Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-03 / 233. szám

2. of a a!

ttELET-MAGYARÖESZÄÖ

mi. október 1

Kádár János beszéde a pálfai falugyűlésen

(Folytatás az 1. oldalról)

nak. a termelőszövetkezetek megszületésének. Ha ez akikor. a történelmileg alkalmas pillanatban nem történt volna meg, sem politikailag, sem anyagilag nem fejlődhettünk volna a mai színvonalra. Az önök termelőszövetkezetében. községében, az itteni lakosság életében éppen olyan jól látható és lemérhető. hogy mit eredményezett az elmúlt tíz esztendő, mint amilyen kézzelfoghatóan bizonyítható megyei és országos méretekben is. Az önök termelőszövetkezete taglétszámában erősödött, területileg gyarapodott és ösz- szeforrott. Nemcsak a táblára írják az „Egyetértés”-t, hanem a tsz valójában a dolgozó parasztok szocialista egyetértéséből született, s ezt az egyetértést fejezi ki ma is. Az egységes, jó kollektívában a vezetők és a tagok között normális és egészséges a viszony. A vezetők mindig több és jobb munkát követelnek a tagságtól és a tagság is fokozott követelményeket támaszt a vezetés iránt. Ez egészséges viszony, amelyet fenn kell tartani, mert előrehaladásunk egyik fontos feltétele.

— Az elmúlt tíz esztendő során a mezőgazdasági nagyüzemekben nagyszámú mérnök. technikus, szakmunkás, mezőgazdasági dolgozó nevelődött ki — közéjük tartozik a helybeli tsz mintegy másfél száz főnyi szakember- gárdája is — munkájuk ma már nélkülözhetetlen a korszerű mezőgazdaságban. Csak velük, s szakértő, helyes vezetéssel. valamint a tagság odaadó, lelkes és fegyelmezett munkájával születnek olyan eredmények, mintamilyeneket a szövetkezet is elért.

Az első gazdálkodási év óta a búza holdankénti termésátlaga 12-ről 22 métermázsára emelkedett, a sertés- és szarvasmarha-állomány megháromszorozódott. De tükröződik mindez természetesen a tagság életszínvonalának alakulásában is. abban, hogy az egv tagra jutó jövedelem már meghaladja az évi 28 000 forintot. Ahogy megyeszerte. az országban, úgy itt is úi házak egész sora épült. az emberek iobban. kulturáltabban élnek.

Gazdagodik a magyar parasztság élete

— A fejlődésről vallanak a megyei adatok is. hozzátéve, hogy az eredményeket megalapozó beruházások részben a megye dolgozó közösségének saját erejéből. részben központi állami támogatással valósultak meg. Tolna megyében az ipari beruházások összege 1965-ben még alig haladta meg a 110 millió forintot. 1970-ben már elérte a 414 millió forintot. Most a termelés is négyszerese a tíz évvel ezelőttinek. Ma a megyében foglalkoztatottak egy- harmada már az Iparban dolgozik, s ez az arány jól jelzi a népgazdaság szerkezetének kedvező alakulását, a dolgozó társadalmi osztályok egészséges fejlődését is. Tíz évvel ezelőtt a termelőszövetkezeti tagok jövedelme — megyei átlagban — nyolcezer forint körül volt. s ma már eléri az évi 21 000 forintot. A mezőgazdasági termelés tíz esztendő alatt mintegy 60 százalékkal növekedett, s a megye ipara, mezőgazdasága most már esztendők óta szinte rendszeresen több árut ad a népgazdaságnak a tervezettnél.

Kádár János felidézve korábbi látogatását, elmondta:

— Tíz évvel ezelőtt — bár az Ígérgetésekben és a fogadkozásokban kölcsönösen mértékletesek voltunk — még arról beszélgettünk, hogy fejleszteni kell a szövetkezeteket. Ehhez a munkához kellett a szocialista elhatározás, szükség volt a gondos mérlegelésre. a megfelelő tervekre és a tagság egységére. A szocialista építés a falun természetesen a párt ügye. de nem egyszerűen pártügy. Az

induláshoz a szocializmust akaró minden tisztességes ember összefogása kellett. A falvak lakói, a termelőszövetkezetek tagjai biztosak lehettek abban, hogy a Magyar Népköztársaság, a magyar nép munkásállama ott lesz mellettük, megadva minden tőle telhető segítséget, ösztönzést. Együtt láttunk hozzá falun is a szocialista építéshez, a szocialista társadalom megvalósításához.

— Voltak olyan paraszt- emberek, akik korábban is megálltak a maguk lábán s a termelőszövetkezetek megalakulásakor csak nehezen, hosszas lelkitusa után vállalták a közös utat. Amikor elszánták magukat, nemcsak a közös utat vállalták, hanem a nagyobb felelősséget is a közösségért. Sokat közülük brigádvezetőnek is megválasztottak. Azóta sokan megváltották, életükben először érezhették, hogy a többi embernek szüksége van rájuk, először jutottak az emberi méltóság olyan szintjére, amit különben sohasem érhettek volna el. A közösség javára végzett munkával kiérdemelték a tiszteletet; úgy dolgoztak, hogy a bizalomra méltóak legyenek. Ez adta azt az új önérzetet, új arcot, amit a parasztemberek az egyéni gazdálkodás útját járva soha, semmiképpen sem értek volna el.

— Nagy viták voltak az országban a tsz-ek megalakításának útja, módja körül is. A pártban, még a pártvezetésben is voltak, akik amellett kardoskodtak, hogy súlyos adókkal, kényszerhelyzettel kell belépésre bírni a középparasztságot. Mi szembeszálltunk ezzel a nézettel. Azt mondottuk, hogy — sem az átszervezés feltételeként, sem azután — nem a középparasztságot kell leszegényí- teni, hanem a szegényparasztság életszínvonalát kell felemelni az akkori középparaszti életszínvonalra. Ezzel az elhatározással fogtunk hozzá a munkához, s amit elhatároztunk, azt meg is valósítottuk. A falu egykori nincstelenjei, a szegényparasztok és az akkori középparasztok most egyaránt jóval magasabb színvonalon élnek, mint az egyéni gazdálkodás idején éltek vagy élhettek volna. Ami a pálfai tsz tagjairól elmondható — hogy milyen szociális segítséget tudnak nyújtani a rászorulóknak, milyen szélesek kulturális lehetőségeik, hogy világot látnak, perspektívájuk van, iskoláztatják gyermekeiket és önmagukat is továbbképzik — azt az ország sok termelőszövetkezetének tagsága elmondhatja, s olyan országos jelenség, amely tükrözi a magyar parasztság életében végbement fejlődést.

— Vállalt feladatunk eredményes végrehajtása kedvezően változtatta meg az emberek, a magyar paraszti társadalom életét. Éppen ezért most, tíz év után sem önöknek, sem nekünk nem kell lesütnünk a szemünket, a párt Központi Bizottsága nevében szívből, őszintén gratulálok a pálfai Egyetértés Termelőszövetkezet vezetőinek és tagságának, a járás és a megye dolgozóinak az elmúlt tíz esztendőben elért nagyszerű eredményeikhez. Ha így, ebben a szellemben dolgoznak tovább, öt vagy tíz év múltán további szép eredmények tanúi lehetünk.

A sikerek forrása a munkás-paraszt szövetség

Kádár János beszédének további részében rámutatott, hogy a termelőszövetkezeti eszme a munkásosztály világnézetének, politikájának egyik legfontosabb részeg az egyik legfontosabb útmutatás a testvéri parasztosztálynak.

— Amikor a 'ról beszélünk — mondotta —,' hogy a termelőszövetkezetek orszá- szerte megszilárdultak, tagságuk összeforrott, s a tsz-ek jelentős része már valóban

szocialista nagyüzemi gazdaság, akkor azt is el kell mondanunk, hogy ez a munkáspolitika, a munkásosztály és a parasztság nagy politikai, erkölcsi sikere.

Jelenleg a termelőszövetkezetek adják az ország mező- gazdasági termelésének 70 százalékát, s ez megfelel gazdálkodó területük részarányának. A termelési színvonal országosan emelkedett, s kedvezően változott a parasztság élete. Ezerféle módon bizonyíthátó, hogy a mezőgazdasági dolgozók jobban élnek, mint akár tíz esztendővel ezelőtt is. Mindenki, aki hozzájárult a termelőszövetkezetek fejlődéséhez, önérzettel, szocialista öntudattal és jogos nagy örömmel gondolhat vissza saját munkájára.

Kádár János a termelőszövetkezeti mozgalom lényeges vonásairól szólva a szocialista jelleg mellett kiemelte a közösségi életben .nélkülözhetetlen demokratizmust, valamint azt a jó értelemben vett érdekeltséget, hogy a szocialista célnak és az emberek egyéni, családi, közösségi érdekének egy irányba kell hatnia.

— A magyar mezőgazdaság szocialista átszervezése, a termelőszövetkezetek tíz év alatt bekövetkezett fejlődése mindenekelőtt a párt érdeme, a párté amely megmutatta az utat. Érdeme a munkásállamnak, mert ezt a folyamatot a maga anyagi erejével támogatta és segítette. Érdeme a munkásosztálynak, amely e társadalmi átalakulás vezető osztálya, a parasztságot mint testvéri osztályt a munkás- paraszt szövetség jegyében a szocialista fejlődés útjára vezette. Érdeme a parasztságnak, mert jól határozott: a szocializmus építésének útjára lépett, s tíz esztendeje tudatosan, becsülettel és sikeresen halad előre ezen az úton.

Megállapította^ hogy a napokban megalkotott szövetkezeti törvény tovább fejleszti a szövetkezetek szervezetét, működését, elősegíti fejlődésüket.

Jelentősen emelkedett a dolgozók életszínvonala

Kádár János a továbbiakban az ország általános fejlődéséről szólt. Hangsúlyozta hogy a dolgozók életszínvonala jelentős mértékben emelkedett, megfelelő az előrehaladás a közoktatás, a kultúra terén is. A mindennapi munka során a bérek, az árak, a juttatások, a nyugdíjak, a lakásépítkezés bizonyos kérdéseiről lehet és kell is vitatkozni, de amikor mérleget vonunk, megállapíthatjuk: a fejlődés egyértelmű, vitathatatlan. Életszínvonalunk — miután évről évre rendszeresem fejlődött — lényegében arányban áll a végzett munkával, a megtermelt javakkal.

— Fejlődésünk persze nem jelenti azt», hogy nincsenek nehézségeink — folytatta Kádár János. — A párt, a kormány — az illetékes testületek, szervezetek — az elért eredmények melleit mindig nyiltan szólnak a problémákról, a megoldandó feladatokról. őszintén beszélünk a hibákról, amelyeket a szocializmus építése során helyileg, de néha országosan is elkövetünk. Voltak nehézségeink és bizonyára a jövőben sem tudjuk majd a problémákat teljesen kiküszöbölni, hiszen tökéletesen sem gép, sem ember, sem testület nem tud dolgozni. Hathatós erőfeszítéseket kell tennünk egyebek között a költségvetési egyensúly javítására, a beruházások elhúzódásának és szétaprózottságának megszüntetésére, a kötelességtudat, a munkafegyelem további javítására. Az eddiginél jobban érvényesítsük a szocialista elosztás elvét: ki-ki munkája szerint részesüljön a javakból munka nélkül pedig ne részesedhessen az elosztásból.

— Eredményeink gyarapítása, a hiányosságok felszámolása a szocialista eszmék és elvek, a szocialista rend eddiginél is következetesebb érvényesítését követeli. Ezekért odaadással, szervezetten kell dolgozni, ugyanakkor harcolni kell a fejlődést gátló tényezők ellen. Ha ezt következetesen tesszük, a siker nem marad el, a legközelebbi évek országosan és helyileg egyaránt új eredményeket hoznak.

A párt első titkára a továbbiakban nemzetközi kérdésekkel foglalkozott. Kiemelte, hogy fejlődésünk eredményeként sokat javult a Magyar Népköztársaság általános nemzetközi megítélése. Az utóbbi esztendőkben megnövekedett a szocializmust építő magyar nép becsülete, hitele. Külpolitikánk a szocializmus és a béke eszméjét, célját elválaszthatatlanul összeforrasztja. Bár a nemzetközi helyzet alakulása ellentmondásos, bonyolult, számunkra, a szocializmust építő magyar nép — s általában a dolgozó emberek — számára kedvezően fejlődik, az erőviszonyok alakulása a haladás javát szolgálja,

— A nemzetközi helyzet alakulásának ezen a tendenciáján nem változtatnak az imperial izmusnak a világ különböző térségeiben tett agresszív erőfeszítései.

Békésebb Európa megteremtéséért küzdünk

— Vietnamban és Indokínában — mondotta — még folyik az amerikaiak gyarmati háborúja. Egyre bizonyosabb azonban, hogy a vietnami nép. Indokína népeinek elhatározása, hogy saját maguk döntenek sorsukról. beteljesül s állhatatos harcuk győzni fog. Bízunk benne, hogy ez a győzelem már nincs messze, s a népek a világnak ebben a részében is békében, saját elgondolásuk szerint építhetik szabad jövőjüket.

— A Közel-Keleten ugyancsak továbbra is fennáll a bonyolult háborús helyzet. Az agresszor azonban nem képes „betakarítani” az agresszió „termését”. Ebben megakadályozzák az arab népek haladó erői. s az őket támogató szocialista országok. Mi is változatlanul segítjük az arab népeket, hogy szívós és állhatatos küzdelemben visszaverhessék az imperialisták leigázó kísérleteit. Szolidárisak vagyunk arab elvtársainkkal, az arab haladó mozgalmakkal, s bízunk abban, hogy az arab országokban mindenütt felülkerekedik a meggyőződés: a haladó erők csak összefogva győzhetnek az imperializmus ellen.

— Mi nem avatkozunk be más önálló, független ország belpolitikájába, belső életébe, de hangot adunk annak a meggyőződésünknek, hogy aki üldözi a haladás erőit, a kommunistákat, az az anti- imperialista harc erőit gyengíti és rombolja; Nem lehet egyidejűleg hatásosan küzdeni az imperializmus és a reakció, illetve a haladás legkövetkezetesebb erői ellen.

— Az utóbbi időben komoly lépések történtek az európai biztonság megteremtésének útján. Nyugat-Ber- lin kérdésében létrejött a négyhatalmi megállapodás, amelyet a két Németország közötti tárgyalás követ. Bár jelenleg Európában béke van, földrészünk helyzete változatlanul a világpolitika nagy kérdése: Európában néznek farkasszemet a két világrendszer fő erői'. Itt a legnagyobb az összpontosított katonai potenciál. A történelem tapasztalatai szerint az európai háború már kétszer világháborúhoz vezetett.

•

Mi. kommunisták, a szocializmus hívei, a szocialista országok egy szilárdabb, biztonságosabb. békésebb Európa megteremtéséért harcolunk!

— Harcunk során — bármilyen nehéz akadályokat kell is leküzd énünk — eredményesen haladunk előre, hogy az emberiség megteremthesse azt a világot, amelyben az igazság érvényesül és béke van — folytatta beszédét a Párt első titkára. — Ez nem csupán kommunista politika. Az emberiség a pusztító eszközöknek olyan mérhetetlen tömegét halmozta fel. amellyel bármikor, rendkívül rövid idő alatt meg lehet semmisíteni az egész civilizációt. Világszerte felismerték tehát, hogy csak két út van: vagy küzdünk az új világháború megakadályozásáért, és akkor az emberiségre jobb jövő vár. vagy — s ez számunkra elképzelhetetlen — a népeket újabb usztitó háború sújtja.

Külpolitikánkat

a következetesség, az állhatatosság jellemzi

— A Magyar Népköztársaság szocialista külpolitikájával is hozzá kíván járulni ahhoz, hogy béke legyen, világszerte felülkerekedjenek a haladás erői. Harcunkban szoros szövetségesünk a Szovjetunió, együtt dolgozunk a Varsói Szerződésbe, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsába tömörült országokkal.

Kádár János jelentős lépésként említette, hogy létrejött a szocialista gazdasági integráció alapelveit rögzítő komplex program, majd rá-t mutatott:

— A haladásért és a szocializmusért nemzetközi síkon folytatott harc sikerének biztosítéka a szocialista országok egyesített ereje. Ezért pártunk és kormányunk minden körülmények között és minden alkalommal a szocialista országok egységének erősítéséért dolgozik, s ezt teszi a jövőben is. A haladás, a kommunista világ- mozgalom, az összes antiim- perialista erőknek még szorosabb tömörítésére törekszünk. Nemzetközi tevékeny ségünket tehát szocialista elveink. népünk érdekei és az igazi nemzetköziség eszméi vezérlik. Arra törekszünk, hogy a magyar külpolitikát következetesség. állhatatosság és állandóság jellemezze, mert ez növeli országunk politikájának hitelét és erejét.

— Amikor nemzetközi ta- lákozások során a legkülönbözőbb alkalmakkor beszélünk a tőkésországok képviselőivel, Világosan kifejezésre juttatjuk: mi szövetségesek vagyunk a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés tagországaival és ehhez a szövetséghez hűek maradunk. Ha a tőkésországok partnerként velünk akarnak dolgozni, szavunkra nyugodtan építhetnek; politikánk következetes, a szacialista Magyarország nem „tántorog” ide-oda. A nemzetközi életben inkább becsülik azt, akiről tudják, hogy hova tartozik. Azzal az emberrel, aki mindig mást mond és más álláspontra helyezkedik, a mindennapi életben sem lehet együttműködni. Bizonyos értelemben így van ez az országok között is.

— Pártunk és kormányunk nemzetközi tevékenysége konkrét akciókban realizálódik és egyes lépéseink is megfelelnek külpolitikai elveinknek, a Szovjetunióval és a Varsói Szerződés országaival való szövetségnek. Ennek megfelelően a napokban Budapesten folytattunk baráti, elvtársi eszmecserét

L. I. Brezsnyev elvtárssal, az SZKP KB főtitkárával. E konzultációk segítik egyesített harcunkat közös céljainkért és érdekeinkért. Ugyanígy a többi szocialista országgal is szoros kapcsolatban állunk, részt veszünk egymás pártkongresszusain, párt- és kormányküldöttségeket küldünk és fogadunk. E látogatások közé tartozott Losonczi Pál elvtársnak, az Elnöki Tanács elnökének útja a Koreai Népi Demok- raiikus Köztársaságba. A

közelmúltban magyar küldöttségek tettek látogatást Mongóliában is.

— Nemrégiben Tímár Mátyás elvtárs, miniszterelnökhelyettes vezetésével magyar küldöttség járt több latinamerikai országban. Ez is példázza, hogy szorosabb együttműködésre törekszünk a fejlődő országokkal is, ami kölcsönös érdekünk. Támp- gatjuk a latin-amerikai országoknak azt a jogos törekvését, hogy kiszabaduljanak az amerikai függőség alól.

Tovább haladunk a megkezdett úton

— Külpolitikánk alapelveinek szellemében dolgozunk a tőkésországok viszonylatában is. Fock Jenő elvtárs, a kormány elnöke nemrégiben látogatást tett a szomszédos Ausztriában. Nálunk járt a közelmúltban a francia külügyminiszter. Normalizált viszonyra törekszünk az Amerikai Egyesült Államokkal. Erre törekszünk az NSZK-val is, abban a mértékben és formában, ahogy megérnek ennek a feltételei. Messzemenően hajlandók vagyunk arra, hogy normális viszonyokat teremtsünk a különböző társadalmi rendszerű országokkal, árúikor ez ésszerűnek és hasznosnak mutatkozik.

— A Magyar Népköztársaság kormánya és a Vatikán között évek óta tárgyalások folynak, amelyek viszonyunkat bizonyos mértékig érintik. Itthon arra törekszünk, hogy normális legyen az állam és az egyház kapcsolata, s ez megfeleljen népünk szocialista építőmunkájának. A Vatikánnal való tárgyalások keretében intéződnek konkrét ügyek is. Ennek keretében jött létre az a megállapodás, hogy Mind- szenty József véglegesen elhagyja Magyarországot, Rómába távozik. Ezt a tényt a lapokból ismerik. Az is köztudott hogy ha mi az egyháznak egyik-másik vezető személyiségével szembekerültünk, az mindig politikai ösz- szeütközés volt. Az embereket, mint állampolgárokat sohasem osztályoztuk aszerint, hogy ki hívő és ki nem, hanem mindig aszerint, hogy reakciós-e, vagy haladó, segítője-e a nép haladásának, kész-e a néppel való együttműködésre vagy sem. Aki nem, azzal mindig megütköztünk, aki igen, azzal együttműködtünk.

Kádár János befejezésül hangsúlyozta: a szocialista elvek következetes érvényesítésével, a párt és a nép egységével elérjük, hogy hazánkban — belátható időn belül — teljesen felépüljön a szocialista társadalom.

— Ezért harcolunk mi" magyar kommunisták, ezért harcolnak a szocializmus magyar hívei, a munkások, a parasztok, az értelmiségiék.

— őszintén mondom, hogy nagy öröm tapasztalni itt — de másutt is —, mennyit fejlődött népünk politikailag azokban a nagy harcokban társadalmi összeütközésekben, amelyeket az utóbbi évtizedekben, a fejlődés legújabb szakaszában átélt. És merem mondani, hogy most a tömegek, tíz- és százezrek olyan mély megértést tanúsítanak a közösség dolgai iránt, mint tíz, húsz, vagy harminc esztendővel ezelőtt még kevesen. Arra van szükség, hogy a társadalmi cselekvésre kész emberek öntudatosak legyenek, világosan lássák céljainkat, s érett gondolkodásukkal tapasztalataikkal, elhatározottságukkal segítsék elő a helyes döntéseket. Ezért következetesen tovább haladunk azon az úton, amelyen eddig is jártunk, erősítve és fejlesztve társadalmunk demokratizmusát, céltudatos szocialista tevékenységét.

— Még egyszer megkösző- ftöm a szíves meghívást és fogadtatást, s őszintén min. den jót kívánok a termelő- szövetkezet tagjainak, a község minden dolgozójának — fejezte be hosszan tartó nagy taps közben beszédét Kádár János.