Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-23 / 250. szám
BEXvm évfolyam 250. szám ÄRA: 80 FILLÉR 1971. OKTÓBER 23, SZOMBAT Országos aktívaértekezlet a Parlamentben Feck leni miniszterelnök beszámolója a gazdasági élet időszerű kérdéseiről Pénteken a Parlament kongresszusi termében gazdasági ektivaértekezletet tartottak, amelyet a kormány hívott ösz- sze a gazdasági élet időszerű kérdéseinek megvitatáséra. A tanácskozáson részt vett Fock Jenő, a kormány elnöke, Németh Károly, a budapesti pártbizottság első titkára, Nyers Rezső, az MSZMP Központi Bizottságának titká.a, a Politikai Bizottság tagjai; ár. Ajtai Miklós, dr. Tímár Mátyás és Vályi Péter, a Minisztertanács elnökhelyettesei. Ott volt a kormány több tagja és az MSZMP Központi Bizottságának több osztályvezetője, továbbá az államtitkárok, az országos hatáskörű szervek vezetői, a megyei és budapesti kerületi pártbizottságok első titkárai, a fővárosi és a megyei tanácsok elnökei, a SZOT, a KISZ, a TOT, a SZÖVOSZ és az OKISZ vezetői, a KNEB elnöke, a miniszterek első helyettesei, a minisztériumok pártbizottságainak titkárai, az iparági szakszervezetek vezetői, nagyvállalatok igazgatói, párt- és szakszervezeti titkárai, a központi lapok főszerkesztői, gazdasági életünk számos ismert személyisége. A tanácskozáson Fock Jenő tartott beszámolót. Tovább fejlődőit népgazdaságunk Tisztelt aktívaértekezlet! Kedves elvtársak! Régóta nem tartottunk gazdasági kérdésekről aktívaértekezletet. Időnként szükséges és hasznos, ha ilyen körben is áttekintjük a népgazdaság helyzetét. Megvizsgáljuk. hol mutatkoznak akadályok terveink végrehajtásának útjában, mit kell tennünk azok elhárításáért, illetve a kedvező tendenciák erősítéséért. Az őszinte helyzetfelméréssel, a tennivalók tisztázásával, a gazdasági folyamatok reális értelmezésével azt akarjuk elérni, hogy egységes szemléletet alakítsunk ki. Fock Jenő hangsúlyozta: Az ilyen tanácskozásra — amikor a kormány nevében a gazdasági élet valamennyi területéről összehívják a szakembereket — azért is szükség van, hogy az ágazatok egymás közötti kapcsolatában is egységes gondolkodásmód, egységes cselekvés alakuljon ki. Szükséges ez azért is. hogy időről időre feltárjuk, elemezzük az adott időszak pozitív és negatív ■vonásait. A Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusának határozata átfogó képet nyújtott népgazdaságunk helyzetéről. és megjelölte munkálkodásunk további fő irányait. Ezekre az alapelvekre és gyakorlati útmutatásokra épült az országgyűlés által ez évben jóváhagyott kormány- program. Mai tanácskozásunkon szükségtelen lenne ismétlésekbe bocsátkozni, célravezetőbb. ha most gazdasági életünknek csupán néhány fontosabb kérdésére fordítjuk figyelmünket. A gazdasági irányítás jelenlegi rendszerének bevezetését megelőzően mintegy két és fél éves közös munka során alakítottuk ki az egységes álláspontot. Ez hozzásegített ahhoz, hogy az áttérés az új irányítási rendszerre ne csak zökkenőmentes legyen. hanem biztosítsa az eredményes gazdálkodást az áttérés időszakában is. Az utolsó három esztendőben a népgazdaság alapjaiban egészségesen fejlődött. Számos gazdasági folyamat kedvezően alakult. Javultak a tervek megvalósításának feltételei. Kedvező irányúak a strukturális változások. A gazdálkodás egészét mindinkább az jellemzi, hogy a vállalatok és az irányító szervek döntéseiben a gazdaságosság, a jövedelmezőség a korábbinál jóval nagyobb szerepet tölt be. Üzemeink, vállalataink többsége jól gazdálkodik. Emelkedett a termelékenység. Megszilárdultak a szocialista mezőgazdasági nagyüzemek, jelentősen emelkedett a termékek egy részének hozama. A lakosság áruellátása. mind mennyiségét, mind minőségét tekintve, gyors ütemben javult. Az életszínvonal emelésére vonatkozó terveinket túlteljesítettük. E kedvező folyamatok ellenére a népgazdaság fejlődése néhány területen lentős problémákat vet melyek leküzdéséhez ugyanolyan egységes szemlélet és tettrekészség szükséges, mint ami az új gazdaságirá- •nyítási rendszer kidolgozását és bevezetését jellemezte. Az elmúlt években is minden időszak gazdálkodásának megvoltak a pozitív és negatív jellemzői. 1968—1969-ben például jól alakult külkereskedelmi mérlegünk, de problémák voltak a termelékenységgel. 1970—71-ben külkereskedelmi mérlegünk alakulása különböző okok folytán kevésbé pozitív, viszont a termelékenység alakul jól. További fejlődésünk feltétele, hogy erősítsük a kedvező folyamatok kibontakozását. a néhány ponton tapasztalható feszültségeket pedig közös összefogással mielőbb megszüntessük. Feladataink nagyok, teljesítésük az erők szorosabb ösz- szefogását igényli. A mai tanácskozástól azt várjuk, hogy helyzetünk és tennivalóink megtárgyalása nyomán kialakítsuk a további egységes cselekvéshez szükséges azonos szemléletet. Az utóbbi három évben közgazdászok, gazdasági vezetők. párt- és tömegszervezeti tisztségviselők önállóan és bátran, alkotó módon foglalkoztak gazdaságpolitikai problémákkal, a fejlődés meggyorsításával, a gazdasági munka hatásfokának megjavításával. a megnövekedett lehetőségek kiaknázásával. Gazdaságirányítási rendszerünk reformjának teljes kibontakoztatása hosszabb folyamat, amelynek még egyáltalán nem vagyunk a végén. A gazdasági életben időről időre jelentkező problémák részben függetlenek a kibontakozás folyamatától, de a felszínen azzal összefüggésben jelentkeznek. S ez a táptalaja számos téves nézetnek. Népgazdasági problémáink jó része a gazdaság- politika végrehajtása, az irányítás gyengéiből és hibáiból. különféle következetlenségekből és emberi gyarlóságokból fakad. Ezért kijavításuk útját is csak sokoldalú, a népgazdaság egészét szem előtt tartó elemzés segítségével kereshetjük. Fock Jenő ezután arról szolt, hogy az utóbbi időben az egységes értelmezésekben bizonyos bizonytalankodás és az azonos elveken alapuló cselekvésekben megtorpanás tapasztalható. Egyesek azt mondják, hogy a reform elvei nagyon heHamis nézetek alakultak ki a gazdasági szabályozók mindenhatóságáról. Mintha a szabályozókkal, mint valami varázspálcával, mindent meg lehetne oldani. Ez naivitás, de néha ennél is rosszabb, a gazdasági élet bonyolult folyamatainak fel nem ismerése. A problémákat nem lehet csak a szabályozókkal megoldani. Nem lehet minden nehézséget, az emberi tehetetlenséget a szabályozók rovására írni. A tervtörvényből eredően a szabályozók betartása kötelező. s az adott tervidőszakban nem lehet rajtuk változtatni, de a jövőt illetően lehet és kell is vitatkozni róluk. A lelkiismeretes. gondos munka, a felelősségtudat. a népgazdasági érdekek szem előtt tartása, a célratörő, ugyanakkor rugalmas vezetés minden kötelező előírásnál fontosabb. Célszerű. szocialista elveinken alapuló intézkedésekre van lyesek. elérkezett az ideje, hogy még gyorsabban és következetesebben érvényesítsük azokat, feloldva a tudatosan beépített korlátokat. Ez a nézet jóindulatú türelmetlenséget tükröz, de gyakran nem veszi kellően figyelembe a reális helyzetet, lehetőségeinket. szükség, amelyek a kollektívák erejére, összefogására, véleményére épülnek. Ezért mind jobban érvényesíteni kell a demokratizmust, fejleszteni az üzemi demokráciát, s ugyanakkor erősíteni kell a kollektív bölcsességen alapuló egyszemélyi vezetést. A továbbiakban Fock Jenő hangsúlyozta, hogy az ország gazdasági erőivel sáfárkodó, felelős emberek ne csak azt nézzék, károsodik-e és milyen mértékben ágazatuk, vállalatuk az irányítás hibái miatt, hanem azt is, mit veszít mulasztásaik következtében az egész népgazdaság. A miniszterelnök aláhúzta, hogy a hatáskörök leadásával a vállalati önállóság növekedésével nem szűnt meg, inkább fokozódott a vezető szervek felelőssége, mert a munka, a vezetés minden szinten bonyolultabb lett. Nem ritkán találkozunk azzal a felfogással is, hogy még mindig sok a központi intézkedés, a megszorítás, a vállalati önállóság kibontakozását túl sok szabályozás gátolja. Ebben van igazság, hiszen a reform kibontakozása még tart Valljuk, hogy az anyagi lehetőségek határain belül, a vezetés minden síkján még több önállóságra van szükség. A központi irányító szerveknek azonban biztosítaniok kell a népgazdasági érdekek, a tervszerűség, az arányok érvényesítését, a társadalmi szükségletek kielégítését minden esetben és a kellő időben. Vannak, akik úgy vélik, hogy a hatáskörök bővítése fellazuláshoz vezetett, tág teret nyitva a felelőtlenségnek, hanyagságnak, fegyelmezetlenségnek, kalandorságnak. Ide sorolhatnám a gazdasági bűnözés fokozódásáról elterjedt túlzásokat, irányítási rendszerünk reformjának számlájára írt mendemondákat. A tény, hogy a gazdasági életben rendellenességekkel, az előírások, rendelkezések Sokat hallunk és olvasunk az önzésről, kapzsiságról, a harácsolásról. Úgy tűnik, mintha ezek a káros jelenségek szaporodnának. Ez összefügg azzal, hogy egyesek igényei a növekvő lehetőségekhez mérten enyhén szólva túlzottak és gátlásatlanul törnek azok kielégítésére. Erről pártunk X. kongresszusán is szó esett. A fel- világosító, nevelő munka minden eszközével és természetesen törvényeink következetesebb érvényesítésével is harcolunk az össztársadalmi érdeket háttérbe helyező mindenfajta megnyilvánulással szemben. Azt azonban nem fogadhatjuk el, hogy a kapzsiság, harácsolás oka a gazdaságirányítás rekijátszásával is találkozunk: Vannak, akik vétenek törvényeink ellen, bűnöket követnek el a gazdasági életben, • azon kívül is. Gazdasági bűn- cselekmények elkövetésére az emberi gyarlóságon túl gyakran lehetőséget adnak rendelkezéseink hiányosságai, gazdasági szerveink, intézményeink munkájának gyengéi is. Következésképpen, e jelenségek ellen részben az emberek nevelésével, részben a tolvajt szülő alkalmak megszüntetésével kell harcolnunk. Akik bűnt követnek el, azoknak a törvény előtt kell feielniök tetteikért A Legfőbb Ügyészség nemrégiben készített egy alapos felmérést, amely azt bizonyítja: a gazdaságirányítás reformja óta mind a társadalmi tulajdont károsító, mind a népgazdasági bűnügyek száma csökkent A gazdasági bűnözés területén egyedül a devizagazdálkodás érdekeit veszélyeztető bűntettek szaporodtak. Ez a tényleges helyzet form ja. Az önállóságnak, a helyesebb anyagi ösztönzésnek, a jobb ellátásnak, a közgazdasági szemlélet meg- j avulásának semmi köze sincs az eléggé el nem ítélhető anyagi kisiklásokhoz. Ezek ellen ma a korábbinál is kímé-i letlenebb harcot nyílt fellépést hirdetünk. Ez az oka annak is, hogy nagyobb nyilvánosságot adunk az ilyen ügyeknek, és törekszünk olyan közhangulat kialakítására, amely lehetetlenné teszi a visszaéléseket. Ezt követeli tőlünk a becsületesen gondolkodó és dolgozó többség, a közösségellenes maga-: tartást elítélő közvélemény. E törekvésünk jó példái a telekspekuláció ellen hozott intézkedéseink. Előbb a progresszív adózás bevezetésével próbáltunk gátat vetni az indokolatlanul és rohamosan növekvő telekáraknak. Mikor láttuk, hogy ennek a rendelkezésnek az eredménye nem kielégítő, akkor a kormány olyan intézkedést hozott, amely már drákói szigorral gátat vet a spekulációknak és az árak letörését célozza. A mellékjövedelmek szerzését szabályozó rendelkezéseink lazák voltak Erőfeszítés nélkül lehetett betölteni másod-, sőt harmadállásokat, s ily módon meg nem érdemelt bérhez jutni. A kormány közelmúltban hozott határozata rendet teremt, jelentősen megszigorítva az előírásokat A kormány elnöke ezután részletesebben elemezte gazdasági életünk néhány problémáját. Elsősorban a beruházási politika és gyakorlati kérdéseiről szólott. — Leglényegesebb problémánknak a beruházási szféra jelenségeit tekintem — mondotta. A beruházásokra fordított összegek tavaly is, az idén is kétszer olyan gyorsan nőttek, mint a nemzeti Fock Jenő, a kormány elnöke gazdasági életünk időszerű kérdéseiről tájékoztatta a vállalatok, szövetkezetek és a gazdasági irányító szervek képviselőit parlamenti tanácskozásukon. Képünkön: Fock Jenő beszámolóját tartja. (MTI foto — KS) tel Fokozódott a vezető szervek felelőssége Intézkedések az Önzés, a kapzsiság ellen (Folytatás a 2. oldalon! Vll/ta PROiETÁRJA!,EBYESQ LJ ETEK Ha az ember nyugdíjas lesz ' (5. oldal! Lakásűzérek büntetése (5. oldal) Gyermekeknek (6. oldal) Sportműsor (11. oldal) LATONK TARTALMAIM»1
