Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-22 / 249. szám
2. oldal fretFT MAGYARORCZÄÖ 1971. október W Gáspár Sándor ausztriai programja Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével Ausztriában tartózkodó magyar szakszervezeti delegáció csütörtökön vidéki üzemlátogatáson vett részt. A küldöttséget Kurt Prokop, az Osztrák Szakszervezeti Szövetség titkára kísérte el. Ausztria egyik legnagyobb üzemébe, a Steyrben lévő gyárba látogatott a küldöttség, hogy ismerkedjék a Steyr—Daimler—Puch AG munkájával. A több, mint 100 éves múltra visszatekintő üzemben Karl Rabus, a konszern vezérigazgatója üdvözölte Gáspár Sándort és a delegáció tagjait. Az üdvözlésnél jelen volt Josef Schmidl, a felsőausztriai munkások és alkalmazottak kamarájának elnöke, Franz Weiss, Steyr város (Folytatás az 1. oldalról) továbbá a Kínai Népköztársaságnak és nem utolsósorban önmaguknak ártottak azok hatalmak, amelyek 22 éven át távol tartották a Kínai Népköztársaság törvényes képviselőit az ENSZ-től. A realitások felismerésének eredményeként nyerte el a 25. közgyűlés többségi szavazatát az a határozat, amely a Kínai Népköztársaság törvényes ENSZ-jogainak helyre- állítását követelte. Szarka Károly ezután megjegyezte, hogy a pozitív fejlemények újabb erőfeszítésre ösztönözték azokat az erőket, amelyek a Kínai Népköztársaság távoltartására törekszenek. „Célkitűzésük nem csupán taktikájuk • változott meg — mondotta — ez a taktika a két Kína hamis koncepcióján alapszik. Az Egyesült Államok képviselője a jelenlegi ülésszak napirendjével foglalkozó főbizottsági ülés során egy úgynevezett „semleges cím” elfogadtatásával kísérletezett, lényegében a fennálló helyzet fenntartása és nem a kérdés tényleges megoldása érdekében. Már akkor joggal vetődhetett volna fel a kérdés: volt-e valaha is, valamilyen mértékben is semleges az USA a Kínai Népköztársaság képviselete kérdésében?” A magyar képviselő a továbbiakban kitért arra az amerikai érvelésre, amely szerint „bármely szavazat az albán határozatra, szavazat az ENSZ egyetemessége ellen”. „Történelmi tény — mondotta —, hogy éppen az Egyesült Államok volt az, amely az ENSZ fennállása óta következetesen akadáhelyettes polgármestere, dr. Hans Kurz, a steyri üzem kereskedelmi igazgatója és Hans Heigl, az üzemi bizottság elnöke. A gyárlátogatás után Kari Rabus vezérigazgató adott ebédet Gáspár Sándor vezette delegáció tiszteletére. Ezt követően W indisch garstenbe utazott a küldöttség, ahol a Steyr—Daimler—Puch Művek szakszervezeti funkcionáriusaival találkozott. A késő délutáni órákban Gáspár Sándor adott tájékoztatást az üzem szakszervezeti vezetőinek a magyar szak- szervezeti mozgalom helyzetéről, a szakszervezeti mozgalom időszerű nemzetközi kérdéseiről. A delegáció az esti órákban indult vissza Bécsbe. Az ausztriai látogatás programja pénteken fejeződik be. lyozta az egyetemesség érvényesülését. Az eltelt 22 esztendő alatt mindig a Kínai Népköztársaság ENSZ-jogainak helyreállítása ellen foglalt állást, s lényegében ma is az egyetemesség ellen lép fel” — emelte ki az amerikai határozati javaslatokra utalva. , „Az a kísérlet, amely a testvéri szövetségben levő Szovjet Köztársaságok képviseletére hivatkozva próbálja elfogadtatni a kettős kínai képviselet elvét, hamis és elfogadhatatlan, minthogy semmiféle szövetségi kapcsolat nincs és nem is lehet Csang Kaj-sek és a Kínai Népköz- társaság között” — hangoztatta Szarka Károly. „A világszervezet most fontos döntés előtt áll. A közgyűlésnek jóvá kell tennie egy több mint két évtizede fennálló súlyos igazságtalanságot, biztosítani kell egy alapító tag, a Kínai Népköz- társaság jogainak helyreállítását. A közgyűlés a döntéssel saját érettségi fokáról tesz majd tanúbizonyságot. Valamennyi tagállam egyéni és egyúttal közös felelőssége, hogy elvetve a különböző ügyrendi, s egyéb manővereket, megszabadítsa az ENSZ- et attól a béklyótól, amelyet egy bizonyos nagyhatalom önző politikája rakott rá. Delegációnk bízik abban, hogy a tagországok többsége, felismerve ezt a felelősséget a szavazás során a Kínai Nép- köztársaság törvényes jogainak helyreállítása mellett foglal állást” — mondotta befejezésül hazánk állandó ENSZ-képviselője. A szerda délutáni ülésen utolsóként Hollandia képviselője szólalt fel. Tanácskozás Brüsszelben az európai biztonságról Elutazott Budapestről a roman pártmunkásküldöttség Tito Szodattal tárgyait Pekinghen folytatódnak a kínai—amerikai tárgyalások küldöttséget fogadta Óvári Miklós, az MSZMP KB titkára. A román vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Katona István, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának osztályvezetője búcsúztatta. Jelen volt loan Cotot, a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövete. Szadat elmondta vendégének, miről tárgyalt Moszkvában, s tájékoztatót adott a közel-keleti válság rendezésével összefüggő egyiptomi álláspontról. Tito csütörtökön utazott haza Belgrádija, majd rövi- debb pihenő után elindul angliai, kanadai és amerikai útjára. Tizenkilenc európai ország közvéleményének képviselői — különböző politikai és ideológiai irányzatokhoz tartozó belga személyiségek csoportjának meghívására, — 1971. október 19-én, kedden, összegyűltek Brüsszelben, hogy tovább folytassák az 1971. június 22, 23, 24-én Brüsszelben megkezdett munkálatokat és a gyakorlatban alkalmazzák az azokról folyó következtetéseket. A csoport az elmúlt hónapokban kiterjesztette kapcsolatait a keleti és a nyugati közvélemény számos rétegével. E kapcsolatok alapján megerősödött az a meggyőződés, hogy szerfölött célszerű volna újszerű, nem kormányszintű tanácskozást szervezni, amelynek célja: kézzelfoghatóan ki yilvání- taná Európa-szerte minden nép eleven erőinek fokozódó érdeklődését az európai államok közötti feszültség felszámolása, a fegyverkezési hajsza lelassítása, sőt megszüntetése, a társadalmi, kuli Csütörtökön a bonni kancellári hivatalban megkezdte tárgyalásait a két német állam küldöttsége. Hivatalos közlés szerint a Michael Kohl vezette- NDK és az Egon Bahr vezette NSZK- delegáció. közlekedésügyi szakértők bevonásával megvitatja a nyugat-berlini keretmegállapodással kapcsolatos kérdéseket és a két német Megerősödött a nyugatnémet kormánykoalíció támogatóinak táibora — állapítja meg legújabb felmérésében az allensbachi közvéleménykutató intézet. A reprezentatív közvélemény-kutatásból kiderül, hogy a megkérdezettek 45,3 százaléka szavazna ma az SPD-re, míg két éve a szociáldemokraták a parlamenti választásokon 42,7 százalékot szereztek. Az FDP 6 százaturális, tudományos és gazdasági együttműködés kialakítása és fejlesztése, s ezen keresztül az európai béke megteremtése iránt. Az október 19-i találkozó részvevőinek véleménye szerint a tervezett tanácskozás teljesen újszerű jellegének abban kell kifejezésre jutnia, hogy az teljesen és állandóan, a legteljesebb egyenlőség alapján nyitva lesz mindazon társadalmi és politikai erők előtt, amelyek állást foglalnak az európai enyhülés és együttműködés mellett. Olyan új és széles körű konzultatív találkozót javasolnak, amelynek éppen az a célja, hogy a kérdéseket a legilletékesebb képviselők és az összes érdekelt csoportok megegyezése alapján oldja meg. Jóváhagyták a szervező belga csoport javaslatát, hogy a konzultatív találkozót a jövő év január 11, 12 és 13-ra hívják össze Brüsszelbe. A bárhonnan érkező javaslatokat, elképzeléseket és tanácsokat a brüsszeli ideiglenes titkárság gyűjti össze. állam közötti tranzitforgalomra vonatkozó általános szerződéstervezetet. A tárgyalások pénteken folytatódnak és az NDK küldöttsége Bonnban tölti az éjszakát. A Nyugat-Berlinre vonatkozó megállapodás aláírása ótia az NDK és az NSZK küldöttsége kilencedik alkalommal találkozott. lékra számíthatna most (5.8), az ellenzési CDU—CSU pedig 45,1 százalékra (46,1). A le- morzsólódás a kisebb pártok kárára történnék. A politikusok közül továbbra is Brandt kancellár és Helmut Schmidt hadügyminiszter a legnépszerűbb. Schüler gazdaságügyi miniszter népszerűsége csökkent, Scheel külügyminiszteré pedig tetemesen megnőtt. Elutazott Budapestről a román pártmunkásküldöttség, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására Si- mion Dobrovicinak, a Román Kommunista Párt Központi Bizottsága tagjának, a Vrancea megyei pártbizottság első titkárának vezetésével látogatást tett hazánkban. Magyarországi tartózkodása alatt a román pártmunkásTito jugoszláv elnök szerdán Kairóban három órán át tárgyalt Anvar Szadattal. Riad egyiptomi külügyminiszter, aki ugyancsak részt vett a megbeszélésen, közölte újságírókkal, hogy Tito tájékoztatta az egyiptomi államfőt iráni és indiai tárgyalásainak eredményéről. A csütörtöki pekingi lapok csupán néhány soros hírben számolnak be Kissinger szerdai pekingi tárgyalásairól, de a rövid közlemény is sejteti, hogy a megbeszéléseken nem csupán Nixon amerikai elnök látogatásának technikai részeit, hanem az azzal összefüggő politikai kérdéseket is áttekintik. A megbeszélésen kínai részről Csou En- laj kormányfőn kívül még egy PB-tag vett részt, Je Csien-jingnek, a KKP katonai bizottsága alelnökének személyében. Ott volt Csi Peng-fej ügyvezető külügyminiszter, s még tizenegy magas 'rangú kínai funkcionárius. Mind Csou En-laj, mind Je Csien-jing a szemben álló táborral való diplomáciai tárgyalások régi szakértője. Mindketten szerepet játszottak az 1936. évi „hsziani incidens” lezárásában, amikor Csang Kaj-seket saját csapatai foglyul ejtették és ki akarták végezni, de a kommunisták közbelépésére szabadon engedték és a kommunisták és a kuomin- tang közös frontot hozott létre Japán ellen. Je Csien-jing a legutóbbi időkben is Csou En-laj egyik legszorosabb munkatársa. 1969-ben és az idén vele együtt látogatott el Vietnamba. A tárgyalásokkal kapcsolatban az Uj Kína hírügynökség közleményén kívül semmit sem tettek közzé. A kínai sajtó azonban mindenesetre érzékelteti a két ország közötti vitás és így megvitatandó pontokat. Szerdán a lapok hevesen bírálták az amerikai imperializmust, mert a japán reakcióval együtt támogatja a „független Tajvan” létrehozására irányuló mozgalmat. Ismertették a Pekingben élő Szi- hanuk herceg legutóbbi üzenetét honfitársaihoz, amely szokatlan magabiztossággal jelenti ki, hogy „a nemzetközi közvélemény azt jósolja, hogy a közeljövőben Ricl | d Nixont kényszeríteni fogják, hogy visszavonja minden agressziós erejét In- dokínából”. A Zsenmin Zsi- pao kommentátora szolidaritásáról biztosította a dél-koreai diákok harcát az amerikaiak által támogatott Pák Csöng Hi-rezsimmel szemben, bár ugyanakkor a lapok azt is közlik, hogy Csou En-laj, Je Csien-jing és Csi Peng- fej a szerdai tárgyalások után bankettet adott Kissinger és kísérete tiszteletére. Míg Pekingben folynak a kínai—amerikai tárgyalások, továbbra sem lehet hallani a kínai hadsereg legfőbb vezetőiről. Lin Piao hadügyminiszter neve szeptember közepe óta nem szerepel a sajtótudósításokban, Huang Juang-seng vezérkari főnök és két helyettese, Vu Fa-szien és Li Cso-peng szeptember 10 óta nem mutatkozik a nyilvánosság előtt. (Lin Piao a KKP alelnöke, s az említett három katonai vezető is a PB tagja.) Kétnapos Kohl—Bahr eszmecsere Nőtt Brandt népszerűsége Andrzej Zbyeh: Kio$$kapitány Lengyelből fordította: Varsányi István 54. Ringék lakásában hirtelen megváltozott a hangulat; a motorzúgás és az utcáról beszűrődő mindenféle hang most kevésbé volt ijesztő, távolabbinak tűnt fel. Csak Anna Maria Elken ajltán jelent meg gúnyos mosoly; érdeklődéssel szemlélte az újonnan érkezett vendéget, nézegette, mint valami egzotikus állatot. — Tegyük fel — kezdte nyugodtan —, hogy befogadjuk önt vendégnek... — Kinek a nevében?... — vágott közbe Inge. — Ki akarod dobni? — Nem. — Akkor férj a bőrödbe — pattant fel Anna Maria, majd a férfihoz fordult. — Mégis szeretnénk tudiji, hogy kih.ez van szerencsénk . Berta egy tányér levest tett az asztalra és a férfi mohón evéshez látott. Nem válaszolt. Csak miután már a njaradék kását is kikaparta a tányér aljáról, csak akkor szólt oda Anna Mariának: — Előbb — mondta nyugodtan —, ön mondja meg, hogy kicsoda. — Hamburgi ápolónő! — visította Inge. Anna Maria habozott, aztán döntött. Felállt. — Anna Maria Elken. SS- sturmführer. A legutolsó szolgálati helyiség: Görlitz. A férfi zsebkendőre emlékeztető rongydarabbal törülte meg a száját. — Hans Kloss kapitány — mondta. — Legutóbb a 175. hadosztály törzséhez beosztott kémelhárító tiszt. — A középső hadseregcsoport — tette hozzá Fraíein Elken. — Jól tájékozott. — Igen. Miért éppen erre lopakodik vissza? — Vallatás? — Kloss mosolygott. — Bekerítettek. Az Oderáig egyenruhában, onnan aztán ki-ki a saját szakállára tovább. — Es egészen véletlenül talált rá erre a házra? — Olyan házra, amely egyáltalán nem biztonságos — szólt közbe Schenk. — Helmut Ring ezredes szolgálata azonos az enyémmel, tudtam, hogy ebben a városban lakott. Kinél kerestem volna menedéket, ha nem az ezredes úr családjánál? Elég ennyi? — Ismerte a nagybácsimat? — kérdezte Inge. — Ismertem. Nagyszerű ember... Egészen biztos, hogy senki sem számított olyan reagálásra, amilyennel Inge lepte meg a társaságot. Felpattant székéről. — Nagyszerű! — rikoltotta. — Maga is azt mondja, hogy nagyszerű. Mind egyformák ! Gyávák! — Hogy beszélhetsz így a nagybátyádról! — feddte a lányt Berta. — Hogy beszélhetek így? — Inge teljesen elvesztette önuralmát. — Te úgy gondolod, hogy öregasszonyokra lövöldözni méltó némethez, német férfihoz? — Miket locsogsz itt összevissza? Ki mondta ezt neked? — Scheng hangjában leplezetlen fenyegetés csengett — A te nagybátyád sohasem lőtt asszonyra. — De igenis, lőtt. Asszonyra! Német nőre! — A fal felé hátrált; hirtelen félelem szállta meg, már az, arcokat sem tudta megkülönböztetni, nem ismerte fel Schenket, Bertát, Anna Mariát... Fenyegetően közeledtek feléje. — Ki mondta ezt neked? — Schenk elkapta a karját. — Azonnal mondj el mindent — Anna Maria ha sgja, mint csengő fém csattant. — Titkolódzói! Hazudsz, vagy képzelődsz... — dorgálta Berta. — Nem, nem! — visította Inge. — Nem hazudom! Az edelsbergi várban lőtt... — De tüstént el is hallgatott, mert észbe kapott, hogy túl sokat mondott. Következett a kérdésözön. Sarokba szorítva némán hallgatott. Kloss, aki a jelenetet először eléggé közömbösen szemlélte, hirtelen reagált. — Legyen már vége ennek a nyomozásnak — mondta, de hangját nem emelte fel, csupán kiadta a parancsot. Egyszeriben mindnyájan feléje fordultak. — Kérem, ne avatkozzék a dolgunkba! Családi ügy — ordítozott Schenk. — Azt mondtam, hogy befejezni a nyomozást — ismételte meg a parancsot Kloss. — Inge senki illetéktelennek nem árul el családi titkot. Igaz, Inge? — Igaz — szólt a lány halkan, s hálás p^tantást vetett Klossra. Bevezette apja dolgozószobájába. A heverőn ágyazott meg neki. A férfi figyelte a lányt. Mit tudhatott valójában? Mi történt az edelsbergi várban? Elképzelései lehettek, de igazolás nélkül mit ér a sejtés? Tehát akkor a vár! Amazoknak a reagálása, vagyis Bertáé, Schenké, és Anna Mariáé, arra mutatott, hogy ők is tudnak valamit, vagy szeretnének tudni. Egyiküket Ring hagyhatta itt, láncos kutyának, hogy az archívumot vigyázza. De melyikük az? Cigarettát vett elő. Inge is kért. — Te már dohányzol? — csodálkozott. Észbe is kapott nyomban, mert elkövette az első komoly hibát. Bujkáló, erdőben bóklászó embernek nem nagyon van cigarettája. — Vastartalék — mondta —, az ezredraktárból sikerült átmenteni. Át lehetne kutatni a várat. Nowak már felvette a kapcsolatot a városkában állomásozó egység parancsnokságával. Klossról természetesen egy szót sem szólt, csak az ezredparancsnoknak jelentette, hogy különleges feladattal érkezett. Kloss beszélt vele, mielőtt indult volna a Ring-házba; néhány mondatot váltottak egymással csak egy elhagyott ház kapualjában. Különben ez a kapualj nagyon megtetszett Klossnak; jó lesz összekötőpontnak. Nowak nyugtalan volt, a parancsnokságon folytatott beszélgetésről mesélt. Az ezredes elvesztette a kapcsolatot a hadosztállyal, a helyzet a fronton bonyolódott, délen nagyobb német páncélos egységeket tartanak bevetésre készen. Azt sem tudni, hogy kerültek oda. Nem csoda, hogy az ezredparancsnok nem szívesen fogadta Nowakot. Rövid tanmesét mondott a különböző magas törzskarok tevékenységéről, amelyek 76-osok helyett tiszteket küldenek különleges feladatok megoldására. (Folytatjuk)
