Kelet-Magyarország, 1971. szeptember (31. évfolyam, 205-230. szám)
1971-09-05 / 209. szám
S. oldal *tr:rf-WAöYA’Rrm<?T m T97Í. szeptember t ERICH HONECKER: n nyugat-berlini megállapodás a reális erőviszonyok tükre A négy hatalom Nyugat- Berlin problémáiról kötött egyezményének nagy jelentősége abban rejlik, hogy elősegíti a béke biztosítását és az európai enyhülést — hangsúlyozta Erich Honecker a Neues Deutschland vasárnapi számának adott interjújában. Az NSZEP első titkára aláhúzta annak a jelentőségét hogy a négyhatalmi egyezmény már a bevezetőben hangsúlyozza: ez az egyezmény kontinensünk ösz- szes népeinek érdekeit szolgálja, és hozzájárul a feszültségek megszüntetéséhez. „Magától értetődik, hogy ez az NDK számára különösen fontos” — mondotta. Az egyezmény azonban minden nép számára hasznos, „mert hozzájárul, hogy a békét biztosabbá lehet tenni mindenki számára. Ez nem utolsósorban az NSZK értelmesen és reálisan gondolkodó köreire érvényes.” A nagyköveti tárgyalások sikere elsősorban a Szovjetunió és a szocialista államközösség következetes, okos és állhatatos békepolitikájának köszönhető — mutatott rá Honecker. „Négyhatalmi egyezményben a három nyugati hatalom — az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország — először nyilatkozott kötelező érvénnyel az NDK-ról úgy, mint szuverén államról, az NDK határairól és az NSZK-hoz, továbbá Nyugat-Berlinhez fűződő kapcsolatairól — hangsúlyozta Honecker. — A három nyugati hatalomnak ez az NDK-ról szóló megnyilvánulása tehát nemzetközi jogilag kötelező jellegű. Az NDK nemzetközi helyzete ezáltal kétségtelenül tovább erősödött.” Az NSZEP első titkára a továbbiakban arra utalt, hogy a nyugat-berlini egyezmény aláírása kedvező feltételeket teremtett a Szovjetunió és az NSZK. illetve a Lengyelország és az NSZK között megkötött szerződés ratifikálására. Szólt arról, hogy az egyezmény megkötésében „a világon kialakult reális erőviszonyok is megmutatkoztak, S ez a Szovjetunió és az egész szocialista államközösség (az NDK-t is beleértve) ösz- szeegyeztetett békepolitikájának köszönhető”. „Az összeütközések kikapcsolása és Európa biztonsága szempontjából különleges jelentősége van annak, hogy a három nyugati hatalom először írta alá nemzetközi jogilag kötelező formában, hogy Nyugat-Berlin nem a szövetségi köztársaság része, és hogy Nyugat-Berlint nem az NSZK-ból kormányozzák” — mondotta Honecker, majd kijelentette: ,‘,a mi részünkről tanúsított engedmény abból áll. ■ hogy a Bundestag frakciói és bizottságai időről időre, de nem ugyanabban az időpontban, ülésezhetnek Nyugat- Berlinben, ha olyan problémákról van szó, amelyek Nyugat-Berlint érintik, például pénzügyi kérdésekről”. Honecker kifejezte azt a reményét, hogy az NDK és az NSZK, illetve az NDK és a nyugat-berlini szenátus közt folyó tárgyalások jól alakulnak majd, s hangsúlyozta, ezeket a már korábban megkezdődött tárgyalásokat az NDK eddig is az enyhülés és a békés együttélés szellemében folytatta. Végül az NSZEP első titkára hangsúlyozta, hogy ez a Nyugat-Berlinről kötött megállapodás teljesen a potsdami egyezmény szellemét tükrözi vissza, mivel 26 évvel Potsdam után most újabb négyhatalmi megállapodást írtak alá. Az európai biztonság érdekében most újabb lépéseknek kell következniük. „S ezekre annál inkább szükség van. mert még egy sor komoly akadályt kell leküzdeni, amelyet az imperialista reakció állított és fog még állítani az útba” — fejezte be az interjút Erich Honecker. Spanyolországi útijegyzetek: Diplomáciai „nagyüzem“ Moszkvában Szombaton Moszkvában hivatalosan bejelentették, hogy Koszigin szovjet miniszterelnök ez év decemberének első felében hivatalos látogatást tesz Dániában. A szovjet kormányfőt a dán kormány hívta meg. Ugyancsak december első felében Koszigin hivatalos látogatást tesz a Norvég Királyságban is, a norvég király meghívására. A két újabb látogatás bejelentése megerősíti, hogy a szovjet vezetők az év hátralévő részében rendkívül feszített diplomáciai programot bonyolítanak le. Néhány nap múlva Moszkvába érkezik az afgán király, majd október elején Podgornij szovjet államfő a Vietnami Demokratikus Köztársaságban tesz látogatást. Október végén Koszigin miniszterelnök utazik Algériába. Ezenkívül ismeretes, hogy Pompidou francia államfő tavalyi moszkvai látogatása és az azóta folyamatosan javuló szovjet—francia kapcsolatok esedékessé tesznek. feltehetően még az elkövetkező hónapok folyamán egy párizsi utazást is a szovjet vezetők részéről. A szovjet vezetők ez évi diplomáciai tárgyalásainak, elsősorban Európában, újabb hangsúlyt ad a nyugat-berlini négyhatalmi megállapodás létrejötte, hiszen ez a megegyezés, mint a moszkvai kommentárokból kitűnik, a háború által hátrahagyott legsúlyosabb problémák egyikét oldotta meg, utat nyitva a kollektív biztonsági rendszer megteremtésére irányuló további lépések számára Európában. Eszeveszett marakodások arénája Észak-írország A péntek éjszaka véres tombolása után úgy tűnik, az események teljesen kicsúsztak Észak-Írországban a felelős politikusok kezéből és a szélsőségek eszeveszett marakodásának arénája lesz a sokat szenvedett tartomány. Szombatra virradó éjjel szabályos tűzharc folyt az angol katonaság és az ír köztársasági hadsereg orvlövész- csoportjai között, azonkívül folytatódtak a bombarobbanások is. Belfast „Szent Bertalan éjszakája” minden eddiginél több áldozatot követelt: fejbe lőttek egy 17 hónapos kislányt géppisztolysorozat oltotta ki egy angol katona életét, rövidáruüzletben elevenen égett el egy boltos, különböző sérüléseket kapott hét katona, öt rendőr és négy polgári személy. Az IRA szélsőséges szárnya tagadta, hogy tagjai lennének felelősek a kislány haláláért. Nyilatkozatukban azonban figyelmeztették polgári lakosságot, hogy tartsa távol magát a kormányhivataloktól, szállodáktól és egyéb olyan közforgalmú helyektől, amelyet brit katonák is látogatnak, mert az IRA hadat üzent nekik. Hajnalra az angol katonaság lezárta a főváros Ardoy- ne nevű katolikus negyedét, ahol éjszaka a legvéresebb fegyveres összetűzések vol tak. Az iráni herceg a VVK-n Gholam Reza Pahlavi iráni herceg és felesége szombat délelőtt C6eterki Lajosnak, az Elnöki Tanács titkárának társaságában megtekintette a vadászati világkiállítást. Ott volt Mohammad Hassan Puyani, az Iráni Császárság budapesti nagykövete is. A világkiállításon Földes László kor- mányfőmegbízott fogadta a vendégeket Pugwashnyiiatkozat Mint már jelentettük, a múlt héten Sínaiaban tartották a 21. Pugwash-értekezletet. A konferencia után ülést tartott a szervezet állandó bizottsága és ezt követően közzétettek egy nyilatkozatot az értekezleten folytatott vitákról. A dokumentum megemlíti, hogy a résztvevők figyelmének középpontjában az európai biztonság problémája állt és hangsúlyozza, elérkezett az idő, hogy konkrét lépéseket tegyenek a biztonsági értekezlet összehívásáért, a földrész valamennyi államának részvételével. A dokumentum hasonlóképpen kiemeli az államok együttműködésének bátorítását. A vietnami háborúval kapcsolatban a nyilatkozat követeli az amerikai csapatok haladéktalan kivonását. A közel- keleti válsággal összefüggésben a dokumentum síkra- száli a térség helyzetének mielőbbi rendezéséért a Biztonsági Tanács 1967-es hatá rozata alapján. Az értekezlet résztvevői nagy jelentőséget tulajdonítottak a leszerelés megvalósitásának. síkraszálltak a NATO és a Varsói Szerződés katonai tömbjének egyidejű felszámolásáért. A Falange és az Opus Dei 7. A „Caudillo”, Francisco Franco idős korára való tekintettel az elmúlt esztendőkben felvetődött az utódlás problematikája. Miután az ifjú Juan Carlos herceget Franco „leválasztotta” apja túl liberálisnak tartott politikai vonaláról, az elmúlt év óta ő a hivatalos utód. ö tehát Spanyolország jövendő királya, miután változatlanul érvényben van az a törvény, amely szentesíti Spanyolország monarchista államformáját. Szemmel látható a törekvés, a többi között a spanyol televízió programjaiból is, Juan Carlos népszerűsítése. Nincs olyan nap, hogy a herceg, — oldalán feleségével — ne lenne látható valamilyen eseményen. Már tesz olyan külföldi utazásokat is, amelyeknek az a célja, hogy felvegye a nemzetközi kapcsolatokat. Franco helyett például ő viszonozta Hailé Szelasszié spanyolországi látogatását. Bár az utódlás eldöntött kérdés, Juan Carlos személyének támogatásában nem teljes az egység. Ezt bizonyítják, több más jel mellett, a Carlos személyét elítélő feliratok, amelyeket több helyen látni a madridi házak falán. Az agg diktátor, hírek szerint, még mindig maga dönt a legfontosabb kérdésekben/ Mint ahogy azt korábban is tette, úgy most is felhasználja a maga céljai érdekében a személyéhez lojális különböző politikai áramlatokat és árnyalatokat, nem kis rugalmasságot tanúsítva. Franco, a hitleri fasizmus felett aratott győzelem következtében feloszlatta a falan- gista miliciát. Később a Falange politikai végrehajtó szervét, a politikai juntát is. 1956-ban a Falange nevét is megváltoztatta Movimiento- Nacional-ra, azaz Nemzeti Mozgalomra. Mindezt azért, hogy leszerelje a Falange hatalmi próbálkozásait. A hadsereg tábornoki karában is csak a monarchista formát maradéktalanul magukévá tevő, konzervatív fa- langisták maradhattak. Úgy hírlik, hogy a francoista szakszervezetekben, a falan- gista sajtóban és a tisztikar alacsonyabb régióiban van a konzervatívoktól egy bizonyos mértékig balra álló csoport, amelyet szociális demagógia és ultranacionalizmus jellemez. A Falange mellett, a másik nagyobb hatalmi csoportosulás, az Opus Dei. Ez olyan katolikus világi szervezet, amely a Vatikán engedélyével együttműködhet nem katolikus, sőt nem keresztény szervezetekkel is. Az Opus nem mint szervezet vesz részt a hatalomban, hanem csupán egyes személyek révén. így megtalálhatjuk az Opus Dei képviselőit a monarchista mozgalomban, a hadseregben éppúgy, mint az állami és gazdasági életben. Az Opus Dei ismert tagjai például Lopez Rode, a spanyol gazdaságpolitika legfőbb szervezője, valamint Lopez Bravo külügyminiszter. Az Opushoz sorolhatjuk Carrero Blancó admirális elnökhelyettest, valamint a hadsereg vezérkari főnökét, Alegria tábornokot. A szervezet egyébként elfogadja olyanok támogatását is, akik nem tagjai az Opus Deinek, de a rend szabályai szerint élnek. Túl a hatalom felső szféráján megtalálhatók az Opus tagjai a gazdasági életben éppúgy, mint a sajtóban, és egyebütt. Az Opus maga sem teljesen egyszínű. A lényeg azonban az, hogy a két hatalmi csoportosulás, a Falange és az Opus Dei: a hatalmi harc két legfontosabb eleme. Bár a hadsereg és a Guardia Civil feltétlenül elfogadja Juan Carlost, a tábornoki karon belül vannak bizonyos árnyalati differenciák. A legmerevebbek az úgynevezett „kékek”, az Opus Dei ellenfelei. A „kék generálisok” egyik csoportja közel áll a szociáldemagógiával fellépő „baloldali falangistákhoz”, az Opus elleni harcban. A tábornokok harmadik csoportja, az úgynevezett „modernek”. Ezeket bizonyos kapcsolatok fűzik az Opus Dei- hez, az ipari és banktőkéhez. Franco — a jelek szerint — ezt a szárnyat támogatja, a „kékek”-kel szemben. Az Opus és a hadsereg közötti hatalmi küzdelemnek jó kifejezője volt a Matesa-ügy. Ez olyan korrupciós ügylet, amelyhez hasonló ezelőtt százszámra volt Spanyolországban, de sohasem kerültek nyilvánosságra. A Matesaügyet a Falange felhasználta az Opus elleni harcban. A harcból — nyilvánvalóan Franco akaratának megfelelően —, az Opus kerekedett felül. Nem tekinthető véletlennek, hogy Lopez Bravo külügyminisztert, épp akkor, amikor a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy folytatja a vizsgálatot a Matesa-ügyben való esetleges felelőssége ügyében, . Franco az egyik legmagasabb spanyol kitüntetéssel tüntette ki. Egyébként nem is olyan régen — Franco személyes megbízásából — Lopez Bravo adott át magas kitüntetéseket magasrangú katonai személyiségeknek, amelyen a hadügyminiszter csak mint passzív szemlélő volt jelen. Az Opus és a Falange monarchista csoportjai mellett a hatalom oldaláról még égés« sor politikai tényező jelentkezik, ezek azonban csak másodlagos szerepet játszanak. A spanyolországi rendszer ma a liberalizálás irányában történő bizonyos lépések időszakát éli. Hogy mi lesz a« utódlás idején, azt ma még nehéz lenne megmondani. Egy azonban bizonyos: nemcsak a hatalmon belül vannak különböző elképzelések, vannak a hatalom szféráin kívül is. Gondolunk itt mindenekelőtt az elmúlt években egyre szaporodó munkásmegmozdulásokra, sztrájkokra, a munkásbizottságok tevékenységére, a munkásság harcával szimpatizáló diákságra. Bizonyos, hogy Spanyolország jövőjét illetően komoly mértékben számolni . kell az ő véleményükkel, az ő érdekeikkel is. Boros Béla (Vége) Tordai Jenő Lipcsébe utazott Tordai Jenő külkereskedelmi miniszterhelyettes szombaton reggel az NDK-ba utazott a lipcsei őszi vásár megtekintésére. Ez alkalomból NDK-beli partnereivel a két ország 1971, évi árucsereforgalmi megállapodása teljesítésének helyzetéről és az együttműködés egyéb kérdéseiről is tárgyal. A vasárnap nyíló lipcsei őszi vásáron 24 magyar vállalat állítja ki termékeit, az eddigieknél nagyobb, 2243 négyzetméteres területen. Mind a magyar, mind az NDK-beli szakemberek or^ szágaink gazdasági és műszaki-tudományos együttműködésének továbbfejlesztését várják a vásártóL A magyar —NDK kapcsolatok az utóbbi időben jelentősen fejlődtek, s a további előrehaladást szolgálják az 1971—75- re megkötött hosszú lejáratú kereskedelmi szerződések. Kairói per Zárt ajtók mögött folytatták szombaton Ali Szabrinak és társainak összeesküvési perét. Az AFP jelentése szerint az ügyész kilenc vádlottra halálbüntetést, három másikra életfogytiglani kényszermunka kiszabását kért«; Az életfogytiglani kényszer- munka kiszabását az ügyész három volt miniszterre: Za- jed lakásügyi, Helmi Szaid villamosenergia-ügyi és All Zen Abdin közlekedésügyi miniszterre kérte. Andrzej Zbych: Kjoss kapitány Lengyelből fordította: Varsányi István 18. — Tábornok úr — Ingrid első ízben nézett rá — visz- szaadom a levelét, ha visszakapom a szabadságomat. Esküszöm, hogy egy szót sem szóltam Müllernek. Én... — most a legnehezebbet szerette volna megmagyarázni, de biztos volt benne, hogy úgysem értené meg. Ugyan mit tudhat egy porosz tábornok a szerelemről? Kizárólag Heiniért élt, csak Heinire gondolt. „Jogunk van gyűlölni” — mond. ta valamikor Heini. Amikor meghalt, akkor ő is elismételte ezeket a szavakat és hozzátette: .Jogunk yen bosszút állni”. A bosszú vált élete tartalmává. Kiállította a fiú gyilkosainak a számláját... Nem érzett semmiféle lelkiismeretfurdalást. sem szánalmat, amikor Müller rendelkezésére bocsátotta a soros áldozatot. „Heini Koetl halála — jelentette ki a hauptsturmführer — sokba fog nekik kerülni. — És hozzátette: — Én megértem önt, és méltányolom gyűlöletét. Én is gyűlölöm őket”. Érezte, hogy a tábornok feszülten figyeli. — Én... kezdte újra, majd színtelen hangon folytatta: — Csakis a lengyelek ellen dolgozom. A tábornok egy pillanatig hallgatott; merev arcvonásai mintha megenyhültek volna. — Bárcsak elhihetném„ rándította meg vállát. — Apró és ügyetlen füllentések, kedves hölgyem. Az őszinteség másféle bizonyítást kíván. — Azt hittem — suttogta a lány — hogy ön Heini parancsnoka, bizalommal lesz hozzám. — Valójában már csaknem teljesen mindegy volt számára, hogy ez az öregúr megajándékozza-e őt bizalmával, vagy sem. Félt visz- szatérni Stockholmba, félt a magánytól. Egyszer arra kérte Müllert, hogy bízza meg igazán veszélyes feladattal; kész volt akár Varsóba is elutazni, még sohsem látta ezt a várost: megnézné az utcát, a helyet, ahol Heini elesett, megnézné azokat az embereket, akik ablakokból figyelték halálát és ha nem onnan lőtték is le, örültek, amikor eldördült a halálos lövés. Pedig Heini valójában velük tartott. Megölése árulás. Éppen ezért követtem el én is... árulást. „Te semmit sem értesz eb-: bői a háborúból — mondogatta nemegyszer Heini — buta kis liba vagy. Svéd 11- buska. De aranyosi és ennivaló” — tette hozzá mindig végezetül. — Nekem bíznom kell a Gestapóval együttműködő emberben! — szólalt meg a tábornok. S nyomban utána elhangzottak azok a szavak, amelyeket a lány szeretett volna soha meg nem hallani. Ingrid úgy érezte, hogy álmából riasztották fel, s kegyetlen, minden értelmet nélkülöző, sivár valóságba vezették, ahol minden ami ezután történik, csak fájdalom és kétségbeesés lehet. — Nőben kell bíznom — ismételte meg a tábornok — olyan nőben, aki ugyanazzal a Müllerrel működik együtt, aki ehhez a nőhöz a legközelebb álló embert tette el láb alól. . (Folytatjuk)
