Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-21 / 248. szám

MTI. október 21. KELET-MAGYAROftSZ/l« I. oMa! JEGYZET A pályaválasztásról • Középiskolai tanárok to­vábbképzésén többek között előadás hangzott el „A pá­lyaválasztás problémái” cím­mel. Az előadást követő fel­szólalásokban gondokat látó és értő megfogalmazásban hangzottak el azok a megol­dásra váró pályaválasztási, pályára irányítási gondok, problémák, melyekkel a me­gye általános és középiskolái küzdenek. Különös hangsúlyt kapott a pályaválasztási tanácsadás más megyékhez mért hátrá­nyos helyzete, illetve a pá­lyaválasztási intézet hiánya. Ma, a tudományos-technikai forradalom korában az új szakmák gyors előbukkaná­sának, mások elhalásának a korában nem kell külön hangsúlyozni a pályaválasztá­si tanácsadás jól irányított és tudományos alapokra helye­zett létének a szükségességét. Közismert tény. hogy kezde­ményező, sőt előrelépést biztosító lépések történték a megyében is, de ez nem ele­gendő. A pályaválasztást zöm­mel irányító pedagógusok több, szervezettebb segítsége', várnak munkájukhoz, de több segítséget, illetve tudományos alapokon nyugvó tanácsot vár az ifjúság, amely a saját bő­rén érzi a pályaválasztási in tézet hiányát. Ma már nemcsak egyes gyerekek és szülők keresik fel a főváros és más megye pályaválasztási intézeteit, ha nem csoportok is. A Krúdy gimnázium 35 fős III. B. osz­tályából 28 tanuló szeretné igénybe venni a Szolnok me­gyei pályaválasztási tanács­adó intézet segítségét problé­máik megoldásához; osztály­főnökük aggódón kérte a szolnokiak segítségét. Jó az idegen segítség is, de még jobb lenne, ha a kezde­ményező lépések — az anyagi fedezet tudomásunk szerint a megye rendelkezésére áll — a pályaválasztási intézet mi­előbbi megalakításához ve­zetnének. Ez nyugtatná meg legjobban a szülőket, gyere­keket, az ügyben érdekelt pe­dagógusokat és ez szolgálná legjobban a jövőt is. Sigér Imre AZ ÉPÜLŐ AURÓRA CIPŐIPARI VÁLLALAT NYÍRBÁTORI GYÁRÁNAK UJ szociális létesítménye és irodaépülete, (elek emil felv.) Vita a gépjavításról: Mii ér a garancia ? Nyíregyházán tart ülést az Alkoholizmus Elleni Országos Bizottság » Az októberi megyei alko­holellenes hónap alkalmából október 26-án délelőtt fél 11 órakor a megyei tanács dísz­termében tartja ülését az Al­koholizmus Elleni Országos Bizottság. A megnyitót kö­vetően három szakértő bizott­ság foglalkozik az időszerű feladatokkal. A gazdasági szakértő bizottsági ülés szín­helye a kertérzeti főiskola ta­nácsterme. ahol az üdítőital­gyártás az értékesítés és be­ruházás problémáit vitatják meg a résztvevők. A jogi szakértő bizottság a megyei bíróság tanácstermében kez­di meg munkáját, az elhang­zó referátum címe: A jog hatékonysága az alkoholiz­mus elleni küzdelemben. Az ifjúsági és propaganda albi- zottsági ülésen az ifjúságot érintő alkoholellenes felvilá­gosítással foglalkoznak. A három szakbizottság dél­után három órakor számol be munkájáról. a felsőbb szervek elé terjesztendő ja­vaslatokról. maid dr. Magyar János megyei főorvos tart összefoglaló értékelést az al­koholizmus elleni küzdelem feladatairól, az ülésszak ál­tal végzett munkáról. A mezőgazdasági gépek garanciális javításai körül meglévő problémák tisztázá­sára hívott össze egy meg­beszélést a minap a Nyírsé­gi Termelőszövetkezetek Te­rületi Szövetsége. Az ófehér­tói Búzakalász Termelőszö­vetkezetben megtartott ta­nácskozáson megjelent vala­mennyi gépgyártó és gépja­vító szerv vezető képviselő­je. A hasznos vita tanulságai­ról beszélgettünk Németh Istvánnal, a területi szövet­ség gépészeti felelőséveL A főmérnök önbírálata Mint megtudtuk, a tanács­kozáson valamennyi meghí­vott cég képviselője megje­lent. Ott volt például a Cse­Gépesített aszfaltbetyárság A fiákeres világban diva­tossá vált aszfaltbetyár sza­vunknak a nőket molesztáló városi fenegyerek jelentése halványulóban van, ám ter­jed az új módi aszfaltbetyár- kodás. Az új módi aszfaltbe­tyárok nem gyalog járnak, hanem gépjárművön. Maidért megmutatom évente 80 000 embert vizsgál­nak meg, köztük szép szám­mal olyanokat, akik balesetet okoztak, vagy súlyos közleke­dési vétséget követtek el. Néhány hónapja fejezték be azokat a kutatásokat, ame­lyeknek a célja a közlekedés és az emberi személyiség ér­zelmi viszonyának elemzése Volt. összesen 233 gépkocsi- vezetőt vizsgáltak meg három figyelem elterelhetőségét - például ahol a jelek, j-elzéi sek jelentéstartalmát keii gyorsan felismerni, majd ar.s nak megfelelően azonnal tt helyesen dönteni —, jelent j eltérés mutatkozott a bal­esetmentesen közlekedő ve­zetők javára! A baleseti* okozott gépkocsivezetői: \ általában az önértéktudat el- túlzása, a fokozott önérvénye. — A gépjárművezetés fe­szült figyelmet, a . váratlan helyzetekben való gyors és helyes döntést, és ahhoz való értelmi és érzelmi alkalmaz­kodóképességet kíván a köz­lekedő embertől. E követel­mények azonban még további biológiai vonásokkal bővül­nek és pszichés tulajdonsá­gokkal színeződnek — mond­ta dr. Horváth László Gábor, a KPM Vasúti és Közúti Al­kalmasságvizsgáló Intézet igazgatója a Budapesti Mű­szaki Egyetem közlekedés­pszichológiai tanára. — A közlekedés társadalmi jelen­ség. az abban részt vevőtől kulturált viselkedést, pontos, az írott és íratlan szabálvok megkövetelte helyes alkal­mazkodást, ritmusérzéke* embertársaink meebecsülé sét kívánja. Az éretlen, egyé­ni és társadalmi felelősségül dattal nem rendelkező, anti szociális személyek képtele nek a közlekedési társar együttműködés e magasab1 fokára. Ha kritikus közleke­dési helyzetbe kerülnek, az* nem ritkán mások életét ve szélveztetve és a közlekedés .rendészeti szabályokat sértve tehát Hrs’d-lomeltoneser „oldják" meg E magetartá-' — az agresszivitást — sajnos sűrűn tapasztalhattok. A '»sz'ek bizonyítanak A negyedszázados alkal­masságvizsgáló intézetben csoportban. Az első két cso­port tagjai csupán 3 évi, a harmadiké több, mint 10 évi vezetési gyakorlatra tekint­hettek vissza. Az első két csoport életkora 22—23 év volt, a harmadik csoporté pe­dig 35—40 év. A fiatalabb korosztály egyik csoportja nem követett el balesetet, a másik fiatal csoport és az idősebb csoport pedig súlyos balesetet okozott. Mit mutat­tak a vizsgálatok? — E kutatások célja az volt — tájékoztatott dr. Horváth László Gábor igazgató — hogy feltárják: a gépjármű- vezetésben milyen cselekvés­beli szerepe van az ösztön ös- ségnek, az értelem ellenőrző- irányító szerepéhez képest. Megállapítható volt, hogy a balesetet okozott és a vétlen csoportok tagjainak egészségi állapota, a vezetéshez szük­séges érzékelési és mozgási, élettani teljesítménye között ugyanúgy nem volt lényeges ü térés. mint a vezetők értel- mességét vizsgáló teszték •-zolgáltatta eredmények kö­tött. — E vizsgálatok elvégzése­kor ugyanis a vizsgáltaknak kellő idejük volt a gondolko­dást követelő feladatok meg­oldására. Azoknál a teszteknél azonban, amelyek mintegy életközelségben vizsgálják a cselekvéshez szükséges fi­gyelem-összpontosítást és a sítósi vágy, az értelmi és ér­zelmi alkalrnazkodásképtékfli ség jellemezte, s hiárr* zott belőlük a közieked'- reális veszélyeinek tudata. Diagnózis és prognózis önként kínálkozik a kér­dés: ha a balesetet okozók vizsgálatából a személyiség olyan vonásait állapíthatjuk meg, amelyek hátrányosak a közlekedés biztonságára, va­jon lehetséges előre jelezni, hogy a jogosítványra pályázó milyen mértékben alkalmas pszichológiailag a vezetésre? — Természetesen — vála­szolja dr. Horváth László Gábor —, hiszen a 22 éve ki­dolgozott módszereink nagy diagnosztikai és prognoszti­kai értékűek akkor is, ha a balesetet okozás előtt alkal­mazzuk azokat. Egy-egy köz­lekedési vállalat kérésére személyiségvizsgálatokat is végzünk az orvosi és élettani alkalmasság kiegészítésére. E vizsgálatok általános alkal­mazásának egyik nagy aka­dálya az idő és a szakembe rek hiánya. Egy-egy ember vizsgálati ideje ugyanis 60— 70 perccel megnő, hiszen már ezenkívül is t.izenhetféle élet­tani és pszichés funkciót vizs­gálunk. N. F. pel Autógyár, a Vörös Csil­lag Traktorgyár — a két leg­nagyobb mezőgazdasági gép­gyártó üzem vezető képvise­lője. Ott volt továbbá annak a két nagy gépjavító válla­latnak a vezető beosztású szakembere is. amelyekre a motorok felújítását bízzák, vagyis a Győri és a Szolnoki Gépjavító Vállalatok vezetői. A garanciális javításokat végző nyíregyházi és nyírte­leki gépjavító vállalati rész­legek képviselői is részt vet­tek a vitában és természete­sen jelen volt az AGROKER vezető gárdája és az érde­kelt termelőszövetkezetek képviselői nagy számban. Az országos jellegű kezdemé­nyezés végrehajtásában part­nerként a Tizza menti Ter­melőszövetkezetek Területi Szövetsége is képviseltette magát és a Szatmár-beregi TESZÖV is megbízást adott a rendezőknek érdekvédel­mük képviseletére. Megállapították a vitában, hogy a javítók igen sokszor kécőn érkeznek, képviselőik nem megfelelő hangnemben beszélnek a termelőszövetke­zetek vezetőivel, a garan­ciális kötelezettségek alól sokszor kellő műszaki meg­alapozottság nélkül bújnak 'ki. Azt lehetett volna várni, fogy éles vita bontakozik ki. i lelyett a szolnoki gépjaví­tó főmérnöke. Sziráky And­rás felállt és hozzászólásá­ban elismerte a hibákat. Ki­jelentette. hogy az általuk felújított motorok meghibá­sodása tízszázalékos. ami törhetetlen arány. Hozzászó­lása olyan hangulatot terem­tett. amiben már könnyű ivóit tisztázni a problémákat. Nem alágyújtani A vállalatok képviselői megértéssel fogadták a felve­tett panaszokat. Őszinte kí­vánságukat fejezték ki. hoev szeretnének igazi partneri viszonyt kialakítani a tsz-ek- kel. Bevallották, hogy sem a személyi, sem a tárgyi felté­telek nem megfelelőek most- még ehhez. A nyíregyházi és nyírteleki gépjavítóknál pél­dául legalább ötvenezer fo­rintos műszaki fejlesztés szükséges a megfelelő be­rendezések, szerszámok és műszerek megvásárlására. Ezt el is határozták. Kitűnt, hogy a nyírteleki szerelők a gép szétszedése nélkül Is megállapítottak olyan hibát, amit csak szét­szerelés után lehet megálla­pítani. Viszont előfordult az is — például Nyíribronyban — hogy a tsz gépészei egy­szerűen alágyújtottak a gén­nek. ezzel tönkretették az adagolót és ezért a harminc­ezer forintos kárért termé­szetesen nem jár a garan­ciális alkatrészcsere. vagy javítás. Több, mint egy telefon A vita befejezéséül több megállapodás született. Az egyik, hogy ezután egy ter­melőszövetkezet sem eléged­het meg egy telefon-bejelen­téssel. ha hiba van, hanem egyidejűleg felad egy ajánlott levélben is értesítést a ga­ranciális javítás ügyében. Megéri és aztán nem lehet vitatkozni azon, mikor je­lentették be a hibát. A javítást végző vállalatok képviselői világosan meg­mondták, hogy rá vannak szorulva erre a munkára, fejlesztési pénzeket költöttek rá, emberi hibák okozták ja­varészt a visszásságokat. Vi­szont igen fontos, hogy a gé­pészek. vezetők és karban­tartók tisztában legyenek azzal, milyen feltételekkel jár a garancia. A Brassói Trak­torul Gyár például nem vál­lal garanciát olyan gépéért, amit nem az általa meg­szervezett tanfolyam vizsgá­zott traktorosa vezet. Ugyan­ez más gépeknél is hasznos. A vita másnapján tartottak is több mint nyolcvan veze­tő traktorosnak a most hasz­nálatban lévő gépekről ilyen előadást. A területi szövetség már fel is vette a kapcsolatot az illetékes iskolákkal és a to­vábbképzés megtörténik még idén. (gnz) Háztartás-statisztika a bérekről A KSH most közzétett tá­jékoztatása szerint a fogyasz­tói árak az első fél évben át­lagosan 1.4 százalékkal vol­tak magasabbak, mint egy évvel korábban, vagyis a nö­vekedés üteme továbbra is a megengedett keretek között maradt. Egyes cikkcsoportokon be­lül az árszínvonal általános alakulásához képest nagyob­bak voltak a különbségek. A ruházati cikkek ára például átlagosan 1,8 százalékkal, te­hát kisebb mértékben emel­kedett. mint az előző évek­ben. ezenbelül azonban a gyerrpek-. az átmeneti. a ballon- és egyéb kabátok át­lagosan 7—8, a gyermekpuló­verek 9 százalékkal lettek drágábbak, ugyanakkor a szandálok és kötöttingek 3, illetve 7 százalékkal lettek olcsóbbak. Az idényjellegű cikkek közül a baromfi, a to­jás. a hízott sertés olcsóbb, a burgonya, a zöldség és a gyümölcs drágább volt. mint tavaly. MINDENFÉLE Bisztró Furcsa véletlen, de a fran­cia bisztró szó oroszul gyor­san t jelent. Talán ezért is gondolják nálunk sokan, hogy a bisztró olyan vendég­lő, ahol gyorsan lehet enni. Ez azonban a Petőfi téren, Nyíregyházán legfeljebb szó­játék, de nem realitás. A környéken lakók nem­csak azért panaszkodnak, mert a bisztró egyszerűen kocsma, hanem azért is, mert délben, amikor ebé­delni akarna sok jó szándékú ember, a rossz szervezés mi­att ez a művelet egy óra hosszat is eltart. Egy kasszával bütykölnek itt, az eladók túl vannak ter­helve, így aztán mindenért és mindenütt sorba kell áll­ni. A panaszok, hogy teljes legyen a kép szóvá teszik, hogy a tisztaság is kifogásol­ható. Nos, ha bisztró, akkor gyorsan rendet kell itt te­remteni. Fahíd Ott, ahol a Hímes utca vé­get ér és keresztülszeli az Ér-patak immáron szennyes vize, egy fahídon lehet át­kelni. Igaz, a patakocska nem széles, a híd azonban így is méltatlan a környezethez. Néhány rozzant palló az egész, és a karfája (?!) pár megmunkálatlan faág, amúgy szertelen rendetlenségben összeszögezve. Balesetveszé­lyes és esztétikailag is kifo­gásolható. A Hímes utca lakói évek hosszú sora alatt a város egyik legszebb utcáját vará­zsolták itt a kertségben. Szép házak, csinos kertek, rend mindenfelé. A híd le­het, hogy egy giccses tájké­pen idillien fest, itt azonban kirí a környezetből. Ha az Ér nem is, az itt lakók meg­érdemelnének egy rendeseb­bet Hazárdjátszótér A Bujtoson mindenki csak úgy ismeri: a Kiserdő. A Hunyadi utca közepén van ez a hely, kellemes fás, lige­tes terület, ahol gyermekját­szóteret is kialakítottak. Ez a terület az utóbbi idő­ben igen rossz hírnek ör­vend. A környék zsugásai itt ütöttek tanyát, és senkitől sem háborítva, a rendőrség tőszomszédságában verik a blattot. Pénzben megy a já­ték, mégpedig nagy pénzben. Mondani sem kell, nem bridzseznek, hanem a legva­dabb hazárdjáték folyik. A játszótér így hazárdját- szótérré változott. Kutyás fiúk Néhány Véső utcai suhane rettegésben tartja a környé­ket. Ahhoz kicsik, hogy testi erejük fenyegessen, viszont van két barátságtalan korcs kutyájuk. Ezek a rémítés eszközei. Műveleteiket rendszerint a Véső utcán kezdik. Felherge­lik a kutyákat, amelyek ugatva, csaholva szaladnak az emberek után. A rémítés további színhelye a Dózsa György utca és a Jókai tér környéke. Ha már a gyerekek szülei nem törődnek magzataikkal, akkor helyes lenne, ha a köz rendjének őrei kicsit meg­ijesztenék őket. Mert kutya­dolog felizgatott kutyák kö­zött békésen közlekedni! Ki engedte meg? Az Ujszőlő utca végi óvoda tövébe, a kerítés mellé há­rom garázst ragasztottak. Szó ami szó, csinosak, csak éppen rossz helyen vannak. Rossz a hely, mert a ga­rázsok rontják az utcán a kilátási lehetőséget, ezért közlekedésrendészetileg ki­fogásolhatók. Nem szerencsés az elhelyezés sem, mert va­jon mi indokolja, hogy az érkező és induló autók ép­pen egy gyermekintézmény környékén rontsák a levegőt? Sikertelen az elhelyezésük már azért is, mert megbont­ják a városképet. Úgy hiszem, több indok nem is szükséges annak bizo­nyítására, hogy e három ga­rázs engedély nélkül, vagy liberális engedéllyel, de nem kellő körültekintés után épült fel. Bürget Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents