Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-19 / 246. szám

S. oldal KELET-MAGYARORSZAO 1971. október 19 Megkezdődött a vita Kína EIV§Z-k«‘piiseIetoről Az ENSZ-közgyűlés nagy üléstermében hétfőn délelőtt Nesti Nase albán külügy­miniszter felszólalásával megkezdődött a világszerve­zet történetének egyik leg­fontosabb vitája a kínai ENSZ-képviseletről. Adam Malik, a 26. ülésszak elnöke telt ház előtt nyitotta meg a hosszúnak ígérkező vitát. A várakozást teljes feszült lég­kör jelzi: ezúttal nem a 21 év óta rutinszerűen ismétlő­dő. előre látható kimenetelű, szertartásról van szó, ha­nem ezúttal először igazi esély nyílik arra, hogy a vi­lágszervezet érdemi döntést hozzon a Kínai Népköztársa­ság ENSZ-jogainak helyre- állításáról. Az albán külügyminiszter hosszú, csaknem egyórás felszólalásának lényege a következőkben foglalható össze: csak egy Kína van, ennek jogos és törvényes képviselője a Kínai Népköz- társaság Pekingben székelő kormánya, s a világbéke ér­dekei és az ENSZ egyetemes­ségének elve egyaránt meg­követelik, hogy a világszer­vezet minden intézményében helyreállítsák a 800 milliós kínai nép törvényes képvise­lőinek jogait, száműzve az Nem csökken a feszültség India és Pakisztán között, a két ország nyugati határán továbbra is farkasszemet néz­nek egymással a fegyveres erők — ugyanakkor a hír- ügynökségek jelentéseiből kezd kibon takozódni az a diplomáciai mozgás, amely esetleg egy végaetessé váló fegyveres konfliktus elhárí­tása érdekében folyik. A feszültség enyhítésének óhaja tűnt ki az indiai láto­gatáson tartózkodó Tito jugo­A Life című amerikai ké­peslap egyik cikke azzal az amerikai körökben már meg­lehetősen közismert ténnyel foglalkozik, hogy Nixon el­nököt egyre többen sürgetik: váltsa le Edgar Hoovert. a szövetségi nyomozó hivatal (FBI) vezetőjét, mert csak így kerülheti el a szervezet válságát. Ma már — írja a lap — kormánykörökben is az a vélemény, hogy az idős (76 éves) Hoover diktátor­ként viselkedik, zsarnoka az FBI-nek. amelyet egyre in­ENSZ szerveiből a Kína he­lyet jogtalanul bitorló Csang Kaj-sek klikk képviselőit. Nyomatékosan aláhúzva a kínai kormánynak azt az is­mert álláspontját, hogy a KNK mindaddig nem haj­landó semmiféle kapcsolatba lépni az ENSZ-szel, amíg ott jelen vannak a Csang Kaj- sek rezsim képviselői. Az al­bán külügyminiszter ismétel­ten hangsúlyozta: minden Tajvan benntartására leadott szavazat egyértelmű a KNK távoltartására leadott szava­zattal. A másodikként felszólaló algériai képviselő lényegében hasonló tartalmú beszéde után került sor George Bush amerikai ENSZ-képviselő fel­szólalására. Bush, aki erede­tileg jelentkezési sorrendben a 9. lett volna a szónokok listáján, helyet cserélt Taj­van képviselőjével, hogy így mindjárt a vita elején ellen­súlyozhassa azt a hatást, amit a Nixon-látogatás elő­készítése ügyében ép­pen úton levő dr. Henry Kissinger második pekingi missziója keltett ENSZ-diplomáciai körökben. George Bush, fenntartya a jogot további felszólalásra, ezúttal elsősorban arról igye­kezett meggyőzni a tagálla­szláv elnök vasárnap mondott beszédéből. A tiszteletére adott banketten Tito hang­súlyozta, hogy a jelenlegi helyzet fenntartása, vagy esetleges súlyosbodása az egész térség stabilitását fe­nyegeti, de távolabbi kihatá­sai is leh etnek. A PTI indiai hírügynökség ugyanakkor vasárnap ismer­tette Ram indiai hadügymi­niszter nyilatkozatát, aki ki­jelentette: India nem vonja vissza csapatait a pakisztáni határról mindaddig, amíg a kelet-pakisztáni helyzet meg nem oldódik. kább saját céljaira használ fel. A közelmúltban ismert amerikai jogászok, egyetemi tanárok és újságírók emelték fel szavukat az ellen, hogy az Egyesült Államokban egy­re nyilvánvalóbbá válik a politikai elnyomás s ez nagyrészt az FBI tevékeny­ségének tudható be. Hoover elismerte, hogy a szövetségi nyomozó hivatal ..követett el hibákat” általában véve azonban elégedetten nyilat­kozott az irányítása alatt álló szervezet munkájáról. mókát, hogy az USA „elvi alapon” tiltakozik Tajvan „veszélyes precedenst” je­lentő kizárása ellen, s „a je­lenlegi realitásoknak” meg­felelően javasolja, hogy a „kettős képviselet” formulá­jával adjanak helyet a KNK-nak a közgyűlésben és a Biztonsági Tanácsban, Taj­van közgyűlési helyének egy­idejű megtartásával. Ezen az alapon kérte, hogy az albán határozati javaslatnak Tajvan kizárására vonatkozó passzu­sát a közgyűlés minősítse „fontos kérdésnek”. Az ügy­rendi szabályok értelmében ugyanis ebben az esetben csak a tagállamok minősített többségű, kétharmad arányú szavazatával lehetne dön­teni a Csang Kaj-sek rezsim képviselőinek eltávolításá­ról. Ezt az ügyrendi formulát, amely éveken át a KNK ki­rekesztésének eszköze volt, az USA tavaly még a KNK kívültartására és Tajvan benntartására egyaránt al­kalmazta. Az idén már csu­pán Tajvan kizárásának meg­akadályozására korlátozza. Mivel azonban gyakorlatilag ezen múlik a KNK részvéte­le az ENSZ munkájában, ezen ügyrendi javaslat körül lesz a végső erőpróba. Magyar KGST- kiildöftség utazóit Ulánbátorba Keserű Jánosáé könnyű­ipari miniszter vezetésével hétfőn magyar delegáció uta­zott Mongóliába, a KGST könnyűipari állandó bizott­ságának október 20—24 között Ulánbátorban sorra kerülő ülésére. A KGST-országok könnyű­iparának vezetői általában évente kétszer találkoznak és a bizottság most 15. ülésére készül. Ezen az ülésen 14 kérdéscsoportot tűznek napi­rendre. Közülük a legfonto­sabbak, a KGST 25. üléssza­kán hozott határozatok végre­hajtása a könnyűiparban és az integráció kibontakoztatá­sa a könnyűipar több fontos ágában. Az ulánbátori ülésen meg­állapodást készítenek elő a szintetikus bőrkutatásá koor­dinációs központ létrehozásá­ról. Keserű Jánosné miniszte- a KGST-ülés befejeztével útban hazafelé K. I. Galin- sinnafc, a Szovjetunió cellu­lóz- és papíripari miniszteré nek meghívására Bratszkfc: látogat és tárgyal a magyar— szovjet papíripari együttmű­ködés továbbfejlesztéséről. MOSZKVA Urho Kekkonen finn köz- társasági elnök, miután nem hivatalos baráti látogatáson tartózkodott Moszkvában, hétfőn hazautazott a szovjet fővárosból. LONDON Hétfőn délelőtt Párizsból Londonba érkezett Souvanna Phouma laoszi miniszterel­nök. 24 órásra tervezett láto­gatása során Laosszal össze­függő kérdésekről és nemzet­közi problémákról kíván tár­gyalni sár Alec Douglas-Ho­me brit külügyminiszterrel, majd kedden délelőtt vissza­utazik Párizsba. MOSZKVA Az amerikai kormányzók küldöttsége, amely az orosz- országi föderáció miniszter- tanácsának meghívására tett látogatást a Szovjetunióban, hétfőn elutazott Moszkvából. VARSÓ A LEMP KB meghívására egyhetes lengyelországi láto­gatáson tartózkodott a svéd baloldali párt — kommunis­ták — küldöttsége Alf Löven- borg, a „Norrskensflamman” című lap főszerkesztője ve­zetésével. A küldöttség a tel­jes nézetazonosság jegyében tárgyalt Kazimierz Barci- kowskival, a LEMP KB tit­kárával és más vezető párt­munkásokkal. KAIRO A kairói bíróság vasárnap úgy határozott, hogy e hét szombatján tárgyalja Ali Szabri volt alelnök és Számi Sarai volt elnökségi állam- miniszter ellen felhozott vá­dak utolsó két pontját: a „politikai korrupciót” és a „hivatali hatalommal való visszaélést”. A két volt veze­tő politikus ügyében jelenleg a fő vádpontot, az összeeskü- vési ügyet tárgyalják. PÁRIZS Párizsban hétfőn összeül­tek a világ „tíz leggazdagabb ipari országának” pénzügyi szakemberei. Feladatuk, hogy november közepére előkészít­sék a kérdéses országok pénz­ügyminisztereinek első talál­kozását. Ez lesz az első csúcsszíntű összejövetel a nemzetközi valutaalap szep­temberi, washingtoni ülése óta. Napirendjükön politikai és gazdasági kérdések szere­pelnek, különös tekintettel az inflációra és a foglalkozta­tottsás kérdéseire. Feszültség India és Pakisztán határán Leváltják az FBI vezetőjét ? „Vallásháború46 Észa li*í ror é gbn n Az utóbbi időben egyre hevesebben dúl az Ir-sziget északi részén elhelyezkedő — Nagy-Bri'tannia részét képe­ző — 13 600 négyzetkilométer területű Észak-Irországban a katolikusok és a protestán­sok „vallásháborúja”. Az 1,5 millió lakos 35 százaléka ka­tolikus. aki alkotmányos jo­got (választójogot) és a pro­testánsokkal egyenlő elbánást követelnek, főleg munka- és lakásügyi kérdésekben. A szociális elmaradottság vallá­si előítéletekkel kászálódik össze. Az angol hódítók 1169— 71 között kezdték meg az Ir- sziget meghódítását úgy, hogy oda az őslakosság helyére angol és skót telepeseket köl­töztettek be. A szegényebb katolikus írek és a gazda­gabb protestáns bevándorlók közölt évszázadokért keresz­tül' meg-mégújuló. váltakozó szerencsével dúló háború eredményeképpen 1920-ban Észak-Irország autonómiát kapott, amely magába rejtet­te a következő évtizedek har­cait kirobbantó ellentéteket. (Írország 1922-beq szakadt el Nagy-Britanniától. a függet­len ír Köztársaságot 1948- ban kiáltották ki). A katoli­kusok és a protestánsok ellentéte politikai zavargások formájában jelentkezik, me­lyet 13 ezer angol katona be­vetésével, a katolikus kisebb­séget sújtó deportálással akar megoldani a kormány­zat. A szélsőséges protestán­sok a Nagy-Britanniától füg­getlen önálló protestáns ál­lam megteremtéséért száll­nak síkra. A protestánsok másik csoportja a katoliku­sok elleni szigorúbb fellépést követeli. A mérsékelt kato­likusok csoportja az egyenlő jogok kivívását, a szélsősé­ges katolikusok pedig a füg­getlen Írországgal való egye­sülést szorgalmazzák. Az angol ipartól való gaz­dasági függés következtében a kormány szociális és gaz­dasági erőfeszítései (pénzügyi kedvezmények a letelepedő vállalatoknak) ellenére a munkanélküliek aránya 7,5 százalék. A nyugtalanság központjaiból (Londonderry, Belfast) menekül a tőke. s ez újabb munkanélküliséget okoz. Észak-Irország ipara a tragikus testvérharcok elle­nére is fejlődőképes. Amíg Angliában az elmúlt öt év­ben átlagosan évi 11 száza­lékkal növekedett a társa­dalmi termék. Ulsterben 22 százalékos volt az emelke­dés. A visszafejlődő gazdasá­gi ágak (textilipar, mezőgaz­daság. hajógyártás) munká­sainak és az iskolából kike­rülő. ifjúságnak az utcára ke­rülése csak tovább növeli a feszültséget. Hétfőn Belfastból London­ba érkezett két északír el­lenzéki törvényhozó, hogy az internált katolikusok kínzá­sára valló bizonyítékait ve­zető politikusok elé tárja. John Hume és Austin Currie, mindkettő a szociális demok­rata és munkáspárt képvise­lője a Stormontban, a lon­doni repülőtéren kijelentette, hogy a Sunday Times leg­utóbbi számában közzétett leleplezések megfelelnek a valóságnak. Mint mondották: a lágerekben tett látogatá­suk révén és a táborokban járt ügyvédek és katolikus papok nyilatkozatai alapján huszonkét különböző kímzási módszert számoltak össze. Currie képviselő szerint két internált is eltűnt. —— ............... ■■ a Kiess kdp Lengyelből fordította: Varsányi István Andrzej Zbych: 51. Az őrnagy nem egyszer hal­lott róla hírszerző munkája során; Ring ezredes (egy al­kalommal találkoztak az ez­redes úrral) lengyel területen toborzott ügynököket. A kons- pirációs munkára ő készítet­te elő az embereket, akik a saját területükön maradtak, és csak a parancsra, csak a jelre vártak, hogy munkához lássanak; Klossnak e mun­ka levéltári anyagára volt szüksége, meg kellett szerez­nie az archívumot. ' — Esküszöm, nem tudom — mondta újra Broil. Az őrnagy a beszélő hang­ját figyelte. A német most nyugodtabban válaszolgatott. magabiztosabbnak látszott. — Tehát azt állítja, hogy Ring ezredessel első ízben Bischofsfeldén találkozott? — Igen — felelte Broil. — Hazudik! — kiáltotta. — Álljon fel! — még feljebb emelte hangját és érezte, hogy az ezredes erősen figyeli. — Januárban részt vett a hír­szerző tisztek eligazításán Wroclawban... — Igen — suttogta Broil. — Honnan tudja? — Most újra fél. — De... — Csak az igazat monda­ni! — Akkor csak néhány szót váltottunk. Néhány közöm­bös mondatot. Aztán csak Bischofsfeldén találkoztam vele pár órával az önök ka­tonasága bevonulása előtt. Saját fedezete volt... — Az archívum vele volt? — Igen. Benzint adtam ne­ki. Mindössze annyit mon­dott, hogy az archívumot va­lahol a közelben akarja el­rejteni. Azt nem mondta, hogy hol. — Nem is sejti? — őrnagy úr — szólt Broil és hangja elcsuklott. — Én az igazat akarom mondani... Az őrnagy úr úgyis sokat tud, én pedig... — Mit mondott még? — Azt, hogy hátrahagy va­lakit, aki fog rá vigyázni — nyögte ki a német. — Hol tartózkodott a Bischofsfeldén? — Az egyik rokonánál. Az is Ring. Gyógyszerész. He­lyesebben annak a családjá­nál, mert a gyógyszerészt be­hívták. Két órát tölthetett ott... Az őrnagy még feltett egy­két kérdést. Broil megma­radt állítása mellett; lehet, hogy csaKugyan nem tudta? Ring tapasztalt Abwehr-tiszt volt. Miért tájékoztatta vol­na' ezt az embert? Az ezredes is azon a véle­ményen volt, hogy a fogoly mindent elmondott, amiről tudomása volt. Amikor Brollt kivezették, egy pohár teát tolt az őrnagy elé. A tea hi­deg volt és túl édes. Hallgat­tak, egyikük sem akart első­nek szólni arról, ami egyszer­re jutott eszükbe. Az ezredes az asztal alól üveget vett elő, és a vodkát bögrékbe töltötte. Messziről a tüzérség veretése hallatszott. —Dél felől — mondta az őrnagy. Nowak főhadnagy — szólt az ezredes — átfésülte Bischofelde környékét. Egy régi vár meg egy tó van ott és sok erdő... Semmit sem talált. Sehol semmi nyom... Mindketten tudták ezt jól. Azzal is tisztában voltak, hogy az, vagy azok, akiknek Ring a gondjaira bízta az archívumot, előbb-utóbb rá­jönnek, hogy az okmányokat veszély fenyegeti és akkor inkább megsemmisítik, de nem engedik, hogy az anyag lengyel kézre kerüljön. — Meg kell szereznünk az archívumot — ismételte meg az ezredes, isten tudja, há­nyadszor. Az őrnagy az ablakhoz lé­pett. A nyugat felé futó utat nézte és arra gondolt, hogy újra megkezdődik, újra visz- sza kell térnie szerepéhez, amelyről a legszívesebben már elfeledkeznék. — Mikor indulhatok? — kérdezte. Végre elhangzott... Jól jegyezd meg, én ilyen parancsot nem adok — je­lentette ki az ezredes. — Ná­luk véged van. — Bischofsfeldén a mie­ink állomásoznak... — A mieink — mor­mogta az ezredes. — Nem a páncélos hadtest parancs­nokságára indulsz. Front van ott! Az ördög tudja, ml tör­ténhet még. Az őrnagy nevetésben tört ki. Mint rendesen, amikor az akció megtervezéséhez kez­dett, habozása és nyugtalan­sága most is messze tűnt, már a részleteket dolgozta ki magában, amelynek óriási je­lentőséget tulajdonított, a fel­adat végrehajtása ugyanis a részletektől függött. — Hihető legendát kell ki­találnom — mondta. — A be­kerítésből sikerült kisikla- nom, persze polgári ruhá­ban, útban vagyok Schörner törzskarára. Ilyesféle mesét mondok majd. — Melléd adom Nowak fő­hadnagyot segítségül. Majd tartja a kapcsolatot az egy­ségparancsnokokkal. Meg­adod neki az utasításokat. Ügyes fiú, nem buktat le. Az őrnagy hallgatott. Újra Hans Kloss kapitánnyá vál­tozott, visszabújt régi bőré­be ; rápillantott órájára. Mindjárt beesteledik, No­wak főhadnagy elviszi kocsin Bischofsfeldéig, de a város­kába természetesen már egyedül megy. Tenyerével" az arcát ellenőrizte. Jó hogy reggel már nem volt ideje borotválkozni, fáradtnak és kiéhezettnek kell lennie; olyan tisztnek, aki napok óta az erdőben tévelyeg... Mi persze semmit sem tudunk erről a Ring család­ról? — kérdezte a biztonság kedvéért. Az ezredes megrázta a fe­jét. A Johann Ring-patika Bischofsfelde egyik keskeny utcájában volt, közel a fő­térhez. A főtéren most len­gyel harckocsi állt, az épület előtt pedig, amelyben nemrég még a német törzskar állo­másozott, fehér sasos sisakot viselő őr sétált. A bérházak ablakaiból fehér zászlók csüngtek alá; a lakosok ott­honaikban üldögéltek és riadt szorongással figyelték az ut­ca zaját. Teherautók hajtot­tak végig, ágyúk csörömpöl­tek a kövezeten, néha dal csapott magasba; érthetetlen szavai fenyegettek és bosz- szút hirdettek: „Túl az erdő­kön, túl a hegyeken a lány huszárral táncot lejtett”. Inge Ring az ablaknál állt és az elsötétítő függöny két szárnya közt jól látta a kato­nák arcát. Mind egyforma, mind fenyegető, nyugatnak vanultak, Németország szívé­be, győzelmük most már alighanem elkerülhetetlen. Inge hirtelen nagyon öregnek érezte magát; mindössze ti­zenhét éves volt, de az Utóbbi néhány nap alatt két földrengést is átélt. (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents