Kelet-Magyarország, 1971. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)

1971-09-09 / 212. szám

WM. September §. KStET-SlAGYARORSZÁÖ Í oWhö Városfejlesztés Szabolcsban nyíregyháza új színfoltja lesz a mártírok utján épülő iroda, és SZOLGÁLTATÓHÁZ. (ELEK EMIL FELVÉTELE) ' Mennyit ér a betanított munkás, ha nő? Lányokf asszonyok válaszolnak a motorkerékpárgyár nyírbátori gyáregységében A HOSSZÚ IDEIG MÉL­TÁNYTALANUL „egyváro- sos” Szabolcs-Szatmár me­gyében az utóbbi két év so­rán szemmel láthatóan meg­élénkült az urbanizáció. Fel­ismerik ezt azok is, akik csak a külsőségekből ítél­nek. Nyíregyháza mellett a nemrég várossá nyilvánított Mátészalkán és Kisvárdán is sorra emelik az új, tetsze­tős épületeket. pezsgőbbé vált az élet, eseménydúsab- bak a hétköznapok. Igaz viszont, hogy a tele­pülésfejlesztésnek egy-egy új létesítmény ünnepélyes ava­tása a könnyebbik része. Az odáig vezető út koránt­sem sima, buktatókkal, gö­röngyökkel van „kikövezve.” Nincs ez másképp me­gyénkben sem, ahol — egyebek között — a várossá válás gazdasági alapjait is rohamléptekkel kell előte­remteni. Mert a centrum­jelleg. a vonzó hatás vágj;, a központi szerepkör — me­lyek végül is megadják egy település város voltát — csakis akkor érvényesülnek kellően, ha ezek szilárd gaz­dasági-anyagi alapon nyug­szanak. Ebben pedig elsőd­leges szerepe az ipar jelen­létének van, mely nélkül képtelen volna tejesíteni bár­mely várossá emelt telepü­lés is a színvonalasabb el­látásban rá háruló feladato­kat. A városiasodás és az iparfejlesztés tehát nagyon is összetartozó fogalmak, mely­nek hatása legmarkánsabban éppen a mi megyénkben tű­nik elő. HÁROM VÁROSUNK­BAN — Nyíregyházán, Má­tészalkán és Kisvárdán — egyre-másra bővítik a meg­lévő üzemeket, új gyárakat alapoznak. Országos nagy- vállalatok fedezik fel az itt ma még kihasználatlan mun­kaerőben rejlő lehetőségeket és szívesen telepítenek Sza­bolcsba üzemet. Elég, ha csupán a megyeszékhelyen készülő papír-, a Mátészal­kára települő MOM szem­üveglencse-, vagy a Kisvár­dán felépülő villamosszige­telő gyárat említjük: vala­mennyi az élénkülő iparosí­tás jele. Az új 5 éves terv pedig még inkább Szabolcs- Szatmárra és a hozzá hason­ló területekre irányítja a fi­gyelmet. Olyan iparfejleszté­si övezeteket jelöl ki. ahol a kormány a tervidőszak alatt 1,4 milliárd forint- ösz- szegű területi iparfejlesztési alap segítségével ösztönzi a vállalatolíat új munkaalkal­mak létesítésére. E közpon­ti támogatásból elsősorban a magas természetes szaporo­Sziveskedjenek felelni a következő kérdésre: Mi most a divat? 1. A mini. 2. A maxi. 3. A teszt. Kitalálták: a teszt most a divat. Tesztrendszer­rel kutatják a jelöltek ké­pességeit a pályaalkalmassá­gi, a felvételi, a gépjármű- vezetői vizsgákon, fedik fel az árucikkek minőségi jellem­zőit a elbiráló fórumokon és így tovább. A tesztrendszer fő előnye: a játékosság. A kérdések mel­lett, ugye, ott vannak a vá­laszok, — két helytelen, egy helyes, — csak jó helyre kell tenni az x-et, akár a totó­ban, vagy mint a bevezető sor példájánál láttuk. A je­lölt kitölti a tesztlapot, ha aztán rossz helyre rakosgat­ta az x-eket, és befuccsol a vizsgán, vállat von: meg­buktam, de legalább egy jót játszottam. Hagyjuk most a tesztrend­szer komoly oldalát (mert persze az is van), hanem em­lítsük meg azt a nagy előnyét, hogy sokkal könnyebb kihir­detni az eredményt, mint a szokványos vizsgák végén. Éppen ebből indultam ki, amikor javasolom: használ­juk fel a teszt játékus'ágát az életnek olyan mozzanataiban, amikor közlendőink tartal­ma valami okból feszélyez bennünket, vagyis mondókán- kat szépen körül óhajtjuk ir­at, dású alföldi megyék része­sülnek, közöttük a miénk is. További lehetőség az a 800 milliós iparfejlesztési alap, amely a fővárosból vidékre — tellát hozzánk is — tele­pülő gyárakat segíti át a „költözködés” nehézségein. Az eddigi eredmények és a kilátások is biztatóak. Hi­ba volna azonban, ha úgy vélnénk: minden a legna­gyobb rendben, az idő úgyis nekünk dolgozik. Dolgozni nekünk is szükséges, sőt. sokkal többet, mint eddig. Kétségtelen, hogy a városi státusz egyszersmind na­gyobb fejlesztési forrásokat is jelent, de a városiasodás­ban legalább annyi a gond, mint az öröm. Éppen a má­tészalkaiak vagy a kisvár- daiak a megmondhatói, hogy miként hatványozódnak a tennivalók, mióta kiszegez­ték az új táblát a tanácshá­za falára. Egyetlen példa er­re: Mátészalkán a MOM- gyár letelepítése szinte az élet minden területén fe­szültségeket idézett elő. Jöt­tek a nélkülözhetetlen pesti szakemberek, s lakást kér­tek. (Ideiglenesen szállodá­ban laktak.) Gyermekeiket el kellett helyezni a bölcső­dékben. óvodákban. (Addig is szűkösen álltak.) A gyár­építéshez terület kellett, az építőmunkások is városi fo­gyasztók lettek. Ut és víz kellett a gyárhoz, majd szo­ciális létesítmény az első száz-kétszáz embernek. Az­tán — derült égből villám­csapás — a közművesítés is elakadt műszaki gondok miatt holott arra a város­nak és az épülő gyárnak is nagy szüksége van. Folytat­hatnánk még a problémák tornyosulását., melyből kide­rül: a városfejlesztésben minden összefügg, olykor még a juttatott milliók fe­lett sincs ideje az embernek örülni, annyi a tennivaló. EZ PERSZE CSAK RÉSZ­BEN SAJÁTOS, szabolcsi je­lenség — tudniillik. hogy itt sok minde nt egyszerre kell megvalósítani. Az urbanizá­ció nehézségei másutt sem ismeretlenek. Ezért kívánko­zik ide. hogy a központi tá­mogatásból vagy a már ter­melő üzemek révén megszer­zett fejlesztési pénzek csak akkor gyorsíthatják meg a városiasodás ütemét, ha idő­ben és körültekintően sike­rül összehangolni a sürgős feladatokat. Ez meg patinás városokban sem sikerül min­dig, mégis helytelen volna ekként szerezni felmentést a szembetűnő bajokra a mi új városainkban. Ha nem is le­het megszüntetni, megelőzni az időszakos feszültségeket, csökkenteni annál inkább. Mennyivel kevesebb gondja lenne például két fiatal vá­rosunknak máris, ha időben végeznek a közművesítéssel! Olcsóbban és több lakás, üzem, intézmény készülhe­tett volna eddig is. Mond­hatják erre: igen ám, de mi­ből? A példákból okuló — és ígéretesen városiasodó — nagyközségünk. Nyírbátor adhat erre csattanós választ: itt szót értettek a meglévő és letelepülő üzemek veze­tőivel, közös erővel fektetik a csatornahálózatot. Az erők ilyen koncentrálása minden bizonnyal a már városi ran­got élvező településeken is elejét venné a sok nehéz­ségnek. kis és nagyobb bosz- szúságnak. Szép példája az összefogásnak a nyíregyházi óvodaépítési akció, amely azt is jelzi: a társadalmi ér­deket szolgáló kezdeménye­zés megértésre talál, feltár­hatja a rejtett tartalékokat, s a városfejlesztés nem fel­tétlenül és kizárólag a ta­nács feladata, amelynek rá­adásul az anyagi eszközei is végesek. (Talán valami ha­sonló módon előbbre lehetne lendíteni a kisvárdai műve­lődési ház ügyét is.) Okkal mondja a várossze­rető ember, hogy az egyik szeme sű\ a másik meg ne­vet. ha látja a feltúrt úttes­tet, az építkezések miatt le­zárt utakat. Örül. mert ez a fejlesztés jele, de bosszan­kodik. ha látja, hogy nincs, aki összefogja ezeket a mun­kákat. s így a küLönböző vállalatok keresztezik egy­mást. hónapokig kerülgetni kell emiatt a földhányásokat, vagy alighogy befedték az úttestet, máris újra ásnak. Ezek persze nemcsak „örök­zöld” bosszúságok, költség ki­hatásuk sem lebecsülendő, amit pedig aligha engedhet meg magának egy-egy tele­pülés, különösen pedig az olyan város, amelynek min­den f illérre égető , szüksége van. A városfejlesztés tenni­valóit csakis helyben lehet szinkronba hozni, mégpedig úgy, hogy a célok kijelölésé­nél kellően előre tekintünk, így kevésbé érhet meglepe­tés bennünket. Pénz kérdése mindez? Jó­részt. de nemcsak az. Okos. megfontolt és előre tekintő tervekkel, döntésekkel lehet csupán kamattmtatni azolutt r milliókat, amelyek akár tá mogatásként. akár saját erő­ként állngk az iparfejlesztő: és a vele szoros urbanizáció céljára. A. S Nővéreik még a mezőn dolgoztak, vagy Pestre in­gáztak. Ök már itthon van­nak a község korszerű gyá­rában. Azokati akik nem lit­vánnak tanulni, anyagmoz­gatói munkakörben alkal­mazzák. 190 nő dolgozik a Csepel Motorkerékpárgyár nyírbátori gyáregységében. 91 százalékuk 30 éven aluli. Többségük betanított mun­kás, de van köztük négy fiatal szakmunkásnő is. Egy közülük szülési szabadságon van. Fakanáltól az üzembe A hosszú csarnokban majd­nem mindenütt overallos nők állnak a munkagépek mel­lett. Olyan gyakorlott moz­dulatokkal végzik a vasas­munkát, mintha erre szület­tek volna. Bokor Katalin vasesztergályos még teena­ger. Tavaly tette le a szak­munkásvizsgát. — A lányok közül egyedül űzöm ezt a szakmát. Jelen­leg a motorkerékpár első vil­láit esztergálom. Sok figyel­met igényel, nagyon vigyáz­ni kell. mert nagyobb selejt esetén kártérítést kell fizet­nem. De remélem, nem kerül rá sor. Bebizonyítom a srá­coknak, hogy én is értek a vas bűvöléséhez. Nálunk az órabérek kialakításánál fi­gyelembe veszik, hogy ki ho­gyan dolgozik. Nem dicsek­vésképpen mondom, hogy 9 forintos órabért kapok. És '■annak olyan fiúk, akik csak 8 forintot, vagy 8 ötve- net kapnak. Havi fizetésem többi mint 2100 forint. Fiatal lánynak ez nem is kevés, hiszen kezdő diplomá­sok kevesebbet kapnak. Ba­logh Julia marós szintén egy éve vizsgázott. Kezdő fizeté­se ..csak” 1800 forint. — Pedig a mi szakmánk is változatos és nagyon sokrétű. A vésés nagy fi­gyelmet és szaktudást igé­nyel. Négyen voltunk lányok közül marós tanulók, de a többiek lemorzsolódtak. Egy közülük mégis ide jött a gyárba nemrégiben és beta­nított munkás lesz. Én is tanulok. A gimnázi­um levelező tagozatára já­rok. Tervem az. hogy a kü­lönbözeti vizsga után átirat­kozom a gépipari technikum levelező tagozatára, Van rá lehetőségem, mert a gyáregy­ség vezetősége támogatja a továbbtanulókat.''Talán én leszek a gyáregység első — sportnyelven szólva — saját nevelésű technikusnője. Nem az olajos ruha,,, Baracsi Erzsébet géplaka­tos, a gyáregység KISZ-t.it- kára. Fellépése határozott. — Nálunk a vasszerkezeti lakatos fizikailag is igénybe van véve. Az én szakmám nem kíván fizikai megterhe­lést, itt inkább gondolkozni kell. Nehezen indultam, de az idősebb szakmunkások se­gítettek. Nem azt nézték, hogy lány vagyok, hanem azt hogyan dolgozom. Egy dolog bánt: órabérem 50 fillérrel kevesebb, mint a fiúké. De nem ezért változtatok be­osztást, hanem azért, hogy többet tudjak törődni a KISZ-munkával. Nem az olajos ruha elől menekülök az irodába, hiszen a -vasaS- szakmától az irodában sen> szakadok el. És nem is aka­rok elszakadni... A négy szakmunkáslány közül kettő marad a munka­padnál. kettő tovább kíván iépni. Ök négyen voltak a vasasszakma „Kolumbuszái" Nyírbátorban. A zuhanyozó is fontos De jönnek nyomukba még' fi atalabbak: szeptembertől 80 szakmunkás tanuló kikép­zését kezdik meg a gyáregv­Az idei termelési év talán az eddigi legjobb lesz a Sza­bolcs Cipőgyárban. Az új fazonú cipőkkel nemcsak a hazai vásárlók, hanem a kül­földi megrendelők tetszését is elnyerték a nyíregyháziak. Négy hónappal az 1971-es esztendő befejezése előtt le­kötötték a gyár kapacitását, s az őszi-téli idényre való fel­készülés mellett már elkezd­hetik a jövő évi megrendelé­sek szerződéskötését, sőt de­cemberben a gyártását is. Az őszi és téli idényre a régi cipőfajták mellett szá­mos új termékkel is jelent­kezik a gyár. Az új, modern fazonú ci­pők közül a 20 milliméteres fröccstalppal készült olasz csatos modell nyerte el leg­jobban a kereskedelem meg­rendelőinek tetszését, s ebből a típusból az előzetes 10 ezer darabos megrendelést 40 ezer párra egészítették ki. A má­sik újdonság az Idén i víz­hatlan cipő lesz. A cipő nem fehéredik ki a víztől, s a gyár szakemberei 21 órás víz- állóságot garantálnak a mo­dellnél, amelyből 12 ezer pár kerül folyamatosan az üzle­tekbe. A hólyagpréses boka­cipőt is télére készítették, amely a többi új termékhez hasonlóan meleg béléssel ké­szül. Ebből a fajtából mint­egy 60 ezer párra kaptak megrendelést. Év végéig még egy ujdoa­ségben. 190 nő — köztük 4 szakmunkás — dolgozik a gyáregységben nehéz szociá­lis körülmények között Egy zuhanyozó van a telepen két zuhanyrózsával. (Üzemi konyha még nincs.) Elkép­zelhető a zuhanyozó zsúfolt­sága műszak után. Újabban szükségmegoldásként vezet­ték be a ..műszakeltolást’'. Ez azt jelenti, hogy a mű­szak egyik fele háromnegyed hatkor kezd másik fele ne­gyed hétkor. A félórás kü­lönbség csupán a zuhanyozó miatt van. De nem panasz­kodik senki, vigasztalódnak abban, hogy jövőre modern és univerzális, 600 személyes szociális létesítményt kap a gyáregység. Ilyen körülmények között is szívvel, lélekkel dolgoznak a lányok, asszonyok. Sorsuk és akaratuk a gyárhoz köti őket. Panasz nélkül, öröm­mel vállalták a nehéz mun­kát, segítettek meghonosíta­ni a vasasszakmát Nyírbá­torban. Nábrádi Lajos Sággal jelentkezik a gyár. Uj termékként fiú kamasz gyer­mekcipő sorozatgyártását kezdik el decemberben, amelyből egyelőre 20 ezer párat készítenek. A gyermek­cipők érdekessége, hogy fa­zonja a felnőttele cipőmodel- leinek keveréke, de jóval ol­csóbb áron kerülnek az üz­letekbe. Még 4 hónap van hátra az idei gazdasági évből, de már megkezdték a jövő évi meg­rendelések lekötését. Janu­árban két új termék előállí­tásával kezdik az 1972-es esz­tendőt. Az olasz importborból készülő papucs fazonú csatos cipőre már az első megrende­lés is megérkezett, a fővárosi nagyker 30 ezer párra kö­tött szerződést a gyárral. A másik tennék a dán lakkbőr­ből előállított különböző fa­zonú lakkcipő lesz. amely köztudottan hiánycikk ha­zánkban. Az új termékek előállítása mellett még egy újdonsággal is meglepi a gyár a szabol­csiakat. Szeptember végén Nyíregyházán és Fehérgyar­maton új cipőboltokat nyit­nak. ahol a gyár valamennyi modelljét bemutatják a vá­sárlóknak. s tetszés szerint megrendelésre elkészítik azo­kat. Tehát az exportra készü­lő cipők fazonjaihoz is hoz­zájuthatnak a vevők. (bago&J TESZT Vegyük például azt az ese­tet, amikor az ifjú gépirónö- nek nehezére esne megmon­dani éltesebb főnökének, mi- > szerint szerelmi ajánlata nincs a kedvére. Ilyenkor csak átadná a következő tesztlapot. Kérdés: Mit ér­zek én, ha meglátom magát? 1. Elönt a forróság? 2. Lan­gyos meggylevest kívánok en­ni. 3. Végigfut a hátamon a hideg. Nos, ha az őszülő ga­vallér nem tudja, hová tegye az x-et, magára vessen. Ezzel a módszerrel simáb­ban lelafne szabadulni, mondjukT* egy alkalmatlan tisztviselőtől. Példa. Kérdés : Mit vesz ön még ma? I. Meg­vesz egy új kocsit. 2. Felvesz a földről egy villamosjegyet. 3. Kiveszi a munkakönyvét. Vannak olyan kardigánké- szitő kisiparosok, akiknek megrázkódtatást okoz, ha ké­szítményeik árát meg kell mondaniuk a vevőknek, szé­gyenérzet lesz rajtuk úrrá. Rajtuk könnyítene, ha teszt- lapos módszerrel közölhet­nék a kardigán árát, így. Kér­dés: Mi az ára ennek a kar­digánnak? 1. 100 ezer dollár. 2, Egy leva, 3- 1200 forint. (Ugyanez a zöldpaprika, a:, autóalkatrész vagy az étter­mi ételadag árának közlésé­nél is alkalmazható.) Van úgy, hogy két hara­gos valami lélekbe markoló gorombaságot szeretne mon­dani egymásnak, de erőt vesz rajtuk a jó nevelés, nincs szí­vük istenigazából beolvasni egymásnak. Ez is könnyeb­ben menne azonban a teszt­láppal. íme. Kérdés: Mikor üsse meg magát a guta? 1. Ráér 1989-ben. 2. A neve napján. 3. Most, azonnal. Végül még egy esetben re­mekül lehetne alkalmazni a tesztrendszert: amikor a vizsgáztató, hogyismondjum, mindenáron segíteni szeretne a jelöltnek. Ilyenkor a lényeg az, hogy célravezetőén kell megfogalmazni a válaszokat, Erre is lássunk egy példát. Kérdés: Miben található a legtöbb C-vitamin? 1. A ka- panyélbcn. 2. A gőzmozdony kerekében, 3. A csipke­bogyóban. Ha a kis rokon eléggé találékony, semmi baj sem lesz a vizs­gán. Ez az utóbbi példa már a teszt jövőjébe mutat. Mert a teszt lehet szigorú és kímé­letlenül tárgyilagos, de azért minálunk az a hátsó kiskapu elöbb-utóbb „meg lesz talál­va”. Horváth József Uj termékek a cipőgyárban r é Vízhatlan lábbelik télére — Uj üzletek a megyeszékhelyen és Fehérgyarmaton

Next

/
Thumbnails
Contents