Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-20 / 247. szám

2. óidat fcWTFT MAGYAROR«7*i! !<í7i l^ŐSer 2í: Összehívják az MSZBT országos értekezletét Tűzpárbaj India és Pakisztán határán A Magyar—Szovjet Baráti Társaság országos elnöksége kedden a Parlament Gobelin- termében Nagy Mária fő­titkár elnöklésével ülést tar­tott. Dr. Mihályfi Ernő. az MSZBT elnöke az ügyvezető elnökség nevében javaslatot terjesztett elő a társaság or­szágos értekezletének no­vember 22—23-ra történő összehívásáról, majd ismer­tette az országos értekezlet elé kerülő elnökségi beszá­moló tervezetét. A terveze­tet az országos elnökség el­fogadta. Végül megvitatták és elfo­gadták az év hátralévő hó­napjaira szóló munkatervet. Az őszi hónapok változatos, gazdag eseménysorozatában az első a Kell a jó könyv című olvasópályázat, melyet 25 társadalmi szervvel közö­sen hirdetnek meg. A pályá­zat a jövő év októberében ér véget és a sikeres pályázók között mintegy 150 ezer fo­rint értékű díjat sorsolnak majd ki, November 4—6 között Szekszárdon kerül sor az Auróra 71-re, a szovjet köl­tészet és próza országos fesztiváljára. November 15- én és 16-án a Technika Házá­ban kezdődnek a szovjet műszaki és agrártudományi filmnapok, amelyeket több vidéki városban is megren­deznek. Az őszi program kiemelke­dő eseménysorozata a szov­jet hős városok — Moszkva, Leningrád, Kijev. Odessza, Volgograd és Szevasztopol — hete lesz, amelyet Budapes­ten és hat megyében rendez­nek meg. Ebből az alkalom­ból hazánkba érkezik a Pjatnyickij együttes. A hős városokból két-két tagú kül­döttségek látogatnák el az ünnepségeket rendező ma­gyar testvérvárosokba, me­gyékbe. kisztáni áldozata volt és 41- en megsebesültek. Rao Farman Ali Khan ve­zérőrnagy, a kelet-pakisztáni kormányzó tanácsadója az AFP tudósítójának úgy nyi­latkozott Daccában, hogy a városi ellenállás erősödése el­lenére a pakisztáni haderő a fő figyelmet a határra fordít­ja. Egyébként nyár óta erősö­dik a partizánmozgalam az északi vidékeken és ez a helyzet arra kényszerítheti a hatóságokat — mondotta a tábornok —, hogy rendkívüli intézkedéseket léptessenek életbe a decemberi parlamen­ti pótválasztások idején. ★ Indira Gandhi indiai mi­niszterelnök kedden 250 ha­zai és külföldi tudósító előtt sajtóértekezletet tartott és bejelentette, hogy az indiai— pakisztáni határon kialakult feszült helyzet ellenére va­sárnap elindul európai kőr­útjára. Gandhi asszony hoz­zátette, hogy az ország teljes biztonságban van, mert a hadsereg készenlétben áll és India minden lefhetőt meg­tesz, hogy elkerülje a háborút Pakisztánnal. Megtartották a fogyasztási szövetkezetek megyei küldöttértekezletét Szavazatvadászat az ENSZ-ben (Folytatás az 1. oldalról) Ezt követően a megyei pártbizottság első titkára el­mondta: a kongresszusra va­ló felkészülés során megyénk kétszázezres szövetkezeti tagsága megfelelően értékel­te a megtett utat és javasla­taival. észrevételeivel segíti a még jobb munka kibontako­zását. A rendkívüli küldött­gyűlések nagy felelősséggel választották meg küldöttei­ket, erősödött a tagság és a vezetés kapcsolata, a tagság részvétele az ügyek irányítá­sában. — Az eredmények mellett azonban nem kevés a tenni­való — folytatta. — A lakos­ság áruellátása, a javítás­szolgáltatás színvonala nem elégíti ki a lakosság mindin­kább fejlődő igényeit. Sok községben nem fordítanak gondot az apróbb, de fontos napi cikkek tartására, a