Kelet-Magyarország, 1971. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-09 / 212. szám

4. olde! SÜTI. gzéptemSef W. t -------------------------------------------- — ................................................................................................... .... __________________ Korunk mezőgazdasága Jól vizsgáztak a bemutatott gépek AZ U—650 TRAKTOR A SINUS—3 K JELZÉSŰ LEN­GŐBORONÁVAL (HAMMEL JÓZSEF FELVÉTELE) Napraforgó-termesztésünk sokkal nagyobb lendületet kapott ebben az évben me­gyénkben, mint az elmúlt években együttesen. Válto­zott a termesztés szemlélete, nagymértékben javult a táp­anyagellátás, vegyszerezés és az általános agrotechnika. Mindezek eredőjeként na­gyobb termés várható, mint az elmúlt években. A ter­mesztés befejező szakasza a betakarítás, melynek három mozzanatára szeretném a gazdaságok figyelmét felhív­ni. Nevezetesen: a kombáj­nok előkészítése, az aratás idejének meghatározása és a szállítás ütemezése. A KOMBÁJNOKAT elő kell készíteni a nap­raforgó betakarítá­sára. A nagy olajtartalmú szovjet és az iregi fajtákat nehézség nélkül be tudjuk kombájnnal takarítani. Mi­után a termesztett fajták 90—95 %-ban ilyenek, be­szélnünk kell a kombájnok előkészítéséről. Ennek moz­zanatai a következők: az adapter felszerelése, a terelő­lap fölé 100x120 cm-es szem­fogó ponyva feszítése, az alsó magcsiga fordulatszá­mának növelése (kisebb szíj­tárcsa), a dob fordulatszámá­nak 500-ra való beállítása, a cséplőrés legnagyobbra állí­tása, erősebb motolla felsze­relése és állítása. A kombáj­nok előkészítésének szem­pontjai ismertek, de ezeknek végrehajtását ki kell hang­súlyoznunk mert befolyásol­ja az átvételre kerülő mag­vak minőségét. Az olaj gyári napraforgó minőségi követel­ménye az átvételnél a kö­vetkező: 98 %-os tisztaság, 0,5 %-os összes szennyezés, 14 %-os víztartalom, 5 % csupasz mag, ugyanakkor nem lehet benne penészes, molyos, rágott, avas, dohos­ság a bélen, foltos vagy sö­tétbarna bélrész. 1 Összeszerelés után 1 órás próbajáratással kell meg­győződni annak helyességé­ről, majd próbavágással a beállítás veszteségmentes voltáról. Ilyenkor kell el­lenőrizni a cséplés tisztasá­gát a cséplés teljességét, a szemtörést, hántolást és egyéb veszteségeket. A fen­tiek szem előtt tartásával jó­val kevesebb nézeteltérés várható az átadás-átvétel munkájánál. A BETAKARITAS idejé­nek MEGHATÁROZÁSA. A gyakorlati tapasztalatok sze­rint a napraforgót 60—70 %- os barnaérésben kell betaka­rítani. Az olajképződés erre az érési időszakra nagyjában befejeződik, a kaszatok ned­vességtartalma azonban az időjárás függvényében változ­hat. Ezért célszerűnek lát­szik a betakarítás idejének meghatározása nedvesség­vizsgálat alapján. Az átlagos érési fokot mutató tányérok közül néhánynak a magját kiverjük és a nedvességtartal­mát a GFV raktárában meg­határozzuk. A betakarítás el­kezdésére optimális nedves­ségtartalomnak vehető, ha a kisvárdai, (szabolcsi, nagy- ecsedi, iregi) fajtánál 17 %,' a nagv olajtartalmú fajtáknál (VNIIMK, Peredovik) 15—16 %. A fentieknél nagyobb nedvességtartalmú mag szál­lítása és átadása nem cél­szerű, mert jóval több pasz- szív súlyt kell szállítani, las­sítja az átvétel ütemét, kü­lön szárítási munkát igé­nyel ideiglenes tárolása nagy rakterületet igényel, sok le­vonást kell eszközölni, s mindez nézeteltérésekre ad­hat okot. A gazdaságok nagy részénél nincsen megfelelő tárolóhely és a tisztításra sem rendezkedtek be, ezért a napraforgómagot natúr ál­lapotban közvetlenül a kom bájntól szállítják a kijelölt átvevőhelyre. Ebből adódik, hogy a napraforgómagvak nedvességtartalma e rövid idő alatt alig változik. Ez teszi szükségessé a betakarí­tás idejének helyes megálla­pítását. A termőterület nagy részén a madarak kártétele fennáll, de ez uem befolyá­solhatja a betakarítás idejét, mert a megfigyeléseink sze­rint a kártétel már a zöld­érésben jelentkezik. Ha a nedvességtartalom 14—16 %, a szárítási költségre q-ként 5 Ft, 16—25 % között q-ként 10 Ft, 25 % fölött q-ként 10 Ft és víztartalom százalékon­ként 0,50 Ft szárítási-kezelé­si költség lesz elszámolva, illetve levonva. A SZÁLLÍTÁSI ÜTEM­TERVNEK igazodnia kell a tisztítás, szárítás és raktáro­zás lehetőségeihea melyet a gabonafelvásárló vállalat körzeti üzemei minden gaz­dasággal tudatnak. Natur át­adásnál összhangban kell lennie az aratásnak a szállí­tással és az átvétellel egy­aránt. A gazdaságok előnye lenne, ha egy előtisztítást tudnának adni az átadásra kerülő megvaknak. Gyorsíta­ná az átvételt és könnyebbé tenné a tárolást. A betakarí­tás és szállítás üteménél 1 kombájnra 80—120 kh-at számoljunk, melyhez a jelen­leg várható termés alapján a mag elszállításához 30 pót­kocsi szükséges, vagyis na­ponta három. Üzembiztos kombájnokat véve számítás­ba, 10 kh napi átlagos telje­sítménnyel számolhatunk. A géppark kialakításánál cél­szerű figyelembe venni, hogy a betakarítás 10 nap alatt, de lehetőleg 15 nap alatt legyen elvégezve. Összefoglalva az elmondot­takat, a kombájnok megfe­lelő beállítása és a betakarí­tásnak az optimális nedves­ségtartalomhoz való igazo­dása nagyrészt biztosítja az átadásnál fennálló minőségi követelmények kielégítését, így egyszerűbb, gyorsabb az átadás-átvétel _ lebonyolítása és csökkennék a fölösleges nézeteltérések a két vállalat között Dr. Galgóci József mg. mérnök Az elmúlt héten a Nyír­egyházi Dohányfermentáló Vállalat és a Debreceni Do­hánykutató Intézet rendezett gépbemutatót a nyírmadai Kossuth Termelőszövetkezet­ben. A gép neve HARWESTER. Az első ezer példány Kana­dában működik és egyen­ként 28 hektár, holdakban számítva 40—45 hold do­hánytermő terület munkáira alkalmas. Ez tulajdonképpen nem is gép, hanem egy na­gyon ügyes híd szerkezetű erőgép, amelyre jóformán a dohányműveléssel kapcso­latos összes tevékenységek készülékei rákapcsolhatok. A Kossuth Termelőszövet­kezet egy egész kísérleti táb­láját a bemutató számára lé­tesítette. Tavasszal már volt egy szereplése a gépnek; amikor a palántaültetés volt megtekinthető. A gép auto­matikus vezérlésű. A négy személy, aki rajta ül, arány­lag könnyű munkával egy műszakban három-öt-hét hold palántázását tudja elvégez­ni, méghozzá a palántázással egyidőben a műtrágyázást és a locsolást is. A gép ezenkívül átalakít­ható egy 800 literes tartály rákapcsolásával 16 atmoszfé­Szerdán délelőtt a Sza- bolcs-Szatmár megyei AG- ROKER Vállalat megtartotta negyedik gépbemutatóját Nyíregyháza határában, a Vörös Csillag Termelőszövet­kezet Herman-tagjában. Ez volt a negyedik, egyben utolsó ilyen bemutató. Első­sorban a talajműveléssel és a takarmány-betakarítással kapcsolatos munkagépeket is­mertették meg az érdeklődő mezőgazdasági nagyüzemek vezetőivel, de volt a bemu­tatott gépek között új. kitű­nő silókukoricát vágó gép is, amely sikert aratott. A négy gépbemutató iránt rendkívü­li nagy volt az érdeklődés. Még nem fordult elő. hogy az őszi megyei gépbemutató­kon közel ezer termelőszö­vetkezeti vezető jelent vol­na meg. A legnépesebb fe­hérgyarmati bemutatón pél­dául kétszázötvenen vettek részt. Az egész sorozat kétségkí­vül legnagyobb érdeklődést rás nyomás alatt permete­zésre is. Permetezőberende­zése olyan finoman porlaszt, hogy valósággal ködbe vonja minden irányból a növényt. Harmadik munkája a nö­vényápolás. Egy kultivátor kapálja meg a sorközöket és a rajta ülő dolgozó kézmoz­dulatára a tőközöket is. A permetezésben a napi telje­sítménye 30 hold. a növény- ápolásban négy hold. A negyedik, talán legérde­kesebb munka a betakarí­tás, amelyet hazánkban — de egész Európában is — ez a gép old meg először gépesítve. Lényege, hogy a gép alapszerkezetére egy híd­szerű állványra négy do­hánytörő lány a földtől né­hány centiméternyi magas­ságban. ülve haladjon el a dohánysorok között és min­den egyes tőről a két-három legalsó, tehát legérettebb le­velet letörje és maga elé he­lyezze az erre a célra szin­tén felerősített tartályba. A gép sebességét úgy lehet be­állítani. hogy a gépen ülő betakarító dolgozóknak ne is legyen több ideje a két-há- rom érett levélnél többnek a letörésére. A gép napi tel­jesítménye a törésnél öt hold. Ha számításba vesszük, kiváltó sztárja a Brassói Tractorul Gépgyár univerzá­lis U—650 M típusú, 65 ló­erős traktora volt. melyet képünkön is bemutatunk. A gép a sorozatos próbákon bebizonyította, hogy jelentős megtakarítást jelent igen sok mezőgazdasági munká­nál, amelyet eddig csak 90 lóerős gépekkel végezhettek el mezőgazdasági nagyüze­meink és a különbözet pa­zarlás géppel és üzemanyag­gal. Már tizenöt új típusú ro­mán traktor vevőre talált és további tizenötre is vevő je­lentkezett a nyíregyházi be­mutatón. Az elsőt a kékcseiek vették még a múlt héten, miután saját homokos talaju­kon kipróbáltatták. Tornyos­pálcára hármat vásárol­tak. Értesüléseink sze­rint a közeljövőben újabb gépvásárlásra nyújtott hite­leket kapnak termelőszövet­kezeteink Szabolcsban is. hogy a dohánytörés holdan­ként 22 munkanapot jelen­tett, érthető, miért mondják azt, hogy a gép hasinálata körülbelül 30—40 százalék­kal csökkenti a dohányter­mesztés fizikai munkáját és munkaerőigényét, mégpedig éppen a legnehezebb, hailon- gással járó palántázásnál és törésnél teljesen. A megjelent szakemberek élénk érdeklődésében jelen­tették be az illetékeseknek, hogy egy berendezés ára az összes tartozékokkal — bele­értve a legalább 47 százalé­kos állami ártámogatást — nem lehet több majd 360 ezer forintnál. Harminckét lóerős motorja három liter üzemanyagot használ el óránként normál­benzinből. Ha számításba vesszük, hogy Beszterecen ezen a hé­ten kezdi el munkáját