Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-23 / 250. szám
í. oldat Kffl&t MAÖTAffÖRSÜf/TÖ íffT. október & (Folytatás az 1. oldalról) jövedelem, pedig ötéves tervünk előírása szerint a nemzeti jövedelemmel azonos mértékben kell emelkednie a felhalmozásnak. Az ebből származó nehézségek a költségvetésben és a fizetési mérlegben csapódnak le. Elsősorban a beruházásoknál kell rendet teremteni, mert valamennyi negatív jelenség elsősorban abból származik, hogy az utolsó két évben a beruházásoknál jelentős elcsúszások következtek be. — A legutóbbi esztendőkben — mondotta — a kormány többször foglalkozott a beruházási tevékenységgel. Jelentős javulásról azonban még nem beszélhetünk, bár az év folyamán fokozódott a koncentráció, s ez nem kis eredmény. A statisztikai adatok szerint az elmúlt évhez képest több, mint ötszázzal csökkent a megkezdett és több, mint ezeregyszázzal nőtt az átadott létesítmények száma. Jelenleg mintegy 10 százalékkal kevesebb a folyamatban lévő építkezés, de a költségvetési összegek 13 százalékkal magasabbak. Mindennek ellenére tarthatatlanul magas a befejezetlen beruházások állománya. Értékük egy egész év beruházási összegének mintegy 80 százaléka. Egyik legfontosabb feladatunk, hogy ez az arány az ötéves terv végrehajtása során évről évre javuljon, és 1975-re az elfogadható, 65—70 százalékos szintre csökkenjen. Ez elengedhetetlen feltétele annak, hogy gazdaságunk hatékonysága erőteljesen fokozódjék. Feszültség a beruházások megvalósításában A beruházási feszültség lényegében nem csökkent és a népgazdaságban mutatkozó gondok jó része erre vezethető vissza. Problémát okoz a beruházási össztevékenység nagysága és növekedési üteme. Ennyit nem bír el az ország, nem futja a nemzeti jövedelemből, nem áll rendelkezésre kellő kapacitás. A beruházási nehézségek az építési anyagok árának emelkedésében, a kivitelezési határidő elhúzódásában jelentkeznek. Gazdaságirányítási rendszerünkkel ellentétes helyzet alakult ki: az építőipari vállalatok válogatnak a rendelések között, nem törekszenek az olcsóbb és jobb minőségű kivitelezésre, a vállalt határidők betartására. A beruházási feszültségek hozzájárulnak a munkaerőgondok kiéleződéséhez és az import gyors felfutása következtében a külkereskedelmi mérleg hiányának is okozói. A beruházási problémák egyik eredője, hogy nem egyértelmű a felelősség á beruházási döntésekért. Nincs megfelelően meghatározva a, funkcionális és ágazati irányító szervek felelőssége és feladata. Éz párosul a nép- gazdasági tervezés hiányosságaival, amelyek a források és a fejlesztési célok összhangjának hiányában, valamint a fejlesztési költségek aláterve- zésében jutnak kifejezésre. Nem kielégítő az építő- és a szerelőkapacitás, és emellett szervezetlen a kivitelezői tevékenység. Találkozunk a népgazdaság erőforrásait meghaladó és gyakran különleges építési Igények szorgalmazásával is. Nem megfelelő a beruházások előkészítése, a minisztériumok és a vállalatok pedig helytelenül nem képeznek beruházási tartalékot Elharapódzott az a szemlélet, amely abban jut kifejezésre, hogy a minisztériumok, a tanácsok és a vállalatok a negyedik ötéves tervtörvényben jóváhagyott kereten felül mintegy 40 milliárdos beruházási többletigény kielégítését szorgalmazzák. Fock Jenő emlékeztetett arra a meglehetősen gyakori jelenségre, hogy műszakilag és pénzügyileg megalapozatlan beruházások kivitelezését kezdik meg azzal az alig titkolt szándékkal, hogy a költségvetés — kényszerűségből — az eredetileg tervezettnél Úgyis rtagyobb összeget ad majd a már elkezdett létesítmény befejezéséhez. Ilyenkor terni'szetesen mindig azzal érvelnek, hogy a népgazdasági érdek kívánja ezt így. Ez — történjék akármilyen szinten is — enyhén szólva tisztességtelen spekuláció. A vállalatok sok esetben a megengedettnél nagyobb arányban fordítják pénzeszközeiket beruházásokra, s nem tesznek eleget forgóalap- feltöltéai kötelezettségeiknek. A kialakult kedvezőtlen tendenciák növelik az árfeszültségeket és egyre nehezebb helyzetbe hozzák a költségvetést. Ezeket a tendenciákat mielőbb meg kell változtatnunk. Korántsem köny- nyű, gazdasági munkánkban alapvető jelentőségű feladatról van szó. Elsősorban a szemléleten kell változtatnunk. Ez legalább olyan fontos, mint az adminisztratív intézkedések és a szabályozók megváltoztatásának egész sorozata. Állami, gazdasági szerveinknél, a társadalmi szerveknél érvényesülnie kell annak a központi gondolatnak, hogy a helyi érdekeknek megfelelő beruházásokat rendeljék alá az össz- népgazdasági érdekeket kifejező beruházási tevékenységnek. Ebben jussunk egy nevezőre, ebben kell egyet- értenünk. Szigorúbb ellenőrzés a fejlesztéseknél A kormány ennek megfelelően úgy határozott, hogy az Országos Tervhivatal, teljes felelősséggel gondoskodjék a beruházási egyensúly megtervezéséről, a felhalmozási források mértékének és fő arányainak kialakulásáról, valamint a központi fejlesztési célok ütemezéséről. Minden eszközzel biztosítanunk kell, hogy az állami költség- vetés eszközeit a népgazdasági terveknek megfelelően használják fel. Ezt a Pénzügyminisztériumnak, és a bankszervezetnek a döntéselőkészítő pénzügyi eszközökkel biztosítaniok kell. Az Építésügyi, és Városfejlesztési Minisztériumnak összhangot kell teremtenie a tervben előirányzott építési igények és az építőipari vállalatok kapacitásfejlesztési tervei között. Az ágazati mi • nisztériumok és a tanácsok felelősek azért, hogy a fejlesztési koncepciók biztosítsák a hatékonyság növelését, a fejlesztések tervszerű, gazdaságos megvalósítását. A vállalatok és a szövetkezetek vezetőinek minden erőt összpontosítaniuk kell a saját és a rendelkezésükre Szigorúbban kell ellenőrizni a műszaki előírások betartását és meé kell akadályozni a fényűző. pazarló beruházásokat. A jóváhagyott beruházások devizaköltségei nem léphetők túl. Különösen indokolt esetben a felügyeleti szervek engedélyét kell kérni. Korszerűsíteni kell a beruházások szervezését. Ennek érdekében nagyobb összhangot kell teremteni a beruházók, a" tervezők és a kivitelezők tevékenységében és ösztönzésében. Az építési idő rövidítése érdekében meg keli gyorsítani a könnyűszerkezetes építési mód bevezetését. Az eddig elmondottakból is kitűnik, hogy beruházási gondjaink megszüntetéséhez a határozott intézkedések egész sora és természetesen ezeknek következetes végrehajtása szükséges. A várható intézkedésekkel kapcsolatban a kormány elnöke rámutatott, hogy nem kívánják a beruházásokat befagyasztani, sőt. a folyamatban lévőket meg akarják gyorsítani, hogy azokat mielőbb a termelés szolgálatába állíthassák. De az új beruházások elhatározásánál következetesebben és keményebben beavatkozik a kormány. Hangsúlyozottan kérte valamennyi illetékes vezetőt, hogy a várható intézkedések mintegy megelőzéseként. ne igyekezzenek új -beruházásokat kezdeni. — Kérem. — mondotta — a párt. a szakszervezet. a KISZ üzemi és minisztériumi szerveit, hogy vigyázzanak erre. s a kormány nevében kérem, sőt megkövetelem az állami szervek vezetőitől, az üzemek igazgatóitól, a szövetkezetek vezetőitől. hogy óvakodjanak az említett törekvésektől, mert ezzel nehéz helyzetbe hozhatják népgazdaságunkat. Mindenki reálisan mérje fel helyzetünket, ennek megfelelően cselekedjék, hogy mielőbb túljussunk nehézségeinken. Fock Jenő ezután arról szólt, hogy a felhalmozási folyamatban jelentős szerepe van a készletek alakulásának. Fejlődésünk fő követelménye a gazdaságosság bocsátott eszközök hatékony, gyorsan megtérülő, intenzív fejlesztésére. Tovább kell javítani az állami egyedi, nagy- és a fejlesztési kölcsönből megvalósuló beruházások döntési rendszerét. A különböző szintű vezetők a beruházások elhatározásánál kötelesek figyelembe venni, hogy menynyi pénz áll rendelkezésükre. A továbbiakban a kormány sokkal szigorúbban bírálja el a terven felüli pótigényeket A tanácsi vezető szervek csakis az adott terület anyagi lehetőségeinek megfelelő fejlesztéseket tervezhetnek A vállalati fejlesztési alap a népgazdasági tervben előirányzott összeg. A vállalatok kötelesek jól sáfárkodni vele. A túllépés felelőtlenség. amely most már nem maradhat következmények nélkül. A jövő évi beruházási tervek — a tapasztalható túlzásokkal és sürgetésekkel szerpben — csak erőforrásainkkal összhangban álló, reális ütemet irányozhatnak elő. A beruházások tervszerű végrehajtása érdekében minden szinten kötelező a tartalékok képzése. Az elmúlt években összességében javult a helyzet. A készletnövekedés 1970-ben kisebb hányadot kötött le a nemzeti jövedelemből mint korábban. Az eltelt három évben a készletek — jelentős abszolút növekedésük ellenére — kisebb ütemben nőttek, mint az értékesítés. Mindezek ellenére a vállalatok jelentős részénél még mindig tapasztalható indokolatlan készletgyűjtés. A kormány elnöke ezután a termelés gazdaságosságával foglalkozott. A népgazdaság fejlődésének alapvető követelménye — mondotta — hogy állandóan javuljon a termelés gazdaságossága. Ezzel általában mindenki egyetért. A gyakorlatban azonban már számos vitatott kérdés merül fel. Egy-egy ágazat egészének a gazdaságosság szempontjából vsdó áttekintése. és a teendők megfogálmazasa központi feladat. Felmértük; milyen intézkedések Szükségesek ágazatonként a jelenlegi helyzet javításához, nemcsak a közeljövőben, hanem a negyedik ötéves terv egész időszakában. A helyzet megváltoztatását elsősorban műszaki fejlesztéssel, a technikai, technológiai színvonal emelésével, a termékösszetétel javításával kell elérni. A gépiparban a járműgyártás és a számi iú.gíiWcyartáa kiemelt fejlesztésével az egész ágazat termékstruktúrája gazdaságosságának javítását tűztük, ki célul. A ruházati ipar termelésének gazdaságosabbá tételét a negyedik—ötödik ötéves tervben végrehajtásra kerülő rekonstrukció segíti elő. Bútoriparunkban. eltérően az eredeti elképzeléstől új gyárak építése helyett átfogó rekonstrukciós programot hajtanak végre. A gazdaságosság fokozásának a nemzetközi együttműködés útján igen jó példái a az a megállapodás, amelyet papíripari termékek cseréjére a magyar és szovjet miniszterek a közelmúltban kötöttek meg. Eszerint a Szovjetunió tömegpapírokat szállít Magyarországnak, finomabb nyomópapírok és feldolgozott papírtermékek ellenében. Az egyezmény kielégíti mindkét fél sajátos érdekeit, enyhíti a nyersanyag- ellátási problémáikat és leA kormány elnöke részletesen elemezte a munkaerő- helyzetet és bírálta azokat a túlzó nézeteket. amelyek képviselői általános munkaerőhiányról beszélnek. Arról panaszkodnak, hogy a termelőszövetkezetek melléküzemági vállalkozásai és az ipari szövetkezetek tömegével elszívják a munkaerőt. Ilyen esetek helyenként valóban előfordultak, de az „elcsábítottak” a? üzemi munkásságnak csak elenyétechn lkával felszerelve —munkaerőhiány miatt csupán egy műszakban dolgozik. Nem szükséges hangsúlyozni. hogy ez milyen sokba kerül a népgazdaságnak.. milyen károkat okoz. Népgazdaságunk fejlesztése jelenleg és a következő években elsősorban intenzív úton történik. Emellett természetesen egyes ágazatokban és az ország egyes körzeteiben munkahelybővítő, extenzív gazdaságfejlesztő módszereket is alkalmazunk. Az intenzív fejlesztés a munkaerő-gazdálkodásban alapvetően a már foglalkoztatott létszám munkaerejének ésszerűbb hasznosítását igényli. A foglalkoztatottságban a reform eddigi időszakában — részben tudatos intézkedéseink nyomán — átrendr .1- dósi folyamat indult meg. Ez még inkább így lesz a negyedik ötéves terv hátralévő részében. Az ötéves terv a keresők számának a korábbinál mérsékeltebb növekedését. s a termelékenység fokozottabb ütemű emelését tartalmazza. 1973-tól kezdődően a munkaképes korú népesség száma lényegében nem növekszik. Az ifjúsági munkaerő^ forrás erőteljesen csökken, a mezőgazdaságból való munkaerő-áramlás mérsékeltebb ütemű lesz. A női munkaerőtartalékok munkába állítása mind nehezebb, s költségesebb. Ezek a tendenciák hosz- szabb időre érvényesek. A munkaerő nagyarányú spontán mozgása sok gondot okoz a vállalatoknak. A káros munkaerőmozgás rontja a munkafegyelmet, ugyanakkor a fellazult munkamorál tovább növeli a fluktuációt. A vállalatok sok esetben nagy létszámhiányt mutatnak ki és további csökkenésétől félve, elnézőek a feevelane- zetlenkedőkkel szemben. A munkafegyelem lazasága jelentős részben a munka szervezettségének alacsony szintjével indokolható. Ugyanakkor a laza munkafegyelem gátolja leginkább a korszerű termelésszervezési elvek gyakorlati érvényesítését.1 Ezért nagyon következetes intézkedésekkel kell gátat vetni a munkafegyelem további lazulásának. Az adminisztratív intézkedéseken túl számítunk a szocialista brigádok. a törzsgárda és minden öntudatos dolgozó példamutató helytállására. hetévé teszi a választék bővítését. Fock Jenő hangsúlyozta, hogy a gazdaságos termelési struktúra javítása érdekében következetesebben kell alkalmazni mind a közvetett, mind a közvetlen irányítás eszközeit. Következetesebbé tesz- szük támogatási rendszerünket a tekintetben — mondotta — hogy egyes vállalatokat ne részesítsünk előnyben csak azért, hogy elkerüljék vagy elodázzák a termelés struktúrájának átalakítását illetve az üzem esetleges megszűntetését. Gazdaságpolitikai céljaink megvalósításáért vállalnunk kell és meg kell birkóznunk az esetleges helyi politikai zökkenőkkel. A kormány néhány nagyüzem problémájával többször is foglalkozott. Döntött a Ganz-MÁVAG, a hajógyár, a Felvonó- és Hajtóműgyár gazdaságosabb termelésének biztosításáról.' ' : ’ A miíüá'ztériuihoknak sokkar határozottabban kell hozzáfogniuk a gazdaságtalan termelést folytató vállalatok ügyének rendezéséhez. Néhány vállalatnál máris elkezdték. vagy el is készítették az ötéves szanálási programokat. Esek természetesen kemény, de elkerülhetetlen intézkedések. Vannak, akik attól félnek, hogy a szanálás nyomán politikai problémák keletkeznek, a gazdaságirányítás reformjának bevezetésekor is. Az aggodalom akkor sem volt indokolt, ma sem kell munkanélküliségtől félni, hiszen egész népgazdaságunkra rendkívül nagy terheket ró éppen a munkaerőhiány. Nem szabad ilyen mondvacsinált nem valós indokkal késleltetni a most mór halaszthatatlan intézkedések végrehajtását. Hasonlóképpen nem kell félni ellátási zavaroktól sem, mert képesek vagyunk a szükségletek kielégítéséről megfelelőképpen gondoskodni. A gazdaságtalan termelés visszaszorítása. megszüntetése minden vállalatnál nemcsak gazdasági, hanem alapvetően politikai feladat is. Ezért szükséges, hogy ezzel a kérdéssel népgazdaságunk érdekeinek megfelelően a párt- és társadalmi szervek folyamatosan és minden szinten határozottan foglalkozzanak. Korszerűsíteni szükséges a munkaszervezést Továbbra sem kielégítő a munkaerő-tartalékok feltárására és hasznosítására irányuló szervező munka. A vállalati szervezés jelenlegi helyzetét gyors ütemben kell javítani. A termelési eszközök jelentős fejlődését nem követte a munkaszervezés fejlődése. Nincs összhang a termelőeszközök fejlettségéből adódó követelmény és a tényleges szervezettségi színvonal között. Részben erre vezethető vissza, hogy a termelés-előkészítés színvonala alacsony, termékeink előállítási költsége pedig túl magas. Még mindig nagytömegű munkaerőt kötünk le a belső szállításban, anyagmozgatás- ban és más, a fő tevékenységet kiszolgáló folyamatok'-' hon. . Túlzottan növekedett' az adminisztratív létszám •- is. -r Tudjuk, hogy « modem technikával összefüggően az adminisztratív munkaerők számának bizonyos növekedésével reálisan számolnunk kell. Mindezek ellenére biztonsággal állítható, hogy a kialakult adminisztráció túlzott, az e területen foglalkoztatottak száma túlméretezett. Ezen változtatni kell. Támogatjuk azokat a rendelkezéseket, amelyek visszairányítják a termelőmunkára az improduktív adminisztráció területére meggondolatlanul átirányított dolgozókai A vállalati szervező tevékenységben főleg a termelés- szervezés gyors ütemű fejlesztését, á modern munka- szervezési módszerek széles körű elterjesztését kell szorgalmazni. A vállalati igazgatási, irányítási és ügyviteli munkaterületeken is széles körben alkalmazni kell a korszerű módszereket, as irodatechnikai és adatfeldolgozó eszközök felhasználását. Az iparban kedvezően alakult a munka termelékenysége. Folytatódik az 1970- ben elkezdődött tendencia. A termelés emelkedése az iparban teljes egészében, az építőiparban pedig kétharmad részben a munka termelékenységének növekedéséből származik, s ez lényegében megfelel a tervelőirányzatnak. Bár a lehetőségek még nincsenek kihasználva és az általában pozitív fejlődés az egyes vállalatok esetében nagy eltéréseket takar. Figyelemre méltó, hogy helyreállt a termelékenység és a bérszínvonal emelkedésé közötti összhang. A termelékenység növekedése az iparban kisebb, az építőiparba» jelentősebb mértékben meghaladja a bérszínvonal emelkedését. A felhasznált bérek tömege mind a tervezetthez, mind a termeléshez viszonyítva arányában megfelelő. Örvendetes, hogy milyen erőteljesen bontakozik ki a vidéki ipartelepítés és fejlesztés. Ennek ütemére jellemző, hogy ma már a korábban elmaradott területeken is jelentkezik a munkaerőhiány, sőt egyes üzemek kapacitását,, bár szükséges volna, létszámhiányra hivatkozva, nem használják kiJ Nyilvánvaló, hogy itt is az intenzív fejlesztés koncepciójának kell előtérbe kerülnie. Kormányintézkedések a munkaerőgond enyhítésére A kormány elnöke ezután a munkaerőgondok megoldását célzó kormányintézkedésekről beszélt. A munkaerőgondok enyhítése érdekében nyugdíjrendszerünket úgy kívánjuk továbbfeljeszteni, hogy a nyugdíjjogosultságot szerzett dolgozókat — elsősorban a fizikai munkásokat — a további munkában maradásra ösztönözze. Ezekért az évekért a nyugdíj összege természetesen nagyobb százalékban . növekszik majd, mint az azt megelőző évekért. Terveink szerint a nyugdíjasok — nyugdíjuk és keresetük korlátozása nélkül — évenként négy hónapig, illetve a népgazdaságig különösen fontos területeken annál tovább is dolgozhatnak majd. Való igaz, hogy az utóbbi években a szélesebb profilú gazdálkodás megteremtése nyomán munkaerő-vándorlás indult az állami iparból a termelőszövetkezetek felé. Ennek hasznos oldala, hogy kialakult az élelmiszeripari vertikum, ami a korábbinál gazdaságosabb és korszerűbb termelést tett lehetővé. Ez helyes, ezt továbbra is fejleszteni akarjuk. Azt azonban nem tűrjük, hogy az iparból a termelőszövetkezetekbe átkerült dolgozók olyan tevékenységet folytassanak, ami semmilyen kapcsolatban sem áll a mező- gazdasággal, mint például a tsz-nyomdában és az öntödében végzett munka. Azért, hogy egyes termelőszövetkezetekben ilyen ipari üzemeket létesítettek, az ágazatot irányító vezetők is felelősek, hasonlóképpen mint a helyi vezetők. Egyebek között a termelőeszközök átengedésével a pillanatnyi problémák megoldásét keresték, ám ez a megoldás ellenük fordult és ma már nehézségeket okoz. Itt az ideje, hogy ésszerű rendet teremtsünk ezen a téren is. A kormány 1969-ben és 1970-ben is több intézkedési tett a termelőszövetkezetek kiegészítő tevékenységének állami szabályozására. Megtiltotta például, hogy a termelőszövetkezetek telephelyükön kívül ipari tevékenységet, valamint bérmunkát folytassanak. Továbbá . szabályozta a különböző adónemek progresszióját, kitérjesz(Felytatas a, 3. oldalon). A munkaerő ésszerűbb hasznosítására van szükség sző kis százalékát teszik ki. A munkaerőhiány helyenként, egyes üzemrészekben valóban súlyos problémát okoz. Vannak gyáraink, ahol a modern technikával — amelyre milliókat költöttünk — elsősorban munkaerőhiány következtében egy műszakban termelnek, és gyakran ott sem teljes kapacitással. Legutóbb Csepelen tapasztaltam, hogy az üzem modern öntödéje — korszerű