meg­felelő áruválasztékra, sok fa­lusi bolt elavult. A vagyon­védelem területén is sok a tennivaló, s a felelősségre vo­nás hosszú ideig elhúzódik. Gondjaink vannak a ki­szolgálás kulturáltságával is. Javítani kell a szakem­berképzést. a továbbképzést, fejleszteni az előrerendelést. a házhoz szállítást — általá­ban iobban szükséges tö­rődni a tagság igénveinek kielégítésével. Sokkal inkább ki kell használni a szövetke­zeti ágazatok közötti együtt­működés lehetőségeit, fejlesz­teni a közös, és vegyesvállal­kozások körét — mert a le­hetőségek itt még igen nagyok. A megyei pártbizottság el­ső titkára kérte: a fogyasz­tási szövetkezetek tevékeny­ségükben a párt politikai cél­jainak megvalósítását te­kintsék elsőrendűnek még akkor is. ha az nem min­dig esik egybe a nyereség- érdekeltséggel. Felhívta a fi­gyelmet arra. hogy a realitá­soknak megfelelően gazdál­kodjanak az eszközökkel, s azokat a beruházásokat va­lósítsák meg, amelyek a la­kosság jobb ellátását szolgál­ják. Végül azt kérte a meg- vá'lasztőtt szövetkezeti kong­resszusi küldöttektől. hogy tolmácsolják a megyében el­ért eredményeket, de szólja­nak szorító gondjainkról is. A fogyasztási szövetkezetek­nek megyénkben az eddigiek­nél is nagyobb erőfeszítést kell tenniük azért. hogy megvalósíthassuk a negyedik ötéves terv során tervbe vett céljainkat. Ehhez a munká­hoz kívánok jó munkát, jó egészséget a küldöttértekez­let valamennyi résztvevőjé­nek — fejezte be felszólalá­sát dr. Tar Imre. Ezt követően Szilágyi Gyu­la foglalta össze a vitában elhangzottakat. Kedden délelőtt Pakisztán képviselőjének felszólalásával folytatódott az ENSZ-közgyű- lés vitája a kínai ENSZ-kóp- visslet kérdéséről. Pakisztán, úgyis mint az albán határo­zati javaslat 21. társszerzőjé­nek egyike lényegében már ismert érvek alapján sürgette a közgyűlés egyértelmű dön­tését a KNK ENSZ-jogainak helyreállítására és a Csang Kaj-sek-rezsim képviselői­nek haladéktalan eltávolítá­sára. A vita első napján elhang­zott 12 felszólalás tulajdon­képpen már felsorakoztatta mindazokat az érveket, ame­lyek a Csang Kaj-sek-rezsim mandátumának kérdésére le­szűkült szócsatában előrelát­Kedden megtartotta utolsó ülését a Kreisky-kormány. amely ezt követően benyúj­totta lemondását. A kormány az alkotmányos jogszabályok alapján mondott le, s a tá­vozás csak formális jellegű. Bruno Kreisky, akit meg­bíztak az új kormány meg­hatólag a szavazás napjáig ismételten megütköznek majd a közgyűlés üléstermében. Minden megfigyelő egyetért abban, hogy nem a felszólalá­sok, hanem az üléstermen kí­vüli „szavazatvadászat” haté­konysága fogja végső soron eldönteni a vita kimenetelét. A felszólalások száma és a beszédek hossza viszont a vita időtartamát szabja meg: eddig több. mint 70 tagország jelentkezett felszólalásra és a szerda délután 5 órában megszabott jelentkezési ha­táridőig várhatólag közel 100- ra emelkedik azoknak a tag­országoknak a száma, ame­lyek le akarják tenni obulu- sukat a döntésre váró kér­désben. alakításával, csütörtökön elő­ször pártjának, a szocialista párt elnökségének nyújtja be jóváhagyásra kormányá­nak névsorát. Ezt követően nyolc-tíz napon belül teszi majd le a hivatali esküt az új kormány. Újra Kreisky alakít kormányt Becsben ■■ Örülök Brezsnyev látogatásának... Francia gyáriparos nyilatkozata Leonyid Brezsnyevnek, az SZKP Központi Bizottsága főtitkárának a napokban esedékes franciaországi láto­gatásával kapcsolatban az APN párizsi tudósítója nyi­latkozatot kért Paul Huvelin- től, a francia gyáriparosok országos tanácsa elnökétől a szovjet—francia gazdasági együttműködésről. — A szovjet—francia gaz­dasági együttműködés gyors ütemben fejlődik. Előnyös mindkét fél számára. Szeret­nénk, ha az érvényben lévő megállapodások alapján ke­reskedelmünk volumene még tovább emelkedne — mon­dotta Paul Huvelin. — Együttműködésünk táv­latai — folytatta a francia gazdasági szakember — véle­ményem szerint sokat ígé- rőek. Előnyös számunkra az a megállapodás, hogy a Szovjetunió évente 2,5 millió köbméter földgázt szállít ne­künk. Megkezdődtek az elő­készületek a szovjet kőolaj- import növelésére, műszaki megállapodást kötöttünk a Szovjetunióval arról, hogy felépít számunkra egy olaj- finomítót. Mindez hasznos Franciaország számára. — A kereskedelmünkben fontos szerepet tölt be az is, hogy Franciaország kü­lönféle berendezéseket vásá­rol a Szovjetunióban. Most tárgyalunk arról, hogy a Szovjetunió részt vegyen egy francia fémkohászati gyár építésében. — Nemrég francia gyáro­sok küldöttsége járt Moszk­vában. Kirillin, a tudomá­nyos- és műszaki állami bi­zottság elnöke kijelentette küldöttségünknek, hogy si­keresnek tartja a francia- szovjet együttműködést a tu­dományos kutatások terüle­tén. Mi osztjuk ezt a nézetet. A közös munkát különösen a világűr meghódításában és az atomenergia békés célú hasznosításában találjuk gyümölcsözőnek. — Véleményünk tehát az — mondotta végül Huvelin, a francia gyáriparosok or­szágos tanácsának elnöke, — hogy a szovjet—francia gaz­dasági kapcsolatok fejleszté­se nemcsak a két ország köze­ledését mozdítja elő: A francia kormány abból indul ki, hogy ha a Szovjetunióval és más szocialista országgal fejleszti kapcsolatait, akkor ezzel elősegíti az európai or­szágok közötti békés kapcso­latok fejlesztését is, ami pedig végső soron a nemzet­közi feszültség enyhítéséhez vezet. Ezért is üdvözlöm Le­onyid Brezsnyev franciaor­szági látogatását. Nagyon örülök, hogy Brezsnyev meg­látogatja országunkat, és közelebbről megismerheti né­pünk életét. Reméljük, hogy érdeklődik majd a francia ipar, a francia ipari termékek és technológiai módszerek iránt is. Nem kétlem, hogy látogatása jelentősen hozzá­járul a francia—szovjet ba­rátság ügyéhez. Francia építőipari küldöttség érkezett Budapestre Kedden megérkezett Bu­dapestre a francia építőipari delegáció, amely részt vesz a magyar—francia gazdasági és ipari együttműködési ve­gyes bizottság építőipari al­bizottságának október 19—23 közötti első ülésén. Ezzel alakul meg az albizottság, amely a tárgyalásokon meg­jelöli az építésügyi együtt­működés közvetlen és távlati feladatait. Kiegészítették a magyar— szovjet jogsegélyszerződést Dr. Korom Mihály igaz­ságügy-miniszter és Vlagyi­mir Ivanovics Tyerebilov. a Szovjetunió igazságügy-mi­nisztere kedden aláírta a magyar—szovjet jogsegély­szerződés kiegészítéséről szóló jegyzőkönyvet. Hazánk 1958-ban kötött jogsegély­szerződést a Szovjetunióval. A több mint egy évtizede hatályban lévő szerződés a két állam közötti jogi kap­csolatokat megfelelően sza­bályozta. A most aláírt jegy­zőkönyv a szerződés alkal­mazása során szerzett tapasz­talatokat figyelembe véve módosítja a szerződés egyes rendelkezéseit, különös fi­gyelemmel az állampolgárok jogainak hathatósabb védel­méhez fűződő kölcsönös ér­dekekre. A jegyzőkönyv fő­ként az állampolgárok há­zassági. házassági vagyonjogi és gyermektartási ügyeire tartalmaz új. illetve módosí­tott szabályokat. Andrzej Zbych: KJom kapitány Lengyelből fordította: Varsányi István 52. Először ők jöttek. Helye­sebben először olyasmit élt át, amit néhány héttel az­előtt el sem hitt volna: félt. Nagybátyja csak néhány órára érkezeit. Levelet ho­zott a lány apjától és el­mondta, hogy az apja az ost­romlott Wroclawban maradt, folyton az óráját leste, s mi­helyt a tehergépkocsik to­vábbhajtottak. és a fedezet is eltűnt utánuk, kifutott a házból, elrohant, a lánytól még csak el sem búcsúzott. Inge apja után Schenk vet­te át a gyógyszertárat, aki még ennek a napnak a reg­gelén is azt kiáltozta, hogy a győzelem biztos, de azért a Führer arcképét levette a falról és az ablakokba lepe­dőket akasztott fehér zászló­nak. Anna Maria Elken (bár lehet, hogy nem is ez volt a neve) a kertben elásta SS­egyenruháját, és kijelentette, hogy hamburgi ápolónő, amii okmányokkal is tud igazolni. Berta ráállt, hogy Anna Ma­ria egyelőre náluk lakjék; tulajdonképpen csak Berta nem változott; a konyhában, az ágya fölött a falon ott ló­gott a Führer kis fényképe. Vagyis hát ebédig ott füg­gött, mert akkor Elken kis­asszony, meg sem kérdezve Bertát, levette és beledobta a tűzbe. Valahogy úgy érezték, hogy mindaz, ami annyi éven át lételemük volt, most egy­szeriben megszűnt. Inge so­hasem felejti el azt a néhány órát, a lengyelek bevonulása előtt: a városban halotti csend uralkodott, mintha a háború is megfeledkezett vol­na róluk, de az utcákon, a házak előtt ijedt várakozás­sal verődtek csoportokba azok az emberek, akik teg­nap még a párt, a Volkssturm, vagy az SA egyenruhájában parádéztak. Védekezésre senki sem gon­dolt; a Bund Deutscher Mä­del Führerinje rikító ruhá­ban egy zsák krumplit von­szolt az üzletből a pince felé. A NSDAP Blockführere fol­tos zekében és agyonszagga­tott lábbeliben defellírozott, mint valami csavargó. — Mi történt a németek­kel? — kérdezte Inge. A férfi csak legyintett. A wroclawi országút felől ők jöttek. Figyelve, lövésre kész fegyverrel. Az utcák már kihaltak voltak, a házak kapuit is bezárták. Egy harc­kocsi gördült elő; megállt. . Inge látta forgó tornyát és a belőle kikémlelő ágyúcsövet. De nem ez volt a legrosz- szabb, a legrosszabb még vá­ratott magára. Az éjszakát az egész városka ébren töltötte; az utcákon csizmák döngtek, géppisztolysorozatok hasítot­tak, harsány vezényszavak pattogtak ismeretlen nyelven. Mindnyájan a nagy szobában tartózkodtak: Berta, Schenk, Anna Maria és ő, féltek lám­pát gyújtani, de még beszélni sem mertek hangosan. Inge arra gondolt, hogy a néme­tek nemrég jártak Lengyelor­szágban, és éppen így vonul­tak éjszakánként végig a lengyel városokon, de tűnődé­se nem hozott enyhületet. Félelme egyre nőtt. — Miért történt ez így? — suttogta. — Mondjátok meg, miért történt ez így? Hallgatás volt a válasz. Anna Maria szünet nélkül cigarettázott, idegesen járt fel s alá a szobában, még az ab­lakon is kinézett néhányszor. — Tessék vigyázni — ripa- kodott rá Schenk — meglát­hatják. Reggel Inge kiszaladt a kertbe. Szép idő volt, igazi tavasz, a hegycsúcsok sok színben pompáztak, mint ál­talában ebben az évszakban. Bepillantott a kis lugasba; megdermedt. Sikolya elhalt ajkán. A földön Márta fe­küdt előtte. Ruhája elsza­kadt, bal karját ronggyal kö­tötték át. Amikor Inge fölé­je hajolt, kinyitotta szemét. — Marta, Marta... — sut­togta Inge. Nem tudta elhinni, hogy ő az. Legalább egyszer egy héten szokta őt látni; min­den vasárnap sietett az edelsbergi várhoz. A hátsó épületben, egy takaros kis szobában lakott Marta. Talán a világ kezdete óta lakott ott. Valamikor régen, Inge nem is emlékezhetett, a férje intéző volt a grófi birtokon. A férj meghalt, Marta a szegény rokon jogán örökre ott maradt. Amikor a gróf és családja elhagyta a várat és a cselédséget elbo­csátotta, egyedül csak Marta nem akart mozdulni. Hova is ment volna? Inge rábeszélte, hogy költözzék be a városba, hozzájuk, hiszen állítólag Kingák távoli rokona, de Marta nem akart. Megszokta a várat. — A lengyelek — suttogta Inge — megsebesítettek. Be­viszlek, bekötözünk... — Ne, hozzátok ne — mondta Marta. — Nem aka­rok hozzátok menni. Inge nem értette, azt hitte, hogy Marta félrebeszél, de az öregasszony mintha erőre kapott volna. — Gyermekem — suttogta —, senkinek sem szabad megtudnia, hogy itt vagyok. Hallod: rajtad kívül senki sem tudhatja. — És akkor került sor a legrettenetesebb­re. Marta nehezen beszélt, egyik-másik mondatát meg is ismételte, kuszán, ügyetlenül beszélt, de mondanivalójá­nak értelme világos volt. Nem lengyelek lőttek rá, ha­nem Ring ezredes, Inge nagy­bátyja, ugyanaz a Ring, akit Marta csaknem gyermekko­ra óta ismert... így történt: délben Marta motorzúgást hallott. A hátsó épület ajtajában állt, a leg­rosszabbra is elkészülve, mert azt hitte, hogy az oroszok vagy a lengyelek jönnek. Németek voltak. Leugrá!- tak a teherautókról, a sze­mélygépkocsiból pedig egy tiszt szállt ki, akit azonnal felismert: Ring volt az. Fu­tott volna hozzá, de maga sem tudta miért, elbizonyta­lanodott, és ottmaradt a küszöbön, sőt még egy kissé beljebb is húzódott. Az SS-katonák géppiszto­lyokat markolva civil ruhás férfiakkal ládákat rakattak le a kocsikról. Marta jól lát­ta, hogy Ring a kertben gondosan álcázott és csak a. gróf meg két-három várbeli által ismert föld alatti töm­lőé bejárata felé vezeti őket. Ledöntötték a kőlapot, és amikor a munkások kifelé jöttek a sötétből, Marta rövid sorozato­kat hallott. Nem akart hinni a szemének, még most sem tudja elhinni... A civil rongyokba bújtatott emberek elvágódtak, egyikük még egy darabon kúszott az ösvényen, az ezredes pisztolylövése azonban örökre megállította. A holttesteket feldobálták a platóra. (Folytatjuk) Az Indiai PTI hírügynök­ség jelentése szerint ismét összetűzésekre került sor az indiai—pakisztáni határom. A pakisztáni hadsereg a keleti országrész határán tüzet nyi­tott indiai területre és az incidensből 45 perces tüzér­ségi párbaj keletkezett. India nem szenvedett veszteségeket. A hírügynökség értesülései szerint Kelet-Pakisztánban tovább tartanak az összecsa­pások a hadsereg és a füg­getlen Bangla Deshért harco­ló gerillák között. A hadse­reg két nap alatt 32 katonát vesztett, pedig a harcokban első Ízben sugárhajtású va­dászgépeket is bevetették a felkelők ellen. A határ közelében, Comilla térségében hétfőn a pakisztá­ni légierő négy vadászbom­bázója lakott településeket bombázott, a támadás több faluban súlyos emberáldoza­tokat követelt. Ugyanebben a térségben harcok folynak a hadsereg és a felkelők között és a katonák érzékeny veszte­ségeket szenvednek. A pakisztáni rádió jelentése szerint Comilla térségében hétfőn az indiai—pakisztáni tüzérségi párbajnak 29 pa-

Next

/
Thumbnails
Contents