelső Tanács elnöksége és a szdvjet kormány fogadást adott a delegáció tiszteletére. A hivatalos megbeszéléseket ma folytatják. Barré szovjetunióbeli látogatásának programjában egyebek között szerepel egy látogatás a moszkvai katonai körzethez tartozó Tamányi gárdalövész hadosztálynál és ipari objektumok megtekintése. November 19 én a Szomáliái államfő Tasksrttbe látogat, majd 21-én Volgog- ráddal ismerkedik. A Szomáli Demokratikus Köztársaság küldöttsége november 22-én utazik el a Szovjetunióból. Kínai szék foglalt) az ENSZ-ben (Folytatás az 1. oldalról) Ezután név szerint felsorolva köszönetét mondott az úgynevezett „albán javaslat” 23 társszerzőjének és háláját fejezte ki annak a „sok baráti országnak”, amely támogatta a határozati javaslatot. A továbbiakban a. következő fontosabb álláspontokat fejtette ki: 1. Tajvan Kína tartománya és az ott élő 14 millió ember a kínai nép húsa-vére. Eredetileg az USA is elismerte, hogy Tajvan Kína elidegeníthetetlen része, csupán a koreai háború kitörését követően szívta vissza adott szavát és küldött fegyveres erőket a Tajvan és a tajvani szoros megszállására. Az „egy Kína, egy Tajvan” elmélet gyakorlatilag á „két Kína” elmélettel azonos. Az USA- nak vissza kfell vonni fegyveres erőit Tajvanról és a tajvani szorosból. „A kínai nép el van tökélve Tajvan felszabadítására és semmiféle erő sem akadályozhatja meg ebben” — jelentette ki Csiao Kuan-hua. 2. A kínai kormány és nép szilárdan támogatja a vietnami, a kambodzsai és a laoszi nép harcát a fegyveres amerikai agresszióval szemben. Támogatja az indokínai népek csúcsértekezletének közös nyilatkozatát és a dél-vietnami ideiglenes forradalmi kormány által előterjesztett • 7 pontos békejavaslatot. Az amerikai kormánynak haladéktalanul és feltétel nélkül ki kell vonnia valamennyi fegyveres erőit mindhárom indokínai országból. „Ez a kulcsa a feszültség enyhülésének a Távol-Keleten” — hangoztatta a KNK képviselője. 3. A KNK támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság 8 pontos programját az ország békés egyesítésére. 4. A KNK támogatja a Palesztinái és más arab népek harcát az agresszió ellen, amelyet „az izraeli cionizmus követ el ellenük a szuperhatalmak támogatásával és jóváhagyásával”. 5. A KNK, amely maga is gyarmati sorból emelkedett ki, s gazdaságilag „elmaradott fejlődő ország”, „része a harmadik világnak”, s mindebben támogatja az Ázsia, Afrika és Latin-Amerika fejlődő országainál? harcát a gazdasági és politikai függetlenségért. Mint mondotta, „Kína nem szuperhatalom, s soha nem lesz a jövőben sem olyan szuperhatalom, amely másokat agressziónak, felforgatásrták, ellenőrzésnek, be- avatkozásriak és erőszakoskodásnak vét alá”. A korábbi pekingi megnyilatkozások mércéjével mérvén, mérsékelt hangvételű, de ugyanakkor a KNK hatalmi súlyának nagy nyomatéket adó programbeszédében Csiao Kuan-hua •— helyenként homályos célzásokkal körítve — egy dolgot félreérthetetlenül világossá tett: a KNK megalapozni kívánja azt az igényét, hogy a világfórumon ne csak egyszerűen a „harmadik világ tagjaként”, hanem annak „egyetlen igaz bajnokaként” és vezetőjeként lépjen fel. Csatorday Károly felszólalása Az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének ülésszaka kedden délután folytatta a vitát a Szovjetuniónak a leszerelési világ- értekézlet összehívására előterjesztett javaslatáról. A keddi ülésén' 'ießzöTalt Csatorday Kár&ly külügyminiszter-helyettes, a magyar küldöttség vezetője. Beszédet mondott többek között Egyiptom, Ghana, Bulgária, Lengyelország és Nepál küldötte. Csatorday Károly, a szovjet kezdeményezést üdvözölve hangsúlyozta, hogy Magyarország nagy fontosságot tulajdonít a leszerelési világértekezlet összehívására előterjesztett javaslatnak, kész részt venni egy ilyen értekezlet előkészítésében. A világértékezlet és a különböző leszerelési fórumok kedvező kölcsönhatását taglalva kiemelte: „A magyar küldöttség véleménye szerint a leszerelési világértekezletnek — jóllehet ez a leszerelési kérdések egész komplexumát átfogná — elsősorban a tömegpusztító fegyverek, mindenekelőtt a nukleáris fegyverek betiltására és megsemmisítésére kellene összpontosítania figyelmét”. Ezért üdvözölte a magyar i kormány az öt nukleáris hatalom értekezletére tett szovjet javaslatot, csakis valamennyi nukleáris hatalom részvételével és kölcsönös beleegyezésével lehet haladást elemi a nukleáris leszerelés területén. A magyar kormány rendkívül sürgősnek és fontosnak tekinti a nukleáris fegyverek felhasználását megtiltó nemzetközi egyezmény kidolgozását és megkötését, s reméli, hogy a világbékéért és a nemzetközi biztonság megszilárdításáért viselt különleges felelősségük folytán végül is lehetővé válik az öt nukleáris hatalom értekezletének összehívása. Alapvető követelmény, hogy a világ valamennyi állama vegyen részt a leszerelési világértekezleten, függetlenül attól, hogy tagja-e az ENSZ-nek, vagy sem. „A magyar kormány kö-, vetkezetesen a nemzetközi feszültség enyhítésére, a nemzetközi béke és biztonság megszilárdítására, a fegyverkezési hajsza megszüntetésére, az általános és teljes leszerelés megvalósítására törekszik” — hangsúlyozta Csatorday Károly külügyminiszter-helyettes. Fidel Castro sajtóértekezlete Az észak-chilei körúton lévő Fidel Castro kubai mitt iszterelnök saj tóérte-kezietet tartott Iquique halászati központban. Castro a többi között hangoztatta. hogy Kuba „nem kívánja senkitől, hogy kövesse a kubai módszereket. Forradalmunk olyan proölé- má'kat oldott meg. ámelyek sajátosan jellemzőek voltak Kubára... Ma hazánkban bgye-tlen gyerek sincs, aki mezítláb járna, vagy aki nem mehetne iskoláiba. Ennek ellenére semmiféle megoldási receptet nem akarunk előírni egyetlen más ország szátnára Sem. Minden Országnak magának kell megtalálnia a saját szempontjából legriiégfelelSbb megoldást”.— mondotta Castro. A kubai 'miniszterelnök méltatta Salvador All end a baloldali kormányának köles belpolitikai intézkedéseit, köztük azt. hogv felújította a diplomáciái kapcsolatokat Kubával és államosította a legnagyobb, amerikai kézben lévő vállalatokat. Castro utalt arra a lehetőségre,, amelyet a chilei intézkedések a latin-amerikai, köztük a karib-tengeri országok egységének megvalósítása szempontjából jelentenek. ..A Karib-tenger térségének országai nem akarnak csatlakozni az Egyesült Államokhoz, mi L.atin-Arriei'ikához akarunk felzárkózni!’ — mondotta. Az egyik újságíró megkérdezte. hogyan felel a . kpbai miniszterelnök azokra a provokatív vádaskodásokra, hogy Kubában „nincs szabadság”? Castro válasza: „A szabadság fogalma a történelem folyamán állandóan változik. A kapitalizmus viszonyai között például szabad másokat kizsákmányolni, éhcmhalni és bitorolni a távközlési eszközöket. Ezek a szabadságjogok Kubában valóban megszűntek.” Indára Gandlii a kelet-pakisztáni helyzet megoldásáról Indira Gandhi miniszterelnök kijelentette, hogy a kelet-pakisztáni probléma egy, vagy két hónap múlva,, de esetleg hamarább is megoldódik — közölte egy szóvivő, aki hivatalosan tájékoztatta az újságírókat arról a beszámolóról, amelyet Gandhi tartott a kongresszus párt parlamenti képviselőinek 40 tagú végrehajtó bizottságában. A probléma — mondotta a szóvivő szerint a miniszterelnök-asszony — átmeneti és a 9 600 000 kelet-pakisztáni menekült haza fog térni. Gandhi asszony felkérte a párt vezetőit, tanúsítsanak türelmet és önmegtartóztatást az irá-nt, ahogyan a kormány á válsággal szemben , fellép. „A világ közvéleménye. .mellettünk, van -és a nyugati sajtó reszket esen be- * számol a'kelet -pakisztáni fejleményekről” — mondotta Gandhi. Az AP a hír ismertetése során megjegyzi, az indiai kormány ismételten kifejezésre juttatta azt a véleményét, hogy a kelet-pakisztáni probléma békés megoldásának egyetlen módja az, ha Jahja Khan pakisztáni elnök tiszteletben tartja a tavaly decemberi országos választások eredményét, amelyeken a Mudzsibur Rahman sejk vezette Avatni Liga aratott győzelmet. Mint az indiai rádió közölte. pakisztáni csapatok lőtték Agartala városát, a Kelet- Pakisztánnal határos Tripura körzetében. Mintegy tucatnyi lövedék csapódott be a város központjába, 7 személy megsebesült. Az indiai határőrség viszonozta a tüzet. Befejeződött iVagy-Britannia Kommnnisía Pártjának 32. kongresszusa Kedden befejezte munkáját Nagy-Britannia Kommunista Pártjának XXXII. kongresz- szusa. A záróülésen a küldöttek jóváhagyták a kongresz- szus három fő határozatát,’ amelyet a párt végrehajtó bizottsága terjesztett elő. E határozatok: „Az egység, a kommunista párt és a harc a szocializmusért”, „A Közös Piac és az európai biztonság”, valamint „A nők szerepe a társadalomban”. , A küldöttek egyhangúlag jóváhagyták a párt több helyi szervezetének határozati javaslatát is, amely követeli, hogy a konzervatív kormány hagyja abba a szovjetellenes politikát. A határozat meg- bélyegzi a legutóbbi kémkedési hisztéria segítségével felszított szovjetellenes kampányt, rámutat ennek ismert hátterére. A kongresszus résztvevői táviratban tiltakoztak Douglas Home angol külügyminiszternél a rhodesiai fajüldöző rendszerrel folytatott tárgyalásai miatt. A távirat követeli, hogy a külügyminiszter Rhodesia afrikai vezetőivel tárgyaljon. Csuvasföldi jegyzetek (2.) Város a víz alatt „... Mintha - szívemből folyt volna tova, zavaros, bölcs és nagy volt a Duna.” és: „... hogy sose fagyva jéggé életünknek során szívünkben így csobogjon ihlet.” József Attila a Dunánál. Huzangáj a Volgánál helyezi óvatos ujjal a habok bizalmába szívét. József Attila megélte az elnyomást, Huzangáj megérte népének nagyszerű felemelkedését. Volga — Duna- ezer kilométerekre egymástól És mégis most. hogy szapora tüstént- kedéssel fúrja orrát előre a kis hajó a széles Volga közepén. a Duna vizének csobogása' /élerh hallani Semmiféle háromszínű nosztalgia! Nem is, de aligha vétek a Volga hangjaiban felfedezni vélni a pzőke Tisza susogó dallamát. — Jártam a Tiszánál. Kiskörén. Szép és szelíd folyó — villantja rám tatáros metszésű szemét kedves kísérőnk, Ny. Viktorov, az Itteni szakszervezetei? elnöke, s aztán szinte mentegetőzve teszi hozzá... De hát a Volga nagyobb... — Az. Nagyobb bizony. A Dunánál is jóval nagyobb — igazolom ’ szóban is, amit a szemem lát. Pedig itt még a folyó kes- kenyke ahhoz képest. hogy milyen tengerré terül szét Üljanovszkánál. — Itt is tenger lesz. Bejön a Volga a színházig. Egy egész városrészt önt majd el a víz — lelkesedik a közeljövő holnapjáért Nyikolaj Viktorov. — Itt épül fel, Cse- bokszári alatt és mellett az utolsó volgai erőmű, a Kazá- nyig nyúló 350 kilométeres új csuvas tenger jóvoltából. A 16 métert emelkedő volgai vízszint lehetővé teszi, hogy itt, ahol most aprócska uszályok, s nagyobbacska személyhajók loholnák le s fel, 5000 tonnás hajók szállítsál? majd a terhüket. Apró motorosok cikáznak, száguldoznak parttó} partig, felcsapott, pisze orral zúgnak el a hajók mellett, kettesével ülnek benne fiatalok, vagy egyenként a horgászok. A víz csendes fodrozással és nagy nyugalommal - tűri. hogy nyargalásznak hullámhátán, s hogy terveznek erejével. bőségével az elkövetkezendő évekre. Reggel autóbuszon mentünk át egy hídon. — Minek ez a híd? Hiszen ligetek, utak és házak vannak itt alattunk?' — A Volgának — jegyezte meg csuvas kísérőnk és én akkor azt hittem, hogy vagy a tolmács fordít rosszul, vagy kísérőnk viccel. — Ahá, a Volgának! — vigyorogtam kényszeredetten, hadd lássa, értem én a tréfát. Szép kis tréfa! 16 méteres vízszintemelkedés. S a híd alatt, ahol most a régi város egy jelentős része riadtan bújik meg a ligetes Völgy ölén, ahol faházak és régi templomok sorjáznak, beton- utak és üzletek épültek, ahol sorsok szövődtek, emberek születtek és haltak, szóval, hogy itt mindenütt víz lesz. Tizenhat méter mélv víz. s fenekén a Volga őrlő erejére, a kíváncsi, és makacs halak turkáló orrára bízva, ott áll majd egy évig, egy évtizedig, a lebontásra sem ítélt városrész. Minek bontani? Ott a víz! Nem igaz? Dehogynem! Kattogtatom a fényképezőgépet, s megpróbálom elképzelni, hegy négy év múlva, mint könnyűbúvár álldogálnék ma.jel a Volga fenekén, egy elsüllyedt város fa- s kővázas romjai között. Beleborzongok. — Fázik? A folyó felett mindig hűvös van... — aggodalmaskodik Nyikolaj Viktorov. — Nem. dehogy — mente- getődzöm és valóban nem fázom. Az embert mindig meghökkenti, ha azzal kell szembenézni, hogy milyen hatalmas. Az ember! Nem véletlen, hogy az embert tiszteljük és féljük a legjobban... — Druzsba! Druzsba! — rikkantják fel a motorcsónakból a 'hajóra. Valahonnan megtudták, hogv magyarok utaznál? a közeli Kuvsinszki- be, a Volga másik partján meghúzódó, festői kis üdülőhelyre. — Barátság! — integetünk és kiabálunk mi is, s vidáman nézzük, hogy a csendes, lomha Volga hátán hogy porza- nak előre az apró kis motorosok. Ott fognak ezek néhány év múlva cikázni a ma még meddő méhű híd alatt is és néhány lépésnyire a Csuvas Drámai Színház lépcsőjétől néma horgászok üldögélnek majd, hogy pontyot. avagy uram bocsá’ tokot fogjanak gyermekkoruk egykori grundja felett. Késő este van. amikor a folyó mentén, a hajóállomásra lecsodálkozó magas parton utoljára szuszog fel , a harmonika, még néhány dallamfoszlány, magyar is, csuvas is és búcsúzunk a csodálatos szépségű, meghitt hangulatú kis üdülőfalutól. Fel- fényük a víz alattunk, és messziről idekacsingatnak „már Csebokszári hunyorgó fényei. A Volga adott életet a városnál?. Most a városon a sor. Ö ad életet a foly ónak. Uj életet! Gyurkó Géza
