Kelet-Magyarország, 1971. október (31. évfolyam, 231-257. szám)
1971-10-01 / 231. szám
8 oláal CTLET-MAGYATtönSZÄO Í97Í. okt<&<* f: —■— ■ Kállai Gyula beszéde Távirat a Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából CSOU EN-LAJ elvtársnak, a Kínai Népköztársaság államtanácsa elnökének. Pekinl A Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormánya, a magyar nép és a magam nevében üdvözletem és jókívánságaimat küldöm önnek, a Kínai Népköztársaság államtanácsának és a kínai népnek, a Kínai Népköztársaság kikiáltásának 23- évfordulója alkalmából. Meggyőződéséül, hogy a két ország kapcsolatainak a proletár nemzetköziség elvei alapján történő fejlesztése elősegítheti a szocializmus, a béke és a haladás ügyét. Budapest, 1971. szeptember 3D. FOCK JENŐ, a Magyar Népköztársaság forradalmi munkás-paraszt kormányának elnöke Kádár János látogatásai (Folytatás az 1. oldalról) hetők. A népek ezen a kontinensen különösen jól emlékeznek arra, hogy nem is olyan sok évtizeddel ezelőtt a második világháborúra készülő fasizmus milyen tudatosan használta fel népellenes céljaira az európai társadalom passzivitását és megosztottságát. Halhatatlan érdemű békeharcosok szenvedélyes figyelmeztetései járták be akkor Európát: emberek, legyetek éberek! E figyelmeztetések nem voltak hiábavalók, napjainkban is érvényesek, mozgósítanak. A történelem azt tanúsítja, hogy az emberiség mindig akkor és olyan mértékben volt képes megoldani nagy feladatait, amikor és amilyen mértékben összpontosítani tudta erőit azok megoldására. A leghatékonyabb történelemformáló erő, a nép. Ma ez még inkább íev van. Európa népei azt is felismerték, hogy e földrész szilárd békéjének megteremtése az egész világ elemi érdeke. Ám azt is tudjuk, hogy a földkerekség más részein izzó tűzfészkek veszélyt jelentenek Európára. Az európai biztonságért folytatott harc tehát nem csökkenti a közös erőfeszítéseket azért, hogy a háborús gócok az egész világon megszűnjenek. Európáért, az európai kontinens biztonságáért küzdünk akkor is, amikor lankadatlan erővel újból és újból kinyilvánítjuk szolidaritásunkat a testvéri vietnami, laoszi és kambodzsai néppel és támogatjuk őket igazságos harcukban. A világon végbemenő változásokat értékelve úgy látjuk, hogy a feltételek itt, Európában érlelődtek meg most annyira, hogy a régen óhajtott biztonsági rendszert, a népek segítségével megteremtsük. Nagy hozzájárulás lenne ez az egész világ békéjéhez. Ezt az összefüggést nemcsak földrészünkön ismerték föl, hanem a világ sok más helyén is; az európai biztonság megteremtésére irányuló erőfeszítéseinknek egyre nagyobb a visszhangja kontinensünk határain ti.jl is s a világ béke- szeretí népei közül mind többen és többen helyeslik és támogatják. Világszerte ismert, hogy az európai szocialista országok e sokrétű kapcsolatokban a béke, a biztonság, az együttműködés ügyének fáradhatatlan harcosai. Jól mutatják ezt azok az erőfeszítések, amelyek a Szovjetuniónak és a Lengyel Népköztársaságnak a Német Szövetségi Köztársasággal megkötött szerződésekhez, s a Nyugat- Berlinről szóló négyhatalmi megállapodásokhoz vezettek, továbbá azok a javaslatok, amelyeket a szovjet kormány tett az Európában lévő fegyverzet és fegyveres erők csökkentésére, az öthatalmi nukleáris leszerelési tárgyalások megindítására, vagy a leszerelési világértekezlet összehívására. A további előrehaladás egyik előfeltétele azonban ezután is a tömegek fokozódó aktivitása. Ezután is szükség van a társadalmi erők hatékony akcióira. Közismert, hogy a Varsói Szerződés tagállamai, valamint az európai kommunista és munkáspártok, több alkalommal, a legszélesebb nyilvánosság előtt fejezték ki együttműködési készségüket mindazokkal a politikai és társadalmi erőkkel, amelyek őszintén érdekeltek az európai biztonság megszilárdításában. Figyelmeztető jelek mutatnak azonban arra, hogy a kérdések rendezésével szemben álló körök sem tétlenkednek. Mindent elkövetnek hogy a tisztuló európai légkört megzavarják. Az elmúlt napokban, az angol konzervatív kormánynak a hidegháború éveire emlékeztető lépése, a szovjet diplomaták tömeges kiutasítása szintén ezeknek az erőknek a kezére játszott. A Szovjetunió, amely a második világháborúban a legsúlyosabb áldozatokat hozta, óriási erőfeszítéseket tesz az európai biztonság, a világ békéjének megteremtésére. Nem kétséges, hogy ebben a törekvésében nemcsak nemzeti érdekeit követi, hanem az egész földkerekség, kontinensünk békéjén fáradozva, — elsősorban az emberiség sorsáért érzett felelőssége vezeti. Ugyanez a szándék vezeti a szocialista országokat is. A Szovjetunió, a szocialista országok békepolitikája a békés egymás mellett élés politikájának elvi alapján bontakozott ki és találkozik a népek józan, kölcsönös érdekeivel. Ezzel a politikával tehát összeférhetetlen azoknak az igyekezete, akik háborús hisztéria szításával, kommunistaellenességgel, a szocialista országok elleni fellazító törekvésekkel kísérlik a tömegek tisztánlátását megzavarni, rontani a kialakuló, kedvezőbb légkört. Nagy munkát kell a béke, a szocializmus, a haladás erőinek kifejteni, hogy ezeket a csoportokat elszigeteljük, s a társadalmi és politikai erők még szélesebb körét vonhassuk be a biztonságról folyó összeurópai dialógusba. Külön kell szólni a társadalmi és tömegszervezetekről, amelyek Európa valamennyi országában igen sokat tettek az elmúlt években kontinensünk biztonságáért. A szakszervezetek, az ifjúsági és diákszervezetek, a nőszövetségek, a művészeti és tudományos-technikai értelmiség társulásai számos kétoldalú és sokoldalú találkozón kutatták az együttműködés új lehetőségeit és jutottak közös nevezőkre a tennivalókban. A jelentős erőt képviselő európai társadalmi mozgalom napjainkban fokozza erőfeszítéseit, és egyre szélesebb rétegeket von hatókörébe. Ennek során született meg az elhatározás, hogy Európa társadalmi erői széles körű demokratikus tanácskozáson együttesen vitassák meg a biztonságot és az együttműködést érintő közös ügyeiket. Az európai népek tanácskozásának feladata lenne , a kontinens népeinek az európai problémák rendezésében való érdekeltségének az eddiginél hatékonyabb demonstrálása. Számos országban, — így Belgiumban, Finnországban, Svájcban, Szovjetunióban, Bulgáriában, Csehszlovákiában, Lengyelországban és a Német Demokratikus Köztársaságban és másutt — nemzeti bizottságokat, szövetségeket, kezdeményező és pártoló csoportokat alakítottak ennek az akciónak előmozdítására. Kedves barátaim! Pártunk, kormányunk, egész dolgozó népünk érdeklődéssel figyeli a világhelyzet, s benne elsősorban az európai helyzet alakulását, s tőle telhetőén elősegíti annak kedvező fejlődését. Látjuk a pozitív változásokat, amelyek Európában végbemennek, s amelyek bővítik annak lehetőségét, hogy Európa a bizonytalan béke kontinenséből a biztonság tartós alapján fejlődő világrészévé váljon. Látjuk ugyanakkor, hogy a nemzetközi nagytőke, a reakció, a revansizmus és a fegyverkezési verseny és a feszültség haszonélvezői fékezik, gátolják a béke és biztonság rendszerének kialakítását, a világ más térségeiben pedig háborús veszélygócokat teremtenek és tartanak fenn. Úgy gondoljuk, hogy mindezeket figyelembe véve, növekvő aktivitással és hatékonysággal kell kifejezésre juttatni egész társadalmunk közvetlen érdekeltségét az európai biztonság és együttműködés megszilárdításában. A legátfogóbb nemzeti érdekeink szolgálata kötelez tehát bennünket arra, hogy növekvő aktivitással és hatékonysággal támogassuk mindazokat az erőket, amelyek részt vállalnak e valóban nemzetközi érdekű célért folytatott harcban Elhatározásunk teljes mértékben megfelel annak a nemzetközi politikai törekvésnek, amelyet népünk egyetértésével pártunk X. kongresszusa megfogalmazott. Ez a meggyőződés vezetett bennünket, amikor elhatároztuk, hogy létrehozzuk az egész népünk békeakaratát reprezentáló bizottságot: az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságát. Bizottságunk alakuló ülésén vagyunk. A jelenlévők egész népünket képviselek. Biztosak vagyunk abban, hogy mostani akciónkkal ismételten hozzájárulunk nemes célunk megvalósításához. Szeretnék néhány szóval beszélni arról is, hogy mire szövetkezünk, mit tekintünk feladatunknak, s hogyan kívánjuk közös ügyünket szolgálni. 1. Mindannyian teljes egyetértéssel támogatjuk pártunk és kormányunk külpolitikáját, ezenbelül az európai biztonság megszilárdításáért és az államok közötti gyümölcsöző együttműködésért folytatott erőfeszítéseit. Meggyőződésünk, hogy kontinensünkön a kialakult európai realitások tudomásulvétele, elismerése, a kölcsönösen előnyös sokoldalú gazdasági, tudományos és műszaki kapcsolatok fejlesztése, a tartós és szilárd béke, a tényleges biztonság alapja. Megállapíthatjuk, hogy az európai népek ilyen irányú törekvései kedvezően alakulnak. Európa a közelmúltban értékes lépéseket tett előre ezen az úton. 2. Bizottságunk elsőrendű feladata, hogy szervezze, serkentse és összefogja azt a sokoldalú és gazdag tevékenységet, amelyet társadalmi szervezeteink folytatnak az európai biztonság és együttműködés előmozdítása érdekében. Határainkon belül legyen kezdeményezője a békéhez, a biztonsághoz, a népek barátságához és együttműködéséhez kapcsolódó akcióknak. Támogatni és ösztönözni akarjuk társadalmunk minden rétegét, hogy ne csak szóval, hanem építő munkájával és helytállásával is fejezze ki érdekeltségét e nagy jelentőségű kérdésben. 3. Meggyőződésünk: e bizottság létrehozása új lehetőségeket nyújt arra, hogy a magyar társadalom még fokozottabb mértékben kapcsolódjék be az európai párbeszédbe. Támogatni és erősíteni akarjuk társadalmi szervezeteinket. hogy európai kapcsolatainkban kezdeményező módon legyenek készek megvitatni minden tervet, elgondolást és javaslatot, amely a nagy közös cél elérését segíti. Támogatni és erősíteni kívánjuk Európa népeinek minden olyan akcióját, Felhívással fordulunk munkásosztályunkhoz. parasztságunkhoz, értelmiségünkhöz. egész dolgozó népünkhöz: tegyünk újabb és hatékonyabb erőfeszítéseket az európai biztonság, az alkotó béke és a gyümölcsöző együttműködés megteremtésére. Két világháború pusztító vihara után negyedszázada béke van Európában. Földrészünk népeinek hő óhaja és létérdeke, hogy a béke fennmaradjon. s Európa ne válhasson többé az egész világot lángba borító pusztítás kiinduló pontjává. A békére azonban napjainkban még ezer veszély leselkedik, hiszen a világ helyi háborúktól és feszültségektől terhes. A kontinensen és azon kívül erős még az imperialista reakció, amely akadályozza az enyhülést. mérgezi az államközi kapcsolatokat, agresszív terveket. revansista vágyálmokat melenget. Ahhoz, hogy törekvésüket meghiúsítsuk, szükség van az európai kollektív biztonsági rendszer megteremtésére. A szocialista országok az európai biztonság és együttműködés legkövetkezetesebb hívei és leghatalmasabb erői. A Szovjetunió, hazánk és más szocialista országok kezdeményezték a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett élésének politikáját és az e politikán alapuló kollektív európai biztonsági rendszer megteremtését. A kitartó harcnak olyan eredményei vannak, mint a Szovjetunió és a Lengyel Népköztársaamely a kontinens biztonságát erősíti. 4. Erős, gazdagodó kapcsolatokat kívánunk megteremteni a legkülönbözőbb irányzatokkal és szervezetekkel, amelyek e célért küzdenek. Beszélgetni akarunk kommunistákkal és szocialistákkal, hívőkkel és nem hívőkkel, képviselőkkel, újságírókkal és művészekkel, tudósokkal és munkásokkal — mindazokkal, akik Európa boldogabb jövőjéért tevékenykednek. Arra törekszünk, hogy rendszeresen tájékoztassuk népünket az európai politikai helyzet alakulásáról, elsősorban azokról a társadalmi akciókról, amelyek a biztonság és együttműködés megerősítését és fejlesztését célozzák. 