Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-22 / 249. szám

2. oldal fretFT MAGYARORCZÄÖ 1971. október W Gáspár Sándor ausztriai programja Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével Ausztriában tartózkodó ma­gyar szakszervezeti delegáció csütörtökön vidéki üzemlá­togatáson vett részt. A kül­döttséget Kurt Prokop, az Osztrák Szakszervezeti Szö­vetség titkára kísérte el. Ausztria egyik legnagyobb üzemébe, a Steyrben lévő gyárba látogatott a küldött­ség, hogy ismerkedjék a Steyr—Daimler—Puch AG munkájával. A több, mint 100 éves múlt­ra visszatekintő üzemben Karl Rabus, a konszern ve­zérigazgatója üdvözölte Gás­pár Sándort és a delegáció tagjait. Az üdvözlésnél jelen volt Josef Schmidl, a felső­ausztriai munkások és alkal­mazottak kamarájának elnö­ke, Franz Weiss, Steyr város (Folytatás az 1. oldalról) továbbá a Kínai Népköztár­saságnak és nem utolsósor­ban önmaguknak ártottak azok hatalmak, amelyek 22 éven át távol tartották a Kí­nai Népköztársaság törvé­nyes képviselőit az ENSZ-től. A realitások felismerésének eredményeként nyerte el a 25. közgyűlés többségi szava­zatát az a határozat, amely a Kínai Népköztársaság törvé­nyes ENSZ-jogainak helyre- állítását követelte. Szarka Károly ezután meg­jegyezte, hogy a pozitív fejle­mények újabb erőfeszítésre ösztönözték azokat az erőket, amelyek a Kínai Népköztár­saság távoltartására töreksze­nek. „Célkitűzésük nem csu­pán taktikájuk • változott meg — mondotta — ez a taktika a két Kína hamis koncepcióján alapszik. Az Egyesült Államok képviselője a jelenlegi ülésszak napirend­jével foglalkozó főbizottsági ülés során egy úgynevezett „semleges cím” elfogadtatá­sával kísérletezett, lényegé­ben a fennálló helyzet fenn­tartása és nem a kérdés tényleges megoldása érdeké­ben. Már akkor joggal vetőd­hetett volna fel a kérdés: volt-e valaha is, valamilyen mértékben is semleges az USA a Kínai Népköztársaság képviselete kérdésében?” A magyar képviselő a to­vábbiakban kitért arra az amerikai érvelésre, amely szerint „bármely szavazat az albán határozatra, szavazat az ENSZ egyetemessége el­len”. „Történelmi tény — mondotta —, hogy éppen az Egyesült Államok volt az, amely az ENSZ fennállása óta következetesen akadá­helyettes polgármestere, dr. Hans Kurz, a steyri üzem kereskedelmi igazgatója és Hans Heigl, az üzemi bizott­ság elnöke. A gyárlátogatás után Kari Rabus vezérigazgató adott ebédet Gáspár Sándor vezet­te delegáció tiszteletére. Ezt követően W indisch garstenbe utazott a küldöttség, ahol a Steyr—Daimler—Puch Mű­vek szakszervezeti funkcioná­riusaival találkozott. A késő délutáni órákban Gás­pár Sándor adott tájékozta­tást az üzem szakszervezeti vezetőinek a magyar szak- szervezeti mozgalom helyze­téről, a szakszervezeti moz­galom időszerű nemzetközi kérdéseiről. A delegáció az esti órákban indult vissza Bécsbe. Az ausztriai látogatás program­ja pénteken fejeződik be. lyozta az egyetemesség érvé­nyesülését. Az eltelt 22 esz­tendő alatt mindig a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogai­nak helyreállítása ellen fog­lalt állást, s lényegében ma is az egyetemesség ellen lép fel” — emelte ki az amerikai határozati javaslatokra utal­va. , „Az a kísérlet, amely a testvéri szövetségben levő Szovjet Köztársaságok képvi­seletére hivatkozva próbálja elfogadtatni a kettős kínai képviselet