Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-29 / 255. szám
tim. október 29. KELET MAGYARORSZÄ« t. »Ida! Vil ágtakarékossági nap NYÍREGYHÁZA ŰJABB LAKÓNEGYEDE ÉPÜL KI A KORÁNYI FRIGYES ŰT MENTÉN. (HAMMEL JÖZSEF FELVÉTELE) Pénzt csinálnak Fábiánházán Javult a munka — 30 felvételi kérelem Négyen egy családból 1934. OKTÓBER 36. ÉS 31. KÖZÖTT — az első takarék- pénztár megalakulásának századik évfordulója alkalmával — rendezték meg Milánóban a takarékpénztárak első nemzetközi kongresszusát. Itt határozták él, hogy a tanácskozás utolsó napját — október 31-ét — a takarék- pénztárak ünnepévé avatják és ezt követően minden év október utolsó munkanapján világtakarékossági napot rendeznek. (Ez évben október 29. én.) Ezért irányul megkülönböztetett figyelem szerte a világon — így hazánkban is — október utolsó napjaiban az emberek egyik nemes tulajdonságára, a takarékosságra. A világtakarékossági nap jelentősége a kapitalista és szocialista országokban azonos. A cél mindenütt az emberek kiegyensúlyozottabb életének, beosztóbb gazdálkodásának elősegítése. A takarékoskodás jellege azonban eltér A kapitalista országokban gyakrabban és könnyebben fordulnak elő, sőt időnként törvényszerűen következnek be olyan események, melyek felborítják a család anyagi egyensúlyát. Míg a kapitalizmusban a létbizonytalanságnak kitett kisemberek, alacsony keresetű munkások a váratlan gazdasági megrázkódtatások elleni védekezésül, addig a szocializmust építő szabad emberek még teljesebb boldogulásuk zálogául tették és teszik félre jövedelmük egy részét. A kapitalista társadalomban a félelem, a kiszolgáltatottság ösztönzi a dolgozó embert a szigorú takarékosságra. addig nálunk a takarékosság az egyén, a család boldogulásának igen fontos, sokszor döntő eszköze, feltétele. A MEGTERMELT JAVAK IGAZSÁGOS SZÉTOSZTÁSA. az állandóan javuló élet- körülmények teszik lehetővé, hogy nagyobb beruházásokra, . vásárlásokra takarékbetétbe helyezzék pillanatnyilag nélkülözhető pénzeszközeiket. A takarékbetéték emelkedése hazánkban — de megyénkben is — az életszínvonal-emelkedés hű tükre. Annak ellenére, hogy szű- kebb hazánkban — Szabolcs- Szatmár megyében — bőségesebben étkeznek, szebben öltözködnek, kulturáltabban élnek, szórakoznak az emberek, mint a múltban, vásárolják a gépkocsikat, s százszámra épülnek a jól berendezett lakások — a megye betétállománya megközelíti a másfél milliárd forintot. Csak az év első háromnegyedévében megyénkben mintegy 100 millió forintos betétállomány-emelkedés volt. I960, év végén a megye betétállománya 119 millió 600 ezer forintot tett ki. Ez azt jelenti, hogy egy évtized alatt a takarékbetét-állomány közel tizenkétszeresére nőtt. A FALU SZOCIALISTA ÁTALAKULÁSÁNAK nagy szerepe van a betétállomány emelkedésében. A megye betétállományának több, mint fele a falusi lakosságé, a dolgozó parasztságé, a tsz-ta- goké, azöké az embereké, akik a nagyüzemi gazdálkodás keretében találták meg boldogulásuk útját. Egyrészt azért emelkedik állandó jelleggel a megye betétállománya, mert van miből félretenni, másrészt pedig azért, mert államunk szavatol a betétkönyvben elhelyezett összegért, s számottevő kamatot özet érte. Megnőtt a bizalom a takarékpénztárak és a több mint 700 millió forint betétet kezelő postahivatalok, valamint a takarékszövetkezetek iránt. Napról napra gyarapszik a megfontoltan gazdái kodó, beosztóbban élő családok száma. A félretett pénz jelentős hányadát megyénk dolgozói lakásviszonyuk javítására, gépkocsi beszerzésére fordítják. Több ezer tévé, háztartási gép, rádió, tartós fogyasztási cikk kerül a családokhoz az összegyűjtött forintokból. Évente ezrek használják fel megtakarított pénzük egy részét nyaralásira, külföldi társasutazásra. Mind többen lát ják: érdemes takarékosan gazdálkodni. Fokozódik a törekvés. a hajlam a takarékoskodásra az iskolai tanulók körében is. A14 tői 26 éves korosztályhoz tartozó fiatalok legpraktikusabb takarékossági formája az ifjúsági takarékbetét. A fiatalok önálló életük első lépéséhez induló tőkét képezhetnek, sőt az ifjúsági takarékbetét alapján adható különhitellel a családi otthon problémájának megoldásához további segítséget is kapnak. A CSALÁDOK, AZ EGÉSZ NÉPGAZDASÁG érdekét egyidejűleg szolgálja a megtermelt és megszerzett javak célszerű beosztása, a takarékbetét-állomány szüntelen növelése. Amikor a takarékos- sagra hívjuk fél megyénk dolgozóinak figyelmét, nem az önmegtartóztató spórolásra, kuporgatásra gondolunk. Egyre javuló életkörülménye ink mellett rohamosan emelkednek az igények is. Ezek kielégítésére teremt fedezetet a takarékpénztárnál rendszeresen elhelyezett minden forint. Azok, akik meggondoltan beosztják anyagi eszközeiket, nemcsak családjuk sorsát helyezik szilárdabb alapra, hanem fegyelmezettebb, takarékosabb, értékesebb emberekké válnak munkahelyükön is, társadalmunk és az egész nép javára. E gondolatokkal fejezhetjük ki legjobban október 29-e, a világtakarékcsségi nap jelentőségét. Bojtos István, az OTP Szabolcs-Szatmár megyei Igazgatóságának vezetője. Jakab Gyula, a fabiánházi Kossuth Tsz elnöke nem titkolta jó kedélyének okát: most jutott el a tsz oda, hogy október közepére minden fontosabb munkával végeztek. Écsi Miklós főkönyvelő és Nemessályi Zsolt agrármérnök, főagronómus segítettek az elnöknek a tények ismertetésében, — Általában jó termést takarítottunk be — közölte a főagronómus. Még jobbak lettek volna a terméseredmények, ha nem kaptunk volna nyáron jégverést. — Dohányban negyven, egyéb kapásoknál huszonöt százalékos kárunk keletkezett. — Néhány évvel ezelőtt még ott tartottunk, hogy állami dotációt kellett elfogadnunk — közölte a főkönyvelő. — Megrendült a tagság bizalma a közös gazdálkodással szemben. Még olyat is hiába mondtunk: holnap készpénzelőleg-osztás lesz, nem hitték. Nem parancsra Általában gyenge, 5,9 aranykoronás a tsz határa. 430 dolgozó tag van a közösben. A tanyaközpont bejáratánál feltűnt, hogy többen valamilyen létesülő épület alapjának a helyét ássák. Nők ugyanúgy ásnak, lapátolnak, mint férfiak. Lőkös Gáborné, a tsz nőbizottsága elnöke mondta: — Erre sem nem parancsoltak, sem nem utasítottak bennünket. Farkas Frigyes főállattenyésztő szólt, hogy ide fürdőt-öltözőt épít a tsz. Mi meg, mint borjúnevelő asszonyok, összebeszéltünk, hogy ebben már mi is segítünk. Budai Béláné: — Magunknak építjük, hogyne dolgoznánk szívesen. Huszti Jenőné: — Már hogyne segítenénk! Rendesen öltözve jöhetünk be a munkába és mehetünk haza. A hídmérlegen épp egy Zetor pótkocsija állt. Tóth Dezső traktoros: — Tíz éve vagyok a tsz-ben. Előbb tele voltunk bizonytalansággal. Viszont az is igaz, korábban nem törődtünk semmilyen minőségi munkával. Most ilyen nincs. Megállunk addig a géppel, hogy egyetértőleg eldöntsük a vezetőkkel mit, miért és hogyan csinálunk. Varga Miklós kertészeti szakmunkás", 19 éves: — Tizennégy fős munkacsapat vezetője vagyok. A garantált munkadíjazás szerint 1800 havi keresetem megvan. Családunkból négyen vagyunk dolgozó tagjai a tsz-nek: bátyám, húgom, édesanyám. János bátyám juhász szakmunkás. Ugyancsak a tsz taníttatta, mint engem. Négyünknek négy hold háztájija van. Panaszra nincs okunk. Ami a múlté Mindannyian beszélni akartak. Veres Miklós azzal „érvelt”, ő tizennyolc holddal lépett be a szövetkezetbe. „Mentem mindenhová, csak a tsz-ben nem fogott a munka. Most meg, betegje vagyok, ha nem lehetek itt egy nap. Mert pénz van, pénzt csinálunk a közösben.” Oda kellett figyelni a sok hangra. A hatvankét éves Papp Gyula bácsitól ez a kijelentés hangzott el: „A közös gazdálkodás indulásakor úgy volt, hogy a tagoktól szedtünk össze kenderszárat a dohánymelegágy körülkerítésére. Most ilyesmi... hát ilyen szóba se kerül.” A két Varga, László és Lajos még nem tag, csak a felvételi kérelmüket adták be. De. már ők is munkát kérnek és kapnak a közösben. Felvételükről a közgyűlés dönt. S ide kívánkozik, hogy eddig harminc tagfelvételi kérelem van az irodán, többségük harminc éven aluli fiatal. Gépesítés milliókért Az irodán Écsi Miklós főkönyvelő közölte, hogy a tsz-nek fillér tartozása nincs. Komoly távlati tervet tudtak elkészíteni. A következő öt évben gépesítésre mintegy négy és fél millió forintot költenek. Természetesnek hangzik, hogy a legközelebbi beruházások olyan gépfejlesztést szolgálnak, melyek a tagság hagyományos termelői munkáját könnyíti. Ilyen többek között olyan dohánykombájn beszerzése (kanadai gyártmány), amely ültet, növényápolási és betakarítási munkát egyaránt végez. Asztalos Bálint Palásti László: Mindig lesznek Dóriák Olvastam a Süddeutscher Zeitungban, hogy még 1971- ben elkészül a Salto Mortale új tévésorozata. 1972-ben pedig a harmadik. Mindig lesznek tehát Dóriák. Nem csoda, az elsó sorozat mindenkinek tetszett, kivéve az én nagymamámat. Amikor ugyanis egyszer vkittiről látogatóba iött és éppen a hatodik rész volt műsoron, ő is a tévé mellé ült. — Mondjátok, ez a fiú mindig a levegőből élt? — kérdezte a hármas szál tó utón. — Nem. nagymama, azelőtt műkorcsolyázó-világbajnok volt Altkor a jég hátán is megélt — válaszoltam. — És most légtomász-vi- lágbainok? — Nem. mert a légtomá- szá^ban nem rendeznek vi- lágbainokságot. Ezért pénzt adnak — Mas bajnoknak nem adnak pénzt? Zavarba jöttem: — Hát dugva, vannak. — És mennyit keres egy Üyea sal to mortálés even te? — Úgy tetszik érteni, hogy a saltón havonta per saldo? Nem tudom, de sokat. Viszont a légtomász az életével játszik a pénzért. — Szegény fiú. egyszer még lezuhan. — Hát ő nem. mert ez a Bäumler csak úgy tesz. mintha megcsinálná a hármas szaltót Egyet sem tud megcsinálni. ö csak felmászik a magasba és egy igazi légtornász szaltózik helyette. — Szóval svindli az egész? •— Nem, nagymamus, Filmen és így tévéfilmen is szokás hogy a veszélyes produkciót. amelyet nem közelről fényképeznek, hivatásos artista végzi. A színész dublőze. — Értem. Akkor a tigris sem valódi? — De az igen. — Nem du'Dlőz tigris? ■— Persze, hogy nem. — És az a bohóc lány? — Az is valódi. — Szégyenletes perszóna. Egy fiatal lány így kifesse magat. Bezzeg az ón időmben. .. — Ez a szerepe, nagymama. Nagy sikere van. Remekül rendezték az egész tévésorozatot — Ugyan ne mondj ilyet. Szerintem nagyon rossz a rendezés. — zsörtölődött a tévé nézése közben a nagymama. — De miért? — Na hallod? Azokba a szép lakókocsikba csak úgy ki- és bejárnak, de senki se törli le a lábát. — Az nem rendezési hiba. — És talán az se. hogy este nem fedik be kendövei a papagáj kalitkáját? Hogyan aludjon a világosban szegény? És ilyen rendezőre bízzák a veszélyes jeleneteket! Egyszer még elfelejti be- csukatni a tigris ketrecének ajtaját. És akkor a tivris nekimegy a nézőknek. De mondd csak. nem jön ide is ez a Krone cirkusz? — Talán egyszer ide jönnek majd. nagymama. — Ami biztos, az biztos, nehogy jegyet vegyél nekem majd a cirkuszba. Kilenc hónap mérlege Megyénk több vállalatánál kedvezően alakultak a háromnegyed éves árbevételek és a nyereségalapok. TEJIPARI VÁLLALAT Megyénk tejipara az eltelt háromnegyed év alatt jelentősen fejlődött, tükröződik az árbevételen és a vállalat nyereségalapján is. Tavaly a harmadik negyedév végén a vállalat mérlege 920 ezer forint veszteséget mutatott. (Igaz, hogy a veszteségben közrejátszott az árvíz is.) A mostani harmadik negyedév felmérése szerint a tejipari vállalatnak több, mint hatmillió forint nyeresége van, A növekvő nyereség a dolgozókat is kedvezően érinti, hiszen tavaly mindössze 3 nap nyereséget fizettek a vállalatnál, ebben az évben várhatóan kétheti fizetésnek megfelelő összeget fognak fizetni. A nyereségnövekedés köszönhető többek között a tasakos tej bevezetésének, a korszerű technológiának, az üzembe helyezett modern szovjet gépeknek és annak, hogy javult a vállalat kapcsolata a kereskedelemmel. ÉLELMISZER KISKERESKEDELMI VÁLLALAT Annak ellenére, hogy egye« élelmiszerek ára csökkent ebben az évben, ez a vállalat is dicsekedhet néhány számadattal a harmadik negyedév végén. A vállalat áruforgalma a bázishoz viszonyítva kilenc százalékkal növekedett. A termelékenység javulása az országos átlagnál jobbnak mondható, a kereskedelmi dolgozók béralapja 10 százalékkal növekedett és a nyereségalap is több, mint 4 százalékkal. A fejlődés a javuló kereskedelempolitikának és az ármérséklésnek köszönhető. VAQEI* Itt említésre méltó az árbevétel, amely 15 százalékkal növekedett az előző évihez képest. Az egy dolgozóra jutó béralap 4 százalékkal nőtt. A termelékenység javulásával a vállalati nyereség több, mint 5 százalékkal emelkedett az év eltelt időszakában, A felosztásra kerülő nyereségalap azonban kevésbé érinti a vállalat dolgozóit A vállalatnak jól jövedelmez a speciális tetőszerkezet gyártása, amelyet nagyobb részben gépesítettek. Ebben az évben új terméke is van a vállalatnak: a bálaprés, amelynek gyártása jó jövedelemforrósnak bizonyul. TÜZÉP VÁLLALAT Ennek a vállalatnak nőtt legjobban a forgalma és az árbevétele az utóbbi időben. Itt az összehasonlítási alap nem a tavalyi év (az árvíz okozta forgalom miatt), hanem az 1969-es esztendő. Ennek alapján a háromnegyed éves mérleg 42 százalékos forgalomnövekedést mutat. Az egy főre jutó béralap hat százalékkal emelkedett. A vállalat forgalma ebben az évben közel 900 millió forint volt, ami azt jelenti, hogy az ország TÜZÉP-ei között első a Szabolcs-Szatmár megyei TÜZÉP Vállalat. A kereskedelmi adók növekedése — és egyéb tényezők miatt — azonban a kiosztásra kerülő nyereségalap lényegesen nem változik. ÁLLAMI GAZDASÁGOK A Nyírmadai Állami Gazdaság nyereségalapja a tervezett 11 millió forint helyett várhatóan 17 millió forint lesz. Az egy főre jutó átlagkereset öt százalékkal nőtt ebben az évben. A terven felüli eredmény a jó szervezésnek, a hatékonyabb almaértékesítésnek, a kemi- zálásnak és a gépesítésnek köszönhető. Az Uj fehértói Állami Gazdaság nyereségalapja húsz százalékkal több a tervezettnél. A kiosztásra kerülő nyereség hat százalékkal lesz több a tavalyinál.