5. Feldatunknak tekintjük, hogy egész népünket képviseljük az európai országok hasonló bizottságaival való kapcsolatokban, s hogy hozzájáruljunk az európai népek konferenciájának összehívását célzó, Európa-szerte erősödő törekvések sikeréhez. Arra törekszünk, hogy minél hamarabb hívják össze az összeurópai kormányközi biztonsági értekezletet, s mielőbb valósuljon meg a Varsói Szerződés tagállamainak fővárosunkban megfogalmazott felhívása: legyen Európa az egyenjogú nemzetek, gyümölcsöző együttműködésének kontinense! Kedves barátaink! Folytatni akarunk egy megkezdett munkát, amelyben új lehetőségeket látunk magunk előtt. Történelmi parancsnak teszünk eleget, melyet a magj'ar nép, az európai népek, az egész emberiség érdekei diktálnak. A feladatot teljes meggyőződéssel vállaljuk! Felhívjuk egész népünket, hogy segítse, támogassa munkánkat! Közös törekvéseinknek csak egy nyertese lehet — a nép, a jö- .vő nemzedékei. Munkálkodjunk tehát együtt földünk, kontinensünk, hazánk békéjének és biztonságának javára! Nagy tapssal fogadták az ülés részvevői Kállai Gyula beszédét, majd felszólalások következtek. Ezután megalakult a 61 tagú bizottság, amelynek elnöke Kállai Gyula lett. A bizottság tagjává választották Varga Zsigmondnét. a nyíregyházi Dózsa Tsz növénytermesztőjét. A tanácskozáson egyhangú lag elfogadták a „Felhívás a magyar néphez” című dokumentumot. Az elnöklő Erdei Lászlóné rekesztette be az ülést. ság szerződései a Német Szövetségi Köztársasággal. a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság közvetlen tárgyalásai, a nyugat-berlini négyhatalmi megállapodás. A szerződések érvénybe lépése, az NDK nemzetközi jogi elismerése. valamint a fegyveres erők csökkentésére tett újabb szovjet javaslatok megvalósulása tovább javítaná az európai béke és biztonság megszilárdulásának feltételeit. Az európai biztonságért és együttműködésért folytatott közös harcban hazánk tevékenyen részt vesz, hiszen szocialista építőmunkánk elengedhetetlen feltétele a béke és a biztonság. A Magyar Népköztársaság nemzetközi törekvéseit, szocialista társadalmunk érdekeit híven fejezte ki a Varsói Szerződés tagállamainak fővárosunkban megfogalmazott felhívása: legyen Európa az egyenjogú nemzetek gyümölcsöző együttműködésének kontinense. Földrészünk valóban tartós békéjéért, a népek nyugodt, biztonságos és boldog jövőjéért vívott küzdelem nem lehet csupán a kormányok ügye. Ez a mindenki sorsát alapvetően érintő ügy a társadalom legszélesebb köreinek cselekvő részvételét igényli. Megköveteli, hogy az európia népek széles körű, demokratikus tanácskozáson együttesen vitassák meg a biztonságot és az együttműködést érintő közös feladataikat és segítsék elő, hogy mielőbb sor kerüljön az (Folytatás az 1, oldalról) tag már 10 éve dolgozik a gazdaságban, a szocialista brigádban, s szorgalmas munkája révén községi belterületen új, megfelelően berendezett otthonba költözhetett. A brigádok tevékenységével kapcsolatban K. Papp József arra utalt, hogy a szocialista brigádmozgalom jelentősen enyhített a gazdaságban a munkerőgondo- kon. Kádár János örömét fejezte ki, hogy közvetlenül is megismerkedhetett az országos hírű gazdaság életével, elismerését nyilvánította eddigi eredményeiért és további sikereket kívánt jövőbeni tevékenységéhez. Eredményei — mint mondotta — olyan szépek, hogy ilyenekről már országos átlagként is szívesen hallanánk. A továbbiakban rámutatott: a szocialista brigádmozgalom kiterebélyesedése is azt bizonyítja, hogy országunkban erősödik az emberek szocialista öntudata, felelősségérzete a közösség ügyei iránt. A szocializmus építéséhez nélkülözhetetlenek a szocialista gondolkodású és öntudatú, a közösség ügyeiért fokozott felelősséget érző emberek, s helyes, hogy az anyagi érdekeltség is ilyen irányú alkotó, gondolkodó munkára ösztönözze őket. A szocialista brigádmozgalom életerős mozgalom, amelyben találkozik népünk érdeke az egyes ember, a család érdekével. Óva intett azonban attól p párt első titkára, hogy a jó eredmények láttán önelégültségbe essenek, feleurópai kormányok biztonsági értekezletére. Népünk akaratát kifejezve alakítottuk meg az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságát. Célunk: összefogni hazánk minden jóakaratú emberének békeakaratát és tettrekészsé- gét az európai biztonság és együttműködés megvalósítására. Egész társadalmunk erejével kívánjuk támogatni mindazoknak az erőfeszítését, akik a béke. a biztonság és az együttműködés megszilárdítását tartják szem előtt. Felhívjuk egész dolgozó népünket, munkásosztályunkat. parasztságunkat. értelmiségünket, a magyar nőket és férfiakat. ifjúságunkat, minden békeszerető állampolgárunkat, hogy erősítse és gyarapítsa szocializmust építő hazánkat, vegye ki hatékonyan részét az európai biztonság és együttműködés megteremtéséért. földrészünk népeinek biztonságos és békés jövőjéért folyó küzdelméből. Meggyőződésünk, hogy törekvéseink kifejezik népünk akaratát, hazánk minden állampolgárának javát szolgálják. Hozzájárulnak az európai béke és biztonság megteremtéséhez. az államok és népek közötti gyümölcsöző együttműködés kibontakozásához. Munkálkodjunk együtt földünk. kontinensünk és hazánk békéjének, biztonságának jayára! Az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottsága adataikat könnyedén vegyék, s ez valamiféle lazulást idézzen elő tevékenységükben, mert káros következményekhez vezethet. Helyeslőén nyilatkozott arról, hogy a végzett munkát a végtermék eredménye alapján díjazzák, s felhívta a figyelmet a brigádok, mint kollektívák nevelőtevékenységének fontosságára is. A vendégek ezután Bakonyi József igazgatóhelyettes kalauzolásával megtekintették a gazdaság pincészetét, majd Petrits Pál igazgatóhelyettes ismertető szavai után és kalauzolásával a várdombi új sertéstelepet. Kádár János délután a Sárköz központjába, Decsre látogatott el, ahol felkereste a szőtteseiről, hímzéseiről messze földön híres Sárközi Népművészeti és Háziipari Termelőszövetkezetet. A látogatásnál jelein volt Fülöp László országgyűlési képviselő, a bátai November 7. Termelőszövetkezet elnöke, Kovács Sándor községi tanácselnök, Sörfözö István, a sárközi Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke is. Gróh József, a szövetkezet elnöke fogadta a vendégeket, majd ismertette a csaknem 20 éves tevékenységét. Kádár János megtekintette a szövetkezet tájmúzeumát, a termelés folyamatát, s közben elbeszélgetett Gáli Istvánnéval, a népművészet mesterével és Bátor József né népi iparművésszel, a szövetkezet művezetőivel a dolgozók munkakörülményeiről, az utánpótlás nevelésével kapcsolatos teendőkről. Megtekintette a szövetkezet új termékeit is, amelyek sajátosságait Fehér Lászlóné, a népművészet mestere, a szövetkezet művészeti vezetője ismertette. A párt első titkára szívélyesen elbeszélgetett a szövetkezet vezetőivel, majd emléksorokat írt a vendégkönyvbe: örömét fejezte ki, hogy közvetlenül is megismerkedhetett a szövetkezet eredményeivel, elismerését nyilvánította a csaknem két évtizede végzett szép és eredményes munkájáért és sok sikert kívánt további tevékenységéhez. A Központi Bizottság első titkára ezt követően visszautazott Szekszárdra, ahol a város nevezetességeivel ismerkedett. A Bakta-hegyről Szekszárd panorámájában gyönyörködött, majd rövid sétát tett a városközpontban a Babits Mihály Művelődési Központ impozáns épületéig, ahol dr Vadas Ferenc igazgató fogadta és tájékoztatta az intézmény munkájáról. Kádár János a művelődési központban megtekintette a kiállításokat, a művészeti csoportok próbáit, szakköri foglalkozásokat, az új panoráma moziban megnézte a művelődési központ filmklubja által — Kiss István vezetésével — Tolna megyéről készített, dokumentumfilmet. A művelődési központban szerzett tapasztalatait a vendégkönyvben úgy összegezte, hogy eleven, sokoldalú kulturális munka folyik az intézményben, gratulált eredményeihez és további sikereket kívánt tevékenységéhez. A látogatás befejezéseképp pen az MSZMP Tolna megyei Bizottsága, a megyei tanács s a Hazafias Népfront megyei bizottsága Kádár János tiszteletére vacsorát adott a szekszárdi Gemenc-szállóban, Felhívás a magyar néphez