az NSZK-ból érkezett két új fűzőgép, amely a dohányter­mesztéssel kapcsolatos má­sik fizikai munkát végző fo­lyamatot gépesíti, elmondha­tó, hogy nem maradtak med­dő ígéretek a MÉM és a dohányipar által bejelentett tavaszi intézkedések a do­hánytermesztési kedv növe­lésére. (gnz) A dohánytermesztés gépesítése ... , \m*l Tudnivalók a műtrágyázásról A magyar mezőgazdaság történetében az elmúlt évben találkoztunk először azzal a jelenséggel, hogy a megren­delt műtrágyamennyisógeket egyes mezőgazdasági üzemek nem tudták vagy nem akar­ták átvenni. Megyénkben az elmúlt év­ben — főleg az árvíz járta szatmári részen — nem volt ilyen probléma. A szakem­berek határozott követelésére az átlagos összhatóanyagban számított műtrágya-felhaszná­lás 1970-ben 33 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyít­va. Az eredmény ez évben már az ősziek rekordtermé­sében megmutatkozott. A leírt jelenség megyénk­ben ma speciális formában jelentkezik. Ott ahol az elmúlt évben veszteségesen gazdál­kodtak vagy különböző be­ruházásokra kötötték le pénzügyi alapjukat, a terve­zett — vagy szükséges — műtrágyamennyiségeknél jó­val kevesebbet akarnak vá­sárolni, illetve felhasználni. Ez a veszélyes játék az adott gazdaságok pénzügyi és szak­mai vezetői között kezdődik azzal, hogy a szakmailag in­dokolt tápanyagmennyiség­re nem biztosítanak anyagi fedezetet. Az eredmény: a növény tápanyagszükségleté­nek kielégítetlenséige miatt kis termésátlagok, alacsony termelési szint — ráfizetéses gazdálkodás. A másik eset, amikor egy viszonylag magasabb terme­lési szintet biztosító tápa- nyagmeninyiséget akarunk csökkenteni azon az alapon, hogy a műtrágyázást költség- csökkentéssel pár 100 ezer forintot takaríthatunk meg. Az eredmény ugyanaz: a tápanyagszint-csökkenéssel csökken a termésbiztonság és a terméseredmény, végső fó­ron kisebb lesz a gazdasági haszon. Ez a probléma ma az őszi vetésű növények trá- gyázási időszakában kü­lönös aktualitást és fon­tosságot nyer, ezért általá­nosságban — e lap jellegé­nek és terjedelmének meg­felelően — néhány tényt fel kell idéznünk. A világ mezőgazdaságában bekövetkezett hallatlan fej­lődést több mint 50 százalék­ban a fokozódó műtrágya­használatnak tulajdonítják. Valószínű így van ez a ma­gyar mezőgazdaságban is. A megyei műtrágya-felhasz­nálás 1967—1970. között a kö­vetkező fejlődést mutatja: Nitrogén hatóanyag q: 131 860 (100 %) — 241 139 = 183 % Foszfor hatóanyag q: 78 139 (100 %) — 157 531 = 202 % Kálium hatóanyag q: 100 204 (100%) —168 944 = 169 % Az N:P:K arány 1:059:0,76-ról 1:0,65:0,70-re módosult. 1967—1969. között a búza termése 11,9 q/kh-ról (100 %) 13.2 q kh-ra (111 %) a kukorica termése 12,6 q kh-ról (100 %) 16.4 q kh-ra (130 %) a burgonya termése 54 q/kh-ról (100 %) 68.3 q/kh-ra (126 %) növekedett, ami hűen tükrö­zi a tápanyagellátás és a ter­mésmennyiség szoros ösz- szefüggését. Az összterületre vetített hatóanyag-felhaszná­lás a nagy fejlődés-ellenére-is terv szerint csak 1980-ra éri el á legtöbb műtrágyát (500 kg hatóanyag/ ha felett) fel­használó államok mai szint­jét, ezért a „túltrágyázás”- tól egyelőre nem kell tarta­nunk. Nagy különbségek mutat­koznak megyénk állami gaz­daságai és a termelőszövet­Növény: Búza Kukorica Napraforgó Ezek alapján pl. 20 q/kh búza­terméshez 94 kg N, 46 kg P205, 64 kg K20, 25 q/kh szemes kukori­caterméshez 175 kg N, 77,5 kg P205 és 122,5 kg KO ha­tóanyag szükséges. Nem kell bizonyítanunk, hogy az adott talaj természe­tes tápanyagszolgáltató ké­pességét figyelembe vevő műtrágyázás! dózisok is el­maradnak az itt közölt nö­vény-igénytől. Jelenlegi ag­rotechnikánk mellett azonban a nitrogén csak 40 százalékos, a foszfor és kálium 10—20 százalékos hatásfokkal érvé­nyesül, ezért a pontosan vár­ható terméseredmény nem adható meg, s az időjárástól függően jelentős vagy jelen­téktelen utóhatásra számít­hatunk. (Ilyenkor mondják a nem szakemberek, hogy nem trágyáztunk és mégis magasabb termést kaptunk, mint a frissen, kielégítően trágyázott táblában, ezért csökkenthetjük a trágyázási költségeket!). A Nyírségi Agrotechnikai Kutató Intézet gyulatanyai gazdaságában kihelyezett or­szágos műtrágyázás] kísérlet­ben a 105:105:120 kg NPK 33 q, a 120:40:0 kg NPK kezelés 34 q/ha rozs, a 120 kg N/ha alapon adott 70, 105 kg PK kombinációk 3 éves átlagban 110 q/ha csöves kukoricater­mést adtak. (A 160 kg ha N szinten 125 q/ha csöves ku­koricatermés volt.) Kísérleti és gyakorlati té­nyek bizonyítják, hogy az 50 és 100 kg N/ha hatóanyag hatása között szignifikánsan 3,5 q rozs, vagy 16 q burgo­nya terméstöbblet van, (a kezetek műtrágya-felhaszná­lása között is. Területegység­re vetítve tenmelőszövetke- zeteinik átlagosan nitrogén­ből 37 százalékkal, foszfor­ból 44 százalékkal, káliumból 60 százalékkal kevesebbet használtak fel, mint az álla­mi gazdaságok. Ez a különfo- ségtendencia természetsze­rűen a terméseredmények­ben is mutatkozik. 1 q fő termék előállításához 60 százalékos hasznosulás esetén a következő tápanyag- mennyiség szükséges: N P2O5 kg KO 4.7 2,3 3,2 5,0 3,1 4.9 17,5 9,1 6,3 tényleges terméstöbblet en­nél lényegesen nagyobb) amelynek értéke többszöröse lehet a műtrágyázása költsé­geknek. A közölt értékek és egyéb — helyszűke miatt nem is­mertethető — összefüggésele alapján a következőket álla­píthatjuk meg a felvetett problémáról: 1. A mezőgazdaság legjö­vedelmezőbb és leggyorsab­ban megtérülő tőke- befektetése a megfelelő szintű műtrágyázás meg­valósítása. Csak a ma­gas szintű tápanyagtartalom teszi lehetővé a nagy termé­sek elérését, és azok ingado­zás nélküli állandó szinten tartását. 2. Mindenekelőtt a nitro­génszükségletet kell biztosí­tanunk, mert ez az elem re- gulálja a többi tápanyag fel- vehetőségét és érvényesülé­sét, ezen keresztül a termés- eredményeket. 3. Gazdaságvezetőinknek 'nem a műtrágyázási szint csökkentésének módozatait kell keresniök, — mert ez­zel ma még tudatosan árta­nak üzemüknek — hanem azokat a műtrágyafélesége­ket és új trágyázási eljáráso­kat kell felkutatniok. amelyek olcsóságuk és hatékonysá­guk alapján jelentősen hoz­zájárulnak üzemük jövedel­mezőségéhez. Ez a feladat a kutatóintézetek és termelő­üzemek kapcsolatikialakítá­sán keresztül valósulhat meg leghamarabb. Dr. Márton Árpád a mezőgazdasági tudományok kandidátusa Felkészülés a napraforgó betakarítására

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents