Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-21 / 248. szám
W7f eMSGer TT, frrrvr WACYARORS?*« ' ft 4M Törvény a szövetkezetekről Bölcsődétől az egyetemig I. Önállóság, önkormányzat ORSZÁGGYŰLÉSÜNK legutóbbi, szeptemberi ülésszaka törvénybe iktatta szocialista szövetkezeti mozgalmunk irányadó elveit. Az 1972. január 1-én életbe lépő, egységes szövetkezeti törvény rendelkezései minden szövetkezeti formára érvényesek. Nem szorítkoznak a szövetkezetek belső életének szabályozására, hanem kiterjednék gazdasági és társadalmi tevékenységükre, s érdekképviseleti szerveikkel, valamint az állammal való kapcsolataikra is. Minthogy azonban a különféle szövetkezeti' típusokat és formákat az azonosságok mellett eltérések is jellemzik, még ebben az évben megjelennek azok a törvény- erejű rendeletek, illetőleg kormányhatározatok, amelyek az egyes szövetkezeti ágazatok sajátosságait figyelembe véve s természetesen az új törvénnyel összhangban rendeznek bizonyos kérdéseket. így válik teljessé az a nagy horderejű jogi szabályozás, amely nélkülözhetetlen törvényi biztosítékát adja annak, hogy hazánkban igen fontos gazdasági és társadalmi jelentőségüknek megfelelően működhessenek, fejlődhessenek tovább a szövetkezetek. „A szövetkezetek — állapítja meg a törvény —• jelenleg és a jövőben is a társadalom számára szükséges és hasznos szerepet töltenek be a szocializmus építésében, erősítik hazánk gazdasági, társadalmi alapját.” Ezek az önkéntesen létrehozott, szocialista közösségek számottevően hozzájárulnak a lakosság széles körű szükségleteinek kielégítéséhez. „A szövetkezet a szocialista gazdálkodás egyik — az állami vállalattal egyenrangú — vállalati formájává fejlődött” — mondja ki a törvény. Sem az idézett részek, sem a törvényben olvasható rendelkezései': nem hagynak kétséget afelől, hogy ebben a jogszabályban is pártunk korszerűsített szövetkezetpo- litikájának elvei jutnak kifejezésre. Köztük az, hogy a szövetkezeti tulajdon az állami tulajdonnal azonos jellegű szocialista tulajdon. Ezen alapul a szövetkezetek vállalati gazdálkodása. Államunk elismeri a szövetkezetek önállóságát. A törvény szavaival élve: „A szövetkezet önállóan gazdálkodik: gazdasági döntéseit — a gazdasági szabályozó rendszerre vonatkozó és más jogszabályok, az alapszabály és más belső szabályzatok keretei között — maga hozza; megilleti a gazdálkodás eredménye és viseli a gazdálkodás kockázatét” A gazdasági önállóság azzal jár, hogy a szövetkezetekre csak törvény, törvényszíntű és kormányszintű jogszabályok, az ezek által megszabott körben miniszteri rendedetek, államtitkári rendelkezések, valamint a szövetkezetek saját határozatai és az általuk kötött szerződések háríthatnak kötelezettségeket. Ebből következik viszont, hogy akár központi, akár helyi állami és társadalmi szervek nem róhatnak a szövetkezetekre például ellátási felelősséget, termelési, vagy felvásárlási kötelezettséget. Veszteséges, vagy a tagság érdekeivel ellentétes tevékenységet sem igényelhetnek a szövetkezetektől. Semmilyen állami, vagy más szerv nem gazdálkodhat tehát a szövetkezet helyett SZOROSAN ÖSSZEFÜGG az önállósággal az önkormányzat is. Ezért mondja ki a törvény, hogy a szövetkezet demokratikus önkorrnán y zat. alapján működik. A szövetkezet minden alapvető kérdésében — a jogszabályok keretei között — a tagság dönt”. Kizárólag a tagok joga a vezetőség, az elnök, az elnökhelyettes, a felügyelő bizottság és a szövetkezeti döntőbizottság megválasztása. Ezeket a tisztségviselőket titkos szavazással választja meg a közgyűlés.. Ugyancsak, a közgyűlés dönt arról is, hogy ki legyen a nöbizottság elnöke, s kik a tagjai. A törvénynek ezek az előírásai ahhoz adnák jogi garanciát, hogy mind a vezetés, a gazdálkodás kialakítása. mind pedig a hozott határozatok végrehajtásának ellenőrzése és a szövetkezeti élet valamennyi lényeges tényezőjének kézben tartása, formálása a tagok elidegeníthetetlen és sérthetetlen joga legyen. A szövetkezet legfőbb testületi szerve a közgyűlés, amelynek a törvény kettős, egy kizárólagos és egy átruházható hatáskört állapít meg. A kizárólagos' hatáskör kimondása erősíti a tagsági vezetés élvét, végeredményben a szövetkezeti demokráciát.. Ebbe a körbe tartozik: az alapszabály megalkotása és módosítása; a tisztségviselők megválasztása és felmentése; a magasabb vezetői munkakört betöltő dolgozók díjazásának megállapítása; a tervek. a mérleg és a zárszámadás jóváhagyása; a gazdálkodás eredményének fel- használására vonatkozó irányelvek meghatározása; az érdekképviseleti szervbe való belépés, vagy az abból való kilépés elhatározása; a szövetkezet egyesülésének, szétválásának, átalakulásának es megszűnésének elhatározása. Jogszabály vagy a szövetkezet alapszabálya a felsoroltalton kívül más kérdések megvitatását és eldöntését is a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utalhatja. A SZÖVETKEZETI ÖN- KORMÁNYZAT elvének megfelelően rendelkezik a törvény az érdekképviseleti szervekről is. Mind a területi és a szakmai szövetségiekre, mind pedig az országos tanácsokra vonatkozik az a tétel hogy semmiféle állami feladatat nem láthatnak el, s a szövetkezeitekre kötelező határozatot nem hozhatnak. A szövetkezetek és érdekképviseleti szerveik között nincs alá-, vagy fölérendeltségi viszony. A területi szövetségek és az országos tanácsok egész tevékenységét tulajdonképpen a tagszövetkezetek határozzák meg. Működésükben, vezetésükben a szövetkezetekre jellemző vonások uralkodnak, beleértve az ellenőrzést is. A törvény tehát az egész szövetkezeti mozgalomra érvényesíti azt az aiapeivet, hogy a szövetkezet gazdái, tulajdonosai a tagok. Gulyás Pál A Volán-gondok belülről Tízmilliós elmaradás fél év alatt — Veszteglő teherautók Milyen most megyénkben ®z autóbuszközlekedés? Van. akinek megfelel, van, iaki többet vár. Abban viszont mindenki megegyezik, hogy a jövőben újabb autóbuszok forgalomba állítása szükséges. Ugyanez vonatkozik a szállításra, a teherautók számának a növelésére. Am a Volán 5. számú Vállalatánál olyan tervjavaslat is készült a következő öt évre. amely csak két autóbusz beszerzésével számolt, s ugyanilyen szúkmarkúan bánt az új teherautók üzembe állításával, a vállalat fejlesztésének egyéb oldalaival is. 69 helyett 47«. A gondokra hívja fel a figyelmet az első fél év is: hat hónap alatt a tervezett eredménnyel szemben közel 10 milliós volt az elmaradás. Ez pedig elsősorban a költségek tetemes emelkedésének köszönhető. Az alapvető problémák egyike az elromlott gépkocsik számának emelkedőre. amely 20 teherautót jelent, ennyivel több vesztegel mindennap a műhelyek előtt. Ez év januárjától a Volánvállalatok vették át a darabáru-fuvarozást a vasúttól. Veszteségeként 7 milliót mutattak ki Nyíregyházán Oka ennek, hogy a vasúti tarifa olcsóbb a közúti díjaknál s ők a korábbi díjakkal fuvaroznak. Ám éppen a megyei példa bizonyítja: a veszteségek növekedéséhez hozzájárul a darabáru-fuvarozás hiányos szervezése. Erre már rájöttek a vállalatnál is: a darabáru-fuvarozásra először beállított 69 teherautó helyett ma már 47 kocsival is el tudják látni a feladatokat, s a dolgozók egy részét is át lehetett csoportosítani más területre. Megmenekült az adminisztrációtól«. Ha bérmunkában fuvaroz a Volán, akkor közös megegyezés alapján állapítják meg a szerződésben, hány órára veszik igénybe naponta a gépkocsikat. Viszont vannak saját szervezésű fuvarfeladatok is — mint a nagyarányú kőszállítás — amikor a vállalaton múlik: mennyire foglalkoztatják a ragodógépe- ket. a nagy értékű pótkocsis teherautók két műszakban, egész nap dolgoznak, vagy csak a nap egy részében. Itt viszont a múlt évi és a korábbi teljesítményekhez viszonyítva nem sikerült előbbre lépni. Ha valaki vasárnapra kért egy teherautót, sokszor így szólt a válasz: „Sajnos nem tudunk adni.” Közben teherautók százai álltak a telepen. Pedig annak az egy kocsinak a néhány száz forintos keresetére is szükség lett volna. A forgalmista egyébként, aki a nemleges választ adta, megkímélte magát egy kis adminisztrációtól. A nagy vállalati egészben szinte fel sem tűnik egy ilyen apró kiesés. Pedig fuvarfeladat lenne. A közúti szállítás nagysága világméretekben fokozódik. megyénkben sem kell keresni a fuvart, annál inkább a fuvarozót. Ebben bízik az 5. sz. Volán is. hogy az év hátralévő részében — az őszi szállítási csúcs idején — annyi megrendelést kapnak, hogy még az elmaradást is behozzák. Furcsa önállóság „Ha minden szakszolgálat együttműködik” — teszik hozzá. Az elromlott autóknál ez örök körforgás: „azért, mert kevés a jó gépkocsivezető. nem vigyáznak rá” — mondják a szerelők. .Azért, mert rossz a javítás” — hárítják vissza a forgalomban dolgozók. Közben a két és fél ezres nagyvállalatnál olyan aránytalanságok is vannak, mint a központ és a főnökségek viszonya. Ha például rosszul dolgozik egy gépkocsivezető, a kisvárdai vagy a mátészalkai főnökségvezető fegyelmit adhat neki. Ha jól dolgozik, akkor kérheti a központot. / hogy adjanak fizetésemelést. Vagy megkapja, vagy nem. Felvételnél ő mondja meg. A jó gazdasági vezetőnek nemcsak a termeléssel kell törődnie Egy szobát sikerült tíz esztendővel ezelőtt átalakítani tanteremmé az egykori főúri kastélyban Kemecsén, az állami gazdaságban. Itt és ilyen körülmények között kezdte pályáját Magyar Fe- rencné tanítónő, s azóta is nagy-nagy szorgalommal, lelkiismeretességgel tanítja az állami gazdaságban dolgozók gyerekeit. A TIZENEGYEDIK ÉVNYITÓ Idén szeptemberben volt a tizenegyedik évnyitó. Ott voltait az állami gazdaság vezetői is: — Megváltozott itt azóta minden — újságolja a tanítónő. S ezért is tiltakozik a tanyai jelző ellen. — Ez már nem a régi Fertő-tanya. Az Iskolatelevíziónál már tudják. így küldik a leveleket: a Béke-telepi iskolának. Valóban megszűnt ennek a kis fiókiskolának minden tanyai jellege. Benn vízvezeték, villany. Elég jól felszerelt szertár. A tanteremben tisztaság, rend, új padok. Az előtérben kis cipők sorakoznak. És divatos, nem olcsó felöltők, kabátok. A gyerekek a tanteremben' papucsot viselnek. — Szép ajándékot kaptunk az idén a gazdaságtól — mondja Magyarné. — Több, mint ötvenezer forintot költöttek az iskolára. Tatarozták, új tetőzettel látták el. Kaptunk tévékészüléket, gondoskodnak tüzelőről, amire szükség van. Az iskola létszáma 17. Három elsős, két másodikos, négy harmadikos és nyolc negyedikes. Egy évtized alatt csaknem félezer gyereket tanított, s küldött tovább. A felső tagozatra Kemecsére. s többet a középiskolába. Többségük megállta a helyét. Sokan közülük visszakerültek ide, s a gazdaság foglalkozott velük tovább. Igaz, hogy ezzel az iskolával egy gonddal több van a gazdaság vezetőinek, de eredménye is mutatkozik. — Mintegy ötven család él a gazdaság központjában. Sok a gyerek, legalább 100. Az alsósok itt tanulnak, a felsősöket a gazdaság autóafkalrnas-e a sofőr, de az adminíszárativ ügyintézésre már Nyíregyházán kerül sor. A vállalat sokat fejlődött az utóbbi időben, a dinamikus fejlődéssel kell lépést tartania a vezetésnek is. Tavaly nyolc hónap alatt 157 milliós tervet kellett teljesíteniük. az idén 26 millióval többet kellett volna. Megyére kiható feladat A negyedik ötéves tervre szóló tervvariánssal kezdtük. Nem azt. egy másikat ismertettek a dolgozók előtt, tárgyalt meg az üzemi párt- bizottság. Ott a megye és Nyíregyháza személy- és teherszállítási szükségleteiből indultak ki. Nyilvánvaló, hogy a megye autóközlekedésének úgy kell fejlődnie hogy eleget tegyen a reá váró feladatoknak. Ez nem belső. vállalati ügy. hanem a megyére kiható. ezreket érintő feladat. A Volán támogatást is kér — a megye iparfejlesztése, a több tízezer új munkahely indokolttá tette a segítség kérését Emellett azonban a saját erőfeszítéseknek is jelentkezniük kelL mert a gazdasági fejlődés soha sem az azonos szinten való gazdálkodást jelenti, minden évben újabb, nagyobb feladatok várnak a vállalatokra.' A Volán Tröszt a közeljövőben az éves beszámoltatás keretében tüzetesebben megvizsgálja a szabolcsi vállalat gazdálkodását. Nyilván segítő szándékkal, hogy a vállalat eredményei úgy alakuljanak, ahogy azt az utasok, a szállíttatok elvárják. Lányi Bolond busszal szállítja Kemecsére, s haza — mondja Kikcska Antal a gazdaság igazgatója. — És még több gyerek lesz — teszi hozzá. — Jelenleg 52 (többségében szerződött dolgozó anya) nő van szülési, vagy gyermekgondozási szabadságon. És gondolni kell a jövőre. üzemi Óvoda Ez szerepel a negyedik ötéves tervükben. Üzemi óvodát szeretnének építeni. Legalább 40 személyeset. — Nagyon kell, mert éppen ennek a hiánya miatt nem tudnak a munkacsúcsok idején a nők, anyák részt venni a betakarításban." Nincs hol elhelyezni a kicsiket. Arra gondolunk, hogy egy meglévő épületrészt alakítunk át az iskola mellett. Ezt rendezzük be óvodának — mondja. Nem is gondolná az ember, hogy egy ilyen gazdaság igazgatójának mi mindenre kell gondolnia. Ha a fejlődéssel lépést kívánnak tartani, a gazdasági kérdések mellett az oktatással, neveléssel, az emberek képzésével is foglalkozni kell. S ez a bölcsődétől az egyetemig tart és feladatot ad. A fiókiskolában tanultaknak legalább a fele visszakerült ide dolgozni. — így is biztosítjuk a szakmunkás-utánpótlást — újságolja az igazgató. Jelenleg 191 van. Ez az állandó dolgozóknak csaknem fele és az itt dolgozók gyerekei. Évente 200 ezer forintot fordítunk a szakmunkásképzésre. 1966 és 71 között 38 ipari tanulót képeztünk. Jelenleg a különböző szakmákban 16 tanulónk van. ÖSZTÖNDÍJ — MEGTÉRÜL Ezeknek a tanulóknak es szakmunkásoknak egy részét üzemi tanfolyamokon nevelik. Traktorosokat, növénytermesztőket, stb. S ahogy fejlődik a gazdaság: új szakmák alakulnak ki. Ezekhez szakemberek kellenek. Képzéséről sem feledkeznek meg. Taníttatnak targonavezető- ket, hűtőgépkezelőket, kazánfűtőket, növényvédő gépészeket, borjú- és szarvasmarha-tenyésztőket, illetve nevelőket, gépi fejő szakmunkásokat, öntözési szakembereket stb. Gondoskodnak ezek anyagi és erkölcsi megbecsüléséről. Már a korábbi években több dolgozó kislakás építéséhez adták anyagi hozzájárulást. Ez meghaladta a 400 ezer forintot. Az elkövetkező öt évben újabb 2® dolgozó lakásépítését segítik. Az állami gazdaság vezetői nagy figyelmet tanúsítanak a fiatal szakemberek megbecsülésére. ösztöndíjakkal segítik a szakemberellátást. 8 célra az utóbbi években 150 ezer forintot fordítottak, összesen 32 szakember dolgozik a gazdaságban, melyből 17 az egyetemi, főiskolai végzettségű. A számvitelben 5-nek van felsőfokú képesítése. A szakemberek átlagos életkora alig 34 év. És nem tartanák az előléptetésüktől. Bíznak bennük. — Csak az utóbbi 6 esztendőben 16 fiatal szákembef került hozzánk. Ezek részben a gazdaság ösztöndíjasai, van olyan, akinek a szülei is itt dolgoznak. S ha úgy látjuk, hogy már egy éven belül kellő gyakorlatot szerzett, előléptetjük, felelősebb munkakört kap. Irányít — magyarázza az igazgató. MIÉRT A BIZALOM? Hogy miért a fiatalokkal szembeni bizalom? mert a gazdaság vezetői is fiatalok. Az igazgatóhelyettes főmérnök Kujbus György maga is alig 33 éves. A főkertész Pénzes Antal 2®, Miklós Gusztáv gépészmérnök a gazdaság segédüzemágának a vezetője is ugyan-- ennyi. De sorolhatnánk tovább. S bár kissé kiesik a gazdaság a centrumtól, itt maradnak. Hogy miért? Otthonra találtak. Érzik a megbecsülést Közművesített ősszkonW fortos lakást kaptak többen.' Két év alatt 10 szolgálati la-' kás épült Az első két darab emeletes épület Az egykori Haas-birtokon, ahol valamikor eselédlakások voltak. Hárommilliót fordított rá a gazdaság. És látni kellene a munkásszállót is. Paplano® heverők, modem bútorok, szőnyeg, társalgó tv-készü- lékkel, tisztaság, rend, fürdő; zuhanyozó. Olyan körülmények, amelyek jó közérzetet biztosítanak a munkához. Impozáns üzemi ebédlő. Jő munka- és életkörülmények, S ezt biztosítják az iskolásoktól, néhány év múlva már az óvodásoktól kezdve! Számokkal nehezen mérhető) az eredménye, hatása. Mi Ilia ókba kerül az igaz. — De megéri — vallja né igazgató. Farkas Kálmán G. Gorin’. Enyhe időzavar Lustán nyújtózkodva ásíte- zott, majd hirtelen az órájára pillantott Úristen! Öt perc múlva nyolc, és nyolcra már a munkahelyen kellene lennie.. Mit tegyen hát? Nyugodtan bújt ki a takaró alól, lassan megborotválkozott, megreggelizett majd gondosan és sokáig kötöget- té a nyakkendőjét. Ráért, Lesétált az utcára. Kissé elcsodálkozott, hogy szokatlanul gyér a forgalom, majd néhány perc múlva megállt az egyik ház előtt. A falon tábla függött: „X. Y. fogorvos, fogad egész nap.” A csengetésre egy álmos arcú nő nyitott ajtót. — Az orvost keresem — mondta a nőnek. — Gondolom, kérem, de most... — Ó, drága asszonyom, szíveskedjék megmagyarázni a doktor úrnak, hogy ez egy igen-igen fontos eset-. és szóval nagyon súlyos... Leült a váróban és megkönnyebbülten lélegzett fel Hamarosan nyílt a rendelő ajtaja és az orvos kiszólt: — Szíveskedjék befáradni! Befáradt és tüstént leült. így szólt: — Ez a fogam itt elől— Látja, doktor úr? Húzza ki kérem azonnal. — Hiszen ez ép fog! Ses»^ mi baja! — Rettenetesen fáj, dokto# úri— Hm.. Rőntgenezzűle meg! — Dehogyis röntgenezzük! Húzza csak ki gyorsan’ Injekció nélkül. Az orvos a fejét csóválta, de engedelmeskedett — Kész, A „beteg” véres szájjal, de elégedetten mosolygott. — Doktor úr kérem, egy igazolást is kérek szépen. Arról, hogy most itt jártam és fogat húzattam... Igen, ilyenre gondoltam. Nagyon szépen köszönöm! Mennyivel tartozom? — Két rubellel. •— Két rubellel?! De hiszen én úgy tudom, hogy egy foghúzás csak egy rubel! És én még injekciót sem kértem!... — Önnek teljesen igaza van. Egy foghúzás valóban egy rubel. Hétköznap. De ma vasárnap van, kedveském! És mivel ez az én szabadnapom— — Vasárnap?! — ütött a homlokára a „beteg”. — ó, én marha! Kraesmáry László fordítás^-