elvét, hamis és el­fogadhatatlan, minthogy sem­miféle szövetségi kapcsolat nincs és nem is lehet Csang Kaj-sek és a Kínai Népköz- társaság között” — hangoz­tatta Szarka Károly. „A világszervezet most fontos döntés előtt áll. A köz­gyűlésnek jóvá kell tennie egy több mint két évtizede fennálló súlyos igazságtalan­ságot, biztosítani kell egy alapító tag, a Kínai Népköz- társaság jogainak helyreál­lítását. A közgyűlés a döntés­sel saját érettségi fokáról tesz majd tanúbizonyságot. Vala­mennyi tagállam egyéni és egyúttal közös felelőssége, hogy elvetve a különböző ügyrendi, s egyéb manővere­ket, megszabadítsa az ENSZ- et attól a béklyótól, amelyet egy bizonyos nagyhatalom önző politikája rakott rá. De­legációnk bízik abban, hogy a tagországok többsége, fel­ismerve ezt a felelősséget a szavazás során a Kínai Nép- köztársaság törvényes jogai­nak helyreállítása mellett fog­lal állást” — mondotta be­fejezésül hazánk állandó ENSZ-képviselője. A szerda délutáni ülésen utolsóként Hollandia képvi­selője szólalt fel. Tanácskozás Brüsszelben az európai biztonságról Elutazott Budapestről a roman pártmunkásküldöttség Tito Szodattal tárgyait Pekinghen folytatódnak a kínai—amerikai tárgyalások küldöttséget fogadta Óvári Miklós, az MSZMP KB tit­kára. A román vendégeket a Fe­rihegyi repülőtéren Katona István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizott­ságának osztályvezetője bú­csúztatta. Jelen volt loan Cotot, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagy­követe. Szadat elmondta vendégé­nek, miről tárgyalt Moszkvá­ban, s tájékoztatót adott a közel-keleti válság rendezésé­vel összefüggő egyiptomi ál­láspontról. Tito csütörtökön utazott haza Belgrádija, majd rövi- debb pihenő után elindul angliai, kanadai és amerikai útjára. Tizenkilenc európai ország közvéleményének képviselői — különböző politikai és ideológiai irányzatokhoz tartozó belga személyiségek csoportjának meghívására, — 1971. október 19-én, kedden, összegyűltek Brüsszelben, hogy tovább folytassák az 1971. június 22, 23, 24-én Brüsszelben megkezdett munkálatokat és a gyakorlat­ban alkalmazzák az azokról folyó következtetéseket. A csoport az elmúlt hó­napokban kiterjesztette kap­csolatait a keleti és a nyu­gati közvélemény számos ré­tegével. E kapcsolatok alapján megerősödött az a meggyő­ződés, hogy szerfölött cél­szerű volna újszerű, nem kormányszintű tanácskozást szervezni, amelynek célja: kézzelfoghatóan ki yilvání- taná Európa-szerte minden nép eleven erőinek fokozódó érdeklődését az európai ál­lamok közötti feszültség fel­számolása, a fegyverkezési hajsza lelassítása, sőt meg­szüntetése, a társadalmi, kul­i Csütörtökön a bonni kancellári hivatalban meg­kezdte tárgyalásait a két né­met állam küldöttsége. Hiva­talos közlés szerint a Michael Kohl vezette- NDK és az Egon Bahr vezette NSZK- delegáció. közlekedésügyi szakértők bevonásával meg­vitatja a nyugat-berlini ke­retmegállapodással kapcsola­tos kérdéseket és a két német Megerősödött a nyugatné­met kormánykoalíció támoga­tóinak táibora — állapítja meg legújabb felmérésében az allensbachi közvélemény­kutató intézet. A reprezentatív közvéle­mény-kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek 45,3 százaléka szavazna ma az SPD-re, míg két éve a szo­ciáldemokraták a parlamenti választásokon 42,7 százalékot szereztek. Az FDP 6 száza­turális, tudományos és gaz­dasági együttműködés kiala­kítása és fejlesztése, s ezen keresztül az európai béke megteremtése iránt. Az október 19-i találkozó részvevőinek véleménye sze­rint a tervezett tanácskozás teljesen újszerű jellegének abban kell kifejezésre jutnia, hogy az teljesen és állandó­an, a legteljesebb egyenlőség alapján nyitva lesz mindazon társadalmi és politikai erők előtt, amelyek állást fog­lalnak az európai enyhülés és együttműködés mellett. Olyan új és széles körű konzultatív találkozót java­solnak, amelynek éppen az a célja, hogy a kérdéseket a legilletékesebb képviselők és az összes érdekelt csoportok megegyezése alapján oldja meg. Jóváhagyták a szervező belga csoport javaslatát, hogy a konzultatív találkozót a jövő év január 11, 12 és 13-ra hívják össze Brüsszel­be. A bárhonnan érkező ja­vaslatokat, elképzeléseket és tanácsokat a brüsszeli ideig­lenes titkárság gyűjti össze. állam közötti tranzitforga­lomra vonatkozó általános szerződéstervezetet. A tár­gyalások pénteken folytatód­nak és az NDK küldöttsége Bonnban tölti az éjszakát. A Nyugat-Berlinre vonat­kozó megállapodás aláírása ótia az NDK és az NSZK kül­döttsége kilencedik alkalom­mal találkozott. lékra számíthatna most (5.8), az ellenzési CDU—CSU pedig 45,1 százalékra (46,1). A le- morzsólódás a kisebb pártok kárára történnék. A politikusok közül tovább­ra is Brandt kancellár és Helmut Schmidt hadügymi­niszter a legnépszerűbb. Schüler gazdaságügyi mi­niszter népszerűsége csök­kent, Scheel külügyminisz­teré pedig tetemesen meg­nőtt. Elutazott Budapestről a román pártmunkásküldött­ség, amely a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bi­zottságának meghívására Si- mion Dobrovicinak, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjának, a Vrancea megyei pártbizott­ság első titkárának vezetésé­vel látogatást tett hazánkban. Magyarországi tartózkodása alatt a román pártmunkás­Tito jugoszláv elnök szer­dán Kairóban három órán át tárgyalt Anvar Szadattal. Ri­ad egyiptomi külügy­miniszter, aki ugyan­csak részt vett a meg­beszélésen, közölte újság­írókkal, hogy Tito tájékoztat­ta az egyiptomi államfőt iráni és indiai tárgyalásainak eredményéről. A csütörtöki pekingi lapok csupán néhány soros hírben számolnak be Kissinger szer­dai pekingi tárgyalásairól, de a rövid közlemény is sej­teti, hogy a megbeszéléseken nem csupán Nixon amerikai elnök látogatásának techni­kai részeit, hanem az azzal összefüggő politikai kérdése­ket is áttekintik. A megbeszé­lésen kínai részről Csou En- laj kormányfőn kívül még egy PB-tag vett részt, Je Csien-jingnek, a KKP ka­tonai bizottsága alelnökének személyében. Ott volt Csi Peng-fej ügyvezető külügy­miniszter, s még tizenegy magas 'rangú kínai funkcio­nárius. Mind Csou En-laj, mind Je Csien-jing a szem­ben álló táborral való diplo­máciai tárgyalások régi szak­értője. Mindketten szerepet játszottak az 1936. évi „hsziani incidens” lezárásá­ban, amikor Csang Kaj-seket saját csapatai foglyul ejtet­ték és ki akarták végezni, de a kommunisták közbelépésére szabadon engedték és a kommunisták és a kuomin- tang közös frontot hozott létre Japán ellen. Je Csien-jing a legutóbbi időkben is Csou En-laj egyik legszorosabb munkatársa. 1969-ben és az idén vele együtt látogatott el Vietnam­ba. A tárgyalásokkal kapcso­latban az Uj Kína hírügy­nökség közleményén kívül semmit sem tettek közzé. A kínai sajtó azonban minden­esetre érzékelteti a két or­szág közötti vitás és így meg­vitatandó pontokat. Szerdán a lapok hevesen bírálták az amerikai imperializmust, mert a japán reakcióval együtt támogatja a „függet­len Tajvan” létrehozására irányuló mozgalmat. Ismer­tették a Pekingben élő Szi- hanuk herceg legutóbbi üze­netét honfitársaihoz, amely szokatlan magabiztossággal jelenti ki, hogy „a nemzet­közi közvélemény azt jósol­ja, hogy a közeljövőben Ricl | d Nixont kényszeríte­ni fogják, hogy visszavonja minden agressziós erejét In- dokínából”. A Zsenmin Zsi- pao kommentátora szolidari­tásáról biztosította a dél-ko­reai diákok harcát az ameri­kaiak által támogatott Pák Csöng Hi-rezsimmel szemben, bár ugyanakkor a lapok azt is közlik, hogy Csou En-laj, Je Csien-jing és Csi Peng- fej a szerdai tárgyalások után bankettet adott Kissin­ger és kísérete tiszteletére. Míg Pekingben folynak a kínai—amerikai tárgyalások, továbbra sem lehet hallani a kínai hadsereg legfőbb ve­zetőiről. Lin Piao hadügy­miniszter neve szeptember közepe óta nem szerepel a sajtótudósításokban, Huang Juang-seng vezérkari főnök és két helyettese, Vu Fa-szien és Li Cso-peng szeptember 10 óta nem mutatkozik a nyilvánosság előtt. (Lin Piao a KKP alelnöke, s az említett három katonai vezető is a PB tagja.) Kétnapos Kohl—Bahr eszmecsere Nőtt Brandt népszerűsége Andrzej Zbyeh: Kio$$kapitány Lengyelből fordította: Varsányi István 54. Ringék lakásában hirtelen megváltozott a hangulat; a motorzúgás és az utcáról be­szűrődő mindenféle hang most kevésbé volt ijesztő, tá­volabbinak tűnt fel. Csak Anna Maria Elken ajltán je­lent meg gúnyos mosoly; ér­deklődéssel szemlélte az újon­nan érkezett vendéget, néze­gette, mint valami egzotikus állatot. — Tegyük fel — kezdte nyugodtan —, hogy befogad­juk önt vendégnek... — Kinek a nevében?... — vágott közbe Inge. — Ki akarod dobni? — Nem. — Akkor férj a bőrödbe — pattant fel Anna Maria, majd a férfihoz fordult. — Mégis szeretnénk tudiji, hogy kih.ez van szerencsénk . Berta egy tányér levest tett az asztalra és a férfi mohón evéshez látott. Nem válaszolt. Csak miután már a njaradék kását is kikaparta a tányér aljáról, csak akkor szólt oda Anna Mariának: — Előbb — mondta nyu­godtan —, ön mondja meg, hogy kicsoda. — Hamburgi ápolónő! — visította Inge. Anna Maria habozott, aztán döntött. Felállt. — Anna Maria Elken. SS- sturmführer. A legutolsó szolgálati helyiség: Görlitz. A férfi zsebkendőre emlé­keztető rongydarabbal törül­te meg a száját. — Hans Kloss kapitány — mondta. — Legutóbb a 175. hadosztály törzséhez beosz­tott kémelhárító tiszt. — A középső hadseregcso­port — tette hozzá Fraíein Elken. — Jól tájékozott. — Igen. Miért éppen erre lopakodik vissza? — Vallatás? — Kloss mo­solygott. — Bekerítettek. Az Oderáig egyenruhában, on­nan aztán ki-ki a saját sza­kállára tovább. — Es egészen véletlenül talált rá erre a házra? — Olyan házra, amely egy­általán nem biztonságos — szólt közbe Schenk. — Helmut Ring ezredes szolgálata azonos az enyém­mel, tudtam, hogy ebben a városban lakott. Kinél ke­restem volna menedéket, ha nem az ezredes úr családjá­nál? Elég ennyi? — Ismerte a nagybácsi­mat? — kérdezte Inge. — Ismertem. Nagyszerű ember... Egészen biztos, hogy senki sem számított olyan reagá­lásra, amilyennel Inge lepte meg a társaságot. Felpattant székéről. — Nagyszerű! — rikoltot­ta. — Maga is azt mondja, hogy nagyszerű. Mind egy­formák ! Gyávák! — Hogy beszélhetsz így a nagybátyádról! — feddte a lányt Berta. — Hogy beszélhetek így? — Inge teljesen elvesztette önuralmát. — Te úgy gon­dolod, hogy öregasszonyokra lövöldözni méltó némethez, német férfihoz? — Miket locsogsz itt össze­vissza? Ki mondta ezt neked? — Scheng hangjában leple­zetlen fenyegetés csengett — A te nagybátyád sohasem lőtt asszonyra. — De igenis, lőtt. Asszony­ra! Német nőre! — A fal felé hátrált; hirtelen féle­lem szállta meg, már az, ar­cokat sem tudta megkülön­böztetni, nem ismerte fel Schenket, Bertát, Anna Ma­riát... Fenyegetően közeled­tek feléje. — Ki mondta ezt neked? — Schenk elkapta a karját. — Azonnal mondj el min­dent — Anna Maria ha sgja, mint csengő fém csattant. — Titkolódzói! Hazudsz, vagy képzelődsz... — dorgál­ta Berta. — Nem, nem! — visította Inge. — Nem hazudom! Az edelsbergi várban lőtt... — De tüstént el is hallgatott, mert észbe kapott, hogy túl sokat mondott. Következett a kérdésözön. Sarokba szorítva némán hallgatott. Kloss, aki a jele­netet először eléggé közöm­bösen szemlélte, hirtelen rea­gált. — Legyen már vége ennek a nyomozásnak — mondta, de hangját nem emelte fel, csupán kiadta a parancsot. Egyszeriben mindnyájan feléje fordultak. — Kérem, ne avatkozzék a dolgunkba! Családi ügy — ordítozott Schenk. — Azt mondtam, hogy be­fejezni a nyomozást — ismé­telte meg a parancsot Kloss. — Inge senki illetéktelennek nem árul el családi titkot. Igaz, Inge? — Igaz — szólt a lány hal­kan, s hálás p^tantást vetett Klossra. Bevezette apja dolgozószo­bájába. A heverőn ágyazott meg neki. A férfi figyelte a lányt. Mit tudhatott valójá­ban? Mi történt az edelsber­gi várban? Elképzelései le­hettek, de igazolás nélkül mit ér a sejtés? Tehát akkor a vár! Amazoknak a reagá­lása, vagyis Bertáé, Schenké, és Anna Mariáé, arra muta­tott, hogy ők is tudnak vala­mit, vagy szeretnének tudni. Egyiküket Ring hagyhatta itt, láncos kutyának, hogy az archívumot vigyázza. De me­lyikük az? Cigarettát vett elő. Inge is kért. — Te már dohányzol? — csodálkozott. Észbe is kapott nyomban, mert elkövette az első komoly hibát. Bujkáló, erdőben bóklászó embernek nem nagyon van cigarettája. — Vastartalék — mondta —, az ezredraktárból sikerült átmenteni. Át lehetne kutatni a vá­rat. Nowak már felvette a kapcsolatot a városkában ál­lomásozó egység parancsnok­ságával. Klossról természete­sen egy szót sem szólt, csak az ezredparancsnoknak je­lentette, hogy különleges fel­adattal érkezett. Kloss beszélt vele, mielőtt indult volna a Ring-házba; néhány monda­tot váltottak egymással csak egy elhagyott ház kapualjá­ban. Különben ez a kapualj nagyon megtetszett Klossnak; jó lesz összekötőpontnak. Nowak nyugtalan volt, a parancsnokságon folytatott beszélgetésről mesélt. Az ez­redes elvesztette a kapcsola­tot a hadosztállyal, a hely­zet a fronton bonyolódott, délen nagyobb német páncé­los egységeket tartanak be­vetésre készen. Azt sem tud­ni, hogy kerültek oda. Nem csoda, hogy az ezredparancs­nok nem szívesen fogadta Nowakot. Rövid tanmesét mondott a különböző magas törzskarok tevékenységéről, amelyek 76-osok helyett tisz­teket küldenek különleges feladatok megoldására. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents