Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-23 / 250. szám
raft, október 23, «ET ET MAGYARÖfiSEÄÖ Csak a munkájukat? A TERMELŐSZÖVETKEZETEK Szatmár-beregi Területi Szövetségének nemrég elvégzett felmérése azt vizsgálta: milyen a nők megbecsülése a termelőszövetkezetekben. Ebből egy konkrét példa: A vállaji Rákóczi Termelőszövetkezetnek 453 „dolgozó” tagja van. Ebből kereken 240 a nő. A legtöbb kedvezményre feljogosító 250 munkanapot teljesítette a 453-ból 158 fő. Ebből azonban mindössze 16 nő. A vállaji Rákóczi Termelő- szövetkezet alapszabályai szerint egy hold háztáji juttatásban nőknél kétszáz elvégzett munkanap szükséges. De ezt is mindössze 21 nő volt képes teljesíteni az elmúlt esztendőben a 240 közül, akik nélkül az elnök szavai szerint nem lehetne elvégezni a munkát. Van egy kedvezmény is az alapszabályban. Ha egy nő özvegy vagy családfenntartó, az egy hold háztájihoz már 160 munkanap is elegendő. Ezt teljesítette az elmúlt — a vizsgálat tárgyát képező — gazdasági évben 5 (öt!) nő. Vannak normák a szabadságra is. Elérte a 453 tagból 1970-ben 158. A több mint felét képező 240 nőből mindössze 30. HA VALAKI FIGYELMESEN ÖSSZEHASONLÍTJA ezeket a számokat, azonnal felvetődik benne: változtatni kellene az alapszabályon. A kisebbséget kitevő férfitagság jelenik meg ugyanis többségében a közgyűléseken. Ök szavazzák meg a szabályokat. És ugyanazok ők is, akiknek a gyerekeit neveli, iskolába küldi, leckéjét kikérdezi, ápolja — néha férjuramat is — ugyanaz az asszony, aki dolgozik ám, csak nem mindig a közösben, hanem a legszűkebben értelmezett háztájiban: a családban. Lehet, hogy a csalad jövedelme nem csökken? (Hazaviszi a férfi — mondják.) De a „másik ember” megbecsülése nagyon is csökken. Hibás érvelés az, hogy a magasabb férfikereset külön- bözete „családban marad”. Nagyon sok lány is dolgozik közös gazdaságainkban, aki a stafirungjára gyűjt. Sajnos, nagyon sok a magányos asszony megyénkben, aki gyermekeket is tart el. És a termelőszövetkezet szempontjából magányosnak kell ítélni azt a több tízezer falusi asszonyt is, akinek a férje az iparban dolgozik. De érvelésnek nem fogadható el az sem, ami szociális gondoskodás révén esetleg a nők munkáját könnyíti. Az említett vállaji Rákóczi Termelőszövetkezet például a vizsgált 1970-es évben 116 ezer forintot fordított a hévízi társulati üdülő építésére, betegségi segély címen 432 ezer forintot fizetett ki, szülési segélyekre hatezret, nyugdíjasoknak és járadékosoknak 32 ezret, külföldi társasutazásokra hétezer forintot, a napközi otthon működéséhez tízezret, egy plusz alkalmazott fizetését vállalták a napköziben, hogy az anyáknak könnyebb legyen a dolga. A fiatalok támogatására is tizennégyezer forintot fordított a termelőszövetkezet. Kivétel nélkül csupa olyan dolog, aminek a nődolgozók, az anyák örülnek. CSAKHOGY ÉPPEN ITT VAN a munka megbecsülésének erkölcsi kérdése. Van, ahol megelégszenek azzal, hogy az ő munkájuk eredményéből a szabályok szerint elvett összegek egy részét olyan dolgokra fordítsák, ami nekik is szívük szerint való. De nincs ez így rendben! A munkát egyformán kell díjazni. A területi szövetség vizsgálata nem merült ki a vállaji Rákóczi Termelőszövetkezet ügyeinek tanulmányozásában. A cégénydányádi Dózsa Népe Termelőszövetkezetben hiába fogalmaztak meg olyan több oldalas kedvezménysorozatot a nők számára, hogy papírra írva gyönyörű, a gyakorlatban alig néhány nő tudja megszerezni hozzá az igény jogosultságot, mivel a nők főleg a növény- termesztésben dolgoznak és ilyen munka kevés volt. Egy hold háztájit itt is 2X2 férfi érdemelt ki, és mindössze 72 nő. Panasz továbbá Cégénydá- nyádon, hogy még csak nem is tárgyaltak óvodáról. Pedig kellene. Húsz-huszonöt gyerek üdül évenként. Ebből téesztag