Kelet-Magyarország, 1971. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-09 / 212. szám

1971. szeptember 9. FT MAGYARORSZÁG S. oMat jegyzet a WK-ról Mint egy felnagyított világatlasz Tankönyvekből, útleírá­sokból, vadászregényekből több, kevesebb elképzelése mindenkinek van, valamilyen kiegészítendő előzetes vára­kozással megy minden láto­gató a vadászati világkiállí­tásra. Hogy mennyire hasz­nos kiegészítő és az elkép- zeltnél is mennyivel színe­sebb, azt csak látva lehet ér­zékelni. Az egész kiállítás olyan, mint egy kiterített óriási atlasz, amin gyalogol­ni lehet, ahol találkozni le­het egy-egy darabka őserdő­vel, tajgával, szavannával és azok vadállataival. Ezt a ha­talmas „térképet” filmvetíté­sek, fényképek és preparált — egyes nemzeti pavilonok­ban — élő szárazföldi és vízi vadak egészítenek ki. Néhány óra alatt akkora részt lehet „beutazni” a világból, amit más módon nem lehet. Ennél hűebb csak a valóságos uta­zás lehetne, de vajon hány embernek van erre pénze, ideje, hogy az itt felsorako­zott négy világrészt bejárja. Aki még nem jutott el a világkiállításra — ennyi di­cséret után — joggal kérdez­heti, mi hát ott a látnivaló. Ezt a rendezők csak felsoro­lásszerűen is több száz oldalas katalógusba tudták belesű­ríteni. De ez a katalógus is csupán száraz név és számok halmaza. Ázsia, Afrika, Dél- Amerika és Európa jelentő­sebb vadászati hagyomá­nyokkal rendelkező 41 orszá­ga vesz részt nemzeti pavi­lonnal. Széchenyi Zsigmond többkötetes vadászleírásai szólnak ugyan Indiáról, Afri­káról, de hol van még — hogy mást ne említsünk — Szibéria őserdeje, Argentína rengetegei, vagy a kubai ten­geri halászat, az angliai aga- rászó mezők és hadd tegyük hozzá, legtöbben a magyar vadterületeket sem ismerjük. Nemcsak a vadas területek, a pisztrángos folyók és a bál­nát, gyöngykagylót adó ten­gereket „vonultatják” fel, ha­nem ott vannak — elsősor­ban az ipari államok — gaz­dag halász-, vadászfelszere­lései. Míg a zsákmánydús te­rületekkel rendelkező orszá­gok azt mutatják, mire lehet vadászni, a nyugat-európai országoknál inkább az domi­nál, mivel, milyen kifinomult eszközökkel szerelik fel a va­dászokat, halászokat. Van ott szúnyog, szél, hideg, meleg, izzadság és minden ellen ke­nőcs, öltözet, lakóalkalmatos­ság, védőital és ki tudná el­sorolni még micsoda. Ismer­tetik, filmekkel mutatják a vadászképzést, a vadvédel­met. Végső soron a városia­sodó embereket a természet szeretetére akarják újra rá­bírni. Mindez, ami itt felvonul, a legtöbb vadász szakembert is bámulatba ejti. Élményt sze­rezhet, tanulhat, szórakozhat felnőtt és gyermek egyaránt. Ilyen olcsón és ilyen rövid idő alatt világot látni csak itt lehet. (cs. b.) Rendelő: pincétől a padlásig Rohamosan nőtt a betegforgalom Szabolcsban Hihetetlennek tűnik a szám: a nyíregyházi rendelő- intézetekben évente másfél millió ember fordul meg! A zsúfoltság a rendelőkben, de a kórházakban is nagy. II- i lusztrációnak: a kórházi be­tegforgalom 1958-ban alig ér­te el a 40 ezret. Jelenleg meg­haladja a 80 ezer esetet. A kórházi ágyak száma jelenleg a megyében 3251, alig 58 szá­zalékkal több, mint 1958-ban. A betegforgalom viszont 70 százalékkal nőtt. A rendelők helyiségei 10 évvel ez­előtt még elegendő­nek bizonyultak. . Ma a pincétől a padlásig minde­nütt orvos és labor, ma már nincsen egyetlen szoba sem, amelyik csak iroda lenne. Struktúra­változás Mi az oka a súlyos helyzet­nek? Betegebbek vagyunk, mint 10—15 évvel ezelőtt? — Sok oka van ennek — tájékoztat dr. Márton Mihály megyei főorvoshelyettes. Ezek közül néhány. Az el­múlt 10 év alatt jelentkeztek az orvosoknál azok, akik a tsz-ekben dolgoznak. A biz­tosítottak száma rohamosan nőtt. Évtizedes elhanyagolt betegségekkel keresik fel a rendelőket, kórházakat. Közvetlen gyorsvonat Vlíitésieallíiíról és ZííIioiivImíí Készülnek az új menetrendek — Szegedi gyors este is IJjabb vasútvonal gőzösök nélkül Még háromnegyed év van az új menetrend életbelépé­séig, a főbb elképzelések, mó­dosítások azonban már készen vannak, az egyeztetések tar­tanak. Hamarosan hozzálát­nak a percnyi pontosságú táblázatok elkészítéséhez is, hogy már az év utolsó nap­jaiban nyomdakész állapotba kerülhessenek az új menet­rendek. A Szabolcs-Szatmárt érin­tő változásokról, tervekről kértünk információt Koesár Barnabástól. a debreceni MÁV-igazgatóság menetren­di és személyszállítási cso­portvezetőjétől. Nemcsak az új menet­rend összeállításán, a jelen­legi kisebí) módosításán is dolgoznak. Megyénket ez a Mátészalka—Záhony közötti vasútvonalon érinti: új Die­sel-mozdonyokat kapott az igazgatóság, s ezen a héten a gőzösöket ezen a vonalon is felváltják a gyorsabb és a vasutasoknak is jobb körül­ményeket biztosító korszerű mozdonyok. Jó összeköttetés Pesttel Ezen a vonalon négy sze­mélyszállító vonatnál lesznek kisebb módosítások — ép­pen a rövidebb menetidő' miatt. Mátészalka és Vásá- rosnamény között ezzel egy­idejűleg új személyvonat is jár, így. ez az esti vonat — amely Mátészalkáról 19.20- kor indul. Záhonyba 21 óra­kor érkezik — újabb közvet­len járat a város és a nagy átrakókörzet között. A következő menetrerv Időszak „slágere” várhatóan a Mátészalkáról és a Zá­honyból induló közvetlen bu­dapesti gyorsvonat lesz. Több változatot dolgoztak ki. Bár végleges döntés nem szüle­tett. szinte biztosra vehető, a régen kért gyorsvonatok 1972/73-as menetrendi idő­szakban már jó összeköttetést teremtenek a fővárossal. A záhonyi gyorssal több gondon kívánnak segíteni. Amellett hogy megoldják a gyorsan növekvő záhonyi körzet gyorsvonati közieke dósét, a nyíregyházi és a debreceni helyjegyproblé­mák megszüntetéséhez is hozzájárulnak. Ez a gyorsvo­nat ugyanis reggel hat óra körül indulna Nyíregyházá­ról a budapesti Nyugati pá­lyaudvarra, így aki nem jut helyjegyhez a Lillafüred-ex- presszre, mintegy 20—25 perccel később ugyan, de biztonságosan eljuthatna a fővárosba. Hasonlóan bese­gíthetne a visszautazókon is: akik esetleg Budapesten nem jutnak helyjegyhez, nem kényszerülnének személyvo- nati utazásra, mert a záho­nyi gyorssal elérhetnék úti­céljukat. Reálisabb menetidők A mátészalkai közveíen gyorsvonat legjobban a Haj- dú-expresszhez csatlakozó közvetlen kocsikkal oldható meg. Ennek lehetőségeit most vizsgálják, amennyiben ked­vező lesz a válasz, a követ­kező menetrendi időszakban már közlekednek is a máté­szalkai gyorsvonatok. Már kidolgozták azokat a módosí­tásokat is, amelyek a csatla­kozásokhoz szükségesek: a reggeli vonat indulásához, il­letve az esti gyors érkezésé­hez Mátészalkán valamennyi vonalról csatlakozást biztosí­tanak, így az egész szatmári részről jó közlekedéssel utaz­hatnak majd a fővárosba. A Miskolc—Nyíregyháza- Szeged gyors változatlanul a legkedvezőbb városközi vo­natok közé tartozik. Ezért el­készítették azokat a menet­rendi terveket is, amelyek alapján nemcsak egyirány- ban közlekednek mint eddig hanem Miskolcról és Szeged­ről reggel és este is indulnak a közvetlen gyorsvonatok, amely újabb kedvező utazási lehetőséget teremt megyénk ben is. Választ kaptunk a MÁV igazgatóságon arra is: miér' hosszabb lényegesen a gyors vonati utazási idő a debre ceni vonalon, mint Miskolc felé. Ezt a jelentős — mintegy negyvenperces — többletet a villamos vonta­tással csökkenteni tudná’- ugyan, de erre csak későbe kerül sor. Jelenleg ugyanis ezen a vonalon még sok a pályaépítés, s nem volna célszerű olyan rövidebb me­netrendet megszabni, amely most még nem teljesíthető. Később azonban csökkentik a menetidőt. M. S. Megjegyzés: Lehangoló világítás Mi, nyíregyháziak talán nem is vesszük észre, az degenek, a város vendégei uralták, hogy milyen lehan- ;olóan rossz a világítás a ’áros belterületén. Nagyon tiányoznak a neoncégtáblák világítási effektusai és igen üőnytelenü] befolyásolják a város képét és hangulatát a barátságtalanul sötét utcák. A sok kivilágítatlan kira­kat mellett Is ki kell emel­nünk például a most meg­nyílt képcsarnok kirakatát. Ez az igazán reprezentatív és fővárosi nívóval bíró bolt megérdemelné, hogy ne spó­roljunk a világítással és az a sokféle művészi érték megfelelő világítást és neon­fényt kapjon. Reméljük, ha végre meg­nyílik az új Szabolcs-szállo épülete, talán az utca képét is megváltoztatja majd az új szálloda fényhatása és neonfény reklámja. Végezetül még annyit, hogy a kereskedelem hozzon anyagi áldozatot a vá­ros világítása érdekében. Ezzel nagyon megváltozna a város belterületének képe. Farkas Pál — A másik nexn mellékes szempont: a gyors iparosodás, a gépesedés, a közlekedési eszközök rohamos elterjedése. Mindez magával hozta a fog­lalkozási megbetegedések számának emelkedését, a ren­geteg üzemi és közlekedési balesetet. Ez azt is jelenti, hogy a megbetegedések struktúrája is alaposan meg­változott. Túlsúlyba kerülitek azok az esetek, amelyek se­bészi beavatkozást kívánnak meg. Miközben nem csökkent a belgyógyászati esetek szá­ma, a struktúra változása is jelentős nehézséget okozott. És még valami: Szabolcs- Szatmárban olyan mértékben nőtt az orvosi munka szín­vonala, hogy ez szinte csá­bítja az embereket arra, hogy gyógyíttassák magukat. Nem vágynak el más városokba, megyékbe. Gyógyítás — felsőfokon Kiválóan képzett orvosok dolgoznak a járási kórházak­ban is. A nyíregyházi me­gyei kórház különböző osz­tályain a gyógyítás felsőfokon folyik. Ma már könnyedén végzik el például a fül-, orr-, gégeosztályon a hailásjavító műtéteket; a sebészeten bo­nyolult érsebészeti beavatko­zásokra képesek, kitűnő ered­ménnyel; az intenzív osztály a reménytelen esetek meg­mentésével sikerrel próbál­kozik; a szemészeten a leg­bonyolultabb szaruhártya-át- ültetéseket is elvégzik. A jó orvosok egyre több modem műszerrel és géppel tudnak eredményesen bea­vatkozni. Legutóbb is 2 mil­lió forintot fordított a me­gyei műszerügyi bizottság a kórházak és rendelők fel­szerelésének korszerűsítésé­re. Természetes, hogy a mind jobb hímek örvendő kórházi orvosok, akik a rendelőkben is ellátják a munkát, szinte vonzzák azokat, akik valami­lyen rejtett betegségben szen­vednek, egyre többen jelent­keznek olyanok, akik az ál­landóan fejlődő orvostu­dománytól remélik betegsé­gük felderítését, gyógyítá­sát. A zsúfoltság megszüntethető A megyei főorvoshelyettes szerint a mostani, meglehető­sen reménytelen helyzeten le­het segíteni. Tesznek is ennek érdekében. Tervben van ide­iglenes épületek felállítása a megyei rendelőhöz kapcsoló­dóan. Ez 120 négyzetméternyi növekedést jelent, valamit se­gít. Végleges megoldást ígér a célcsoportos beruházásként majdan megvalósuló új megyei kórház épületkomp­lexuma. A megye területén létesülő rendelőintézetek is sok terhet levesznek a nyír­egyházi intézményekről. So­kat segítene a kisvárdai kór­ház 1974-ben történő átadása is, ehhez azonban jelenleg ke­vés a remény. Az építőipar az idén 3 milliós beépítést ígér, a jövő évre 17 milliót. Fel­merül a kérdés: a maradék több mint 100 millióra va­jon mikor kerítenek sort? A megye vezetése isimeri a jelenlegi gondokat, és tegyük hozzá: mindent meg is tesz az egészségügyi ellátás javí­tásáért. Elsődleges cél, hogy az intézmények alapterüle­tét bővítsék, hiszen csak így lehet elhelyezni a műszere­ket, így adódik lehetőség ar­ra, hogy több ágyat állítsa­nak a gyógyítás szolgálatába. Az egészségügy társadal­munk legmagasabb színtű szolgáltatása. Színvonalának javítása, a zsúfoltság meg­szüntetése a jelen és a jövő feladata. Talán frázisnak hat, de igazság: a korszerű gyó­gyászat érdekében olyan múltbéli betegséget és elma­radást kell felszámolni, mely­hez hasonló elhanyagolt be­tegséggel olyan sokan for­dulnak orvoshoz. És tudni­való: mindezek gyógyítása hosszú és nehéz munka. De nem reménytelen. B. L. HAZAI GYÁRTÁSÚ FELFÚJHATÓ GUMICSÓNAK. \ Palma Gumigyár nyíregyházi kempingüzemében meg­kezdték az első magyar felfújható gumicsónak kísérleti gyártását. Az igen keresett kempingcikket a vadászati világ- kiállításon mutatják be, sorozatgyártását pedig a jövő év­ben kezdik meg. Az új vízi jármű a „Sláger” nevet kapta. Az üzem régebbi termékei közül a különböző színű és mére­tű faltól falig szőnyegekből évente 600 ezer négyzetmétert gyártanak. A „Sláger” gumicsónak összeszerelése, összecso­magolva evezőkkel együtt 10 kg a súlya. (MTI foto — Ba­logh László felv.) MINDENFÉLE fárdaszemle A város közlekedésének szakembereit gyalogsétára invitálom. Nyíregyházán, jár­daügyben. Mert jönnek az esős napok és ezzel előre­láthatóan a tengernyi pocso­lyák. Az Arany János utca mindkét oldalán megsüllyedt a gyalogjáró. Nem rózsásabb a helyzet a Tanácsköztársa­ság téren, ahol lavórnyi göd­rök éktelenkednek. (De mió­ta!) Rendszeresen tengerek keletkeznek a Kossuth té­ren, az ABC oldalában. de alig jobb a helyzet a Vörös­hadsereg útján. Minél job­ban igyekszünk kifelé, annál rosszabb. A Puskin utca, a Rákóczi utca egyes szaka­szai, a vadonatúj Északi nagykörút több pontja, a Vasvári Pál utca eleje, de még a piactér is eső után fénylik a napokig álló tó­csáktól. Tudom, a tanács pénzügyi lehetőségei végesek. Az em­berek türelme is. Jó lenne valami kompromisszumot ta­lálni. Elrepült A Fecske rajongóinak sok ezres tábora hetek óta meg­lehetős értetlenséggel, sőt mi több, felháborodással nyug­tázza nap mint nap hogy a vattaszűrős cigaretta eltűnt a boltokból. A dohányzás ártalmairól világszerte folyik a vita. Mind több rendelkezés szüle­tik, hogy ha már cigaretta, akkor legyen az korszerűen vattás szűrővel ellátva. A népszerű Fecske védel­mében kell szót emelni, ami egyet jelent a kulturáltabb dohányzással is. Bízvást ta­lálnak lehetőséget, és az el­röppent Fecske újra megje­lenik a boltokban. Cédula a cipőben Nem új, agyonénekelt té­ma az, hogy rosszak a cipők. És drágák. Főleg azok, ame­lyek a kisgyermekeknek kel­lenek. És mindehhez jön szinte állandó jelleggel a meglepetés: a cipőbe diszk­réten belerejtett himlőcédu­lára emlékeztető figyelmez­tetés: esőben, hóban, vízben nem célszerű felvenni, mert... A hatvan-, hetvenforintos gyermekcipő, főleg a nagy- családos szülők számára ko­moly terhet jelent Tudjuk, amúgy is nyúzza a gyerek. Hát még ha rossz is a mi­nőség! Szinte eszi a cipőt Elkelne végre már egy fi­gyelmeztetés, sőt komoly in­telem a cipőiparnak, hogy vízálló, használható és visel­hető lábbelit gyártson. Hideg napok Hirtelen fordult hidegre az idő. Hisszük, lesz még jó idő. bár ami most van, az már a tél fagyos lehelete. A felnőttek még ki is bír­ják. Annál nagyobb a gond azokban a gyermekintézmé­nyekben, ahol távfűtés van. Itt dermesztő a hideg. Szer­dán reggel több helyen alig 16—17 fokot mértek. Úgy gondoljuk, nagyon üdvös lenne rugalmasan el­járni az ilyen rendkívüli na­pokon. A TITÁSZ hőköz­pontja minden külön kérés nélkül ráadhatná a hőt a vo­nalra. A kicsik egészségét nem lenne szerencsés a ren­deletek függvényében mér­legre tenni. Nincs térkép Minden tanév elején szinte megoldhatatlan feladat elé kerülnek — a szülők. Az is­kolák, nagyon is helyesen, a város jobb megismertetése céljából, a tantervnek meg­felelően kérik, hogy egyes osztályok tanulói hozzanak magukkal az iskolába tér­képet. Nyíregyházi térkép viszont sehol nincs. Kétségtelen, nagyon nehéz egy forrongásban, állandó fejlődésben lévő városról tér­képet készíteni. Mégis, nem valószínű, hogy lehetetlen, főleg ha a készítők esetleg figyelembe veszik a már el­fogadott távlati terveket, és i leendő város mappáját cészítik el. A gond megoldása a Kar- 'ográfiai Vállalatnál van. Érdemes lenne jelezni. Bürget Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents