Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)

1971-10-01 / 231. szám

Kxviu. évfolyam api. sZSttfr * eilüaő. i^ve - ARA: 80 FILLÉR 1971. OKTÓBER 1, PÉNTEK „Szabadítsuk meg az emberiséget a háborúktól!44 Megalakult az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága Csütörtökön a Parlament Vadásztermében tartották meg az európai biztonság és egy nűködés magyar nem­zeti bizottságának alakuló ülését. Az ünnepélyes aktu­son az elnökségben foglalt helyet dr. Bartha Tibor re­formátus püspök, az Elnöki Tanács tagja, a magyarorszá­gi egyházak ökumenikus ta­nácsának elnöke, a BVT el­nökségének tagja, dr. Breza- nóczy Pál egri érsek, a ma­gyar katolikus püspöki kar titkára, Erdey-Grúz Tibor Kossuth-díjas akadémikus, Tisztelt bizottság! Kedves barátaim! Az európai biztonság és együttműködés egész népün­ket foglalkoztató gondolata, és társadalmunk akarata je­gyében hívtuk össze mai ta­nácskozásunkat A nemzetközi béke védel­me és biztosítása nemcsak azt jelenti, hogy a háborút kikapcsoljuk az életünkből. Ennél többet jelent: jelenti a sokoldalú kapcsolatokat és együttműködést az államok és a népek között a tartós béke, az intézményes bizton­ság, a békés egymás mellett élés alapján; a lehetőséget arra, hogy a tudomány és a technika nagy vívmányait ne az emberiség érdekei ellené­re, hanem közvetlen érdekei­nek és akaratának megfele­lően az emberiség javára használják fel; a lehetőséget arra, hogy a fegyvereket lét­rehozó és kiszolgáló 100 mil­lió dolgos emberi kéz a bé­kés termelésben tevékeny­kedjék, hogy a világon a fegyverekbe dermedt évi 130 milliárd dollár érték jelen­tős része a népjólét, az egész­ségügy, a közoktatás és a kultúra fejlődését szolgálja; a lehetőséget arra, hogy a népek érdekei szabadon ér­vényesülhessenek az élet minden területén. Európa mindig megkülön­böztetett helyet foglalt el a nemzetközi fejlődésben. A lepergett évszázadok folya­mán itt csaptak össze a leg­hevesebben a haladás és a reakció erői. Innen indult ki rövid három évtized leforgása alatt két pusztító, világmére­tű háború, amely 42 millió halottjával, 55 millió sebe­sültjével, országok és ország­részek, városok és falvak rombadöntésével Európa föld­jét a világtörténelem legna­gyobb csatatereivé változ­tatta. És ugyanekkor, talán éppen ezért, itt emelkedett magasra a szabadság, a nem­zeti függetlenség s a társa­dalmi haladás zászlaja is. In­nen indult el világhódító út­jára a szocializmus valósága. Európában húzódik a két ellentétes társadalmi világ- rendszer fő erőinek érintke­zési vonala. Európa egy ré­sze a fő területe annak az agresszív északatlanti szö­vetségnek, amely földré­szünk blokkokra szakításá­ért és a népekre súlyosan ne­hezedő fegyverkezési verse­nyért felelős. Ez a helyzet — túl azon, hogy a történelem az MTA elnöke, Garai Ró­bert, az MSZMP KB kül­ügyi osztályának helyettes vezetője, Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes el­nöke, Sebestyén Nándorné, az Országos Béketanács titkára, a BVT tagja, Varga Zsig- mondné, a nyíregyházi Dó­zsa Tsz növénytermesztője és Vas-Witteg Miklós, a SZOT alelnöke. Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának el­nöke nyitotta még az ülést és elmondta, hogy magyar köz­életi személyiségek kezdemé­nyezték a bizottság megalakí­tását, azzal a szándékkal és feladattal, hogy népünk aka­ratát kifejezve hatékony te­vékenységet fejtsen ki konti­nensünk biztonságával és az európai népek együttműkö­désével kapcsolatos nemzeti és nemzetközi akciók előmoz­dítása érdekében. A bizott­ság tagjai társadalmunk va­lamennyi rétegét képviselik, elnöke Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke. Kállai Gyula az ülésen be­szédet mondott. Kállai Gyula beszéde legpusztítóbb katasztrófájá­nak reális lehetőségét képe­zi — bátorítja kontinensünk reakciós erőit, táplálja a gyanakvást és a bizalmatlan­ságot. Ez az oka annak, hogy Európában a béke és bizton­ság — a 26 évi viszonylagos nyugalom ellenére — ma sem szilárd, hogy a legutóbbi ne­gyedszázad alatt sem sike­rült megoldani az európai helyzet olyan fontos problé­máit, mint a német kérdés, a leszerelés és a kollektív biz­tonsági rendszer. A szocialista országok, Európa békeszerető népei azonban soha nem szűntek meg harcolni azért, hogy megmentsék kontinensünket a világot egy újabb háborús katasztrófától. A haladó erők felismerték, hogy Európa és a világ sorsa szorosan össze­függ. Ez a magyarázata an­nak, hogy Európában szüle­tett meg a béke-világmozga- lom, amely milliók nevében írta zászlajára: soha többé háborút! Amikor az impe­rialista agresszió fegyverrel támadt a távoli koreai nép­re, Európából erősödött világméretűvé a követelés: „El a kezekkel Koreától!” Azóta az európai helyzet sokat változott. Az általános európai helyzet megjavult, bár bőven találkozunk nap­jainkban is megoldatlan, s így veszélyekkel terhes prob­lémákkal. De éppen ezek ismeretében világosan látha­tó azoknak a pozitív tenden­ciáknak túl nem becsülhető jelentősége, amelyek egyre fokozottabban befolyásolják a kontinens politikai helyze­tét. Tisztán látjuk, hogy e javulás fő forrása a nemzet­közi erőviszonyok eltolódása a szocializmus, a haladás, a béke erői javára. Európa népei egyre inkább cselekvő részesei a békéért és biztonságért folytatott harcnak, s ezt ma már min­den felelős politikai tényező­nek tudomásul kell vennie.' Jól lemérhető ez azon is, aho­gyan az európai szocialista országoknak az összeurópai kormányközi biztonsági érte­kezlet összehívására vonat­kozó javaslatát fogadták. A dolgozó tömegek egyértelmű­en örömmel csatlakoztak a kezdeményezéshez. Az euró­pai országok kormányai — gyakorlatilag csaknem vala­mennyien — szinte kedve­zően nyilatkoztak. Csak üdvözölni lehet, hogy a Német Szövetségi Köztár saság jelenlegi kormányzat köreiben a korábbi revansis ta, hidegháborús politika he lyén a tényleges helyzetté' nem számoló hírhedt Halls tein doktrina romjain ma eg} reálisabb külpolitika kezd felülkerekedni. Azok az eredmenvek, ame­lyek a különböző társadalmi berendezkedésű európai or­szágok együttműködésében az elmúlt évek során megmu­tatkoztak jelentik azt a reá­lis alapot, amelyen újabb lé­péseket tehetünk az európai viszonyok gyökeres megjaví­tására. Tisztelt értekezlet! Mindannyian jól tudjuk, hogy az említett pozitív je­lenségek nagymértékben az európai társadalom háborúel­lenes, békeszerető erői nö­vekvő aktivitásának köszön­(Folytatás a 2. oldalon) Kádár János Tolna megyei látogatásai Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára Tolna megyei látogatá­sának második napján, csü­törtökön — K. Papp József­nek, a megyei pártbizottság első titkárának és Szabópál Antalnak, a megyei tanács elnökének társaságában — ipari, mezőgazdasági üzeme­ket, kulturális intézményeket keresett fel. Délelőtt a Mechanikai Mé­rőműszerek Gyárának szek­szárdi gyáregységébe látoga­tott el. A látogatásnál jelen volt Rúzsa János, a szekszár­di városi pártbizottság első titkára és Császár József, a városi tanács elnöke is. Ma- gyari László igazgató és Rubányi János párttitkár fo­gadta a vendégeket. Az igaz­gató ismertette a vidéki ipar- telepítés keretében megépült gyáregység munkáját, ter­veit. A tájékoztató után Kádár János megtekintette a gyáregységben készült ter­mékekből összeállított kiállí­tást, majd felkeresett üzem-_ részeket és elbeszélgetett a' dolgozókkal, így Kádár Jó­zsef öntővel, Vaszkó Lajosné raktárvezetővel, s az egyik szereidében Krammer Jó­zsefnél „szgjagyezetpvpl, a Garay János szocialista bri gád vezetőjével. A 17 tagú brigád — amely gépjármű műszerek gyártásában vesz részt — tavaly elnyerte a szocialista brigád címet. A párt első titkára emléksoro­kat írt a brigád naplójába: jókívánságait fejezte ki ed­digi eredményeihez, s újabb sikereket, jo egészséget kí­vánt tagjainak. Kádár Já­nos a látogatás végén elis­meréssel nyilatkozott a lá­tottakról, az üzem munkájá­ról. Ezt követően a Szekszárdi Állami Gazdaságot kereste fel. A látogatásnál jelen volt Tatár Lajos, a szekszárdi já­rási pártbizottság első titkára ás György József, a járási tanácsi hivatal ' vezetője is. Mohácsi Károly igazgató és Kemény István párttitkár köszöntötte a kedves vendé­get, aki ezt követően az igazgató tájékoztatója alap­ján megismerkedett a jelen­legi keretei között 1962-ben kialakult, s 15 000 holdat, meghaladó területű gazdaság több irányú termelőtevé­kenységével, eredményeivel, további feladataival; A gaz­daság főleg szántóföldi nö­vényeket, szőlőt és gyümöl­csöt termel, s jelentős ará­nyú állattenyésztést is foly­tat. Szó esett a tájékoztatóban arról a jelentős szerepről is, amelyet a gazdaság életében, eredményeinek elérésében a Elindult Hanoiba a Podgornij vezette szovjet párt- és kormányküldöttség Nyikolaj Podgornij, az SZKP KB Politikai Bizott­ságának tagja, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségé­nek elnöke szovjet párt- és kormányküldöttség élén csü­törtökön Moszkvából Hanoi­ba utazott. A küldöttség tagjai: Kirill Mazurov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a mi­nisztertanács elnökének első helyettese, Konsztantyin Ka­tusén, az SZKP Központi Bi­zottságának titkára. Vlagyi­mir Novikov, az SZKP Köz­ponti Bizottságának tagja, a minisztertanács elnökhe­lyettese, Szemjon Szkacskov, az SZKP Központi Bizottsá­gának tagja, a külföldi gaz­dasági kapcsolatok állami bi­zottságának elnöke. Szergej Szokolov hadseregtábornok, az SZKP Központi Bizottsá­gának tagja, a honvédelmi miniszter első helyettese, Nyikolaj Firjubin külügymi­niszter-helyettes. Ivan Grisin külkereskedelmi miniszter- helyettes. valamint Ilja Scser- bakov, az SZKP Központi Revíziós Bizottságának tagja, a Szovjetunió hanoi nagykö­vete. A küldöttség látogatást tesz Delhiben, az indiai és Ran- goonban, a burmai főváros­ban is. szocialista brigádok játsza­nak. A munkaversenyben je­lenleg 9 brigád küzd a szo­cialista brigád cím elérésé­ért, 11 pedig a megtartásáért. A szocialista brigádok ered­ményes termelő munkájának tapasztalatairól, e kis kollek­tívák embert formáló, felelős­séget fokozó erejéről, egymás iránti segítőkészségéről is sok szó volt a találkozón, ma­guknak az érdekelteknek, a mozgalomban részt vevő bri­gádvezetőknek a beszámolói­ban. Egymás után kértek szót a találkozón a szocialis­ta brigád vezetői: Mátrai Gyula, Fiath László, Győri Lajos, Szilágyi Erzsébet, Heilmann Józsefné, Szászi József, Palkó Péter, Wéber János. Szavaikból kiderült, hogy a munka megszervezé­sének e komplex formája a szocialista brigádok kereté­ben jelentős előnyökkel járt. A brigádszervezet szép és tartalmas keretet ad a bri­gád tevékenységének. A gaz­daság sárközi kerületében működő egyik brigád pél­dául hét év alatt négyszer nyerte el a szocialista címet, 4400 holdon termel kenyérga­bonát, kukoricát. silötakar- mányt, s munkagépeit is ma­ga javítja. Egyöntetűen he­lyeselték, hogy munkájukat a végtermék, a megtermelt árumennyiség alapján díjaz­zák. Egy másik brigád alkatré­szeket is előállít, hogy az al­katrészellátás hiányosságai­ból előálló problémákat le­hetőleg megelőzzék. Előnyös a brigádszervezet a szakkép­zettség fokozása szempontjá­ból is. Szó esett arról is, hogy derekasan megállják helyü­ket a német nemzetiségű, s a cigány brigádtagok is, jó egyetértésben dolgoznak együtt társaikkal. Jelentős az a segítség, amelyet a brigá­dok a cigánytagok emberi fejlődéséhez, ismereteik gva- rapodásához, kulturált élet- körülményeik megteremtésé­nek előmozdításához nyúj­tanak. Számos cigány brigad­(Folytatas a 2. oldalon) Gromiko és Rogers aláírta, a szovjet—amerikai egyezményeket Andrej Gromiko szovjet és William Rogers amerikai külügyminiszter csütörtökön washingtoni idő szerint dél­előtt 11 órakor az amerikai külügyminisztérium tanács­termében ünnepélyes külső­ségek között aláírta a SALT- megbeszélések első „mellék- termékeként’’ létrejött két egyezményt, amely-bői az el­ső részletes intézkedéseket tartalmaz a tévedés folytán keletkező nukleáris balese­tekből származó háborús ve­szély csökkentésére, a máso­dik pedig a Moszkvát Wash­ingtonnal jelenleg összekötő „forró drót” távközlési mű­holdrendszer útján történő koszerűsítését irányozza elő. Az aláírásnál megjelent Dobrinyin washingtoni szov­jet nagykövet és Gerald Smith, a SALT-megbeszélé- seken részt vevő ame­rikai delegáció vezetője. Je­len voltak a washingtoni diplomáciai képviseletek ve­zetői is, közöttük dr. Szabó Károly, a Magyar Népköztár­saság nagykövete. A diplomáciai megfigye­lőkkel és a nemzetközi sajtó képviselőivel zsúfolásig meg­telt teremben Rogers kül­ügyminiszter rövid megnyitó beszédben meleg elismerését fejezte ki a SALT-megbeszé­léseken részt vevő szovjet, illetve amerikai delegáció­nak az eredményes munká­ért. Ezután a foto-, televízió- és filmriporterek kameráinak pergőtüzében került sor a két egyezmény angol, illetve orosz nyelvű hivatalos pél­dányainak aláírására. Az aláírási ünnepséget kö­vetően Rogers külügyminisz­ter méltatta elsőként a most létrejött megállapodások je­lentőségét. Megállapította, hogy nem sikerült még el­jutni a világkatasztrófával fenyegető konfliktusok leg­mélyebb gyökereihez, de ezek az egyezmények „a nuk­leáris korszak új parancsoló szükségszerűséget tükrözik.'’ Az amerikai külügymin.'.z- tér reményét fejezte ki, hogy a két ország küldöttsége, amikor novemberben Pécs­ben, folytatja munkáját, hogy megegyezést érjen el a raki- taelhárító védelmi rendsze­rek és a támadó rakéta fegy­verrendszerek korlátozására ..jelentős haladast érnek el ebben a nagyobb célkitűzés­ben is”. Válaszbeszedében Gromi­ko szovjet külügyminiszter megelégedését fejezte ki, hogy a Szovjetunió nevében aláírhatta ezt a két egyez­ményt, amely — mint hang­súlyozta — „az első kézzel­fogható eredménye az 1969. végén megkezdett tárgya­lásoknak”. Rámutatott, hogy a most aláírt megállapodások „sem­miképpen sem oldják meg a stratégiai fegyverkorlátozás problémájának lényegét, s a tárgyalások részvevőinek to­vábbra is erre az el nem végzett feladatnak a megol­dására kell törekedniök. Ugyanakkor — folytatta — ezek az egyezmények a he­lyes irányban tett lépések, mivel a nemzetközi feszült­ség enyhülését szolgálják és csökkentik a nukleáris há­ború kirobbanásának kocká­zatát. Következésképpen a megállapodások teljes össz­hangban vannak a Szovjet­unió külpolitikai irányvona­lával és megítélésünk szerint minden nemzet és valameny- nyi nép érdekeit szolgálják”. Gromiko szovjet külügy­miniszter befejezésül azt a reményét fejezte ki, hogy a most aláírt egyezményeket további megállapodások fog­ják követni a két ország kö­zött. illetve a két ország rész­vételével folyó tárgyaláso­kon. Az aláírást követően Gro­miko és Rogers külügymi­niszter a washingtoni szovjet nagykövetségen munkaebé­den folytatta e múlt pénte­ken megkezdő' -"’’^zélés- sorozatát. VILÁG PRO LETÁRJA!, EGYESÜLJ ETEK! Kárpátaljai emberek (5. oldal) A rádió és a televízió jövő heti műsora (4. oldal)’ Labdarúgó­bajnokságok (7. oldal) ítélet a Zsögüny-ügyben (5. oldal) LAPUNK TARTALMÁBÓL

Next

/
Thumbnails
Contents