Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-29 / 255. szám

t oMal KFtpt WArtVAT»nTJC**fl 1071 nVtőlipr 99. Tito—Nixon találkozó Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök feleségével és a jugoszláv küldöttség tagjaival csütörtökön délelőtt — magyar idő szerint dél­után négy órakor — az ame­rikai elnök Camp David-i rezidenciájából gépkocsin Washingtonba érkezett. Tito elnököt és kíséretét a Fehér Ház előtt Nixon amerikai el­nök és felesége fogadta és üdvözölte. Ceausescu topánba utazik Nicolae Ceausescu román államfő jövő év februárjában hivatalos látogatást tesz Ja­pánban — közölték csütörtö­kön japán kormánykörök. Ceausescu Szato miniszterel­nök tavalyi meghívásának tesz eleget. Tokiói értesülé­sek szerint a román államfő a két ország közötti gazda­sági és kereskedelmi együtt­működés kérdéseiről fog tár­gyalni japán hivatalos sze­mélyiségekkel. Szadat Tripoltban tárgyalt Szadat egyiptomi és Kad­hafi líbiai elnökök szerdán este Tripoliban megkezdték tárgyalásaikat. A kairói rá­dió, amely a tanácskozás kezdetéről hírt adott, egyéb részleteket nem közölt. Any- nyit mondott csak, hogy Sza- daton és Kadhafin kívül megjelentek a líbiai forradal­mi parancsnoki tanács tagjai valamint Egyiptom tripoli nagykövete. Ez Szadat első líbiai látogatása azóta, hogy a hármas államszövetség el­nökévé választották. Harcok Sa'oon környékén Négy nappal Thieunak, az októberi dél-vietnami elnök- választási komédia egyetlen jelöltjének és „győztesének” vasárnapra kitűzött beiktatá­sa előtt egyre inkább Saigon térségébe helyeződnek át a népi felszabadító erők akciói. A DNFF fegyveres alaku­latai szerdáról csütörtökre virradó éjszaka sikeres tá­madásokat hajtottak végre Saigon elővárosában a fő­várost védő dél-vietnami kormánykatonaság ellen. A dél-vietnami és az ame­rikai hadvezetőség egyelőre semmiféle felvilágosítást sem adott e csatározásokról. A bombázásra emlékeztető de­tonációk zaja azonban a fő­város szívében is hallható volt. A partizánalakulatok egyébként két hét óta ismé­telt támadásokat intéznek Saigon közvetlen környékén amerikai, dél-vietnami és thaiföldi járműoszlopok ellen. Alekszej Koszigin folytatja kubai körútját Befejeződtek a magyar—szovjet kulturális tárgyalások J. A. furceva nyilatkozata Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök szerdán Fi­del Castro kíséretében Ha­vanna közelében megtekin­tett egy lakóház-építkezést. Fidel Castro végigkísérte vendégét az építkezésen, majd a két államférfi elbe­szélgetett az építőmunkások­kal és élénk véleménycserét folytatott velük a lakásépít­kezés problémáiról. Ezután Koszigin és Castro rövid beszédet intézett a ku­bai építőmunkásokhoz. Fidel Castro a szovjet— kubai barátság jelentőségét hangoztatva a többi között rámutatott, hogy a szigetor­szág a szocialista tábortól, de főként a Szovjetuniótól igen nagy segítséget kap. „Gyár­berendezéseink és gépeink túlnyomó többsége a Szovjet­unióból származik” — mon­dotta a Kubai KP KB első titkára, s hozzáfűzte, hogy szakemberképzésben is nagy segítséget kapnak a Szovjetuniótól. Koszigin kubai látogatásá­val kapcsolatban a Pravda csütörtöki kommentárjában leszögezi: A két nép barátsága már régóta kiemelkedő szerepet tölt be az új Kuba építésé­ben, a szocialista országok sokoldalú együttműködésé­nek szilárdításában. Kubában, a népi hatalom évei alatt szovjet közremű­ködéssel felépült a Mariéi—1 és a Rente vízi erőmű, a Santa Clara-i mechanikai gyár, a havannai halászkikö­tő és sok más létesítmény. Ezeket a vállalatokat a leg­modernebb berendezésekkel szerelték fel. Rendkívül fon­tos az ország fejlődése szem­pontjából a szakemberképzés is. A Szovjetunió segítségé­vel négy tanulmányi központ épült Kubában, ezenkívül több száz kubai szerzett ké­pesítést Moszkva, Leningrád, Kijev, Minszk és Baku tanin­tézeteiben. Az együttműködés koordi­nálására megalakult a gaz­dasági, tudományos és mű­szaki együttműködés kubai— szovjet kormányközi bizott­sága. Ä közeljövőben befejeződik egy műtrágyagyár építése és fokozottabb figyelmet fordí­tanak a cukornádaratás gé­pesítésére, újabb energetikai kapacitások üzembe helyezé­sére. Havannában, a forradalom palotájában csütörtökön foly­tatódtak a tárgyalások Alek­szej Koszigin, az SZKP Poli­tikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió minisztertanácsá­nak elnöke és Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, miniszterelnök kö­zött. Október 25-én Budapesten tartotta 8. ülését a magyar-^ szovjet kormányközi kultu­rális együttműködési bizott­ság. Az ülésszakon megvitat­ták az együttműködés to­vábbfejlesztésének időszerű kérdéseit a közművelődés, a sajtótermékek és a hangle­mezek terjesztése területén. Elfogadták a művészeti együttesek, szólisták és kiál­lítások cseréjének távlati ter­vét. Tanácskoztak a magyar- országi orosz nyelvoktatás­ban folytatott együttműködés továbbfejlesztésének lehető­ségeiről és meghallgatták a két ország koncertirodáinak beszámolóját a korábban ho­zott határozatok végrehajtá­sáról. Az ülésszak jegyzőkönyvét csütörtökön Jekatyerina Fur- ceva, a Szovjetunió kulturá­lisügyi minisztere és Xlku Pál művelődésügyi miniszter írta alá. A jegyzőkönyv aláírását követően J. A. Furceva a kö­vetkezőkben összegezte az ülésszak munkáját Szőke Sándornak, a Magyar Táv­irati Iroda munkatársának adott nyilatkozatában: — Meg vagyok győződve arról — mondotta bevezető­jében —, hogy a most befe­jeződött ülésszak munkája, az ott kidolgozott határozatok és javaslatok a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság közötti kulturális kapcsolato­kat tovább erősítik. A két ország között eddig kialakult kulturális együttműködés va­lamennyi területen igen jó­nak mondható. — Egyik legfontosabb cé­lunk az egymás közötti ta­pasztalatcsere rendszeressé tétele. Az ülésszakon egyebek között megvitattuk az orosz nyelv magyarországi oktatá­sának kérdését is. Örömün­ket és köszönetünket fejezzük ki azért az érdeklődésért, amelyet az önök hazájában tanúsítanak az orosz nyelv iránt. Szívesen ragadunk meg minden alkalmat, hogy elősegítsük ezt a tevékeny­ségüket. Az ülésszakon meg­vitattuk azt is: hogyan le­hetne tovább bővíteni a Szovjetunióban folyó orosz nyelvi tanfolyamokon a ma­gyarországi szakemberek részvételét. Az idén és a kö­vetkező esztendőkben több, mint másfél ezer oroszszakos szakemberüket fogadjuk a Szovjetunióban. Nagyon fon­tos része munkánknak a ma­gyar diákok részére készülő orosz nyelvi tankönyvek szerkesztésében, létrehozásá­ban nyújtandó segítségünk. — A közművelődés terüle­tén is eredményesen alakul­tak az eddigi kapcsolatok — mondotta. Ezt tovább szeret­nénk fejleszteni. A mostani ülésszakon 'határozatot hoz­tunk,. amelynek egyik lénye­ges vonása, hogy tovább bő­vítjük az Öntevékeny együt­tesek kölcsönös meghívásait, s közvetlen kapcsolatok ki­alakulására törekszünk a he­lyi múzeumok, könyvtárak között is. Elfogadták a Dózsa-imnepség programját Nixon a jövő év elején utazik Pekingbe Nixon elnök 1972. január 1. után látogat Pekingbe, utazásának pontos időpontját ez év december 1. után hozzák nyilvánosságra — mondotta Henry Kissinger, az amerikai elnök nemzet- biztonsági tanácsadója Kíná­ból való hazatérése alkalmá­ból tartott washingtoni saj­tóértekezletén. Kissinger őszintének ne­vezte tanácskozásait Csou En-lajjal, s azt mondta, hogy mind a Kínai Népköz- társaság, mind az Egyesült Államok törekszik a kap­csolatok javítására. „Egyik fél sem várja el, hogy a fenn­álló valamennyi nehézséget, vagy legalábbis a nehézsé­gek többségét megoldjuk”. Nixon elnök maga sem re­ménykedik abban, hogy akár pekingi látogatását megelő­zően, akár azt követően si­Anglia belép a Az angol alsóház csütörtö­kön a késő esti órákban meg­szavazta Nagy-Britannia csatlakozása az Európai Gaz­dasági Közösséghez. Hatnapos, minden idők egyik legnagyobb horderejű, valójában azonban eseménytelen parlamenti vita után a konzervatív kor­mánynak az az „elvi” hatá­rozati javaslata, amely támo­gatást kért a törvényhozástól a Brüsszelben kialkudott be­lépési feltételekhez, hivatalos kerülhet rendezni valameny- nyi megoldatlan problémát, vagy „megváltoztatni egymás alapvető nézeteit” — fűzte hozzá. Nixon nemzetbiztonsági ta­nácsadója a sajtóértekezleten nem volt hajlandó válaszol­ni azokra a kérdésekre, ame­lyek az amerikai elnöknek a kínai miniszterelnökkel foly­tatandó tárgyalásainak tar­talmi részére vonatkoztak. A vietnami háborúval kapcso­latban kijelentette, a Fehér Ház maga készül azt rendez­ni vietnamizálási politikájá­val, vagy a Hanoival folyta­tandó tárgyalások révén, s nem arra törekszik, hogy a konfliktust „Pekingben ren­dezzék”. Elmondotta még: Nixon előreláthatólag találkozik majd Pekingben Mao Ce- tung elnökkel is. Közös Piacbe parlamenti állásfoglaláss vált. A Heath—Rippon-kettc: által Brüsszelben elfogadót feltételek szerint Angii 1973 január elsejétől les tagja az Európai Gazdaság Közösségnek. Ekkorra háron további folyamodó ország ir tagja lesz az EGK-nak; Nor­végia, Dánia és az ír Köz társaság, és a közös piaci „hatok” csoportja a közös piaci „tizek” csoportjává bővül, amelynek összlakos­sága 250 milliós lesz. Kállai Gyulának, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökének vezetésével csütörtökön a Parlament delegációs termé­ben ülést tartott a politikai, társadalmi, tudományos és kulturális életünk kiemelkedő képviselőiből életre hívott Dózsa-emlékbizottság. A széles körű társadalmi bi­zottság elfogadta azokat az irányelveket, amelyeket tör­ténészkollektíva dolgozott ki Dózsa György születésének 500 — hiteles adatokkal pon­tosan ugyan meg nem hatá­rozható, de az 1972-es év első felére tehető — évfordulója megünneplésére. Az irányel­vek — amelyeket az emlékbi­zottság hamarosan a sajtóban is megjelentet — méltatják a Dózsa-hagyomány jelentő­ségét. Dózsa György alakja, történelmi tettei, s az 1514-es magyarországi parasztháború a későbbi évszázadokban el­választhatatlanul egybeforrt haladásért vívott társadalmi és osztályküzdelmekkel, a Duna-völgyi népek öaszefogá-. sánaik nemes ügyével. Dózsa nevét és szellemét egyaránt idézték történelmünk nem­zeti, polgári-demokratikus és szocialista mozgalntai, s neve zászló volt a fasizmus és a háború ellen vívott harcban. A szocialista Ma­gyarország a társadalmi hala­dás egyik nagyszerű hősé" tiszteli benne — e tiszteletnek ad méltó keretet az a nagy­szabású ünnepségsorozat, amellyel születésére emléke­zik a magyar társadalom. A megemlékezés-sorozat fő rendezvényeire T972-b°n ke rül sor. Június 25-én Ceglé­den ünnepi nagygyűlést tar­tanak, szeptemberben három­napos nemzetközi tudomá­nyos ülésszakot rendeznek Budapesten a középkelet-eu- rópai parasztháborúk törté­netéről, októberben ünnepé­lyesen megkoszorúzzák a fő­városban felállított Dózsa- szobrot, s új Dózsa-emlékmű- veket lepleznek le Cegléden és Mezőtúron. A fiatalok if­júsági nagygyűléssel és a Rá­kosmezőn tartott fákivás fel­vonulással emlékeznek a nagy elődre. A Magyar Nemzeti Múze­umban Dózsa-omlékklállítást nyitnak, a,-Nemzeti -Galéria tárlaton, sorakoztat ja föl a Dózsa személvével, a paraszt­háborúval, illetve a paraszti sors témáival foglalkozó je­les képzőművészeti alkotá­sokat. Neves művészek ter­vezik a Dózsa-évforduló pla­kátjait, érmeit, s megjelen­tetnek a témakörbe vágó szá­mos úí, kiadványt is. Kland- czay Tibor és Székely György szerkesztésében tanulmány- kötet lát napvilágot a törté­nettudomány, illetve más társadalomtudományok Dó­zsára vonatkozó kutatási eredményeiből. A Gondolat kiadja a Dőzsa-parasztháború népszerű történetét, önálló kiadványként jelentetik meg Székely Györgynek a tízköte­tes magyar történelem szá­mára írt, Dózsáról szóló munkáját. „Dózsa-hagyo­mány” címmel lát napvilágot R. Várkonyi Ágnes válogatá­sa a történeti és politikai iro­dalomból. A kiadványok ta­lán legérdekesebbjének Feke­te Nagy Antal posztumusz munkája ígérkezik. „A ma­gyar, parasztháború 1514-ben” "című könyv 360, még publi­kálatlan,' témába vágó ok­mányt ismertet Antológiában jelentetik meg a magyar költők' Dózsá­ról szóló verseit, újra kiadják Fehér Tibor „Hold a Tisza fe­lett” című ifjúsági regényét, Nemeskürty István népszerű Dózsa-monográfiát ír, s a fia­taloknak készül Hegedűs Gé­za Dózsa-életrajza. A központi rendezvények, kiállítások sorát helyi ünnep­ségek egészítik lei. Osztrák— magyar fizetési megállapodás Becsben osztrák—magyar tárgyalást folytattak a két or­szág közötti fizetési forga­lom szabályozásáról. Ennek eredményeként csütörtökön fizetési megállapodást írt alá Baktai Gyula, a Külkereske­delmi Minisztérium osztály- vezetője és dr. Friedrich Hil­lebrandt, az osztrák kereske­delmi és iparügyi minisztéri­um miniszteri tanácsosa. A megállapodás alapján a felek ez év november 24-től az ed­digi kliringben történő el­számolásról a szabadon át­váltható devizában történő fizetésire térnek át. Az alá­írásnál jelen volt Kurtán Sándor, hazánk bécsi nagykö­vete. Andrzei Zbych: Ktoss kapitány Lengyelből fordította: Varsányi István 58. Micsoda primitív módsze­rekkel dolgozol — gondolta Kloss. — Érdekes — mormogta a foga közt. — Minek tulajdo­nítható. hogy sturmfürrer Elken ilyen csodálatos pers­pektívát villantott fel előt­tem? Nem is volt csúnya ez a lány. És milyen nyugodtan nézegette a pisztolyt, amely már kezdte égetni Kloss te­nyerét. — Képzeljük el — foly- 'tátta —, hogy valaki keres­kedelmi ajánlattal közeled­nék magához. Nevezzük így. Kicsoda? — Valaki, aki szívesen vá­sárolna papírt, például olyat is, amely jelenleg Németor­szág szempontjából teljesen értéktelen .. és Ring számá­ra is értéktelen. Olyan papí­rokról van szó, amelyeket Ring itt rejtett el a várban. Kloss koncentrált. Vagy az amerikaiaknak, vagy az an­goloknak dolgozik a lány. Az amerikaiakat nagyon érde­kelte természetesen az Ab­wehr archívum; örömmel fogadnák, persze nem azért, hogy átadják a lengyeleknek. De nem szabad kizárni a pro­vokáció lehetőségét sem. — Miből gondolja? — kér­dezte most már emelt han­gon, — hogy az archívum itt van? — Ne tettesse magát, ka­pitány úr. Ezt az információ­mat az ostoba Ingének kö­szönhetem, a maga itteni megjelenése pedig igazolja feltételezésem helyességét. Ring magára bízta az archí­vum őrzését. Kloss elhallgatott. — Előnyös tranzakciót ajánlok.-+ A városban lengyelek vannak — mondta Kloss. Ar­ra persze egy pillanatig sem gondolt, hogy leleplezze ma­gát a lány előtt. A játék szórakoztatónak ígérkezett, sajnos azonban nem hozta közelebb a talány megfejté­sét, csak egy értesülései lett gazdagabb: Ring archívumát az amerikai hírszerzőktől is meg kell óvnia. — Elegendő — folytatta —, ha megmondja, hol a rejtek­hely. A lengyelék miatt pe­dig ne aggódjék. — Honnan tudod — csat­tant fel —, hogy javaslato­dat a megfelelő embernek mondod el? — Tudom. Ideszaladt, mert attól tartott, hogy valaki fel­használja Inge közlését. Lik­vidálta mér azt az asszonyt, akiről Inge mesél? — Nem képzelődsz? — Sosem képzelődtem — mondta közömbösen. — Nos? Mi a válaszod? Csak arra kérlek, kímélj meg a sok üres fecsegéstől. Valóban . Már nem is volt miről beszélniök. Úgy látszik, Ring embere nem tartózkodik a várban. Ha nem B'räulein Elken a megbízott őrző, ak­kor... — Indulás — szólt határo­zottan, bizonyos szigort ve­gyítve hangjába. — Vissza­megyünk. Anna Maria meghökkenve nézett rá. — Mit jelentsen ez? — Nem érthető? Vissza­megyünk. Gyerünk, gyerünk. Te mész elől. — Ha arra gondolsz, hogy az úton megölsz, akkor in­kább tedd meg itt... — Indulj... Nagyon lassan lépkedett. Folyosó, nagyterem... Ami­kor már az ajtón kívül jár­tak. Fräulein Elken meg­állt. — Ti hátulról szeretitek le­lőni az embereket, ugye? — Amerikai volna? — tű­nődött Kloss. Közös ellenség ellen harcoltak, és... — Ne állj meg — dörrentett rá. — Gondolkodj egy kissé. Bődületes ostobaságot csi­nálsz. — Menj! — kiáltotta. A lány előtte ment végig az udvaron, a kavics ropo­gott a lábuk ^latt. Amikor kiértek az útra. Anna Ma­ria hirtelen oldalt ugrott. Ügyesen csinálta, de ahhoz nem eléggé ügyesen. hogy Kloss ne lőhette volna le. ha éppen akarta volna. Éppen erre várt. feltételezte, hogy a lány szökni próbál. Piszto­lyét zsebre vágta és lépteit lelassította. Időt kell neki adni. majd elválik, mit tesz. Ha előre sejtette volna, mi lesz a lány következő húzá­sa. nem lett volna olyan nyugodt... A front egyre közeledett. Mire Kloss eljutott Rinaék házáig, már egészen tisztán hallotta a géppisztoly-soroza­tokat. Valahol a közelben, a réten, mozsárból lőtt akna robbant, sárga lángoszlop csapott a magasba. A hely­zet csakugyan súlyos, gondol­ta. mégsem hitte, hogy a né­meteknek sikerülne kitörniök észak felé. Szobája ablakát nyitva hagyta a házban csend ural­kodott. Kloss azonban néni hitt ebben a csendben. Nem alusznak. Várnak. Remélik, hogy még egyszer meglátják a hitleri Wehrmachtot. (Folytatjuk)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents