Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-21 / 248. szám
rEt«T-WAGYÄIfÖRS ZÄB fcI otáal fSTf. október AZ OLASZ TIFONE-CÉG ÁLTAL GYÁRTOTT IS HEKTOLITERES PERMETEZŐGÉPET 75 LE-S DIESELMOTOR HAJTJA MEG. EZ LEHETŐVÉ TESZI, HOGY AKÁR 25 LE-S' TRAKTORRAL VONTASSÁK. A GÉPI RAKODÁS NÉLKÜLÖZHETETLEN ESZKÖZE A DIESEL-MOTOR MEGHAJTÁSÚ VILLÁS EMELŐ. volt a nem megfelelő csepp- képzés, a nem kielégítő üzembiztonság és a gyakori meghibásodás, az egyenlőtlen permetléelosztás. Ezen tényezők összhatása a növényvédő gépek fejlesztésének gyorsítását tette szükségessé. Ennek eredményeként a magyar és az NDK fejlesztőtervező szakemberek összefogásaként került kialakításra egy közös gépcsalád Ker- titox néven. A technológiai használhatóságon túlmenően az eltérő üzemnagysághoz, mérethez alkalmazkodó tartálytérfogatú (600—2000 literig) gépek kerültek legyártásra. A gépek a próbaüzemelés során beváltották a velük kapcsolatos reményeket. A jelenlegi nagymértékű géphiány megszüntetésére a még meglévő hiányosságok kiküszöbölése után feltétlenül szükséges a minél előbbi sorozatgyártás megindítása. A betakarítás A gyümölcsszedés és betakarítás, ezen túlmenően pedig a rakodás-szállítás gépesítése — mint ahogyan korábban már kifejtettem — igen komoly feladat. A szedés megítélésünk szerint az elkövetkező években változatlanul — a friss fogyasztásra kerülő legtöbb gyümölcsfajnál — kézzel történik, segédeszközök felhasználásával. A testre függesztett szedőedények és a különféle magasságú szedőemelvények segítik a szedők munkáját, növelik a szedők teljesítményét. A szállítás-rakodás gépesítése, a gépek gyors elterjesztése a közeljövő éveinek nagy feladata. Ennek érdekében fejlesztési munkánkat az alábbi főbb célokra, illetve gépek kialakítására koncentráljuk: — traktoros (alacsony és magas) emelővillák; — tömbös rakodógép; — önrakodó gyümölcsszállító pótkocsik; — speciális gyümölcsszállító pótkocsik. Az üres és teli göngyöleg szállítása, rendezése, a szedőhelyről való kiszállítás, valamint a rakodás gépesítése elsősorban a traktoros emelővillákkal oldható meg. Az elmúlt években kialakított berendezések a nem megfelelő üzembiztos és a gyakori meghibásodás miatt nem feleltek meg az igényeknek. Ezen túlmenően a gyártás sem volt zökkenő- mentes, ezért az igények kielégítése sem történhetett meg a kellő darabszám hiányában. A közeljövőben már gyártásra kerül — a külföldi példák nyomán — a rakatleszo- rítóvaí ellátott, traktorra szerelhető emelővilla. A szállítógépek közül az önrakodó pótkocsik legyártása is elkezdődik. 4,5 és 10 tonnás nagyságrendben. A rakatok rendezése a már említett emelővillákkal történik és az előkészített rakat felemelése a hidraulikus emelőberendezés feladata. Az önrakodó pótkocsik fejlesztése mellett a korábban már gyártott GSP típusjelű pótkocsik rakodási technológiáját szükséges fejleszteni úgy, hogy a régi rakodás megvalósítható legyen. A manipuláló gépsorok teljesítmény nagyságrendje az 1,8 tonna'órától egészen a 12 tonna/óra teljesítményig terjed. Ezek a teljesítményvariációk alkalmazkodnak az igen jelentős szóródást mutató üzemi igényekhez, s lehetőséget nyújtanak arra, hogy minden üzem a saját körülményeinek legmegfelelőbb géptípust válassza ki és alkalmazza a manipulélási munkája során. A manipuláló gépsorok zömében hazai kialakításúak. A fejlesztési munka során elsősorban a munka minőségének javítását, a nagyobb üzembiztonságot, a variálhatóságot és a korszerűbb osztályozási rendszer általános bevezetését tartjuk a közeljövő fejlesztési feladatának. A hűtőtároiók Végezetül, de nem utolsósorban beszélni kell a hűtött tárolók fejlesztéséről is. 1970 végére országosan mintegy 21 ezer vagon befogadó kapacitású hűtőtároló épült. A tárolók differenciált kapacitásúak, gépi berendezésük is többféle, ennek megfelelően eltérő technológiai lehetőséget nyújtanak. A további évek fejlesztése során a nagyobb egységek kialakítására. a technológiai biztonság növelésére kell törekedni. A mennyiségi fejlődés során a IV. ötéves terv végére országosan elérjük a 35—38 ezer vagon össztárolótér mennyiséget. A minőségi fejlődés várható az épületszerkezeteknél (alumínium paneles és köny- nyűszerkezetes építési mód) és gáztárolás nagyobb mérvű elterjedésével is. A gépesítésen túlmenően a soron következő legfontosabb megvitatandó kérdés — a termelés korszerűsítése. A közel 95 millió nagyságrendű országos gyümölcsfa- állomány. ezen belül az almafaállomány 50 százaléka — helyi elhelyezkedése, kora. művelési módja és fajtája miatt — korszerűtlen, gondozása nem gazdaságos, minőségi árutermelésre alkalmatlan. E fák azonnali kivágását azonban ennek ellenére nem lehet végrehajtani. mivel azok termésére átmenetileg még szükség van. Felvetődhet a kérdés, hogy mi szükség van még azokra, ha amúgy is korszerűtlen fajtájúak. Igaz, hogy áruhányadot alig, produkálnak. de a termésük Ön fogyasztási célokat szolgálva tehermentesíti a' ' felvásárlásból eredő központi készletet. A termelés korszerűsítése miatt viszont mielőbbi kivágásuk lenne indokolt, ez esetben természetesen az évenkénti telepítés ütemét is növelni kellene. A nagyobb ütemű telepítés azért is indokolt lenne, mivel a meglévő 200 ezer katasztrális hold áru- gyümölcsös terület felújítása a jelenlegi évi átlag 5000 holdtelepítéssel 40 évig tart, ezalatt a telepítéskor! legújabb fajták nagy része is korszerűtlenné válik, s az ültetvények faállománya is kiritkul. elöregszik, gazdaságos művelésre nem alkalmas. Lassú a rekonstrukció A jelenlegi rekonstrukciós ütem nem kielégítő — ezt igazolja az is. hogy az évenkénti kivágás a telepítés nagyságrendjét meghaladja — nem kielégítő, mivel késlelteti az új fajták gyors termelésbe vonását — a szükséges területváltást — az intenzívebb — a termelés gazMint arról már hírt adtunk, a közelmúltban országos almatermesztési tanácskozás volt Nyíregyházán, ahol dr. Tompa Béla MÉM-fő- osztályvezető tartott vitaindító előadást. Előadásának főbb megállapításait az alábbiakban közöljük és bemutatjuk a Nyírmadán kiállított gépek egy részét. Az almatermesztés — de bátran leszűkíthetem a kérdést a télialma-termesztésre — legsürgősebben megvitatandó problémáiként ma — az egyre kisebb mértékben rendelkezésre álló kézimunkaerőt helyettesítő — biztonságosan és gazdaságosan alkalmazható minden technológiai folyamatra kiterjedő gépesítést, valamint — a távlati tervekben szereplő termelési-mennyiségi és mi»ő- ségi — feladatok teljesítéséhez feltétlenül szükséges korszerűsítést jelölhetjük meg. A gépesítés általános bevezetése és korszerűsítése a terméléstechnológia minden szakaszában rendkívül fontos, de különösen nagy jelentőségű a szüret, a szállítás, a rakodás és a manipulálással összefüggő gépesítés a következők miatt: Mindannyiunk előtt ismeretes, hogy a távlati tervekben a télialmatermés jelentős növelésével számolunk. A termelés során — de különösen szüreti időben a kézi- munkaigény igen magas, ezzel szemben a termelésűén aktivizálható kézimunkaerő egyre kevesebb. Amíg tehát várhatóan a termésmennyiség jelentősen emelkedik, az élő munkaerő csökken. A megoldás a munkafolyamatok mielőbbi teljes gépesítése. Megállapítások A gépesítési feladatok felmérésénél és a feladatok meghatározásánál, összhangban a gazdaságossági elemzésekkel, megállapíthatjuk, hogy: — a technológiai sorban elenyésző volumenben szereplő gépesített műveleteknél sincs meg a kellő gépkihasználás és az összhang; — a nem kielégítő üzem- szervezés is gátolja az optimális gépteljesítmény elérését, egyrészt a kisebb haladási sebesség, másrészt a kiszolgálási időtartamok aránytalanul magas volta miatt; — a kedvezőtlen gépkihasználás miatt magasak a gépi műveletek üzemköltségei; — gazdaságonként nagymértékben ingadozik az anyagköltség és ennek megfelelően' a ráfordítás költségei, amelyek az eltérő telepítési rendszerekkel, talajadottságokkal, stb. magyarázhatók. Az általános megállapításon túlmenően munkaműveletenként célszerű a technológiai folyamatok és ehhez kapcsolódóan pedig a gépesítési kérdések elemzését elvégezni. A termelőüzemek gyümölcsöseiben általában a szántóföldi művelésben széles körben használható erőgépet alkalmazzák. Ennek megfelelően a 40—50 LE-s univerzál traktorok és az ehhez kapcsolódó munkagéppark terjedt el széles körben. A munkagéprendszer és ennek megfelelően az almatermelő nagyüzem talajművelési technológiája — a sövény, termőkaros és a közepes törzsű telepítési rendszereknek megfelelően — bizonyos mértékben eltérő. A speciális traktorok és munkagépek hiánya hátrányosan érezteti hatását a termelésben. Az almaültetvények tápanyagigényének a kielégítése az elmúlt években a megfelelő eszközök hiányában nem volt maradéktalanul megoldható. A műtrágya kiszórása csak a talajfelszínre történt. Ma már ezen a téren is jelentős előrehaladás tapasztalható. A tápanyagpótlás gépesítését a szilárd műtrágyáknak a talajfelszínre és 40—50 centiméter mélyen a talajba juttatását legjobban a holland gyártmányú, Vicon típusú munkagép oldja meg. Ez a gép az eddigi import- beszerzés következtében egyre szélesebb körben terjed el. A növényvédelem A készáruval szembeni kül- és belföldi — nagymértékben növekvő — minőségi igények fokozott technológiai követelmények elé állítják a növényvédelmet. A védekezés hatékonyságát a gyorsaság, a naprakészség, a szerek hatása, a munka minősége és a gépek korszerűsége határozza meg. A növényvédelem jelentősége a költségtényezők alakulásánál is megmutatkozik, hiszen az egységnyi területre fordított összes üzemi költség 25—37 százalékát a növényvédelem teszi ki. A korszerű növényvédelmi gépek kialakításánál fő szempontnak tekintjük a célgépesítést és ezen belül pedig a váriál- hatóságot. Az elmúlt évek folyamán a Debreceni Mezőgazdasági Gépgyár kialakította az úgynevezett Rapidtox Super nö- vényvédőgép-családot és biztosította a hazai gépgyártást. A gépcsaládon belül előtérbe került a légporlasz- tásos megoldás. A növényvé- dőgép-család hiányossága Korunk mezőgazdasága Az almatermesztés gépesítése GÉPI VONTATÁST? NÉGYÁLLÁSOS SZEDÖÁLLVÁNY, A SÖVÉNYGYÜMÖLCSÖSÖK FÁI KÖZÖTT HASZNÁLHATÓ GAZDASÁGOSAN. A GÉPBEMUTATÓ RÉSZTVEVŐI LÁTHATTAK EGY ÖNRAKODÓ PÓTKOCSIT IS. AMELLYEL EGYSZERRE 16 TARTÁLY LÁDA ALMÁT SZÁLLÍTHATNAK. (ELEK EMIL FELVÉTELEI) daságosságát biztosító — t*v lepítési rendszerek és művelődési módok kialakulását — a termelés koncentrációját. Mindezekből következik, hogy legkésőbb a következő tervidőszakban nagyobb ütemű telepítésre lenne szükség. Ehhez azonban a mező- gazdasági üzemek erőfeszítései mellett egyéb anyagi forrásokra is szükség van. Á következő évek gazdálkodása. a kertészet jó vagy kevésbé jó eredményessége is szerepet játszik — méghozzá jelentős szerepet — abban, hogy népgazdasági és üzemi szinten milyen akkumuláció lehetséges, abból mit várhatunk. A távlati tervek szerint — az 1970. évihez viszonyítva — a lakosság 1 főre jutó gyümölcsfogyasztása 1985- re 15 százalékkal, a tartósító ipari felhasználás 153 százalékkal. a friss gyümölcsexport 102 százalékkal növekszik. A jelzett igények kielégítéséhez a gyümölcstermést az 1970. évihez viszonyítva 1985-re 47 százalékkal. 2 millió 130 ezer tonnára kell emelni. A tervezett termés- mennyiséget változatlan nagyságrendű — alma esetében mintegy 6 százalékkal kisebb — termőterületen kell terv szerint megtermelni, a termelés korszerűsítésének, intenzitásának, valamint a termésátlagok növelésével, az árugyümölcsök részarányának javításával.
