Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-23 / 250. szám
1971. október 23. KELET-MAG YARORSZAO 8. oWal (Folytatás a 2. oldalról) tette az állami alkalmazottakéval azonos közterheket. 1971. január 1-től az új termelési adó az azonos ipari és kereskedelmi tevékenységgel elért jövedelmet az állami vállalatokéval azonos mértékű adóval vonja el. Meg kell akadályozni, hogy a termelőszövetkezetek a helybeli munkaerő-tartalékok jobb kihasználása helyett továbbra is az állami szektorból vonjanak el munkaerőt. A szövetkezetek és a nagyipari vállalatok közötti indokolatlan jövedelemarány ta- lanságokat is meg kell szüntetni. Intézkedünk a termelőszövetkezetek nem mezőgazda- sági jellegű tevékenységének további szabályozására. Ennek alapelve, hogy a termelőszövetkezetek munkájához szervesen kapcsolódik az élelmiszer-feldolgozás és a fagazdaság, bizonyos építési, karbantartási feladatok ellátása. termelési szolgáltatás, szállítás, valamint az élelmiszerek közvetlen termelői belföldi értékesítése. Ezeken a területeken még szorgalmazzuk is a gyorsabb ütemű fejlesztést. Továbbra sem korlátozzuk a lakosság részére végzett szövetkezeti szolgáltatásokat, a helyi építőanyagok termeAz eltelt néhány év alatt — és az egybeesik a gazdaságirányítási reform éveivel — nagyot fejlődött a mezőgazdaság, megszilárdult a szocialista nagyüzemi gazdálkodás. Parasztságunk szereti a szövetkezetét, ragaszkodik hozzá, megszokta körülményeit, elsajátította a nagyüzemi gazdálkodás módszereit. A legutóbbi esztendők változásai minőségi jellegűek. Bizonyítják: nem feleslegesen áldoztunk a mezőgazdaságra. Az ez évi termést reálisan értékeljük. Kenyérgabonából jók az eredmények. De kukoricából, takarmányból nem kedvező a termés. így a szerencsésen megnőtt állatállománynak a következő mező- gazdasági évben történő ellátásához előreláthatólag jövőre is — úgy, ahogy idén is — importra lesz szükségünk. Utalt arra, hogy a mezőgazdasági termelés különös gondosságot és körültekintést kíván, hiszen sohasem lehet olyan időjárásra számítani, amelyik minden termésfajtának egyaránt kedvezne. Az elmúlt három-négy évben igen sokat tett a kormány a mezőgazdasági termelés biztonságának fokozására. Megtöbbszöröztük a növényvédő szerekkel és műtrágyával való ellátást, az állatállomány nevelése érdekében Gazdasági életünk — mondotta — ezernyi szállal kapcsolódik más országokéhoz, elsősorban a baráti szocialista államokéhoz., Pártunk és kormányunk gazdaságpolitikai koncepciójának megfelelően külgazdasági kapcsolatainkat mindenekelőtt a szocialista országok közösségéhez tartozó államokkal fejlesztjük és ezeknek az országoknak részesedése sok év óta általában teljes forgalmunknak mintegy 70 százaléka. Különösen fontos az, hogy legnagyobb kereskedelmi és gazdasági partnerünk a Szovjetunió, melynek részesedése teljes külkereskedelmünkben mintegy 36 százalékos. A békés egymás mellett élés elvére épülő külpolitikánknak megfelelően természetesen gazdasági megfontolásokból is arra törekszünk, hogy az egyenjogúság és a kölcsönös »'őnyök alapján eredményes együttműködést építsünk ki a fejlődő országokkal és a fejlett tőkésországokkal is. A világkereskedelemben az elmúlt években kialakult és számunkra kedvező tendenciák eredményeként, hoszlését és az olyan kisipari jellegű termelést, amely a helyi igények jobb kielégítését szolgálja. Termelőszövetkezetek ipari bedolgozást csak akkor végezhetnek, amikor a nagyipari kapacitások termelése nem elegendő a szükségletek kielégítéséhez. Ezenkívül olyan területeken is, ahol ezzel a kihasználatlan helyi kapacitásokat hasznosítani lehet. Jogszabályokban határozzuk meg a szövetkezetek számára tiltott tevékenységeket. Pontosabban körülhatároljuk a vegyes profilú szövetkezetek jellegét, és azokra differenciált termelési adót alkalmazunk. Azokat a termelőszövetkezeteket, amelyek összes termelési értékéből az élelmiszeripar és fagazdasági tevékenységhez egyáltalán nem kapcsolódó gépipari, vegyipari és könnyűipari bedolgozás árbevétele 30—50 százalék között van, mezőgazdaságiipari szövetkezetekké alakítjuk át. Azokat pedig, ahol ez az arány 50 százalék fölé kerül, ipari-mezőgazdasági szövetkezetekké. A bérezési feszültségek, jövedelemaránytalanságok megelőzésére, Illetve megszüntetésére is intézkedünk. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek ipari részlegeinek szervezését az illetékes ágazati tárcák koordinálják és ellenőrzik. különböző kedvezményeket adtunk, beruházást biztosítottunk, takarmányt importáltunk. Most már jogos az az igény, hogy ezek az előzetes befektetések minél gyorsabban hozzák meg az eredményeket. A mezőgazdasági termelés területén is jelentősen fokoznunk kell a hatékonyságot. Közismertek, s tegyük hozzá, nyomasztóak még mindig egyes mezőgazdasági termékek hozamproblémái. Nagyobb ütemben kell növelnünk a zöldség- és gyümölcs- termesztést. Hazái termelésből kell kielégíteni a cukorszükségletünket. Mielőbb meg kell oldanunk a szarvasmarha-tenyésztés, a takarmánytermelés és a legelőgazdálkodás problémáit. Nagy erőfeszítéseket teszünk, hogy megszüntessük a sertésciklust. Ebben ez ideig egyetértés volt. Most, hogy az eddig elért sikerek mellett némi helyi gondok is jelentkeznek, máris vannak, akik bizonytalankodnak, ingadoznak, azok közül, akik megfelelőnek tartották az intézkedéseket. De ezért természetesen nem állhatunk meg, a jó elgondolásainkat végig kell vinnünk. Fock Jenő azután rátért külgazdasági kapcsolataink helyzetének ismertetésére. szabb idő után először sikerült a tőkésországokkal kereskedelmi mérlegünkben aktívumot elérni. Ez azonban nem bizonyult tartósnak, s most ismét komoly figyelmet kell fordítanunk a külkereskedelmi mérleg alakulására. összefügg ez azzal is, hogy az egyre növekvő — s tegyük hozzá, nem is mindig feltétlenül indokolt — importigények nagy hányada csak tőkés relációból elégíthető ki. Ugyan- altkor a termelés túlnyomó része nem olyan minőségű és gazdaságosságé, hogy ugyanoda exportáljuk. A tendenciák értékelésénél természetesen nem hagyható figyelmen kívül az elmúlt évi árvíz, amely közismerten súlyos károkat okozott népgazdaságunknak, a 40 millió dolláros húsimport, s a sertéshústermelés biztosítósa érdekében behozott nagy mennyiségű takarmánygabona. Nehezítették a helyzetet azok a beruházási lemaradások is, amelyek például a vegyipari cikkekben jelentős többletimportot vontak maguk után. A tókéspiac dekonjunktúrája és a tavalyi év rossz mezőgazdasági termése következményeképpen visszaesett a tőkésexportunk, míg az import változatlanul magas maradt. Nem vagyunk megelégedve az export növekedési ütemével. Az export növelését nem általában, hanem a A jövőben is a szocialista országok közösségével és mindenekelőtt a Szovjetunióval kívánjuk külgazdasági kapcsolatainkat még erőteljesebbem fejleszteni; erre a kibontakozó szocialista integráció egyre kedvezőbb lehetőségeket kínál. A kormány elnöke kifejtette, hogy a kibontakozó szocialista integráció mind kedvezőbb lehetőségeket kínál arra, hogy erőteljesebben fejlesszük külgazdasági kapcsolatainkat a szocialista országok közösségével, mindenekelőtt a Szovjetunióval, hiszem a nemzetközi munkamegosztás fejlődése is az erők integrálódásának irányába hat. A nem szocialista államokkal folytatott gazdasági együttműködés fejlesztéséhez objektíve kedvezőbb lehetőségeket nyújtanak a tőkésországok részéről megtett kereskedelempolitikai lépések, amelyek célja a gazdasági kapcsolatok kibontakozását korábban gátló akadályok elhárítása. A kölcsönös előnyök mellett és szerény lehetőségeinkhez képest bővítjük a fejlődő országokhoz fűződő kapcsolatokait és segítjük gazdasági önállóságuk megszilárdítását. Fock Jenő ezután gazdasági helyzetünk főbb jellemzőit, tendenciáit elemezte. A gazdasági fejlődés üteme — mondotta — 1971-ben várhatóan meghaladja a tervezettet, tehát gyorsul az előző két évhez képest. A nemzet# jövedelem várhatóan meghaladja a tervezettet. A növekedési ütem jelenlegi gyorsulása azonban nem csupán öröm, mivel nem enyhíti, hanem bizonyos mértékben fokozza nehézségeinket. Egészségtelenül felgyorsult a felhalmozási folyamat. A költségvetési kiadásck túlzottan növekedtek részben a fokozott felA vállalatok felelősségének egy része abban áll. hogy biztosítsák a termelés maximális gazdaságosságát. Ennek megfelelő terveket és fejlesztési elképzeléseket dolgoznak ki. Gondoskodniuk kell a pénzügyi fedelem betartásáról, a pazarló és gondatlan gazdálkodás megakadályozásáról, a korszerű és gazdaságos szervezeti formák alkalmazásáról. Azzal számolunk, hogy nőnek majd a bérpreferenciák iránti és az egyéb támogatási igények. Ezeknek általában nem szabad engednünk, mert — amellett, hogy veszélyeztetnénk a vásárlóerőárualap egyensúlyát — mentesítenénk a vállalatokat attól a követelménytől. hogy belső tartalékaikat mozgósítsák. A termelékenység és a bérszínvonal-emelkedés, valamint a termelés és a bérvolumen alakulása egyensúlyban van. Feltételezhető, hogy ez az összhang a korábbi időszakban tapasztaltnál jobb lesz. Fock Jenő emlékeztetett azokra az intézkedésekre, amelyeket az idén tett a kormány a gazdasági élet problémáinak felszámolása és a fejlődés gyorsítása érdekében. Egyebek között tárgyalt a kormány a fogyasztói és termelői árak alakulásáról, határozatokat hozott a lakásépítés fejlesztéséről, a fővárosi autóbuszközlekedés megjavításának több munkaügyi kérdéséről. Tisztelt aktívaértekézletl Kedves elvtársak! Az 19.72-es esztendő nagy jelentőségű, a negyedik ötéves terv végrehajtásában nagyon sok múlik azon. hojövedelmező termékekből kell biztosítani. A szocialista országok felé vállalt kiviteli kötelezettségeinket feltétlenül teljesíteni kell. Külkereskedelmi forgalmunkban külön nehézséget jelent, hogy az importárak számunkra kedvezőtlenül változnak. halmozás, részben a kialakult termelési és fogyasztási támogatások miatt és amiatt is, hogy az importált áruk árának emelkedését nem hárítottuk át a belföldi fogyasztókra. A kormány elnöke kifejtette, hogy helyes lépésnek bizonyult a közgazdasági feltételek megszigorítása, amely 1971. január 1-től lépett életbe. A kialakult körülményeknek megfelelő határozott gazdasági intézkedéseket terveznek a jövő évre is mindenütt, ahol csak szükséges. Határozottan le kell szögezni, hogy ki miért felelős. A funkcionális irányító szervekre hárul mindenekelőtt a tervek és előrejelzések realitásának megállapítása népgazdasagi vonatkozásban, valamint a mérlegek egyensúlyának biztosítása. Már a tervezés időszakában fel kell tárniuk a jelentkező ellentmondásokat. A kormány meghallgatja az érdekelt tárcák, társadalmi szervek, testületek javaslatait, azokat velük megvitatja és további döntéseiben figyelembe veszi. Jól kialakult ez az együttműködés például a kormány és a Szak- szervezetek Országos Tanácsa között. Az ágazati irányító szervek fő felelőssége a konkrét fejlesztések meghatározásóiban áll. A fejlesztési problémák összes kapcsolódó szükségleteit, mint például az importot, a járulékos beruházásokat, stb. ki kell dolgozniuk. Továbbá azt is, hogyan lehet a fejlesztéseket gazdaságosabban megvalósítani. Az ágazati irányító szervek öez- szehangoljak a beruházások kivitelezési munkáit, megteszik a szükséges operatív in- tézücedéseket és irányítják az ágazaton belüli nemzetközi együttműködést. A kormány elnöke röviden ismertette azokat a feladatokat. amelyeket az év hátralévő részében kíván megoldani a kormány. Rövidesen napirendre kerül az 1972-es népgazdasági terv és költségvetés. A Minisztertanács elé kerülnek azok a témák is. amelyek a kormányprogramból eredően sürgetik az áttekintését annak, meddig jutottunk. miként haladunk a földgázprogram és a petrolkémiai központi fejlesztési program végrehajtásában. Elemzésre kerül még a vállalati szervezési tevékenység fejlesztése, rendezzük a kisiparral kapcsolatos problémákat. Ez utóbbi főleg a szolgáltatások javítását célozza. Megvizsgáljuk a mező- gazdaság szocialista fejlesztésével kapcsolatos feladatokat is. Fontosak a vízgazdálkodás távlati fejlesztési koncepciójáról és a vízgazdálkodási társulások fejlesztéséről kormány elé kerülő anyagok. Dolgozunk a tervszerű devizagazdálkodással kapcsolatos szabályok módosításán, és megvitatunk számos jelentést a lakosság helyzetét közvetlenül érintő kérdésekről. Ilyen például a munkatörvénykönyve végrehajtásának tapasztalatairól, valamint a lakásépítés fejlesztéséről. a lakáselosztásról és a lakbérek új rendszeréről hozott határozatok végrehajtásáról szóló jelentés. gyan szervezzük meg a jövő évi munkát. Nem mindegy az, hogy az egész ötéves terv számára az egyensúlyi viszonyok megszilárdítása útján és komoly intézkedések megvalósításával szabadabb mozgási területet hozunk-e létre, vagy tovább visszük magunkkal a jelenlegi, fejlődésünket korlátozó okokat. Végeredményben mindez a kormányszervek és a vállalatok munkájának megjavításától függ. Tudatában kell lennünk annak, hogy minden vállalatnál, minden szövetkezetnél a hasznosuló terméket elsősorban és többségében a saját munka minősége és eredményessége határozza meg. Az a / véleményünk, hogy alapvető célkitűzéseinket fenntartva, szigorúan kordában kell tartanunk mindazokat a kívánságokat és követeléseket. melyeknek teljesítése messze túlnőne lehetőségeinken, s dezorganizálná a tervek teljesítését. Nem lehet bocsánatos bűn: pénz nélkül, szükségtelenül dinamikusan fejleszteni, készletek felduzzasztását eredményező módon vásárolni, még inkább importálni. Nyilvánvaló, hogy 1972-ben és a további években minden szinten szolid, fegyelmezett gazdálkodást kell folytatni. megkövetelni. A nemzeti jövedelem növekedésének meg kell haladnia a belföldi felhasználást. A belföldi piacon törekedni kell némi túlkínálatra. Csak ebben az esetben várható, hogy a mechanizmus szándékainak megfelelően működjék, a hatékonyság növelésére ösztöMár 1972-ben és a következő években is nagyfokú takarékosságot kívánunk érvényre juttatni. A költségvetési gazdálkodásban mérsé- ksliük a termelési és egyéb támogatások növekedését. Az alapvető fontosságú szükségleteket kielégítjük, de elhalasztjuk a nem feltétlenül szükséges igények kielégítését és határozottan visszautasítjuk a pazarló, a luxus, a lehetőségeinket meghaladó kívánságokat. A hitelforgalomban szigorúbb gyakorlatot kell folytatnunk. Megakadályozzuk, hogy a vállalatok — különösen rossz gazdálkodás esetén — növekvő mértékben vegyék igénybe a központi, a költségvetési vagy hitelforrásokat. A készletgazdálkodásban különösen következetesen kell alkalmazni az önfinanszírozás elvét. Továbbra is gazdaságpolitikánk egyik legfontosabb céljának tekintjük a lakosság életkörülményeinek javítását, jövedelmének növekedését, életszínvonalának folyamatos emelését. Az életszínvonal, a fogyasztás emelkedésének tartós fedezete azonban a jövőben is csak a nemzeti jövedelem növekedése lehet. A fogyasztás növekedési üteme tehát huzamosan nem haladhatja meg a nemzeti jövedelem növekedési ütemét. Ennek érdekében a személyi jövedelmeket szorosabban kapcsoljuk az elért teljesítményekhez. Fenntartj uk az áruellátás jelenlegi színvonalát, de törekednünk kell arra, hogy a kereskedelem ne kössön le indokolatlanul eszközöket és a külföldi beszerzési lehetőségeket gazdaságosabban és csak a fontosabb igények kielégítésére, az áruválaszték Befejezésül, szólt Fock Jenő a párt- és a tömegszervezetek gazdasági jellegű feladatairól, a tudatformálásról, a tömegpolitikai és a tájékoztató munkáról. A dolgozó tömegek, az emberek millióinak tudata, tájékozottsága, hangulata és szokásai, munka- és technológiai fegyelme, az üzemekben uralkodó erkölcsi nézetek — mondotta — mind mind anyagi erőt képeznek Szükséges ezt hangsúlyoznunk, mert ma még sok helyen nem látják világosan: a tudatformálás, a tömegpolitikai és a tájékoztató munka — ha jól végezzük — anyagi erővé válik. A minisztériumok és a válnözzön és a műszaki, gazdaság i fejlődés meggyorsítását segítse elő. Az 1972-ss évre célul tűzzük a kedvező tendenciák túlsúlyba juttatását. Megtesz- szük mindazokat az^intézke- déseket. amelyek e tendenciák érvényesüléséhez több év távlatában is szükségesek. Továbbra is fontos feladatunk. hogy fenntartsuk a termelés kialakult, viszonylag gyors növekedési ütemét. A termelést viszont csak ott és azokból a termékekből szabad növelni. ahol azokra igény jelentkezik. vagyis amelyek tényleges szükségleteket elégítenek ki. Az ipari termelés mennyiségi növelésének ma szigorúbbak a feltételei. mint korábban voltak. Tudomásul kell venni, hogy sem 1972-ben. sem a későbbi években nem állnak rendelkezésünkre az eddigi mértékben a termelés növelésének extenzív eszközei. A termelés növelését ezért viszonylag kevesebb beruházással és munkaerő-felhasználással kell elérnünk. Gazdálkodásunk mai fokán ennek megvannak a lehetőségei. Még igen nagyok az üzemekben a tartalékok. Különösen fontos, hogy jobban ellenőrzésiünk alá vonjuk és megfékezzük a felhalmozás igen gyors növekedését. Az a célunk, hogy a beruházó- i vásárlóerő 1972-ben lehetői: g ne legyen nagyobb az ideinél. tényleges bővítésére használja fel. A termelés és felhasználás egyensúlyának általános javítására irányuló intézkedések mellett egyik legfontosabb feladatunk külkereskedelmi forgalmunk bővítése az egyensúlyi követelményeknek megfelelően. Hatékonyabbá kívánjuk tenni a külkereskedelmi engedélyezési rendszert is. Gazdaságunkat természetesen nem vethetjük alá a tőkés piac konjunkturális hullámzásának, de a vállalatoknak fokozottabban figyelembe' kell venniük a külső piac értékítéletét. Gazdaságpolitikai céljaink eléréséhez a továbbiakban is a reform eszközeit alkalmazzuk. A tervezett és a jelenleg kidolgozás alatt lévő intézkedéseink alapvetően közgazdasági jellegűek, a rendszernek, a körülményednek megfelelő alkalmazását jelentik. Az intézkedések végrehajtásában nagyfokú határozottságot igénylünk és azt a gazdaságirányítás minden szintjén megköveteljük. A miniszterelnök ezután a vállalatok ötéves terveit értékelte. Elmondotta, hogy azokban sok jó gondolat mellett néhány jellegzetes hiba is előfordul. A vállalatok egy része a lehetőségeket jóval meghaladó hitel- és költségvetési igényeket támaszt és nem veszik eléggé figyelembe az építési kapacitások korlátozottságát. A személyi jövedelmek növelését a vállalatok átlagosan a népgazdasági terv szintjén tervezik. Általános jelenség, hogy a termelési és a nyereségvolumenek kialakításában a személyi jövedelem biztosítása volt a meghatározó. lalatok. az üzemek gazdasági, szakmai munkájának számottevő része politikai hatást is kiváltó tevékenység a termelés szervezése és irányítása általában politikai munka is, de még nem mindig politikusán végzett munka. Széles körben fel kell tárnunk, ismertetnünk és tudatosítanunk gazdasági tevékenységünk társadalmi-politikai vonatkozásait számításba vehető következményeit Csak így tudjuk közkinccsé tenni a valóságos összefüggések ismeretét, a gazdaságpolitikai célokkal való azonosulásnak ezt az elengedhetetlen feltételét. (Folytatás a 4. oldalon) Parasztságunk szereti a szövetkezetei Külgazdasági kapcsolataink alakulása A szocialista integráció lehetőségei Megakadályozni a pazarló gazdálkodást Szolid, fegyelmezett gazdálkodást kell folytatni Cél: a lakosság életkörülményeinek javítása Jó politikai légkört kell kialakítani
