Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-22 / 249. szám
1971 október 22. irr magyarot^aö i. aldfa! Törvény a szövetkezetekről II. Ä tevékenység köre a törvénynek az a fejezete, amelyik a szövetkezetek gazdálkodásáról szól, egyebek között a következőket tartalmazza: „Szövetkezet minden olyan gazdasági tevékenységet folytathat, amelyet törvény, törvényerejű rendelet vagy kormány- rendelet (határozat) nem tilt vagy tart fenn az állami gazdálkodó szervek részére. A szövetkezet a' gazdasági tevékenységét a hatósági előírások között végezheti”. Ez a rendelkezés is mindenféle szövetkezetre érvényes. Ugyanúgy, mint a törvény végrehajtásáról megjelent kormányrendeletnek az az intézkedése, hogy az állami vállalatok részére fenntartott gazdasági tevékenységek körét külön jogszabály állapítja meg. Az illetékes ágazati miniszter rendeletben szabja meg azokat a feltételeket, amelyek között az állami vállalatok, illetőleg a szövetkezetek különféle gazdasági tevékenységeket folytathatnak. A szóban forgó jogszabályok még ebben az évben napvilágot látnak. Közzéteszik az úgynevezett tilalmi listát is, amely feltünteti, hogy mivel nem foglalkozhatnak a mezőgazdasági, az ipari és a fogyasztási szövetkezetek. Mindaddig természetesen, amíg az említett jogszabályok érvénybe nem lépnek, a mostaniak az irányadók. Ami a tevékenységi kört * 371 illeti, akörül meglehetősen élénk vita folyt már a múlt évben is. Kiváltképpen a mezőgazdasági termelőszövetkezetek újabban létrehozott üzemágairól alakultak ki egymással ellentétes vélemények. Mindez szükségessé tette, hogy az egységes szövetkezeti törvény félreérthetetlenül kimondja a tevékenységi körre vonatkozó szabályt. KÉZENFEKVŐ például, hogy a termelőszövetkezetnek van saját gépjavító, takarmánykeverő üzeme, építőbrigádja vagy részlege. Egyiket sem helyes mellékesnek vagy kiegészítőnek tartanunk. Ezeknek az üzemágaknak a munkája ugyanúgy beletartozik a tsz gazdálkodásába, mint a gabonatermelés, a sertéstenyésztés vagy a kertészkedés. Ugyanez vonatkozik arra is, hogy konzervüzeme vagy az elsődleges élelmiszer-feldolgozás körébe vágó más üzeme van a szövetkezetnek és saját üzletében árusítja termékeit. Ami tehát az élelmiszer-gazdaság répze és a modern, mind iparszerűbbé váló mezőgazdaság velejárója, azt a tevékenységet még elnevezésben is felesleges kiszakítani a szerves egységből. Mindemellett vannak a termelőszövetkezetekben olyan üzemek is, amelyek kívül esnek a nagyüzemi élelmiszer-termelésen, az elsőd405 millió 9 hónai} alatt Já kilátások év végére megyénk tanácsi könnyűiparában Összességében jól zárta a háromnegyed évet megyénk tanácsi könnyűipara. Az elmúlt év azonos időszakának 371 milliós eredménye mellett 1971 kilenc hónapjában a termelési érték már megközelítette a 405 millió forintot. Az eddig befutott, még nem végleges adatok szerint a legnagyobb tempót ezen a téren a Kisvárdai Bútoripari Vállalat és a Szabolcs Cipőgyár diktálta. A bázisidőszakhoz hasonlítva mindkét vállalat harminc százalékon felüli többleteredményt produkált. A vállalatok jó törekvését példázza, hogy — az új gazdasági szabályozókkal összhangban — nagyobb gondot fordítottak a termelékenység növelésére. Az egy dolgozóra jutó termelési érték például hat és fél százalékkal, azaz nyolcezer forinttal emelkedett. Különösen jó az eredmény a VAGÉP-nél, a Kelet-magyarországi Faipari Vállalatnál, a Szabolcs Cipőgyárnál, de legnagyobb a növekedés mértéke az Auróránál és a Kisvárdai Bútoripari Vállalatnál. Csökkenés következett be viszont ezen a téren a Gépjármű- technikai Vállalatnál és a Patyolatnál. Összességében növekedett az egy munkás egy munkaórájára jutó termelése is. Az értékesítésben — sajnos — már nem ilyen kedvező a helyzet; a termelés és piac összhangja hiányos. Míg az elmúlt évben a termelés mögött csak hárommillió forinttal maradt le az értékesítés, az idén már hatmillió az eltérés. Több vállalat nem tudott kellőképpen piacot biztosítani termékeinek. Jó úton halad a VA- GEP és a legutóbbi hónapokban a Gépjárműtechnikai Vállalat. Jobbak is lehettek volna a gazdaságossági mutatók, ha néhány helyen alaposabb közgazdasági szemlélet érvényesült volna Például erőteljesebben nőtt az alkalmazotti létszám, mint a termelői Az előbbinél a növekedés 15,6 (!) százalékos, utóbbinál viszont csak 4,8 százalékos. Természetes, hogy ennek arányában emelkedett az improduktív dolgozók bértömege is. Néhány vállalatnál — elsősorban a gépjármútech- Sikanál és a kisvárdai bútorkészítőknél — erősen megszaporodtak a túlórák. Semmi esetre sem jó jel, hogy a háromnegyed év alatt több, mint ötven százalékkal több túlórát használtak föl, mint tavaly. A több, mint 138 ezer túlóra — enyhén szólva — sok. A vállalatoknál — néhány kivételével — általában stabil a létszám. A tizenkét vállalat jelenleg 4759 dolgozót foglalkoztat. Közel kétszázzal többet, mint egy évvel korábban, de ez a növekedés végeredményben még az elmúlt év végén következett be. Ebben az évben 1148 új felvétel volt, 1168-at pedig töröltek a létszámból. E közel 25 százalékos munkaerőforgalmat főleg a Patyolat és — érthető okokból — az Auróra „bonyolítja” le. Jelentősen csökkent a munkaerő-vándorlás a Kisvárdai Bútoripari Vállalatnál, a Nyírségi Nyomdánál és a Textilruházati Vállalatnál. T. A. leges élelmiszer-feldolgozá son és a közvetlen termelői értékesítésen. Ezek között fontos helyet foglalnak el a lakosság szükségleteit kielégítő szolgáltatások, a helyi építőanyag-ellátás és minden egyéb olyan tevékenység, amely a helyi adottságokat ésszerűen hasznosítja. Változatlanul cél a munkaerő folyamatos, jobb foglalkoztatása, s ha erre szövetkezeti keretben kínálkozik a társadalmi érdekekkel is megegyező lehetőség, akkor kár lenne megakadályozni. Nem a cégtábla dönti el, hogy a szóban forgó üzemágaknak van-e létjogosultságuk! BUDAPESTEN és környékén, s kisebb mértékben más ipari központok szomszédságában, végeznek termelőszövetkezetek főként gépipari, könnyű- és vegyipari tevékenységet is. Az ilyen üzemek különféle állami vállalatokkal kialakított együttműködés révén jöttek létre, s lényegében az ipar-részére termelőszövetkezeti bedolgozást valósítottak meg. Ahol ez a bedolgozás szervezett, megfelel az állami szabályozásnak, s nem rögtönzés, nem átgondolatlan szerződés eredménye, ott jól szolgálhatja mind a szövetkezet, mind az állami vállalat érdekeit. Kiváltképpen a kedvezőtlen körülmények között gazdálkodó tsz-ek helyzetén könnyíthet. Ezek a szövetkezetek a tapasztalatok szerint eddig is mezőgazdasági célú fejlesztésre fordították az ilyen bedolgozással elért jövedelmük átlagosan háromnegyed részét. Kedvező az is, hogy ezáltal feleslegessé vált vagy lényegesen csökkent az a jövedelem-kiegészítő támogatás, amit az állam ezeknek a mostoha adottságú tsz-eknek nyújtott. MINDEZEK figyelembevételével készítik el azokat a jogszabályokat, amelyek a szövetkezetek tevékenységi körét meghatározzák. Megszüntetik a helyenként előfordult kedvezőtlen jelenségeket, rendezik a bérezést, s gondoskodnak arról, hogy a szövetkezetek ipari tevékenysége az eddiginél szervezettebb legyen és az ipar irányításával fejlődjék. Előírják azt is, hogy mi történjék azokban a szövetkezetekben, ahol az ipari üzemágakból eredő árbevétel arányc 30—50 százalék között van illetőleg meghaladja az 50 százalékot. Az elgondolás az, hogy az előbbiek „mezőgazdasági-ipari”, az utóbbiak pedig „ipari-mezőgazdasági” szövetkezetté alakuljanak át. Gulyás Pál A TUZ'-ERI AT.M\TAROT OTOL NAPONTA INDULNAK AZ ALMAVAL TELT VAGONOK A RENDELTETÉSI ORSZÁGOKBA. DAKU ALBERTNÉ EMELŐVILLÁS TARGONCÁVAL A SZOVJETUNIÓBA INDULÓ NAGY VAGONBA RAKODIK (H. JJ Már kevesebben vándorolnak Másként élni Teremen Tizenegy esztendővel ezelőtt. amikor a falu 309 családjának 311 tagja a nagyüzemi szövetkezetó közös gazdálkodás útjára lépett, 25 évesnél fiatalabb tag nem volt. Két nagyapa jelentette a családok és a tagok száma közötti „többletet”. A nevében is! Ennek az adatnak ismertetésével kezdték a tájékoztatást a teremi Ifjúság Tsz-ben. S mondták is mindjárt, a szövetkezet útját, jelenét nehéz megérteni az előzmények ismerete nélkül. — A falu 52-ben vált önálló igazgatási egységgé — részletezte az előzményeket Lekvár Miklós párttitkár. A felszabadulás előtt grófi birtok, tulajdon volt itt minden. Az emberek elvégezték kötelező munkájukat, de nem érdekelte őket a részletek kimunkálása, az eredmények alakulása. Cseléd voK itt mindenki. 1950-ben épült meg Teremen az első saját ház. De ekkor már 15 család közös F irágfalvi Cuki, a Nemzetó Dalszínház népszerű szubrettje, a minap lelkendezve újságolta: — Milyen guszta könyvet olvasok! Elnézően mosolyogtam, mert volt némi fogalmam a szubrettek általános érdeklődéséről a klasszikus irodalom és az elvont tudományok iránt. — Mit olvas, Cukika? — kérdeztem. — Az űrhajózás és a relativitás elméletét! Valami nagyszerű! Olvasta? Zavartan dadogtam, hogy még csak belenéztem, tulajdonképpen még az elején sem tartok. — És hogy tetszik? — Tündéri! — sikongott Cuki. — Sose hittem volna, hogy egyenes vonalban 'gyenesen mozgó rendszerek - •ől semmiféle, e rendszere Len végzett kísérletekkel nerr lehet eldönteni, hogy azol mozgásban vannak-e, és mi lyen sebességű mozgásiban. Hát nem éd$s? Megcsíptem magam, de ma is határozottan állítom, hogy ébren voltam. Bólintottam, jeléül annak, hogy magam is édesnek találom a mondottakat. i Feleki László: n~ f f • 7 ft Ter es idő — És az a puszilni való Mi- chelson-féie kísérlet! A kis csacsi azt hitte, hogy a fény sebessége függ a rendszer mozgásának sebességétől. Pedig dehogy! A meglepetéstől némileg magamhoz térve suttogtam: — De kedves Cuki, mióta érdekli magát ilyen... ilyen... Nem folytathattam, mert a csupa tűz művésznő tovább lángolt: — Persze, maga azt hiszi, hogy van egységes világidő, abszolút idő, amely az eseményektől függetlenül folyik. Változtassa csak meg, gyönyörűm, a klasszikus időfoga- omról alkotott elképzeléseit. — Megpróbálom... — hebegtem. — Mert ha nem tudná — kiáltott Cuki —, az idő mértéke függ a mozgási állapottól, a sebességtől. — Mit nem mond! — Nagy sebesség esetén az atomok mozgása is meglassul. — Egek... — mekegtem. — Ide figyeljen — hajolt hozzám közel Cuki, mintha egy izgalmas rémhírt mondana. — Képzeljen el egy űrhajót, amely megközelíti a fény sebességét. Persze, nem termikus rakétára gondolok, hanem ion-, vagy inkább fotonrakétára. Minél gyorsabban mozog egy ilyen űrhajó, annál lassabban múlik benne az idő, hiszen, ha elérné a fény sebességét, akkor az idő egyszerűen megállna. — Kínos dolog lehet... — sóhajtottam. — Kis csacsi, ez csak elméletben lehetséges, anyagi rendszerek sohasem érhetik el a fény sebességét, de megközelíthetik. Például — suttogva körülnézve — mondjuk, 7 kilométerrel lenne lassúbb az űrhajó. Akkor az űrhajóban két nap telne el, s idelent a Földön ugyanannyi Idő alatt húsz év. Kérdően néztem rá: — Nem értó? — ragyogott fel Cuki arca. — Két napot utazom a fotonrakétában, és mire visszajövök, a Vadaskerti Baba, az a bestia már húsz évet öregedett! gazdálkodásra szövetkezve próbálta az előbbre jutást. A tsz-nek 1959-ben adták az Ifjúság nevet. — Úgy gondoltuk: övék a jövő. Éljenek más paraszti életformát, mint apáik. Legyen ez benne a szövetkezet nevében is. Pénzes munkára mentek Buczi József főkönyvelő később került a szövetkezetbe. de már helybelinek számít Nemcsak a mostani helyzetet, a holnap terveit, az előzményeket is megismerte. — A 2900 holdas közös gazdaság mindjárt az első évben eladósodott. A gépesítés, a termelési egységek jövedelmező kialakítása nem ment máról holnapra. A részes művelés nem tartotta meg a fiatalokat. — Közel a rohamos tempóban iparosodó Nyírbátor, sok a környéken az erdőgazdaság birtoka... Készpénzes munkára mentek mindenfelé. Meg nem is volt itt semmi olyan, ami hasson, megfogja a fiatalokat. A tsz arra volt inkább figyelemmel, hogy a családok kialakíthassák portájukat, háztáji tevékenységüket Még most is az a helyzet, hogy távoli üzemek munkára busszal viszik és hozzák haza az itteni fiatalokat. Ezzel szemben a tsz- ben (8 kilométeres körzet!) több kilométert kell naponta gyalogolni, vagy kerékpározni. Brigád fiatalokból Mindezek ismeretében meglepő, hogv az idén 25 fiatal alakított ifjúsági brigádot a tsz-ben. — Úgy alakult a helyzet — folytatta magyarázatképpen a főkönyvelő —, hogy 66-tól áttérhettünk a teljesítmény utáni készpénzes díjazásra. A fiatalok javára azzal az előnnyel, hogy teljes mértékben megkapják havi keresetüket így választják mind többen a vándorlás helyett a végleges itthonmaradást. Már 12 ifjú szakmunkásunk van. Beszéltem két ilyen fiatallal. Antal István kőműves szakmunkás, 22 éves: — Jó, hogy a tsz-nek már van olyan közös kasszája, amiből havonta fizet. De, hogy minél többen lennénk itthon fiatalok, van számos pótolnivaló. Jó volna például cukrászda, vagy presszó. A mostani kocsma nem szórakozásra, csak részegíteni jó... Kicsi az ifjúsági klubszoba. Az asszonyok munkába járása rendszertelen, nincs sem bölcsőde, sem óvoda. Ezt is észreveszik a fiatalok. Bleitner János gépszerelő szakmunkás, 18 éves: — A mozi csak vasárnap tart két előadást. A fiataloknak nincs hol szórakozni’. Szüleim tsz-tagok. Én első szakmunkásévemet töltöm, távozási szándékom — hátrányos körülmények ellenére — egyelőre nincs. Munka, pénz keil — ez a marasztalás első feltétele. Lássanak a fiatalok perspektívát. Óvoda, öltöző Túljutott volna már a vasúttól, forgalmas utak tói távoli falu szövetkezeti gazdasága a legnehezebbeken ? Érvényre képes-e juttatni, amit a szövetkezés nevével is jelöl? Feltétlen eredménynek számít, hogy már nem minden fiatal hagyja el a falut. Sőt külön, eléggé népes brigádjuk van, melynek tagjaira bizton számíthat a tsz vezetősége. Mintegy félszázan vannak még, akiket haza- várnak. Ofctjártamkor az óvodán az utolsó simításokat végezték. Elkészítéséhez a tsz biztosította a szükséges fuvarokat. Újságolták, hogy a fiatalok, társadalmi munkában — a tsz szervezésében — a futball pályára öltözőt építettek. — Foglalkozunk azzal a tervvel, hogy a Nyírbátor— Vállaj, Aporliget—Nyírkáta műutak kereszteződésénél, ami hozzánk közel van, korszerű szórakozóhelyet, csárdát építenénk — közölte a tsz főkönyvelője. A környező erdőség mindenkor jó levegőt biztosít ott, hangulatos a hely, a fiatalok szórakozhatnának. Csak... úgy tetszik, ilyen zárt, félreeső helyen mindennek hosszabb az útja a megvalósításig. Azokon a módszereken kell munkál-, kodnunk, hogy ezek a hosszúnak tetsző utak lerövidüljenek. Az ilyen módszerek kulcsa a tsz kezében van. «*? Asrfatos Ráltti/