gyereke mindössze 2—3. Nem furcsa? A napköziről már nem is beszélünk. Nincs. A harmadik vizsgált falu Gemzse. A kis, szegény termelőszövetkezet 134 dolgozó tagja közül 51 nő és ebből mind kapott háztájit, sőt, közülük negyvennégyen elérték, hogy egY holdat kapjanak. (Az arány rendkívül jó a nők javára Szabolcsban.) De szabadsága itt is csak öt nőnek van. A nagyecsedi és szamossá- lyi termelőszövetkezetekben nagyjából hasonló megítélésekre jutottak a vizsgálatot végzők. A SZOCIALISTA MUN- KABÉREZES ALAPELVE: egyenlő munkáért egyenlő bért. Vagyis: nehezebbért többet, könnyebbért kevesebbet. Az a baj — és ezen kell segíteni — hogy a szabolcsi nők munkája nehezebb és mégis kevesebbet keresnek. Gesztelyi Nagy Zoltán November 1—7 között A szovjet kultúra hete a rádióban Változatos műsorral ünnepli a Magyar Rádió a szovjet kultúra hetét, november elsejét a szovjet rádió napjának nyilvánították és ezen a napon — mintegy az ünnepségek nyitányaként — sok riport, zenés összeállítás kalauzolja a hallgatókat a baráti országba. Már a hajnali órákban a Falurádió adása kínál ízelítőt a szovjet parasztok hétköznapjaiból, a délelőtt során pedig mai költők versed hangzanak el. A délutáni órákban sugározzák Vitalij Aljonyin Nevetni emberi dolog című vidám hangvételű műsorát, s ugyanekkor hangzik fél a Gyermekirádió és a Pionyirszkaja Zorka közös adása. Máder László ösz- szeállításában világhírű szovjet népi együttesek is szerepelnek a mikrofon előtt. Este Szvjatoszlav Richter zongoraestjét közvetítik Moszkvából, hangfelvételről, amelyen Beethoven-, Debussy-, Brahms, és Prokofjev-művék szerepelnek, 22 óra után pedig a Művelődési rovat tárja az érdeklődők elé a szovjet kulturális élet legfrissebb érdekességeit. November 2-án Alekszandr Tvardovszkij Vaszilij Tyorkin című poémája kerül a hallgatók elé. Különleges élménynek ígérkezik az az interjú, amelyet Alekszandr Szvjesnyi- kowal készített a Magyar Rádió munkatársa. A budapesti művészeti hetek egyik kiemelkedő eseményéről, a moszkvai Nagy Színház Borisz Godunov előadásáról készült felvételt november 3-án este sugározza a Petőfi adó. A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zenekarának hangversenyét is a szovjet kultúra hetének szentelték. A műsorban megszólal Soszta- kovics I. szimfóniája, vala- Búnt Csajkovszkij b-mnll zongoraversenye. A könnyűzene híveinek szerez majd örömet Dunajevszkij közkedvelt operettjének, a Szabad szél rádióváltozatának bemutatása. November 1. és 7. között sugározzák Ajtmatov Az első tanító című regényének rádióváltozatát, míg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom ünnepének előestéjén Anna Rogyionova Áttörés ci- mű drámájának premierjét tartják a rádióban. A cári tábornok, Bruszilov fiának sorsát nyomozó darabban Kállai Ferenc, Tolruay Klára, Sinke László, Rádai Imre, Konc? Gábor, Szabó Gyula, Vencze1 Vera, Tahi Tóth László is mikrofon elé lép. A november 7-i Szivárvány ezúttal a Szovjetunióból jelentkezik. A NAGYNYIRI ERDŐBEN TALAJVIZTÁROZÓDÁSSAL KAPCSOLATOS KÍSÉRLETEKET VÉGEZNEK A VITUKI TELEPÉN. A KORSZERŰEN FELSZERELT ÁLLOMÁSON A LEGELŐNYÖSEBBEN HASZNÁLHATÓ RADIOAKTÍV IZOTÓPOS MÉRÉSEKET IS VÉGEZNEK. (MTI FOTO — KARÁTH IMRE) Ha az ember nyugdíjas lesz I apasztalatok a iNyírmadai Állami Gazdaságban Lakásüzérek büntetése D. László nyíregyházi lakosnak főbérleti lakásként kiutáltak a város központjában egy kétszobás, összkomfortos lakást, amely az ingat- lankezelésű lakóépülethez tartozott. A bérlő tehát a lakással szabadon nem rendelkezett. Másnak nem adhatta ed. Legfeljebb albérlőt vehetett magához. Ennek ellenére a vevőket félrevezetve, a lakás túlnyomó részét eladta és ezáltal jogtalanul 47 500 forintot vett fel. Részleteiben ez az üzérkedés 1970. április 6-án kezdődött, amikor a lakásból 250x365 centiméteres alapterületű köves konyhahélyisé- get, amelyik az előszobából nyílik üres lakásként, eladta 12 500 forintért F. Istvánné- nak, aki a helyiségbe be is költözött. A konyhához semmiféle szolgáltatást nem biztosított, még villanyszolgáltatást sem. 1970. szeptember 8-án a lakás kisebbik szobáját, éléskamráját és a 185x250 centiméter alapterületű fürdőszobát, amely nem volt berendezve, eladta P. György nyíregyházi lakosnak 35 ezer forintért. Ezekután az egész Lakásból D. László használatában mindössze egy 5,50-szer 6 méteres nagyságú szoba maradt. Érdekes megemlíteni, hogy a P. Györgynek 35 ezer forintért eladott 3 • helyiséget még egyszer áruba bocsátotta B. Józsefnek, aki csak az üzletkötés utolsó pillanatában tudta meg, hogy a felajánlott lakrészeket már eladták egyszer. A városi tanács szabálysértési csoportja D. László ellen üzérkedésért és csalás' miatt kezdeményezett büntető eljárást. Egy másik érdekes, lakáshasználattal kapcsolatos árdrágítás! ügyben döntött a szabálysértői hatóság. A rendőrségi bejelentés alapján indult meg az eljárás B. József nyíregyházi lakos ellen, aki 1969. június 8-án önkényesen beköltözött Nyíregyházán a Bessenyei tér egyik lakóépületébe, a V. Gusztáv elköltözésével megüresedett egyszobás, konvhás, éléskamrával ellátott lakásba. A saját főbérleti lakrészét N. Miklós részére havi 650 forint elbérleti díj ellenében albér- letbé adta ki. Az albérlőtől egy évre előre felvett 7800 forint albérleti dijat. A lakás megüresedése után azt ismét albérletbe adta ki I. Miklósnak, akitől havi 650 forintos albérleti díjat kért és 2 évre előre összesen 15 600 forintot vett fel. Az albérlő jogviszonya 1971. augusztus 1 -én szűnt meg. utána B. József a lakást ismét kiadta havi 650 forintért. Az albérlet útján hasznosított lakás alapterülete 27,2 négyzetméter. Uj bére 97 forint. A kormányrendelet szerint a havi albérleti, alapdíj legfeljebb a kizárólagosan használt helyiségekre jutó lakbérhányad háromszorosa lehet. Tekintettel arra. hogy B. József az albérletbe bútort és semmiféle szolgáltatást nem adott, így a lakásért legfeljebb az alapbér háromszorosát kérhette volna, tehát 291 forintot, ^nnek ellenére a lakást 650 forintért adta havonta bérbe. Az árdrágítás mérve tehát havi 359 forint. Súlyosbító tényezőként állapította meg a szabálysértési hatóság, hogy az elkövető a nyilvántartás tanúsága szerint szabálysértés miatt már volt büntetve. A fentiekért most 1200 forint pénzbírságot kapott. P, P. gazdaság beálltam ide. Tavasszal aztán lejárt a szolgálat... Azóta minden hónap végén pontosan jön a postás a nyugdíjammal. — Sokat kellett-e utánajárnom, hogy megkapjam ? — kérdezi vissza Almási bácsi, hangjában értetlen csodálkozással. Csak a családi iratokat kellett beszereznem, a többit a szakszervezet intézte. A nyugdíj-előkészítő bizottság elnöke — már lassan egy évtizede — Koleszár Mihály, a gazdaság bér- csoportjának vezetője. Elmondta, hogy Almási bácsi csak egy a gazdaság közel száz nyugdíjasa közül. Mások is dolgoznak. A gazdaság ilyenkor ősszel igényt tart ezeknek az idős embereknek a munkájára. S aki úgy érzi, tud még dolgozni, megy is örömmel. Megkeresik havonta a régi bérüknek megfelelő összeget, jár az illetményföld, kapnak tüzelőt, és nem feledkeznek meg róluk a jutalmazásoknál sem. A rokkantsági nyugdíjasok pedig a „dolgozó” nyugdíjasokkal azonos juttatásokban részesülnek. (Persze, akik már nem bírják a munkát, .azok is hivatalosak a november 7-i ünnepségre, amikor a jutalmakat osztják. A listán az ő nevük is ott van.) Kilenc év nyereség Almási István még azt is említette, hogy az ő esetében a szolgálati évek össze- számlálásánál már alkalmazták a két évvel ezelőtt hatályba lépett rendelet nyújtotta könnyítést Ez a volt mezőgazdasági cselédek számára nem kevesebb, mint 9 — nyugdíj szempontjából figyelembe vehető — év elismerését teszi lehetővé. A mezőgazdasági dolgozók kötelező biztosítása első évétől 1939. január egytől, 1947. december 31-ig terjedő időre két tanú vallomása alapján az illetékes községi tanács hatósági bizonyítvánnyal igazolhatja, hogy az illető a községben mezőgazdasági cselédként dolgozott. Ugyanis csak kevesen tudják hiteles okmányokkal igazolni ezt. Sokféle biztosítás volt érvényben, a nyilvántartások elkallódtak, vagy éppen be sem jelentették a birtokosok, a gazdák a napszámost, a cselédet. Ök meg akkor gondoltak volna nyugdíjra? Most mégis így kap az állami gazdaságnál eltöltött i9 esztendővel együtt 28 éves munkaviszony után tisztes nyugdíjat Almási bácsi is. Hasonlóan jártak el például V. István ugyancsak nyírma- dai lakos ügyében is. Akinek szintén nem volt meg az a bizonyos OMBI-könyvecské- je." A nyugdíj-előkészítő bi- zóttság elnöke, egy ' 'Vaskos irattartóban őrzi á nyugdíj- határozatok másolatait. Koleszár Mihály a fél országgal levelezésben áll. A2 éves átlagban közel ezer dolgozót foglalkoztató Nyírmadai Állami Gazdaságban évenként 15—20 ember éri el a nyugdíjas kort. Ezt megelőzően már hónapokkal korábban hozzá kell kezdeni a nyugdíjazás előkészítéséhez. Mindenekelőtt beszélgetni a nagy esemény előtt álló idős dolgozóval, azután be kell szerezni az iratokat, igazolásokat. Ügyintézés, emberséggel A nyugdíj előtt állóknak néhány hét vagy hónap is számít. Esetenként döntően, mert ezen múlik jogosultak-e az öregségi nyugdíjra, de hogy mennyi is lesz az ősz- szegszerűen, az sem mindegy, Koleszár Mihály elmondta, két esztendeje tőlük már nem ment el senki úgy. hogy a minimális — tíz ledolgozott év után járó — 600 forint körüli összeget kapná. — Vitás-peres ügyeink? Vannak, bár három éve elmúlt, hogy utoljára bíróságig jutottunk egy fellebbezéssel. A Szakszervezetek Megyei Tanácsának társadalmi biztosítási bizottsága illetékes első fokon dönteni a vitás esetekben. Tapasztalataink szerint lelkiismeretes alapossággal és nagy emberséggel vizsgálják a panaszokat, tanúkat hallgatnak ki és rendszerint az idős emberek számára megnyugtatóan rendezik a nyugdíjügyeket is. Kádár Edit Aranyérmes trófeák A nemesvadjairól híres Gemenc: Állami Erdő- és Vad- gazdaság erdőségeiben elhalkult a azarvasbőgés. A vadászati esemény végével megkezdték a zsákmány számbavételét. A Duna menti erdőkben — a gemenci rész kivételével — 30 gímszarvas került terítékre. A zsákmány minőségére jellemző, hogy 28 trófeát éremmel díjaztak. Ezek közül 9 aranyérmes volt. A legnagyobb 13,5 kilogrammot nyomott. A gazdag zsákmány a tervszerű vadgazdálkodásnak, a nemesvadállomány szakszerű védelmének, goti- dnaagBak knczanfasía. ' t. Kicsi ház áll a Nyírmadai Állami Gazdaság egyik, Zöld tanyai almáskertjének sarkában. A ház előtt mintegy címeréül a gazda mesterségének, három láncra fogott kutya csahol. Kijön a kis porta gazdája: Almási István éjjeliőr. Néhány hónapja nyugdíjas a 61 éves ember. Most az őszi betakarítás ideje alatt azonban ugyanúgy dolgozik, mint nyugdíjazásáig. Éppen készülődik, indul átvenni a szolgálatot a váltótársától. A szakszervezet intézte — Betegje voltam én kérem, hogy nem mehettem dolgozni a nyáron. Nem lehet többet keresni hatezer forintnál egy évben, ezért a gazdaság tartogatja ezt a nyugdíjasoknak az őszi betakarítás idejére, amikor sok az őriznivaló. A nyáron pihentem, nem mondom, jólesett az is. Mert dolgoztam én kérem egész életemben. Gyerekfejjel kerültem el uradalmi cselédnek. Voltam kerülő, meg kondás, meg ami munka akadt, végeztem a Kun Móricnál, meg Hunyadinál itt Nyírmadán. Baktakércsen pedig az Urai- birtokon voltam gulyás. Amikor megalakult az állami
